Pest Megyei Hirlap, 1964. november (8. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-07 / 262. szám

Szentendre Tin. ÉVFOLYAM, 87. SZÁM M64. NOVEMBER 7, SZOMBAT V i. A PES T MEGYEI HÍRLA P KÜLÖN K I A D Á S A ÖNTEVÉKENYSÉG ÉS KEZDEMÉNYEZŐKÉSZSÉG - EZ MA A PÁRTMUNKA PILLÉRE Mit vár a pártbizottság az alapszervezetektől? A pártalapszervezetek ve­zetőségújjáválasztó taggyűlé­seinek előkészületei már he­tekkel korábban megkezdőd­tek. Készülnek a felmérések, értékelések a végzett munká­ról. A leköszönő pártvezetö- ségek az alapszervezetek tag­sága elé bocsátják majd be­számolójukat, hogy a tapasz­talatok alapján meghatároz­hassák az elkövetkező idő­szak teendőit. Az alapszervezeti vezetősé­gek beszámolójának elkészí­téséhez az alapvető követelmény az őszinte és nyílt szám­vetés hiszen alapszervezeteink éle­te és munkája nem volt tö­retlen az elmúlt években. E kritikus időszakban a koráb­ban megnyilvánuló céltuda­tosságot a pártbizottságnál is az ötletszerűség, a rendszer­telenség váltotta fel. De oka volt a törésnek szin­tén, hogy alapszervezeteink vezetőségei nem kisérték meg­felelő figyelemmel munkate­rületük életét és jelenségeit és abból nem vontak le kö­vetkeztetéseket a pártmunka részére, A pártbizottság meg­ítélései szerint csak ott lehet termékeny pártmunka, ahol az irányító pártszervek hatá­rozatainak végrehajtása mel­lett az öntevékenység és kez­deményezőkészség is jelent­kezik. A város üzemeinek, gazdasági egységeinek és in­különbözősége tézményeinek folytán központilag egységes út­mutatásokat kiadni nem lehet. De nem is lenne helyes sémák végrehajtására, a módszerek uniformizálására törekedni. Tehát az üzem, vagy intéz­mény speciális körülményei­nek megfelelő céltudatos, öntevékeny pártmunka kiala­kítása minden alapszervezet legfontosabb feladata. E mun­kastílus kialakítása és meg­honosítása természetszerűleg nehezebb, mint sémák szerint tevékenykedni. Ez a célkitű­zés azt követeli, hogy az alap­szervezetek vezetői tisztába legyenek üzemük, munkate­rületük adottságaival, a ter­melés és az élet összefüggé­seivel, a dolgozók vélemé­nyeivel, hangulatával, az üzemi kollektívák összetéte­lével, felkészültségével. Szin­te naponkénti elemzést és ta­nulmányozást kíván mind­hogy időben és megfelelően segítséget nyújthassanak a pártmunka eszközeivel. A pártbizottság határozata erre hívja fel a függetlenített pártmunkások, de a párt­végrehajtóbizottság és párt- bizottság tagjainak figyelmét is, amikor feladatul jelöli meg számukra az alapszervezetek munkájának helyszíni segi­Társadalmi tanulmányi ösztöndíj megyénkben hat egyetemistának il m&fpn/ei tnnúcs hátúroattia Mint ismeretes, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány 22/1963. számú ren­deleté lehetőséget nyújt arra, hogy a különböző állami szer­vek, a szövetkezetek, a szövet- kezeluK szövetségei és köz­pontjai, a társadalmi szerve­zetek és az állami költségve­tésből gazdálkodó szervek, szem előtt tartva elsősorban a vidék szakember-ellátásának biztosítását, társadalmi tanul­mányi ösztöndíjat adományoz­zanak. A rendelet alapján a megyei tanács — legutóbbi ülésén — elhatározta, hogy hat egyete­mistának — egy orvosi, egy kertészeti, egy agrárgépészi, egy építészi és egy közgazda­sági szakon, valamint egy fel­sőfokú pedagógiai intézmény­nél tanulónak — társadalmi tanulmányi ösztöndíjat ado­mányoz. Az ehhez szükséges évi 50 ezer forintról a végre­hajtó bizottság gondoskodik, a községfejlesztési hozzájárulás terhére. Az ösztöndíjban ré­szesülő egyetemisták, illetve főiskolások személyéről ugyancsak a végrehajtó bizott­ság dönt majd. E heti kellemetlen kérdésünk: Miért nem fűtik a hírlappavilont ? Jól látni, hogy ezen az esős hűvös őszön a beteg Gavri- lovits Feri bácsi, vagy Ottin- ger Gizi néni és rokkant fér­je már nem a szabad ég alatt adják kezünkbe naponta az újságot, hanem kulturált, mo­dern üzlethelyiségből árusít­ják. Van azonban egy kis baj. Ottinger Gizi néni naponta lila újakkal nyomja kezünkbe a lapot, miközben elpanaszol­ja, hogy számtalan sürgetés dacára, még ma sincs árudájá­nak fűtése. Majd megfagy az egész napi ülésben, a derekát, veséjét fájlalja, s alighanem beteggé teszi magát, ha to­vábbra is hideg „zárkában” kell ülnie, holott a helyiség fűtésre alkalmas. Sürgős intézkedést várnak! (H) Sporthírek A járási kerékpáros szövet­ség november 1-én jó időben, szépszámú nézőközönség előtt Budakalászon, az Ürömi úton rendezte meg őszi, hegyi ke­rékpáros versenyét. A verse­nyen számos ifjúsági verseny­ző vett részt. Nagy volt a küzdelem, a helyezettek szép díjakat kaptak, melyeket Ho- schek Miklós, szövetségi el­nök adott át a nyerteseknek: 1. Vaszi László (Szentistván- telep) 8 perc 9 mp, 2. Vörös László (Budakalász) 9 perc 5 tését, az állandó és eleven kapcsolatok kialakítását, az üzemek életének alaposabb megismerését. Ezek a célkitűzések, meg­ítélésünk szerint, megvaló­síthatók. Megvalósításuk termé­szetszerűleg az embere­ken múlik, a pártvezetőkön és az alap­szervezetek tagságán. Ez pe­dig azt jelenti, hogy a vezető­ségek újjáválasztása alkalmá­val az arra legrátermettebb, közmegbecsülésnek örvendő elvtársakat bíztuk meg az alapszervezet életének irányí­tásával, vezetésével. HÍREK A város ügyeletes orvosa november 7-én dr. Gőllner Pál, november 8-án dr. Ka- ■ tona Gyula körzeti orvos. A filmszínház műsorán no­vember 7-én és 8-án a Ko- zara, november 9-től 11-ig a Nincs többé válás, a va­sárnapi ifjúsági matiné mű­során a Kettétört amulett című film szerepel. Vasárnap,, délelőtt 10 órai kezdettel tartja évi máso­dik rendes taggyűlését a Pismányi Ivóvíz Társulat a művelődési otthon nagyter­mében. Kecskemétre utaznak ta­pasztalatcserére a szentend­rei vöröskeresztesek novem­ber 15-én. A kirándulással egybekötött tapasztalatcseré­re meghívják a város ön­kéntes véradóit. Hétéves a „Szentendre“ mp, 3. Marcii József (Budaka­lász) 10 perc 2 mp. Csütörtökön, az állami gim­náziumban három csapat rész­vételével röplabda villámtor­nát rendeztek. A november 8-ra tervezett területi labdarúgó-mérkőzés Budaörssel elmarad, miutár Budaörs csapata a Szabad Föld Kupában Pilissel mér­kőzik a Népstadionban. A mérkőzést nov. 15-én tartják meg a Szentendrei Építőkkel a városi sportpályán. (sefcsik) ÁLLVÁNYERDŐ A Rákóczi Ferenc utcában az építőipari vállalat csak most tudott hozzákezdeni a sortatarozások elvégzéséhez. Erre a célra ebben az évben közel 500 000 forintot adott a me­gyei tanács. Átmenetileg nehezíti a forgalom lebonyolítá­sát, hogy egyszerre mindkét frontot állványozták, de végül is — megéri... (Gajzágó Jolán felvételei) Tjét éve, 1957. november ±1 5-én, megtisztult politi­kai és társadalmi légkörben jelent meg lapunk _ első szá­ma. Azóta hetenként kétszer kézbekapjuk, s ma már hoz­zátartozik mindennapi éle­tünkhöz. Annak idején az első számokban is a város- fejlesztés állt az érdeklődés előterében. Szinte mulatsá­gos ma már olvasnunk, hogy „Megkezdődött a vasútállo­más előtti tér, a Hősök tere, s a Dózsa György utca, a Pannónia utca, a Bolgár ut­ca javítása! Az autóbusz­végállomás építési munkái a közeljövőben megindulnak. Az egyemeletes épületet a HÉV-állomás déli részén, annak folytatásaként építik fel, fedett váróhelyiséggel és büfével. (Mert 1957-ig, emlé­kezzünk vissza, még ilyesmi sem volt!) Szabadtéri szín­pad építését is tervbe vet­tük.” 1958 márciusában ilyen cím ötlik szemünkbe: „Nyolcvan centiméteres pult — naponta 600 vevő!” S a ré­gi írást olvasva kiderül, hogy városunk legforgalma­sabb üzletéről, a Marx téri csemegeboltról van szó, mely a cikk szerint „olyan képte­lenül kis helyiségben van el­helyezve, ahol elférne egy trafik, vagy egy illatszerbolt, amire úgyis nagy szüksége lenne a közönségnek, mert a festék és benzin szagú háztartási bolt mégsem al­kalmas illatszerek tárolásá­ra”. Képzeljük csak el, s idézzük vissza hét évvel ez­előtti üzlethálózatunk álla­potát e néhány emlékeztető sor segítségével! Ugyanab­ban a hónapban egy képet láthatunk, melynek címe: Épül az új gimnázium. S mellette ezt olvassuk: „Nem tetszik, hogy az ifjúságnak szombat és vasárnap nincs egy meleg terme, ahol össze­jöhetne szórakozni, olvasni, esetleg táncolni!” Bizony fiatalok, akkor még művelő­dési otthonunk csak a nevé­ben és felső helyiségeiben volt az. J\iem lapozok tovább. Csak 1T nagyon sokak nevében igaz szeretettel köszöntőm helyi újságunkat hetedik születésnapja alkalmából, mert e lap esztendőkön át sikerrel töltötte be feladatát. Szószólója és közvetítője vá­rosunk és környékünk ese­ményeinek, terveinek, rend­szeresen tájékoztatott az előttünk • állá tennivalókról. Azóta is szóvá teszi — és kérjük, hogy még sűrűbben és rendszeresebben tegye szóvá — a hibákat, a jogos panaszokat. Kívánunk a lapnak még sok-sok sikeres születésna­pot. H. L. Visszahelyezték a MÁVAUT megállókat A papírgyári és cementgyári munkások jogos panaszéi alapján a város párt- és ta­nácsvezetői megbeszélést foly­tattak a MAVAUT illetékes vezetőivel a megszüntetett, il­letve áthelyezett megállók ügyében. A tárgyalásokban részt vettek az üzemi bizott­ságok titkárai \ is. A megálla­podás szerint mindaddig, amíg a megfelelő kulturált körül­ményeket, felszálló padka és váróié, ,:m kialakítását nem biztosítják, addig az üzemek MÁV AU T-megállóit nem szer­vezik át. Az építkezések meg­kezdődtek és az Építéstudo­mányi Intézet kísérleti telepe előtt az autóbüszfordúló kiépí­tését még ebben az évben be is fejezik. Az építendő váró­terem helyét a papírgyár igaz­gatósága a városi tanács ren­delkezésére bocsátja. Á parféiét hírei Védekezésül a kontárok ellen: Megtartotta programszerinti j ülését november 4-én az j MSZMP járási végrehajtó bi- : zottsága. Napirendre kerüli a j járás textiles üzemeinek mű- j szaki intézkedési tervei alap- í ján az eddigi intézkedések ta- j pasztalatainak értékelése. Ha- j tározatot hoztak arra vonat- j kozóan, hogy a pártbizottság j útmutatása alapján pártmun- í kások és műszaki szakembe­rek bevonásával értékelik az elért eredményeket és megha­tározzák a műszaki fejlesztés további feladatait. Ugyancsak megtárgyalták a termelőszö­vetkezeti pártszervezetek megerősítésére korábban ho­zott határozatok végrehajtá­sát, valamint az időszerű me­zőgazdasági kérdéseket. Több kisipari engedély kiadni! Mi a helyzet az ötezren aluli községekben ? A járási tanács végrehajtó bizottsága nemrégiben tár­gyalta meg a járás iparügyi helyzetét. A beszámoló sok ér­dekes,,adatot tartalmaz. Be­mutatja, hogy a községekben mennyi kisiparos van és mennyinek kellene lennie, egyúttal javaslatokat tesz a hibák kiküszöbölésére. A járás területén jelenleg kétszáztizenegyen rendelkez­nek iparigazolvánnyal, har­minckilencen működési enge­déllyel, egy háziipari enge­dély van forgalomban, s ezen­kívül tizenhárom vándorkis­iparos működik. BŐVÜL A PAPÍRGYÁR A belső szerelési munkák folynak már az új papírgyári üzemrészben. A képen látható korszerű üzemépületbe kerül majd, végleges helyére a bbrítékgyártó részleg (Kurtz István felvétele) Ez év elejétől tíz ipariga­zolványt és hét működési engedélyt adtak ki, ugyanakkor kilenc iparenge­délyt és öt működési igazol­ványt bevontak, főleg elörege­dés és elköltözés miatt. A já­rás kisiparosai becsülettel, lel­kiismeretesen dolgoznak. Munkájukat azonban sokszor nehezíti az anyaghiány. A kisiparosok állandó pana­sza viszont a majdnem min­denhol megtalálható kontár­kodás. A kontárok ellen nagyobb összefogásra lenne szük­ség. A leghathatósabb az lenne, ha — az iparpolitikai terv betar­tása mellett — az iparoshiány- nyal küzdő területeken minél több ipar- és működési enge­délyt adnának ki. Sokat tesznek járásunk te­rületén a kisipari szövetkeze­tek is. A járásban négy ktsz és egy háziipari szövetkezet működik. A szentendrei járási szolgáltató ktsz-nek a járás több községében működik ja­vító- és szolgáltató műhelye. Júliustól szeptember végéig a kisiparosok és ktsz-ek tizenkilenc ipari tanuló­val kötöttek szerződést. Nem érdektelen a szakonkénti megoszlás: az építőiparban négy kőműves, két villanysze­relő, egy vízvezetékszerelő, más iparágakban két műsze­rész, három asztalos, egy fa­szobrász, egy cipész, két gép­szerelő és három fodrászta­nuló szerződtetésére került sor. Az ipari tanulók képzése kielégítő. Tanúsítják ezt o si­keres szakmunkásvizsgák. To­vábbi tennivaló, hogy azokban az iparágakban növeljék az ipari tanulók számát, ahol már ma is hiány mutatkozik. Itt elsősorban a vízvezeték- szerelő szakmát emelnénk ki. Az építőipari ktsz-ek mun­káját ugyancsak az anyag- és a szakmunkáshiány gátolja. Ez a két ok akadályozta őket a tervteljesítésben is. Szólnunk kell még a keres­kedelmi és ipari állandó bi­zottság munkájáról. Az állan­dó bizottsági üléseken a járá­si iparügyj főelőadó is, részt vesz, az új iparengedélyek ügyét az állandó bizottság is letárgyalja és javaslatot tesz a kontártevékenység ellenőrzé­sére. A ktsz-ek és kisiparosok ellenőrzésében is tevékenyen részt vesznek az állandó bi­zottság tagjai. A törvény módot ad arra, hogy az ötezres lélekszámot meg nem haladó községben is adjanak ki működési enge­délyt üéhány iparágban. E rendelet alapján az ilyen község külterüle­teire kiadható kisipari működési engedély abban a szakmában, ahol a lakosság szükségleteit megfe­lelő módon sem állami válla­lat, sem kisipari szövetkezet nem tudja kielégíteni. Ha a községi tanácsok vég­rehajtó bizottságai a jövőben az eddiginél többet tesznek a kontártevékenység felszámo­lására, s a fent idézett rende­let alapján újabb, működési engedéseket adnak ki a köz­ségekben, a járásban nem lesz panasz a kisiparoshiányra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom