Pest Megyei Hirlap, 1964. december (8. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-12 / 291. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A kongresszus elnöksége (Foto: Kotroczó) Kékesdi Gyula PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS MSZMP PEST M E GYE I LAPJA MEGYEI TA N A C S VIII. ÉVFOLYAM, 291. SZÁM ÁRA 50 FUJ,ÉR 1964. DECEMBER 13, SZOMBAT „A szocializmus teljes felépítésére hívunk minden fiatalt" Megkezdődött a Magyar Eíommtunista Ifjúsági Szövetség VI. kongresszusa Pénteken reggel az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házának ünnepi köntösbe öltözött nagytermében megkezdődött a Magyar Kom­munista Ifjúsági Szövetség kongresszusa. Ná- dasdi József, a KISZ Központi Bizottságának titkára üdvözölte a megjelenteket, köztük a magyar városok és falvak fiataljainak 670 küldöttét, ifjúságunk legjobbjait, valamint a kongresszus vendégeit, a külföldi küldötteket, majd megválasztották a kongresszus elnöksé­gét. A kongresszus a következő napirendet fogadta el: O A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövet­ség Központi Bizottságának beszámolója. Előadó Méhes Lajos, a KISZ Központi Bizott­ságának első titkára. O A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövet­ség Központi Revíziós Bizottságának je­lentése. Előadó Boér Jenő, a KISZ Központi Revíziós Bizottságának elnöke. O A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövet­ség Központi Bizottságának és Központi Revíziós Bizottságának megválasztása. A küldöttek ezután elfogadták a kong­resszus ügyrendjét és megválasztották a kong­resszus munkabizottságait. Ezután Méhes Lajos, a KISZ KB első tit­kára emelkedett szólásra. A megnyitó után Méhes Lajos, a KISZ Központi Bi­zottságának első titkára mondta el a Központi Bizott­ság beszámolóját: — Csaknem fél évszázaddal ezelőtt bontott zászlót a ma­gyar kommunista ifjúsági mozgalom. Büszkén valljuk magunkat a fél évszázados forradalmi hagyomány örökö­sének és folytatójának. Ezt akarjuk kifejezésre jut­tatni azzal is, hogy tanácsko­zásunkat a Magyar Kommu­nista Ifjúsági Szövetség VI. kongresszusának tekintjük. A világtörténelem legna­gyobb forradalmi válto­zásainak korában élünk. Százmilliók ébrednek öntu­datra a legforradalmibb esz­me, a marxizmus—leninizmus hatására. A szocialista világ- rendszer a társadalmi haladás döntő tényezője lett, a nem­zetközi erőviszonyok eltolódá­sa mind szőkébbre vonja az imperializmus hatókörét. A szocializmus térhódításában kiemelkedő szerepet tölt be a Szovjetunió. Gazdasági és po­litikai, tudományos és hadi- technikai sikerei csodálattal töltik el az egész világot. Fel- szabadulásunk 20. évforduló­jának előestéjén a magyar ifjúság nevében forró, testvéri üdvözletünket küldjük a szov­jet ifjúságnak és kívánjuk, hogy a kommunista párt veze­tésével újabb sikereket érje­nek el a kommunizmus építé­sében. A kongresszus beszámolója üdvözletét küldte valamennyi szocialista ország népének és ifjúságának, köszöntötte a ka­pitalista országok kommunis­ta és haladó erőit, a társadal­mi haladásért és békéért küz­dő ifjúságát. Üdvözölte és a KISZ testvéri szolidaritásáról biztosította Ázsia, Afrika és Latin-Amerika minden elnyo­más ellen küzdő népét és ifjú­ságát, valamint a felemelke­dés útjára lépett nemzetek fiataljait. — 1985. nyarán a IX. Diák- és Világifjúsági Ta­lálkozón — mondta —, ott lesznek küldötteink a szabad Algéria fővárosá­ban Méhes Lajos, a KB beszámo­lóját mondja és magukkal viszik a magyar ifjúság testvéri üdvözletét a világ fiataljainak. Biztosak vagyunk abban, hogy az első afrikai fesztivál a béke és ba­rátság, az egység új, nagy győzelme lesz. A továbbiakban a magyar ifjúság helyzetének elemzésé­vel foglalkozott a beszámoló. S mint ennek egyik fő voná­sával, azzal, hogyan veszik ki részüket a fiatalok a szocia­lizmus építésében. Az előző kongresszuson a KISZ vállal­ta, hogy szorgalmas munká­(Folytatás a 2. oldalon) Az idő sürget - a lehetőség adott Mezőgazdaságunk továbbfej­lődése sürgeti a mezőgazdasági szakoktatás mielőbbi jó'meg­oldását. Termelőszövetkezete­ink szakemberellátása" már érezhetően javult. Mind több jól képzett elnök és "agronó- mus segíti a tsz-parasztságot a . jobb eredmények elérésé­ben, de az egy-egy művelési, termelési ágat kiválóan értő, abban biztosan eligazodó de­rékhad, a szakmunkások kép­zésében, a java tennivaló még előttünk áll. Jelenleg 250 ezer szakmunkást várna a mező- gazdaság, s eddig mindössze 66 ezret sikerült munkába ál­lítani. Tízezer holdakon te­lepítünk szőlőt, gyümölcsöst, új növényfajtákat honosítunk meg, az állattenyésztésben is terjednek a legkorszerűbb módszerek, s 108 fajta növény­védőszert használnak a nö­vénytermesztők. Á gépek, a kémia honfoglalásáról be­szélünk, s ebben a meg­változott közegben nem jut­hatunk jelentősen előbbre szakmunkások százezrei nél­kül. Államunk komoly felelős­séggel és nagy erőfeszítések­kel igyekszik biztosítani a tsz-parasztság, az állami gaz­dasági dolgozók megfelelő szakoktatását. A párt februári határozata is világosan megje­lölte a célt: a mezőgazdasági üzemekben minél több jól képzett idősebb és fiatal szak­munkást állítsanak felelős posztra. A tsz-ekben leszer­ződtetett fiatalok oktatása jó ütemben halad, s a jövő tanévtől kezdve színvonalban is gyorsabban fejlődik majd. Az idén — még a régi rendszer szerint — a téli évszakban há­romhónapos elméleti oktatás­ban vesznek részt a fiatalok, a többi időt pedig a leszerződ­tető gazdaságban, gyakorlati munkával töltik. Jövőre már a nagyobb tudást igénylő ter­melési ágakban öt hónapra növekszik az évenkénti elmé­leti oktatás, a gyakorlatot pe­dig az erre a célra legalkalma­sabb üzemekben végzik a hall­gatók, s csak a harmadik évi gyakorlat idején kerülnek vissza a szerződtető üzembe. Ezt azért rendszeresítik így, mert egyes tsz-ekben nem mindig voltak meg a fejlő­dés feltételei. Van szakma, amely nem kíván öthónapos elméleti oktatást ilyen ese­tekben a három évből 10 hó­nap jut majd elméletre, a töb­bi időt gyakorlattal töltik. Az eddigi szakmunkáskép­zéssel sokak számára befeje­ződött a tanulás. A szakmun­kásoklevél nem jelentett lép­csőfokot a továbbtanuláshoz. Az új tervek szerint a végzett szakmunkás két év alatt — levelező úton — a közismereti tárgyak elsajátítása után, kö­zépiskolai végzettséghez jut­hat. S ráadásul a fiatál szak­munkásjelöltek az elméleti oktatás idejére állami segít­ségképpen ösztöndíjat, a ki­jelölt üzemekben végzett gyakorlati munkájukért pedig munkadíjazást kapnak. Így tehát a gyengébb tsz-ek szá­mára sem jelent majd terhet, ha minél több fiatalt szakmun­kássá képeznek. ! De a fentemlített erőfeszítés még nem elegendő. Kívánatos, hogy társadalmi mozgalommá fejlődjék a falusi szakoktatás. A téli hónapokat is a leggon- sabban fel kell használni, hogy minél több felnőtt, és szakiskolába nem járó fiatal szakmunkás képesítést szerez­hessen. Számottevő eredmény csak úgy érhető el, ha a szak­oktatás a legfontosabb moz­galmi feladatok rangjára emelkedik. A cél érdekében le kell számolni a régi sab­lonokkal is. Nem sokat érnek a több' helyen általánosságba fulladó tanfolyamok és szük­séges megreformálni, szak­mailag színvonalasabbá tenni a különféle szakköröket is. Ma már jórészt túlhaladott okta­tási forma az arany- és ezüst- kalászos tanfolyam, s a na­gyon népszerű tsz-akadémiák szervezete és tananyaga is változtatást kíván. Az akadé­miáknak arra kell töreked­niük, hogy a szövetkezet adott­ságainak megfelelő szakmun­kások képzésének fórumai le­gyenek. Tehát ne csak közis­mereti tárgyakkal, országjáró kirándulások szervezésével foglalkozzanak — bár ez is fontos —, hanem lépcsőfokot képezzenek a szakmunkás- bizonyítvány megszerzéséhez. Fontos, hogy a téli szakmun­kásképző tanfolyamokat is a legnagyobb gonddal tervezzék az illetékesek. Ezek a tanfo­lyamok népszerűek és haszno­sak, nagyon sok segítséget nyújtanak a szövetkezeteknek. A jövőben egyébként a felnőtt szakmunkásképzés az üzemek­re hárul, például a gépjavító, növényvédő állomásokra. S az ott szerzett szakmunkás­bizonyítvány szintén lehetősé­get nyújt majd a középiskolai végzettség levelező úton tör­ténő megszerzéséhez. Ugyancsak fontos; a képzés­sel egyidőben a szakmunkások anyagi és szakmai megbecsü­léséről is minél több szó es­sék. Sok helyen ugyanis e te­rületen még bizonytalanság tapasztalható, s ez gyakran kétségessé teszi a tanulás ér­telmét. A már említett tanulási for­mák mellett akad még jóné- hány lehetőség. Az idén pél­dául mintegy 10 000 új trak­toros kiképzésére kerül sor. Különösen a fiataloknak fon­tos, hogy megismerjék a gé­peket. Régen azon a paraszt- emberen derültek, aki nem értett a lóhoz, hovatovább a géphez nem értő tsz-tagot fog­ják a többiek megmosolyogni. S fel lehet használni szakis­meretszerzésre a tsz-klubokat, a KISZ- és az ifjúsági klubo­kat is. A klubélet, ha jól szer­vezik, kiterjedhet például spe­ciális egy-kétnapos céltanfo­lyamok szervezésére, ahol né­hány — a közös gazdaság szá­mára különösen fontos nö­vény agrotechnikáját, vagy va­lamely új állattenyésztési mód­szert ismerhetnek meg a részt­vevők. A TIT okos programja és jól képzett előadógárdája már évek óta az egyik legnagyobb erő a téli szakoktatásban. Tsz-patronáló brigádjaik pél­dául a legkiválóbb szakembe­rekből állnak, s a könyvelés­től a baromfinevelésig a leg­különbözőbb kérdésekben el­igazítják a szövetkezetek tag­jait. Tanfolyamaik is érde­kesek, 1963-ban 41 109 mező- gazdasági tárgyú előadásukat 2 100 000 tsz-gazda hallgatta végig. Tanulásra tehát számtalan lehetőség kínálkozik, felelős­ségérzet és józan számvetés dolga, ki hogyan él vele. Fa­lun is létkérdés már a minél több szakmunkás, a minél színvonalasabb tudás, tehát megszerzésére egyetlen alkal­mat sem szabad elmulasztani. Méhes Lajos beszéde

Next

/
Oldalképek
Tartalom