Pest Megyei Hirlap, 1964. november (8. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-10 / 263. szám

pisi megyei hírlap különkiaoÍsa VIII. ÉVFOLYAM, 263. SZÁM 1964. NOVEMBER 10, KEDD Hallottuk Írunk RÓLA KÉSZÜL A KÜT A termés minden előzetes számításra rácáfolt Reggel héttől éjfélig - Vasárnapi műszakok a pincegazdaságban Kérés a szőlőtermelőkhöz A vasútállomáson kutat fúr a MÁV kútfúró bri­gádja. A hamarosan elké­szülő kút jól szolgálja majd az állomás dolgozóit, de az utazó közönséget is. (Fehér felv.) •k tanácstagi fogadóóra Hegedűs Rozália megyei ta­nácstag ma délelőtt 10—12 óráig a városi tanács földszin­ti végrehajtó bizottsági ter­mében fogadóórát tart. ★ Hatezerötszáznyolcvannyolc kiló csirkét vásároltak fel a földművesszövetkezet felvá­sárló telepén, ezzel tervüket százhetvenegy százalékra tel­jesítették. ★ A Szabadság Termelőszö­vetkezet a napokban ötven hfeattsertést adott át az állat­forgalmi vállalatnak, ezzel már összesen 900 darabot ad­tak át. A terv százszázalékos teljesítéséhez még kétszáz hí­zottsertést leszállítanak, elő­reláthatólag ebben a hónap­ban. ★ A NAGYÜZEMI SZÖLÖ- ÉS GYÜMÖLCSTELEPÍTÉS MÓDSZEREI Hódosi Jenő ma délután 6 órakor a Dózsa Termelőszö­vetkezet klubjában előadást tart a nagyüzemi szőlő- és gyümölcstelepítés módszerei­ről. Tegnap Kakuk János, a hússertés tenyésztésének je­lentőségéről tartott előadást a Szabadság Termelőszövetke­zet klubjában. Dr. Kenderes László, a nagyüzemi baromfi- tenyésztés általános egészség- ügyi követelményeiről be­szélt a Dózsa Termelőszövet­kezet központjában. ★ Több tejet a vásárlóknak! ez volt a célja a 10. számú tejboltnak. Tervüket pedig 122 százalékra teljesítették. ■k Három sertés hizlalását vál­lalta Szüle Józsefné (Gátér utca 23.). A hízott sertéseket szerződéssel neveli. k Tegnap reggel 9 órakor ülést tartott a városi népi el­lenőrző bizottság, amelyen a gyermek- és ifjúságvédelem­mel kapcsolatos kérdéseket beszélték meg. k ‘ Ma délelőtt fél tizenegykor és délután két órakor az Álla­mi Bábszínház vendégjátékát láthatják a gyermekek a mű­velődési otthonban. Grimm meséjének bábszínpadi válto­zatát, a Jancsi és Juliskát ad­ja elő a bábszínház. k Áruházban lopott Kucsera Pál (Esed dűlő 26.), a városi tanács szabálysértési hatósága háromszáz forintra bírságol­ta. k MIT LATUNK MA A MOZIBAN? A hazudós Billy. Angol film. Szélesvásznú. Tizennégy éven alul nem ajánlott! Magyar híradó. — Huszonnyolcezer mázsa szőlő feldolgozását terveztük erre az esztendőre — kezdte tájékoztatását a pincegazda­ságnál Kovács János. — Már javában állt a szüret, amikor a gazdaságok vezetői látva a hatalmas termést, igyekeztek pótszerződéseket kötni. Felet­tes szervünk ezt tudomásul vette és az Állami Pincegazda­ság budafoki vezetősége a mi üzemünk tervét harmincnégy­ezer mázsára emelte fel. Kö­zel huszonöt százalékkal emel­kedett tehát a munkánk. Hát erre számítottunk, ezzel kezdődött ez az ősz. A termés azonban minden elő­zetes számításra rácáfolt. Tö­megesen jöttek a fogatok, gépkocsik, von­tatók, nőtt a sorbanállás. Az első pillanattól kezdve mindent elkövettünk annak érdekében, hogy a nem várt hatalmas mennyiséget a lehe­tőség határain belül átvegyük. — A hathetes kampány ide­je alatt minden vasárnap üze­met tartottunk azért, hogy a következő héten már üres ciszternákkal várjuk a feldolgozásra érkező szállít­mányokat. Minden reggel hét órakor indultunk és éjjel ti­zenkettőig dolgoztunk, nyúj­tott műszakban. Több esetben az is megesett, hogy munkánk a hajnali órákba belenyúlt. _— flúszmillió forintot fi­zettünk ki eddig. Október har- mVhcadíkáíg több, 'mini öt­venkétezer mázsa szőlőt vet­tünk át és számításom szerint a kampány végére elérjük a hatvanezer mázsát. Nem mondhatom, hogy minden si­mán, zökkenőmentesen bonyo­lódott volna le. Hiszen nem­csak a gépeknek, az emberi teljesítőképességnek is van ha­tára. Nemcsak a feldolgozás jelentett nagy nehézséget, ha­nem az érkező áru elhelyezé­se is. A tömegesen érkező áru több esetben nemcsak a fel­dolgozó telep, hanem még a tárolóhely méreteit is megha­ladta. Azt azonban büszkén és boldogan állíthatjuk, hogy semmiféle átvétel elől nem tértünk ki. Tisztában volt azzal a telep minden embere, hogy ezzel kárt okoztunk volna a terme­lőknek, a népgazdaságnak. — Sajnos, ilyen lelkes helyt­állás mellett is akadt olyan disszonáns hang, amely elké­pesztő tájékozatlansággal az­zal vádolta a telep vezetősé­gét, hogy nem jól tervezett. Röviden csak azt mondhatom, hogy a korrigált tervezés sze­rint harmincnégyezer mázsa szőlő helyett október harmin- cadikáig 52 173 mázsa szőlőt vettünk át. A pincegazdaság tárolóhelye viszont csak 33 500 hektoliter, tehát ennek a mennyiségnek a befogadására képtelen volt. Külön feladatot jelentett az elhelyezés. Sze­rencsénkre a központ segítsé­ge nem maradt el. Aki nyitott szemmel járt,, az láthatta: a 4X-CS országúton miképp száguldanak a borszállító gépkocsik, hogy a nyárs­apáti pincét tehermente­sítsék. — Még mintegy hat-hétezer mázsa szőlőt várunk — mon­dotta befejezésül Kovács Já­nos. — Ehelyt is arra kérjük a termelőket, hogy — miután a fentiek alapján is láthat­ják, mindent megteszünk a munka elvégzése érdekében — segítsenek rajtunk azzal, hogy a hátralevő néhány napon tü­relemmel és megértéssel vár­ják ki az átvételt. Cikkünk nyomán Készül a ládagyár beruházási programja Kántor János, a Láda­ipari Vállalat igazgatója vá­laszolt október 7-i — „Pa­naszjelentés a ládagyárból” című — cikkünkre. A cikk­ben a ládagyári munkások rossz szociális ellátottságá­ról szóltunk. A Ládaipari Vállalat igaz­gatója a kritikával egyet­ért. Levelében arról értesí­tett bennünket, hogy most készül az a beruházási cél­okmány, amely a helyi láda­gyár fejlesztését — két lép­csőben — meg kívánja ol­dani. A terv szerint 1965. május 15—31 között hagyják jóvá a beruházási célprogramot, és ha a tervezetet az Országos Tervhivatal és a Miniszter- tanács is jóváhagyja, akkor 1966-ban megkezdhetik a gyár 100 millió forintos fejleszté­sét, s benne a munkáshigié­nia megteremtését. A SÁRKÁNY EREGETŐ Különös szenvedélynek hó­dol Horváth László. Szabad idejét sárkányeregetéssel tölti. Pillanatok alatt összeál­lítható és aránylag kis he­lyen elfér egyéni konstruk­ciója. Az alkatrészek? Mindössze négy nyolcvan centiméteres, és négy ötven centiméteres (Godány felv.) keresztléc, no meg a legfon­tosabb kellék, a piros vá­szonbevonat. A sárkány el­készítése azonban nagy gon­dot, figyelmet, pontosságot kíván. Hiszen itt nagyon fon­tos a szimmetria! Talán ez az oka annak, hogy váro­sunkban egyedül Horváth Laci bácsi készít ilyen sár­kányt, „amerikait” — ahogy ezt ő nevezi. — A nyáron a jugoszláv tengerparton, Pulában pi­hentem — mondja Laci bá­csi. — S persze, mint hű ba­rátomat, oda is elvittem ma­gammal a sárkányt, óriási szenzációt aratott a tenger felett lebegő piros „ameri­kai”. A camping összes la­kója ezt csodálta, amikor eresztettem. A szél is kedve­zett, úgyhogy itt tudtam a legmagasabbra felengedni. Lebegett az legalább kétszáz­húsz méter magasban is, ha nem följebb. Négyszáz mé­teres zsineggel dolgoztam és a jó felét felvitte. De nemcsak a jugoszlá­viaiak csodálták meg Laci bácsi „sárkányművészetét”, hanem itthon is, a körösiek. A legjobb, legtágasabb „rö- pitötérnek” a Gát bizonyult. — A Gátban szoktam „ereszteni” és ilyenkor egész gyermekraj vesz körül — mesél mosolyogva. — Né­hányszor már a város felett keringő helikopterek is kö- rülröpködték, az én különös szerzeményemet, — mond­ja, nem minden büsz­keség nélkül. Három különféle nagyság­ban készülnek a sárkányok Laci bácsi műhelyében. — Amikor még gyerme­keim kicsinyek voltak, sok sárkányt készítettem nekik és együtt eresztettük fel azokat. Örültek is akkor még na­gyon. De ■ múltak az évek, nőttek a gyerekek. Ök elmen­tek motorozni, én, az öreg, pedig megmaradtam a sár­kány mellett... Hja kérem, a technika korszakát éljük ... (kiss) SPORT Miért csali a fiatalok ? Tagadhatatlanul beköszön­tött az ősz. A fényes, meleg napsütés hiánya lehangolja még a vidám természetű ,yn&-. béreket is. Nálunk, Koroson, az, ősz nemcsak ezt jelenti, Nemcsak lehangoltságot — bosszankodást is hoz. Sok a csapadék, de a főút­vonalakat még egy ízben sem árasztotta el a víz. A kerék­párosok viszont már elárasz­tották a járdákat. Reggelen­ként ott versenyeznek a vas­út felé — vagy felöl, a gya­logjárók testi épségének és ru­házatának kárára. A korábbi tapasztalatok birtokában máris feltesszük a kéidést: mi lesz, ha beáll a fagyos, havas idő- sZákl Drótkötélpályán járjon a gyalogos? Csak azon csodálkozunk, hogy a szabálysértők mind fiatalkorú, húsz-harmincéves hölgyek és férfiak. Az idősebbeknek jó a kocsi­út is. Ök elférnek a szabályos közúti forgalomban ... (bíró) LABDARŰGAS: Csongrádi Petőfi—Nagykő­rösi Kinizsi 2:0. A csongrádi mérkőzés nem hozta meg a bentmaradáshoz szükséges győzelmet. Nem si­került a bravúr: hét mérkőzé­sen pótolni huszonhárom mér­kőzésen elvesztett pontokat. Józan számítás szerint ez elő­re lehetetlennek is látszott, mégis csak hajszálon múlott, hogy nem sikerült. A csapat kiesett, de az elmúlt hetekben mutatott' játék és eredmények bizonyították, hogy több van a csapatban és kellő összefogás­sal még ebben az erős me­zőnyben is huszonnégy pont­nál többet tudott volna szerez­ni. Idegenből — főleg ilyen sorsdöntő utolsó mérkőzésen — nehéz pontot elhozni, a koráb­bi, hazai mérkőzéseket kellett volna megnyerni. Ezen a mér­kőzésen sem játszott rosszul a csapat, a védők nagyszerű küz­dőszellemben játszottak, a csatársor is több gólhelyzetet teremtett, mint az ellenfél, de a góllövés nem sikerült. Egyénileg: Gömöri a gólok­ról nem tehetett, jól védett, sérülése utáni hősies helytál­lásával bizalmat öntött a csa­patba. Vess végig jól és ke­ményen harcolt, sikeresen sem­legesítette szélsőjét. Csikós l. betegen vállalta a játékot, több veszélyes helyzetben tisz­tázott, de játéka — érthetően — nélkülözte a tőle megszo­kott lendületet és erőt. Kecs­kés I. jól rombolt, de néha bá- tortalankodott. Ismét a fede­zetpár volt a legjobb csapat­rész. Pécsi is és Szomolányi is harcos szellemben, keményen, bátran védekezett és a csatár­sort is jól támogatták, Szomo­lányi teljesítménye volt az egyenletesebb. A csatársor az első félidőben rossz felfogás­ban játszott, fordulás után már tervszerűbben. Lányi nagy akarással játszott, de átütőerő nélkül. Decsi nagyon igyeke­zett, többször jól elfutott, de a góllövés nem sikerült, a csatársorban ő nyújtotta a leg­jobbat. Csikós II. a mezőny­ben jól épített, de a kapura veszélytelennek , bizonyult. Klenovicsnak voltak ügyes dolgai, de az összjáték gyen­ge oldala, a lövései sem sike­rültek. S. Szabó igen gyengén és erőtlenül játszott. A játék­vezető erélytelenül bíráskodott. Kiengedte kezéből a mérkő­zést. Gömöri lerúgásáért. kiál­lítás járt volna és megadott egy iesgclt is. Meg kell em­lékezni a szurkolók lelkes helytállásáról, akik számosán elkísérték a csapatot Csong- rádra. « A csapat ugyan kiesett most az NB lll-ból. de a vezetőség, a játékosok és a szurkolók összefogásával egy év múlva ismét lehet NB III-as csapata Nagykőrösnek, mert ehhez a körülmények adva vannak. P. S. Újabb kulturális tervek: Szép sikerrel sárult a múzeumi hónap 1. Mellszobrot Nagykőrös tudós fiainak 2. Kirándulást Nagyszalontára A két múzeum baráti köre október végén tartott értekez­letén a két múzeum igazgató­ja beszámolt a múzeumi hó­nap eredményéről. Méltán ál­lapíthatták meg, hogy jobban sikerült az idei múzeumi hó­nap, mint a tavalyi. Minden rendezvény — a városnézés kivételével — sikert aratott. Az előadásoknak sok hall­gatója volt. A két múzeum kiállítás­látogatóinak száma a hat­százat meghaladta. Hat előadást tartottak, részben helyi, részben idegen előadó­val. Az előadások egy-egy he­lyi kérdés részleteit tárták föl a várostörténet, az irodalom- történet és a természettudo­mányok köréből. Az autóbusz kirándulás és az Arany János emlékünnepély, továbbá az Ál­lami Zeneiskola hangversenye szépek, élményt-ébresztők vol­tak. Dr. Lengyel Dénes, az Országos Petőfi Múzeum he­lyettes igazgatója újszerű és helyes szemléletet adott Arany Jánosról, életéről és költésze­téről. Sasi György, a Múzeum Ba­ráti Kör elnöke zárta be a MA MENNYIT HÍZTAM? ms w Szerdahelyi Emil, a Petőfi Termelő- szövetkezet főál­lattenyésztője na­ponta ellenőrzi a borjúk súlygyara­podását. (Fehér felv.) múzeumi hónapot azzal, hogy sikeres volt a jelen múzeumi hónap is, de a jövő még sike­resebb lesz. A beszámolóhoz többen hoz­zászóltak és a jövőre vonatko­zóan hasznos indítványokat tettek. Szóba került egy nagysza­lontai autóbusz kirándulás terve. Ennek a kirándulásnak célja, hogy a nagykőrösiek elzarán­dokolhassanak Arany János szülővárosába. A felszólalások során szóba került az ifjúság bevonása a Múzeum Baráti Kör munká­jába. Elhangzott az az indít­vány is, hogy a múzeum anya­gát be kell mutatni a város közönségének és a múzeumban legyen min­dig valami speciálisan nagykőrösi, hogy az idegeneknek is lehes­sen mutatni a nagykőrösi em­lékanyagból. Kívánalom volt, hogy a Múzeum Baráti Kör­ben negyedévenként hangoz­zék el egy-egy színvonalas, tu­dományos, művészeti, vagy irodalmi jellegű előadás. Az előadások a történelem, a mű­vészet, az irodalom helyi kér­déseit helyezzék előtérbe. A Múzeum Baráti Kört a jövő­ben az elnök hívja össze érte­kezletre. Az egyik felszólaló a gim­názium akadémiai tagságot nyert tagjairól mellszobrok ké­szítését indítványozta. A mű­emléki épületek táblával való ellátását is felemlítette. A ja­vaslatot fontolóra veszik. Dr. Balanyi Béla Vezetőségválasztó taggyűlés A Dózsa Termelőszövetke­zet pártaiapszervezete ma dél­után 4 órakor tartja vezető­ségválasztó taggyűlését a ter­melőszövetkezet központjá­ban. ANYAKÖNYVI HÍREK Született: Pintér József és Né­meth Eszter fia: József, Dán ka Jó­zsef és Szentpéteri Ilona fia: Zol­tán, Varga Balázs és Sárai-Szabó Ilona fia: Balázs. Házasságod kötött: Faragd Mi­hály és Kis Rozália, Pataki János és Pálfi Julianna. Fodor György és Vizi-Nagy Katalin. Elhunyt: Kurucz Erzsébet, Sol­tész Ambrus.

Next

/
Oldalképek
Tartalom