Pest Megyei Hirlap, 1964. november (8. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-07 / 262. szám
Szentendre Tin. ÉVFOLYAM, 87. SZÁM M64. NOVEMBER 7, SZOMBAT V i. A PES T MEGYEI HÍRLA P KÜLÖN K I A D Á S A ÖNTEVÉKENYSÉG ÉS KEZDEMÉNYEZŐKÉSZSÉG - EZ MA A PÁRTMUNKA PILLÉRE Mit vár a pártbizottság az alapszervezetektől? A pártalapszervezetek vezetőségújjáválasztó taggyűléseinek előkészületei már hetekkel korábban megkezdődtek. Készülnek a felmérések, értékelések a végzett munkáról. A leköszönő pártvezetö- ségek az alapszervezetek tagsága elé bocsátják majd beszámolójukat, hogy a tapasztalatok alapján meghatározhassák az elkövetkező időszak teendőit. Az alapszervezeti vezetőségek beszámolójának elkészítéséhez az alapvető követelmény az őszinte és nyílt számvetés hiszen alapszervezeteink élete és munkája nem volt töretlen az elmúlt években. E kritikus időszakban a korábban megnyilvánuló céltudatosságot a pártbizottságnál is az ötletszerűség, a rendszertelenség váltotta fel. De oka volt a törésnek szintén, hogy alapszervezeteink vezetőségei nem kisérték megfelelő figyelemmel munkaterületük életét és jelenségeit és abból nem vontak le következtetéseket a pártmunka részére, A pártbizottság megítélései szerint csak ott lehet termékeny pártmunka, ahol az irányító pártszervek határozatainak végrehajtása mellett az öntevékenység és kezdeményezőkészség is jelentkezik. A város üzemeinek, gazdasági egységeinek és inkülönbözősége tézményeinek folytán központilag egységes útmutatásokat kiadni nem lehet. De nem is lenne helyes sémák végrehajtására, a módszerek uniformizálására törekedni. Tehát az üzem, vagy intézmény speciális körülményeinek megfelelő céltudatos, öntevékeny pártmunka kialakítása minden alapszervezet legfontosabb feladata. E munkastílus kialakítása és meghonosítása természetszerűleg nehezebb, mint sémák szerint tevékenykedni. Ez a célkitűzés azt követeli, hogy az alapszervezetek vezetői tisztába legyenek üzemük, munkaterületük adottságaival, a termelés és az élet összefüggéseivel, a dolgozók véleményeivel, hangulatával, az üzemi kollektívák összetételével, felkészültségével. Szinte naponkénti elemzést és tanulmányozást kíván mindhogy időben és megfelelően segítséget nyújthassanak a pártmunka eszközeivel. A pártbizottság határozata erre hívja fel a függetlenített pártmunkások, de a pártvégrehajtóbizottság és párt- bizottság tagjainak figyelmét is, amikor feladatul jelöli meg számukra az alapszervezetek munkájának helyszíni segiTársadalmi tanulmányi ösztöndíj megyénkben hat egyetemistának il m&fpn/ei tnnúcs hátúroattia Mint ismeretes, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány 22/1963. számú rendeleté lehetőséget nyújt arra, hogy a különböző állami szervek, a szövetkezetek, a szövet- kezeluK szövetségei és központjai, a társadalmi szervezetek és az állami költségvetésből gazdálkodó szervek, szem előtt tartva elsősorban a vidék szakember-ellátásának biztosítását, társadalmi tanulmányi ösztöndíjat adományozzanak. A rendelet alapján a megyei tanács — legutóbbi ülésén — elhatározta, hogy hat egyetemistának — egy orvosi, egy kertészeti, egy agrárgépészi, egy építészi és egy közgazdasági szakon, valamint egy felsőfokú pedagógiai intézménynél tanulónak — társadalmi tanulmányi ösztöndíjat adományoz. Az ehhez szükséges évi 50 ezer forintról a végrehajtó bizottság gondoskodik, a községfejlesztési hozzájárulás terhére. Az ösztöndíjban részesülő egyetemisták, illetve főiskolások személyéről ugyancsak a végrehajtó bizottság dönt majd. E heti kellemetlen kérdésünk: Miért nem fűtik a hírlappavilont ? Jól látni, hogy ezen az esős hűvös őszön a beteg Gavri- lovits Feri bácsi, vagy Ottin- ger Gizi néni és rokkant férje már nem a szabad ég alatt adják kezünkbe naponta az újságot, hanem kulturált, modern üzlethelyiségből árusítják. Van azonban egy kis baj. Ottinger Gizi néni naponta lila újakkal nyomja kezünkbe a lapot, miközben elpanaszolja, hogy számtalan sürgetés dacára, még ma sincs árudájának fűtése. Majd megfagy az egész napi ülésben, a derekát, veséjét fájlalja, s alighanem beteggé teszi magát, ha továbbra is hideg „zárkában” kell ülnie, holott a helyiség fűtésre alkalmas. Sürgős intézkedést várnak! (H) Sporthírek A járási kerékpáros szövetség november 1-én jó időben, szépszámú nézőközönség előtt Budakalászon, az Ürömi úton rendezte meg őszi, hegyi kerékpáros versenyét. A versenyen számos ifjúsági versenyző vett részt. Nagy volt a küzdelem, a helyezettek szép díjakat kaptak, melyeket Ho- schek Miklós, szövetségi elnök adott át a nyerteseknek: 1. Vaszi László (Szentistván- telep) 8 perc 9 mp, 2. Vörös László (Budakalász) 9 perc 5 tését, az állandó és eleven kapcsolatok kialakítását, az üzemek életének alaposabb megismerését. Ezek a célkitűzések, megítélésünk szerint, megvalósíthatók. Megvalósításuk természetszerűleg az embereken múlik, a pártvezetőkön és az alapszervezetek tagságán. Ez pedig azt jelenti, hogy a vezetőségek újjáválasztása alkalmával az arra legrátermettebb, közmegbecsülésnek örvendő elvtársakat bíztuk meg az alapszervezet életének irányításával, vezetésével. HÍREK A város ügyeletes orvosa november 7-én dr. Gőllner Pál, november 8-án dr. Ka- ■ tona Gyula körzeti orvos. A filmszínház műsorán november 7-én és 8-án a Ko- zara, november 9-től 11-ig a Nincs többé válás, a vasárnapi ifjúsági matiné műsorán a Kettétört amulett című film szerepel. Vasárnap,, délelőtt 10 órai kezdettel tartja évi második rendes taggyűlését a Pismányi Ivóvíz Társulat a művelődési otthon nagytermében. Kecskemétre utaznak tapasztalatcserére a szentendrei vöröskeresztesek november 15-én. A kirándulással egybekötött tapasztalatcserére meghívják a város önkéntes véradóit. Hétéves a „Szentendre“ mp, 3. Marcii József (Budakalász) 10 perc 2 mp. Csütörtökön, az állami gimnáziumban három csapat részvételével röplabda villámtornát rendeztek. A november 8-ra tervezett területi labdarúgó-mérkőzés Budaörssel elmarad, miutár Budaörs csapata a Szabad Föld Kupában Pilissel mérkőzik a Népstadionban. A mérkőzést nov. 15-én tartják meg a Szentendrei Építőkkel a városi sportpályán. (sefcsik) ÁLLVÁNYERDŐ A Rákóczi Ferenc utcában az építőipari vállalat csak most tudott hozzákezdeni a sortatarozások elvégzéséhez. Erre a célra ebben az évben közel 500 000 forintot adott a megyei tanács. Átmenetileg nehezíti a forgalom lebonyolítását, hogy egyszerre mindkét frontot állványozták, de végül is — megéri... (Gajzágó Jolán felvételei) Tjét éve, 1957. november ±1 5-én, megtisztult politikai és társadalmi légkörben jelent meg lapunk _ első száma. Azóta hetenként kétszer kézbekapjuk, s ma már hozzátartozik mindennapi életünkhöz. Annak idején az első számokban is a város- fejlesztés állt az érdeklődés előterében. Szinte mulatságos ma már olvasnunk, hogy „Megkezdődött a vasútállomás előtti tér, a Hősök tere, s a Dózsa György utca, a Pannónia utca, a Bolgár utca javítása! Az autóbuszvégállomás építési munkái a közeljövőben megindulnak. Az egyemeletes épületet a HÉV-állomás déli részén, annak folytatásaként építik fel, fedett váróhelyiséggel és büfével. (Mert 1957-ig, emlékezzünk vissza, még ilyesmi sem volt!) Szabadtéri színpad építését is tervbe vettük.” 1958 márciusában ilyen cím ötlik szemünkbe: „Nyolcvan centiméteres pult — naponta 600 vevő!” S a régi írást olvasva kiderül, hogy városunk legforgalmasabb üzletéről, a Marx téri csemegeboltról van szó, mely a cikk szerint „olyan képtelenül kis helyiségben van elhelyezve, ahol elférne egy trafik, vagy egy illatszerbolt, amire úgyis nagy szüksége lenne a közönségnek, mert a festék és benzin szagú háztartási bolt mégsem alkalmas illatszerek tárolására”. Képzeljük csak el, s idézzük vissza hét évvel ezelőtti üzlethálózatunk állapotát e néhány emlékeztető sor segítségével! Ugyanabban a hónapban egy képet láthatunk, melynek címe: Épül az új gimnázium. S mellette ezt olvassuk: „Nem tetszik, hogy az ifjúságnak szombat és vasárnap nincs egy meleg terme, ahol összejöhetne szórakozni, olvasni, esetleg táncolni!” Bizony fiatalok, akkor még művelődési otthonunk csak a nevében és felső helyiségeiben volt az. J\iem lapozok tovább. Csak 1T nagyon sokak nevében igaz szeretettel köszöntőm helyi újságunkat hetedik születésnapja alkalmából, mert e lap esztendőkön át sikerrel töltötte be feladatát. Szószólója és közvetítője városunk és környékünk eseményeinek, terveinek, rendszeresen tájékoztatott az előttünk • állá tennivalókról. Azóta is szóvá teszi — és kérjük, hogy még sűrűbben és rendszeresebben tegye szóvá — a hibákat, a jogos panaszokat. Kívánunk a lapnak még sok-sok sikeres születésnapot. H. L. Visszahelyezték a MÁVAUT megállókat A papírgyári és cementgyári munkások jogos panaszéi alapján a város párt- és tanácsvezetői megbeszélést folytattak a MAVAUT illetékes vezetőivel a megszüntetett, illetve áthelyezett megállók ügyében. A tárgyalásokban részt vettek az üzemi bizottságok titkárai \ is. A megállapodás szerint mindaddig, amíg a megfelelő kulturált körülményeket, felszálló padka és váróié, ,:m kialakítását nem biztosítják, addig az üzemek MÁV AU T-megállóit nem szervezik át. Az építkezések megkezdődtek és az Építéstudományi Intézet kísérleti telepe előtt az autóbüszfordúló kiépítését még ebben az évben be is fejezik. Az építendő váróterem helyét a papírgyár igazgatósága a városi tanács rendelkezésére bocsátja. Á parféiét hírei Védekezésül a kontárok ellen: Megtartotta programszerinti j ülését november 4-én az j MSZMP járási végrehajtó bi- : zottsága. Napirendre kerüli a j járás textiles üzemeinek mű- j szaki intézkedési tervei alap- í ján az eddigi intézkedések ta- j pasztalatainak értékelése. Ha- j tározatot hoztak arra vonat- j kozóan, hogy a pártbizottság j útmutatása alapján pártmun- í kások és műszaki szakemberek bevonásával értékelik az elért eredményeket és meghatározzák a műszaki fejlesztés további feladatait. Ugyancsak megtárgyalták a termelőszövetkezeti pártszervezetek megerősítésére korábban hozott határozatok végrehajtását, valamint az időszerű mezőgazdasági kérdéseket. Több kisipari engedély kiadni! Mi a helyzet az ötezren aluli községekben ? A járási tanács végrehajtó bizottsága nemrégiben tárgyalta meg a járás iparügyi helyzetét. A beszámoló sok érdekes,,adatot tartalmaz. Bemutatja, hogy a községekben mennyi kisiparos van és mennyinek kellene lennie, egyúttal javaslatokat tesz a hibák kiküszöbölésére. A járás területén jelenleg kétszáztizenegyen rendelkeznek iparigazolvánnyal, harminckilencen működési engedéllyel, egy háziipari engedély van forgalomban, s ezenkívül tizenhárom vándorkisiparos működik. BŐVÜL A PAPÍRGYÁR A belső szerelési munkák folynak már az új papírgyári üzemrészben. A képen látható korszerű üzemépületbe kerül majd, végleges helyére a bbrítékgyártó részleg (Kurtz István felvétele) Ez év elejétől tíz iparigazolványt és hét működési engedélyt adtak ki, ugyanakkor kilenc iparengedélyt és öt működési igazolványt bevontak, főleg elöregedés és elköltözés miatt. A járás kisiparosai becsülettel, lelkiismeretesen dolgoznak. Munkájukat azonban sokszor nehezíti az anyaghiány. A kisiparosok állandó panasza viszont a majdnem mindenhol megtalálható kontárkodás. A kontárok ellen nagyobb összefogásra lenne szükség. A leghathatósabb az lenne, ha — az iparpolitikai terv betartása mellett — az iparoshiány- nyal küzdő területeken minél több ipar- és működési engedélyt adnának ki. Sokat tesznek járásunk területén a kisipari szövetkezetek is. A járásban négy ktsz és egy háziipari szövetkezet működik. A szentendrei járási szolgáltató ktsz-nek a járás több községében működik javító- és szolgáltató műhelye. Júliustól szeptember végéig a kisiparosok és ktsz-ek tizenkilenc ipari tanulóval kötöttek szerződést. Nem érdektelen a szakonkénti megoszlás: az építőiparban négy kőműves, két villanyszerelő, egy vízvezetékszerelő, más iparágakban két műszerész, három asztalos, egy faszobrász, egy cipész, két gépszerelő és három fodrásztanuló szerződtetésére került sor. Az ipari tanulók képzése kielégítő. Tanúsítják ezt o sikeres szakmunkásvizsgák. További tennivaló, hogy azokban az iparágakban növeljék az ipari tanulók számát, ahol már ma is hiány mutatkozik. Itt elsősorban a vízvezeték- szerelő szakmát emelnénk ki. Az építőipari ktsz-ek munkáját ugyancsak az anyag- és a szakmunkáshiány gátolja. Ez a két ok akadályozta őket a tervteljesítésben is. Szólnunk kell még a kereskedelmi és ipari állandó bizottság munkájáról. Az állandó bizottsági üléseken a járási iparügyj főelőadó is, részt vesz, az új iparengedélyek ügyét az állandó bizottság is letárgyalja és javaslatot tesz a kontártevékenység ellenőrzésére. A ktsz-ek és kisiparosok ellenőrzésében is tevékenyen részt vesznek az állandó bizottság tagjai. A törvény módot ad arra, hogy az ötezres lélekszámot meg nem haladó községben is adjanak ki működési engedélyt üéhány iparágban. E rendelet alapján az ilyen község külterületeire kiadható kisipari működési engedély abban a szakmában, ahol a lakosság szükségleteit megfelelő módon sem állami vállalat, sem kisipari szövetkezet nem tudja kielégíteni. Ha a községi tanácsok végrehajtó bizottságai a jövőben az eddiginél többet tesznek a kontártevékenység felszámolására, s a fent idézett rendelet alapján újabb, működési engedéseket adnak ki a községekben, a járásban nem lesz panasz a kisiparoshiányra.
