Pest Megyei Hirlap, 1964. november (8. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-06 / 261. szám
4 “Wirfgp 1964. NOVEMBER 6, PÉNTEK KIS KEZEK NAGY MUNKÁBAN I Ki lehet magángépkocsi-vezető? | Bevált a gépkocsivezetők orvosi vizsgálatának új rendje (Foto; Gábor) — Most, ilyen állapotban bizonyára nem kaphatna hajtási igazolványt. Gyermeket váró asszonynak nem szabad autót vezetnie, hiszen a szülés előtti időszak velejárója a gyakori hányás, a vesezavar, a szédülés. 1964. augusztus 1 óta Budapesten a kerületi orvosi rendelőintézetek, vidéken ás erre illetékes megyei, illetve járási orvosi rendelőintézetek végzik a gépkocsivezetők vizsgálatát. Ez, az eddigi tapasztalatok szerint, jobban bevált, mint amikor a rendőrorvos előtt kellett megjelenniük. A vizsgálat sokkal alaposabb, részletesebb. Melyek . tulajdonképpen a kizáró okok? Nem lehet gépkocsivezető, aki szívbajban szenved. Ne jelentkezzék, akinek asztmatikus, vagy egyéb okok miatt légzési zavarai vannak. A cukorbeteg sem, ha állapota inzulinkezelést igényel, sem pedig az, akinek valamikor agyrázkódása, agyműtétje volt. A vizsgálat nagyon szigorúan ellenőrzi, hogy egy valamikor végzett műtét visz- szamaradt hege nem okoz-e zavarokat? A jelentkező rendben van-e az idegrendszere? A suttogó beszédet négy méter távolságból meg- hallja-e? Nincs-e valamilyen mozgásszervi megbetegedésé? Nagyon fontos a látásélesség kifogástalan állapota; a színtévesztés kizó/yó ok! S az sem jó pont, ha lúdtalpa van valakinek —- betét nélkül nem ülhet a volán mellé. (Ha mégis megteszi, azt is a saját felelősségére cse- lekszi.) A jelentkező magángépko- csi-veze tőnek 190-nél magasabb vérnyomása nem lehet. Radnóti Miklós Látta előre sorsát, s nemcsak akkor, amikor a bori rézbányából, ahol raboskodott, elindultak 1944 októberében, hogy ott lelje halálát — társaival együtt — Abda mellett, hanem már 1936-ban, amikor a „Járkálj csak, halálraítélt" minden rosszal számoló, „eldőlt, sötét fák sorát” idéző képeit alkotta. „Tarkólövés. így végzed hát te is ..Látta, s idegeiben is érezte a fasizmus — bár történelmileg átmeneti és ideiglenes, de nem lebecsülhető — győzelmeit. De mert azt is tudta, hogy a fasizmus nem lehet tartós, s hogy a nép felkel még és magasra emeli fejét, Radnóti Miklós játékosan-kedvesen indult költészete soha nem epe- és ecet ízűvé, A rémségek, a megaláztatások és a korai halál tudata nem. életellenessé, csak' keménnyé és töménnyé" formálta költészetét. Az történt benne és vele is, amiről egyik mestere, Babits Mihály így ír: „Minél nagyobbnak érzi feladatát a költő és minél sürgetőbbnek az időt, hogy feladatát elvégezze, annál tömörebben, egyszerűbben ir A már a húszas évek legvégén verselni kezdő Radnóti egész költészetén ott látható a kivételes tehetség jegye, s az emberekkel, az emberi élettel való egybeforrottság szenvedélye. Mégis, azok az utolsó esztendőkből származó versei a legértékesebbek, amelyeket akkor írt, amikor már világossá vált előtte, hogy kevésnél is kevesebb az ideje és vallania kell a tájról, ahol élt és született, a parkról, „a régi szerelmek lábnyoma’ -val, a csókok, „hol méz, hol áfonya’’ ízéről, s a csecsszopókról, „akikben megnő az értelem”. A fasizmus világa magányosságra, majd halálra ítélte Radnóti Miklóst. Ö az értelemhez és- az értelem világához apellált. Azokhoz, akik majd felnőnek és új életet teremtenek. Radnóti nem volt oly közvetlen, s néptribuni ihletettje a munkásosztály történelmi hivatásának és a munka, a modern élet képeinek, mint legnagyobb szocialista költőnk, József Attila. De nem véletlenül szerette őt és már a harmincas évek elején kiérleltté lett költészetét József Attila és nem véletlen, hogy Radnótit oly mélyen megrázta a „Tiszta szívvel”, a „Medvetánc”, és. a „Külvárosi éj”' alkotójának halála a szárszói síneken. Azt jegyezte fel naplójában akkor, hogy egy igazán nagy költő távozott el és hagyta népére teljes és ragyogó életművét. Radnóti, a polgári értelmiség fia előbb eszével fogta fel a kizsákmányolás világának igazságtalanságát és ingatagságát, majd szívével is a jól megismert szegények — „a dolgozók nehézkes népe” — mellé állott. ! Tudta jól, hogy nem felej- ; tik, népi felejthetik el őt, aki I ,,Úgy ;éiti tisztán és harcosán, I önmagához is szigorúan, mint j ahogy élnie kell annak, aki I nem nyugszik bele a rosszba. „Oly korban éltem én e földön — írja egyik gyönyörű versében —, mikor az ember úgy elaljasult, — hogy önként, kéjjel ölt, nemcsak parancsra ..Nem lett volna igaz költő, ha nem foglalja félreérthetetlen szavakba és képekbe döbbenetét. De az egyes emberek, vagy akár az embersokaságok elaljasodá- sát nem tartotta valami „természeti törvény”-nek, megváltoztathatatlan mítosznak. Hitt az emberben, aki új világot tud teremteni, amelyben önmagát is megváltoztatja. Amikor — fiatalon, tüdőbajban — meghalt Dési Huber István, a magyar munkásság egy nagy festője, „Nem bírta hát” című. versében Radnóti hitvallást tett nemcsak a festő, hanem a maga ars poeticájáról is. Elég, ha itt verse egyetlen szakaszat* idézzük csak: — A sorsod ellenére voltál mester és példakép. Hívő, igaz, okos; a munkáld idő emel ma már, hiába omlik rád sír földje most. (-1.) Pályázat gimnáziumi tankönyvek írására A Művelődésügyi Minisztérium megbízásából a Tan- könyvkiadó Vállalat pályázatot hirdet új gimnáziumi tankönyvek írására. Pályázni lehet 2. osztályos angol, francia, német, olasz, spanyol és latin nyelvkönyvvel, 3. osztályos magyar nyelvtannal, történelemmel, orosz nyelv, fizika, kémia, biológia, földrajz, pszichológia tankönyvvel. A pályamunkákat a tanterv alapján, kell elkészíteni. A pályázóknak ki kell dolgozniuk az egész tankönyv pedagógiai tervét, a tan terv alapján a tankönyv egy megadott fejezetét, egy szabadon választott tantervi fejezetet, a tankönyv technikai tervét, az egyes fejezetek terjedelmét és az illusztrációra vonatkozó elgondolásokat. A pályázatot — jeligés levél kíséretében — három példányban kell beküldeni 1965. március 1-ig, a Tankönyvkiadó Vállalathoz, (Budapest, V., kerület, Szalay utc£ 10—14.) kell beküldeni. A legjobb pályamunkákat tankönyvenként 5000 forintos első. 3000 forintos második és 2000 forintos harmadik díjjal jutalmazzák. A pályázaton részt vehetnek gyakorló pedagógusok, vagy. jelenleg más beosztásban dolgozó pedagógusok, egyetemek és tudományos intézetek munkatársai, akiknek iskolai tanítási gyakorlatuk van. Pályázhatnak munkaközösségek is. A pályázatról részletes felvilágosítást a Tankönyvkiadó Vállalat szerkesztősége ad. , (MTI) KÖNYVESPOLC: Dr. László Domokos—Dr. Tresser Pál: A jövedelemrészeseclés és munkaszervezés néhány tapasztalata Nemcsak érdekes, hanem érdekfeszítő olvasmány is dr. László Domokos—dr. Tresser Pál most megjelent szakkönyve. A két jeles szakember mindennapi életünk egyik legiz- | galmasabb kérdését tárgyalja j könyvében, a magyar méző- j gazdaság alakulását. Mert kit : ne érdekelne, hogy lesz-e elegendő kenyér nemcsak holnap, j de holnapután is a családok asztalán? Lesz-e elegendő bú- ! zánk. gyümölcsünk, zöidsá- günk? S ha lesz, milyen áron? j Nem titok: a magyar,méző- í gazdaság holnapjának alakú- j lása nemcsak azon múlik, I lesz-e elegendő gépünk, műtrágyánk a nagyüzemi gazdaságok gyorsabb ütemű fejlesztésére. A holnap alakulása döntő mértékben függ attól is, hogyan dolgoznak az emberek a földeken. A termelőszpvetkezetek megerősödése, az eddiginél gyorsabb előrehaladása a jó munkaszervezés és a helyes jövedelemelosztás függvénye. Szocialista mezőgazdasági üzemeink állandó korszerűsítése közben mindjobban érdekeltté kell tenni az embereket a mennyiségileg több és minőségileg jobb munkában. De érdekeltté tenni őket csak a helyes é? .ösztönző jövedelemrészesedéssel lehet. A szerzők a zsámboki Petőfi és a mezőHéki Táncsics termelőszövetkezet adatai, példái alapján elemzik a jövedelemrészesedés módjának hatását a pedig hetenként négy-öt estén, kezdettől zárásig nézik a műsort. Az értelmiségiek és alkalmazottak kevesebb napon és rövidebb ideig kapcsolják be televíziójukat. gazdálkodás egészére. Példák sorával bizonyítják, hogy a hagyományos munkaegység- rendszer ma már nem előre- lendítője, hanem gátja a további fejlődésnek, mert tényleges értéke csak a zárszámadáskor válik ismeretessé, a minőségi munkát csak feltételezi, aránytalanságokhoz vezet és akadályozza a családtagok bevonását a közös munkába. Könyvük további részében a bruttó termelési érték alapján megállapított százalékos jöve.delemrészesedési forma előnyeit bizonyítják. A tényekből levont kövétkégteie- seik, tápasztálátóik • gyakőflati értékűek. Kutatásaik, elemző munkájuk végső ellenőre maga az élet volt: a zsámboki Petőfi Termelőszövetkezetben a tagságnak az országos szintnél magasabb - á üagjóvedelme, s olyan meggyőző tények, hogy a jövedelemrészesedésen felül nyereségrészesedést, sőt, hűségjutalmat is fizettek. Hasznos kézikönyve lehet ez a mű minden termelőszövetkezeti vezetőnek, és érdekes olvasmánya mindazoknak, akik szívügyüknek tekintik a magyar mezőgazdaság minél gyorsabb és eredményesebb fejlődését. (Mezőgazdasági Kiadó.) (P. P) Ez a szám érdekesen alakul a többieknél: a hivatásos gépkocsivezető vérnyomása 170, az autóbuszvezetőé 150, a zetorosé 190 lehet. Feltétlenül kizáró ok az alkoholizmus. Dehát — ki az alkoholista? Hiszen ezt a jelentkező bizonyosan nem közli a vizsgáló orvossal! Nem azokról van szó, akik időnként megisszák a néhány pohár bort. sört, vagy akár pálinkát, de a volán mellett parancsolni tudnak maguknak. Az alkoholista olyan gyengeakaratú ember, aki egyszerűen nem tud ital nélkül élni, dolgozni, s így természetesen vezetés közben — vagy annak szüneteiben is — szeszes italt fogyaszt. Csak a velük szemben alkalmazott legszigorúbb rendszabályokkal érhető el, hogy az ittasan történő kocsikázástól — vagy motorozástól — elmenjen a'kedvük. A közlekedésből való kizárásukkal pedig biztonságosabb lesz a közúti közlekedés. (sz. i.) Eltemették Bóka Lászlót Csütörtökön a Farkasréti temetőben nagy részvéttel tartották meg Bóka László hamvasztás előtti búcsúztatását. A ravatalnál az Eötvös Löránd Tudományegyetem nevében Sőtér István rektor búcsúzott az egyetem elhunyt professzorától. tettül élet Óvatos aggályoskodásomnak már teret adtam, nemcsak egyszerűen egoista, de altruista meggondolásból is, de most már úgy érzem, hogy a szerény tiltakozásnak, az óvatos fejcsóválásnak és a finom művű visszautasításnak lejárt az ideje. Tudomásul veszem, hogy engem a tudomány képviselői óvni akarnak, hogy hosszú életű legyek a földön, de felhorkanva vagyok kénytelen feltenni a kérdést: hosszú életű legyek, de minek? Mert születő és meghaló embertársaim, miért legyek én hosszú életű, ha hosszú életem minden másodpercében azon kell aggódnom, túl a százhuszadik esztendőn is, hogy jaj, hosszú életű legyek. Minek és — újfent minek? A túlzott szellemi munka megrövidíti az életem... Tehát parancsoljam meg az agyamnak, hogy végezzen kevés szellemi munkát, mert akkor a testem tovább él, mint homo primigénius... A túlzott szerelem megró- vidíti as életem, tehát 'parancsoljam meg a testemnek, hogy éljen inkább szellemi életet, amely ugyanolyan káros, de az előbbi nélkül olyan, mint a halászlé hal nélkül ... A túlzott kávéfogyasztás különösen megrövidíti az életem, tehát ha megesz a fene egy jó, illatos kávéért, akkor se igyam, mert majd ha 125 éves koromban lehunyom szép szemem, elmond- . hatom, hogy azt sem tudtam, mi az a kávé... A "túlzott cigaretta ..", A túlzott alkohol... A túlzott zsíros étel...' A túlzott fizikai erőfeszítés ... J túlzott önmegtartózta- zl tás ... tilalmak és tilalmak, amelyek azt keserítik meg, amelyet nekem 125 évig kellene hordanom bőröm alatt és a koponyámban. Kedves tudomány, én tudományosan megértem, hogy sejtjeim, atomjaim, ionjaim, műmezonjaim megvédése meghosszabbítja az életemet, amelyet a tudomány mai állása szerint egyetlen pillanatig sem élhetném nyugodtan. Éppen ezért büntetőjogi felelőtlenségem tudatában kijelentem. hogy vállalom fejfámra az ismert jelmondatot: „Élt 70 évet,.. De jól.'..’’ Gyurkő Géza ; Ismerős fiatalasszonnyal ta- : lálkoztunk társaságban. Ha■ zafelé egy utunk volt, ked■ veseri felajánlotta tehát, hogy : elvisz bennünket a kocsiján, í Az asszonyka gyermeket vár, : a nyolcadik hónapban van, í s szerencsére olyan jól bírja ■ a szülés előtti időszakot, : hogy — amint mondotta —, : nyugodtan ül a volán mellé. \ És, ha mégis, hirtelen rosz- : szül lesz? Mi történik ak- ; kor? Felkerestük ár. Magyary- : Mdrkscheid Aranka főorvos- : asszonyt, aki az egyik nagy budapesti rendelőintézetben a : jelentkező gépkocsivezetőket : vizsgálja: alkálmasak-e arra, hogy részt vegyenek a köz- : lesedé» egyre növekedő forgalmában? A beszélgetést a fiatalasszony esetével kezdetük: vezethet-e tehát, vagy nem? — Csak saját felelősségére — felelte a főorvosasszony. Heti 13 óra a képernyő előtt Hogyan befolyásolja életünket a televízió? M élységes megdöbbenéssel olvastam és vettem tudomásul — már ugyan néhányszor megdöbbentem ezen —, hogy az ember élete olyan veszélyes, amelybe bele is lehet halni. Előbb, vagy utóbb: de sorsát senki sem kerülheti el. E lap hasábjain már szót ejtettem aggodalmaimról, mely szerint nem találtam éppen helyes óvatosságnak, amellyel engem, téged és minket óvnak a kávétól, cigarettától, zsírtól, televízió előtt való üléstől és természetesen az alkoholtól. Aggodalmaim az élő ember aggodalmai voltak: az emberé, aki nagyra becsüli a tudományt, aki szereti az életet, s bár tudja, hogy meghalni nem egy népünnepély, de általában nehezen kikerülhető állapot, az olyan ember aggodalma, aki többek között nemcsak a beszédben, hanem a cigarettában és a szépen megkomponált szerelemben is'életértelmet lát, még akkor is, ha az utóbbi korai melan- \ kóliát jelenthet. Széles körű adatgyűjtés tapasztalatait összegezték a statisztikusok arról, hogyan befolyásolja életünket a televízió. Kimutatták, hogy a nézők átlagosan 13 órát töltenek a készülék előtt, azaz a legfiatalabb művészeti ág hetenként ötször lényegében kitölti a tv-tulajdonosok esti í szabad idejét, megváltoztatja.« átformálja a „tévés'’ csalá- ^ dók szokásait, időbeosztását. ^ A nézők több mint felét he- fj lenként 11—20 órára, 12 ssá- % zalékát pedig még ennél is $ hosszabb időre „láncolja ma- f gához” a képernyő. % A felmérésből kiderült, í hogy' a képernyő az idő- i sebbekre, az 50 éven felü- í liekre gyakorolja a legna- ^ryobb vonzóerőt. \ Száz közül 63-an az adás £ minden napján odaülnek a í készülék elé, s szabad idejük- J bői hetenként összesen átlag j 13 óra 12 percet kötnek le; a különböző műsorok. A 23— \ 25 és a 36—50 évesek lénye- ; gében az átlagnak megfelelő j időt fordítják televíziónézés- \ re. Nem így a 15—22 éve-; sek, akik 12 óra 56 perces \ átlaggal szerepelnek a statisz-! tikában. Szombaton, illetve j vasárnap este a fiatalok ál-! tálában szívésebben válasz-: tanak más programot. Érdekes képet mutat a j nézők foglalkozás szerinti \ megoszlása, amelyből kitű- < nik,' hogy a leghosszabb időt a me- ! zőgazdasági dolgozók, ; tehát a falusi emberek és ; az egyéb kategóriába \ tartozó háztartásbeliek, • nyugdíjasok stb. töltik a ; készülékek előtt: 70—74 százalékuk heti 11 őrá-S nál többet, 84—86 százalékuk!
