Pest Megyei Hirlap, 1964. december (8. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-15 / 293. szám

1964. DECEMBER 15, KEDD MSI MECttl '^Míviap Pécsi gyilkosok - Csobánkán Szombat este már lapzárta volt, amikor a telex-szobában kattogni kezdett a géptávíró, és megérkezett az MTI közlemé­nye: „A Belügyminisztérium titkárságának sajtóosztálya ké­ri a megyei lapszerkesztősége­ket, hogy a pécsi rablógyilkos­ság egyik tetteséről, Páhi Ká­rolyról kiadott körözést ne kö­zöljék, mert Páhit időközben elfogták.” Katonáné kinéz az ablakon A lapok már megírták, de nem árt röviden felidézni a Pécsgtt történteket. Pécsett, a cserkúti-szőlősdűlő egyik há­zában rablógyilkosság történt december 4-én. Az áldozat: Schneider Károlyné 53 éves háziasszony. A lakásból elvit­tek 43 ezer forint készpénzt. A gyanú Páhi Károly 38 éves mezőberényi és Karácsonyi Jenő 22 éves pécsi lakosra te­relődött. Országos körözést adtak ki ellenük, a lapokban is közölték a fényképüket. Csobánkán, a községi tanács­házán, Katona Imréné admi­nisztrátor hosszan nézegette az újságban a képeket, a töb­biekkel együtt szörnyűlködött a kegyetlenségen, aztán foly­tatták tovább a munkát. — Körülbelül fél tíz lehetett, amikor a titkár elvtárs aszta­lához ültem — mondja a fia­tal Katonáné. — Az asztal­tól — az ablaknál van — jó a kilátás az utcára. Magam sem tudom, miért, egyszercsak ki­pillantok, és észreveszek két jólöltözött férfit. Az egyik fa­lubeli, a másik idegen ugyan, de valahogy mégis ismerős. Nem láttam tisztán az arcát, A zsákmány: 43 ezer forint — Ruha a rejtegetőnek Elfogták a pécsi rablógyilkosság tetteseit de így is ismerős volt. Meg­van! Az egyik gyilkos! Kiabál­tam: ott megy a gyilkos! Az­tán rohantam hátra, a körzeti megbízott irodájába. Az egyik: nem ellenkezett Korom Mihály rendőrtörzs­őrmester azonnal felcsatolta a revolverét. Időközben a két férfi bement az italboltba, de már jöttek is ki — és szembe­találkoztak a rendőrrel. A két férfi elővette az iga­zolványát, s az egyikben ez állt: Karácsonyi Jenő. Karácsonyi nem ellenkezett. Szentendrére vitték. Elmondta — látta, hogy nincs értelme ta­gadni — ők ölték meg Schnei- dernét. Az asszony férje kő­műves kisiparos. Néhány se­gédmunkást is foglalkoztat. Páhi is — barátok Karácso­nyival — dolgozott nála, ő tudta meg, hogy Schneider na­gyobb összeget kapott az egyik termelőszövetkezettől. Schnei­der hazavitte a pénzt, hogy másnap este kifizesse az embe­reit. ... De erre nem került sor, mert Páhi és Karácsonyi december 4-én délelőtt beha­tolt a lakásba... A másik: moziba ment Rendőrök és munkásőrök cirkáltak a szentendrei járás­ban. Mert Karácsonyi azt is elmondta, hogy Páhi csak né­hány félórája az ő elfogatása előtt ment el Csobánkáról. Vá­sárolni akart Szentendrén vagy Budapesten, és azt mondta, hogy visszajön. Ök különben december 5- én, a gyilkosság másnapján ér­keztek Csabánkéra. Kondor Lajosnál szálltak meg — a 29 éves gyári munkás Kará­csonyi gyerekkori barátja. Há­romezer forint értékben ru­hát vettek neki, néha el-el- tűntek a faluból — de külön­ben ő, Karácsonyi nem gon­dolta volna, hogy ilyen hamar kézrekerül. Van még nála hétezerhétszáz forint — ezt már nem tudja elkölteni. Karácsonyit Pécsre vitték, a Baranya megyei Rendőrfőka­pitányság fogdájába. Kondor Lajost is — hiszen rablógyil­kosokat bújtatott. A Belügy­minisztérium az eddiginél is nagyobb apparátust mozgó­sított: szorul a hurok Szent­endrén, vagy Budapesten kell Páhinak tartózkodnia. Szombaton, 12-én reggel, már csak Páhi fényképét kö­zölte a Népszabadság. A me­gyei lapok vasárnap hozták volna a körözést, de erre már nem került sor. Mert este, Bu­dapesten, a Rákóczi úti Tisza moziban Páhi Károly, a má­sik gyilkos, a jelek szerinti kezdeményező is kézrekerült. Pécsett hamarosan tárgyal­ják a két rablógyilkos ügyét. Bűnüknek megfelelő bünte­tést kapnak — elvetemült tet­tükért megérdemlik. Murányi József Az országos szavalóverseny győztese a raonori József Attila Gimnázium A költészet, a magyar líra ünnepének színhelye volt szombaton a monori József Attila Gimnázium. Az idén itt rendezték meg a nagy prole­tárköltő nevét viselő magyar- országi gimnáziumok már ha­gyományossá vált országos szavalóversenyét. A szavalóverseny napját a monoriak József Attila emlék­nappá avatták. Reggel fél tíz­kor nyílt meg az iskola egyik hatalmas termében a József Attila dokumentumkiállítás. Szíjjártó Lajos, a Monori Já­rási Tanács vb-elnöke megnyi­tójában megemlékezett arról, hogy József Attila mint kol­dusszegény menhelyi gyerek 1917-ben négy hónapig testvé­rével, Etelkával együtt Mono- ron lakott és a monori polgári iskolába járt. Itteni életének maradt néhány dokumentuma és a monori gimnázium diák­jai nagy lelkesedéssel gyűjtö­gették össze ezeket az emléke­ket. A diákok között verselem­zési versenyt is rendeztek. A beküldött dolgozatok közül az első díjjal Kemény Gábor bu­dapesti, a másodikkal Hegyi Füstös István monori diák verselemzését jutalmazták. A nagy izgalommal és ér­deklődéssel várt szavalóver­seny tíz órakor kezdődött. A zsűri tagjai között helyet fog­lalt József Etelka, a költő nő­vére is. A megnyitó beszédet dr. Benczédy József, a Műve­lődésügyi Minisztérium főosz­tályvezetője tartotta, s József Attila halhatatlanságáról be­szélt. A szavalóversenyben hu­szonegy fiatal diák vett részt. Minden versenyzőnek kötelező számként kellett elszavalnia diákokhoz. Dr. Lőrincze La­jos kandidátus, aki részt vett a zsűriben, elemezte a verseny eredményét, megálla­pítva, hogy az elmúlt három év alatt igen nagy fejlődés ta­pasztalható. Dr. Benczédy Jó­zsef főosztályvezető ismertette a zsűri döntését. A szavaló­verseny első díját Adori Er­zsébet (Monor) kapta, a máso­dikat Koloszár Judit (Sopron), a harmadikat Wald Péter (Bu­dapest). A zsűri a József At­tila szavalóverseny vándordí­ját, egy szép ezüstserleget, a monori gimnáziumnak ítélte. (m. L) Adori Erzsébet (Monor) a sza­valóverseny győztese (Foto: Gábor) József Attila Ady emlékezete című költeményét és a ver­seny második részében egy- egy szabadon választott Jó­zsef Attila-verssel kellett ta­núbizonyságot tennie előadó­képességéről. A verseny után rövid koszo- rúzási ünnepség volt a gimná­zium előkertjében. József At­tila bronzszobra előtt. A délután öt órakor folyta­tódó ünnepségen Szabó Sán­dor, a megyei tanács vb-el- nökhelyettese tartott beszé­det, majd József Etelka szólt a A résztvevők megkoszorúzták a gimnázium előtt álló Jó­zsef Attila mellszobrot A BOLDOG APA Arthur Jeepson angol tüzér- őrmestert kéthavi laktanya­fogságra ítélték, mert „túl hangosan adott kifejezést atyai örömének”. Úgy történt, hogy amikor az őrmestert ér­tesítették róla, hogy fia szüle­tett, a boldog apa elvágtatott az üteghez és az örvendetes eseményt tíz össztűzzel ünne­pelte meg. mai nap 1964. december 15, kedd, Valér napja. A nap kél: 7J25, nyugszik: 15.53 órakor. A hold kél: 13.41, nyugszik: 2.26 órakor. Várható időjárás: továbbra is párás, felhős idő. Néhány helyen ködszitálás. — Vasadon a tanács a ta­nácsházán helyet biztosított az 1750 kötetes könyvtár­nak. — Ötvenszemélyes óvoda épül Szentlőrinckátán. Ta­vasszal már beköltözhetnek új otthonukba a kisóvodá- sok. — Az év végére 16 000 ton­na szenet ad a népgazdaság­nak a Dorogi Szénbányászati Tröszt pilisi üzeme. Ez évi tervét december 11-re telje­sítette. — Állat- és kirakodóvásárt tartanak Alsónémedin szer­dán. 20 éve 1944. december 15-én felszaba­dult Szendrő, Ipolyság, Kisalag, Hernádkércs, Beret, Bakta, Szu- hony. Rudabánya, Felsönyárád, Tardona, Sajóvelezd. — Tanácstagi beszámolót tart december 17-én, csütör­tökön Inárcson Forgács György 18 órai kezdettel, Kiss Ferenc Nagykőrösön 16 órakor, Menyhárt János Tó­almáson 17 órakor, R. Mészá­ros Sándor Nyáregyházán 18 órakor és Szeberényi Lehel Dunabogdányban 12 órakor. Liptai László fogadóórájára ugyancsak 17-én Kistarcsán kerül sor délelőtt fél 10 óra­kor. — Dánszentmiklóson a községi könyvtár könyvál­lománya 1600 kötet. Egy év alatt háromezren 5400 kötetet kölcsönöztek ki. — Jövőre megkezdődik Cegléden a város új, négy­százhatvannégy ágyas kór­házának építése. — Januárban megnyílik az első Patyolat-fiók Vecsésen. — Jövő nyárra a nagyká- tai járási úttörők részére úttörőtábor épül Mátrafü- reden. — Robot nők. Moszkvában robot-ápolónőt helyeztek üzembe, amely ha valame­lyik beteg szívritmusában zavarok állnak be, csengő­szerkezettel értesíti az ügye­letes orvost. A londoni robot­titkárnő pedig percenként 400 iratot olvas el és iktat be. A történet — tulajdonképpen — egyszerű. Adva van egy előjegyzési naptár, Konkoly Pál ácsai tanács­elnök Íróasztalán. Ebben — ugye — nincs semmi rendkívüli. A naptárban időszerű feladatokra, fontos értekez­letekre figyelmeztető bejegyzések. Ebben sincs semmi rendkívüli. Aztán, két értekezlet között, egy-egy név. Teszem azt, szeptember 18: Kovács József; október 21: Szabó István; december 6: Katona János. Ebben sincs sem­mi rendkív... Hohó! Mi az, hogy december 6: Katona János?! Fogadónap? Családlátogatás? Meg kellene kérdezni az elnöktől, de — magam uram, ha szolgám nincs, — pötyögtet az írógépen. És milyen jól pötyögtet! Leg­alább hat ujjal. — Szabad megnézni? Kissé vonakodva jön a válasz: — Tessék. „Kedves Katona elvtárs! Születésnapja alkalmával fogadja őszinte, szívből jövő jókívánságainkat. A vég­rehajtó bizottság és a magam nevében... Elvtársi üd­vözlettel: Konkoly Pál vb-elnök.” Akkurátus ember a tanácselnök! Felesége bizo­nyára addig pirongatta, ha megfeledkezett a rokonok születésnapjáról, míg adminisztratív megelőzéshez fo­lyamodott. Nem mondom, lehetne éppenséggel csalá­diasabb, — aszongya hogy: „Szeretett Lajos komám?’, vagy valami —, de úgy látszik, ilyen a stílusa. Iste­nem, ha a sógornak jó, nekem is. — Ez volt a hatvannyolcadik üdvözlet az idén — tudósít az elnök. — Uramisten! Ezt nevezem kiterjedt rokonság­nak! — csodálkozom. Nem egyedül teszem. Az elnök is csodálkozik. ;— Ki beszél itt rokonságról? Ezek az emberek tanácstagjaink. A járásiakkal együtt hetvenhárman... A történet — amint látják — egyszerű. Nem kell hozza más, csupán egy előjegyzési naptár — és egy figyelmes tanácselnök. ny. é. — Háromezer forintért ételszállító kocsit kap a sá­ri napközi otthon. Eddig az általános iskolából kéz­ben szállították át az ebé­det a gyerekeknek. Védett területeket létesítenek Borsodban... Komádi István rajza — A kétezerötszázadik. Beiratkozott a váci városi­járási könyvtárba a 2500. ol­vasó. A rádió és a televízió mai műsora KOSSUTH RADIO 8.15: A bűvös vadász — opera­részletek. 8.56: Kulcsok — rádió­játék. 10.10: Könnyűzene nyugdí­jasoknak. 11.00: Iskolarádió. 11.39: Az iskolarádió postája. 11.35: Kó­rusok. 12.15: Tánczenei koktél. 13.00: Versek. 13.15: Amelita Galli- Curci és Giacomo Lauri-Volpi énekel. 13.45: Gazdaszemmel. 14.10: Falusi délután. 14.15: Rádiójáték. 14.30: Muzsikáló képeslapok. 14.50: Mélyszántás. 15.30: Könnyűzene. 15.45: Válaszolunk vidéki hallga­tóinknak. 15.55: Csárdások. 16.10: Kvral: Szülőföldem — szvit. 16.20: Ifjúsági magazin. 16.45: A gyer­mekrádió műsora. 17.00: Népdal­csokor. 17.23: Rádióiskola. 18.10: Villanófényben: Mentesítő vonat indul. 18.15: Könnyűzenei híradó. 19.00: Schubert: III. szimfónia. 19.25: A Szabó család. 20.25: Tánc- zenekar. 20.43: Kodály: Székely­fonó. Egyfelvonásos daljáték. 22.50: Mai szemmel. 23.00: Kama­razene. 23.40: Operettrészletek. PETŐFI RADIO 14.00: Soproni Tendl Pál cimbal- mozik. 14.25: Bach-művek. 14.45: Érdemes-e bevezetni az újat? 15.05: Zenekari muzsika. 16.11: Es­küvő Budán. 16.26: Magyar nóták. 17.05: Könyvismertetés. 17.15: Hangverseny a stúdióban. 17.50: Operettrészletek. 18.15: Rádióegye­tem. 18.45: Énekkar. 19.00: Mi tör­tént a nagyvilágban? 19.15: Népi zenekar. 19.40: Az iskolarádió mű­vészettörténeti melléklete. 20.00: Haydn-művek. 20.43: Könnyűzene. 21.05: Vidám félóra Psota Irénnel. 21.35: Tánczene. 22.06: Előadás. URH 18.40: Verdi operáiból. 19.40: Könnyűzene. 20.25: Kamarazene. 21.35: Miért szép? 22.07: Bolgár és görög dalok. TELEVÍZIÓ 8.05: Iskola-tv. 8.25: Orosz nyelv, az ált. iskola 6. oszt. számára. A Tél II. rész. 9.00: Iskola-tv. Kör­nyezetismeret, az ált. isk. 4. oszt. számára. Látogatás a postán. 10.05: Földrajz, az ált. isk. 5. oszt. szá­mára. A Zalai dombság. A Me­csek, Pécs és a Duna. 11.00: Angol nyelv, a kezdőknek Walter és Connie bútort szállít. 14.00: Orosz nyelv (ism.) 14.55: Környezetisme­ret. Ismétlés. 15.50: Földrajz is­métlés. 16.55: Angol nyelv, ismét­lés. 17.20: Az iskola-tv postája — Műsorkalauz pedagógusoknak. 17.35: Hírek. 17.40: Tapasztalatok, tanulságok. A gazdaságos sertés­hizlalás módszerei. 17.50: A Ma­gyar Hirdető műsora. 18.00: Ifjúsá­gi filmklub. A december 13-án su­gárzott Simony Menyhért születé­se c. film alapján vita az opera­tőri munkáról. 19.00: Nemcsak játék ... Közvetítés az OKISZ ki­állító helyiségéből. 19.20: Esti me­se. 19.30: Tv-híradó. 19.50: Érmek és érmesek. Visszapillantás a to­kiói olimpiára. 19.45: Napi jegy­zetünk. 20.05: Egy perc a gyilkos­ságra. Magyarul beszélő jugo­szláv film. (16 éven felülieknek!) 21.25: Hol tart ma az orvostudo­mány? A reumáról. 21.55: Tv-hír­adó. 2. kiadás. — Hordozható gőzfürdő. összehajtható gumianyagból készült és olyan, mint vala­mi ruhazsák a japán hordoz­ható gőzfürdő. Kettős fala közé kell beengedni a vizet. A gőz akkor képződik, ami­kor bekapcsolják a villany- hálózatba. — Fókarekord. Az An­tarktiszon tanyázó biológu­sok két fóka hátára mély­ségmérőt erősítettek, majd elengedték az állatokat. A fókák egyszuszra több mint 30 kilométert úsztak a jég­páncél alatt s 350 méteres mélységbe ereszkedtek le. Ez az emlős állatoknál mély­ségi csúcsteljesítmény. 125 ÉVE, 1839. december 15-én halt meg Fessler Ignác Aurél, a szentpé­tervári egyetem magyar szárma­zású, surányi születésű profesz- szora. Jobbágyhajlékban szüle­tett. Iskolai tanulmányai után szerzetes lett. de szabadszelle­mű felfogása állandó összeütkö­zésbe sodorta elöljáróival. „Mi a császár” című röpirata miatt perbe fogták és a rendből eltá­volították. Alig harmincéves korában a lembergi egyetem — ahol Martinovics Ignác is taní­tott — tanára volt. A felvilágo­sodás szellemét tükröző egyik színdarabja miatt itt újból poli­tikai perbe fogták. Menekülnie kellett. Áttért, evangélikusként Berlinben Fichte köréhez csat­lakozott. Egy ideig nevelőként kereste kenyerét, majd 1809-ben a pétervári egyetemre hívták meg tanárnak. Mivel a papság ateizmussal vádolta, katedrájá­ról csakhamar lemondani kény­szerült. Terjedelmes irodalmi munkássága önéletrajza mellett, több kultúrfilozófiai, történet! művet, valamint számos bölcsel- kedő történeti regényt ölel fel. Fő műve, korának legjelentősebb magyar történelmi összefogla­lása, a német nyelven megje­lent, tízkötetes „Magyarország története”. — Újjászerveződött Mag­lódon a művelődési otthon tánccsoportja, a színjátszók pedig megkezdték „A Veréb utcai csata” című színmű próbáit. — Nyakkendővasaló-doboz. Angliában nyakkendővasaló­dobozt hoztak forgalomba. A nyakkendőt kis fekete dobozba csúsztatják, a do­boz oldalán elhelyezett gomb forgatásával a nyakkendő „kivasalódik” és sima álla­potban kerül ki a doboz- *ból. FELROBBANT A TŰZRE ÖNTÖTT BENZIN A Pest megyei Bíróság Csí­ki Zsigmond nyírgyulai lakos gondatlanságból akozott em­berölési ügyében jogerőre emelte a Monori Járásbíróság által kiszabott tízihónapi sza­badságvesztést. Csíki a Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalat monori munkahelyén dolgozott. Már­cius 15-én egyik munkatársá­val az öltözőbódéban kártyáz­tak, és a kályha mellett szá- rítgatta rulháit a 20 éves Ko­vács Etel. Csíki a kialvóban levő tűzre kőműves kanállal benzint öntött, amely pillana­tok alatt robbanásszerűen meggyújtott mindent. Szinte az egész bódé lángtengerré vált, amelyből az állapotos leány kimenekülni nem tu­dott, a bódéban bentégett. A bíróság megállapította, hogy Csíki rendkívül elmara­dott ember, írni, olvasni sem tud. Figyelembe vette azt is, hogy többgyermekes család­apa, és maga is súlyos égési sebeket szenvedett. (m)

Next

/
Oldalképek
Tartalom