Pest Megyei Hirlap, 1964. november (8. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-29 / 280. szám

C E G LED I J A R Á S É S CÉG L JÉ D \ VÁR O S R ÉSZ É R E VIII. ÉVFOLYAM, 280. SZÄM 19S4. NOVEMBER 29, VASÄRNAP Lakás... lakás... lakás... lakás... lakás... lakás... A PÉLDÁTLANUL NAGY LAKÁSÉPÍTÉS! PROGRAM RÉSZLETEI Panaszosaink zöme lakás­ügyben kér segítséget. Épít­kezéseink közül a lakásépítke­zéseket kíséri a legnagyobb fi­gyelem. Éppen ezért kerestük fel Szelepcsényi Imrét, a váro­si tanács elnökét, hogy tájé­koztasson minket: mi a hely­zet az állami lakásépítések te­rén? Várható-e gyors javulás a lakáshelyzetben? — A városi tanács végre­hajtó bizottságának egyik leg­nagyobb gondja a lakáshiány enyhítése — válaszolta. — Az idén kétségkívül jelentős szá­mú állami lakás épül, de jól tudjuk, hogy sokkal több la­kásra lenne szükség. A napok­ban készült el tizennyolc új lakás. Még az idén elkészül to­vábbi harminchat a Rákóczi úton. A már épülő házak mel­lett ebben az évben megkezdtük újabb két, egyenként tizenhat lakást magábafoglaló kockaház kivitelezését. Az állami házak különféle gazdasági épületeinek átépíté­sével szintén nyerünk néhány lakást. Aztán — úgy gondolom — sokat javít a helyzetünkön a honvédségi lakásépítkezés fokozódó üteme is. Hiszen ezek­be az új lakásokba sokan köl­töznek be majd olyanok, akik­nek a helye a polgári lakosság részére szabadul fel. A Jókai utca sarkán már megkezdőd­tek egy háromemeletes épület földmunkái. Ez az első lépés és folyamatosan készül utána a többi honvédségi épület. Nem kevesebb, mint száztíz ilyen lakás épül a Rákóczi úton. Növeli ezt a lakásszámot a tömb keretén belül készülő több száz férőhelyes tiszti- s*.allo. — Kik kapják meg az új és a felszabaduló lakásokat? — A kérdés jogos. Hozzám is sokan fordulnak emiatt, s a lakáshivatalt is naponta ke­resik azok, akiknek lakáski­utalásra volna szükségük. A nyilvánosság előtt ki kell je­lenteni, hogy a most készülő lakások zöme a Közlekedési Miniszté­rium alá tartozó üzemek és intézmények között lesz felosztva. Ennek az az egyszerű magya­rázata, hogy a pénzt az építke­zésekre a Közlekedés- és Pos­taügyi Minisztérium adta. Az Kik kapják a lakásokat? Családi házak az öregszőlőkben Felvásárolják az üres telkeket CSEII JÁNOS 1909-1964 Jászkarajenö gyászol. A napokban kísérte utolsó útjára az általános iskola igazgatóját. A friss sír­hanton virághalmazzal bo­rított fejfa jelzi: Cseh János, élt 55 évet. 1909-ben látta meg a napvilágot az az ember, akit most elsirattunk. Érettségi után orvosnak indult, de a szegény szü­lők gyermeke anyagiak miatt hivatást változta­tott. Harminc éve birto­kolta a tanítói oklevelet és vele a különböző ta­nyai iskolák katedráit. 1950-ben került Jászkara- jenőre. Látszólag rövid élet, mégis mily’ gazdag! Gaz­daggá hivatásszeretete, odaadó munkája tette. Sze­rette tanítványait, azok is Öt. Nemcsak az általános iskola nevelőtestülete és tanulói veszítették el igaz­gatójukat, számos funk­cióban vált üressé helye. Gyászolja öt a párt járási bizottsága, a községi ta­nács és mindenki, aki is­merte, szerette. Bár szer­vezetét kínzó betegség gyötörte, az utolsó napig lankadatlan szorgalommal dolgozott. Vasárnap haj­nalban örökre lehunyta szemét. Óriási részvét kí­sérte utolsó útján. Szép tervekkel, nagy akarattal Még messze van a tanév vé­ge, de a negyedikesek már az érettségire készülnek. Va­jon hogyan? Ki milyen mód­szerrel tanul, hogyan osztja be az idejét? — erről beszél­getett munkatársunk a mező- gazdasági technikum diák­jaival. Somogyi Iréné a szó: — Én abban a kellemetlen helyzetben vagyok, hogy mindennap Nagykőrösről kell bejárnom az iskolába. Az utazgatás nagyon sok idő­met elveszi. Este, amikor fá­radtan hazaérek, akkor előbb meg kell tanulnom a másnapi anyagot, s utána legalább egy érettségi tételt kidolgozom. Hát bizony, előfordul, hogy elalszom a könyv mellett... De persze szeretnék jó ered­ménnyel végezni, mert ké­sőbb tovább tanulnék levele­ző tagozaton. Ezért nem saj­nálom a fáradságot és min­dent megteszek, hogy felké­szülten mehessek a nagy erő­próbára. Paulovics Anna mosolyog­va mondja: — Éh is izgulok. De talán könnyebb dolgom lesz, mint Irénnek. Én a kollégiumban lakom és jól ki tudom hasz­nálni az időmet. Senki és semmi nem akadályoz a ta­nulásban. A napi lecke mel­lett tudok foglalkozni a té­telekkel is. így «Khélem, hogy az érettségi szünetben nem kell majd éjszakákat töl­tenem a tanulással. Jó érett­ségi bizonyítványra van szükségem, mert tanárnő sze­retnék lenni. A mezőgazdasági technikumból nagyon nehéz bejutni matematika-fizikai szakra. Azért csak megpró­bálom. Ha nem sikerül? Hát akkor ... akkor dolgozni me­gyek és jövőre ismét meg­próbálom ... Máté Zoltán CEGLÉDI BETEGSEG? Hozzászólás: Nem félfém városunkat és elsiratott közéletünket Legehetéüí tíEalum A városi tanács mezőgaz­dasági osztálya felhívja a vá­ros lakosságának figyelmét, hogy a Közúti Igazgatóság Cegléd és Abony között az országút mentén a mezei poc­kok ellen Arvalint helyezett el. A vegyszer úgy az em­berre, mint az állatra mér­gező hatású. Ezért a fenti útszakasz mentén az állatok legeltetése szigorúan tilos. — Uj tánctanfolyam indul a művelődési házban december 1-én. Tanítási napok kedden és csütörtökön. Jelentkezni le­het a művelődési ház irodá­jában. Vajon igaz-e, hogy kihalt a közélet és nincs, aki Cegléd kulturális életéért, áldozatot hozna? Azoknak a véleményéhez csatlakozom, akik nem féltik a várost. Számításba kell azon­ban vennünk, hogy hányán ta­nulnak ma az esti egyetemen, levelező tagozaton. Régen a ta­nulás befejeződött a diákkor­ban. Ma viszont a tanulás idő­szakát éljük. Sokan járnak a munkásakadémiára. Soha nem rendeztek annyi és olyan si­kerű kiállítást, mint akár csak az idén! És mikor érdekelte a tizennégy éves iskolásokat a városfejlesztés? Ma a város vezetői alig győzik a gimná­ziumi, általános iskolai tájé­koztatásokat és éppen elég megválasztaniok a tucatszám feltett kérdéseket. Akkor hát miért rójuk fel bárkinek, hogy odahaza kényelmes esti öltö­zékében nézi a tv-filmet, mi­közben a Szabadság mozi akár­melyik valamire való filmjére csak nehezen lehet megfelelő jegyet kapni? Azt hiszem, végleg le kelle­ne számolnunk az elavult kul­turális formákkal. Mint min­den másban, úgy itt is keres­sük az új formákat, de nem vagyunk elég bátrak az érté­kelésben. A Hazafias Népfront hétfő esti megbeszéléseinek résztvevői nagyon jól tudják, hogy szó sem lehet olyan par­kosításról, amelyhez nem ké­rik ki a megvalósítás előtt Nyújtó Ferenc tudományos kutató, vagy Plavecz József, Kelényi Ferenc véleményét. Hídvégi Lajos valóban nehez­telne, ha mellőznénk segítségét a városrendezési kérdések megoldásánál. Oldal Lajos mérnök legalább ötvenezer fo­rint értékű társadalmi mun­kával segített, amikor odaha­za, éjszakánként jónéhány kö­zösségi beruházásunk műszaki terveit rajzolgatta. Ikvai Nán­dor fiatal lendülettel szolgál­ja a város múltjának feltárá­sát tudományos munkájával. Nézzék csak meg, milyen szenvedélyes vitát vált ki egy- egy városrendezési elgondolás köztünk. A pedagógusok, az orvosok soha nem tartottak annyi és nem vettek részt any- nyi továbbképző előadáson, mint napjainkban. És ezek az előadások ma már nem kizá­rólag szakmai jellegűek. Él, mozog a város értelmisége, dolgozik és művelődik mun­kásosztálya, fejlődik és kul­turálódik a parasztság! De ezt a mozgást, ezt a fejlődést nem szabad azon lemérni, hogy há­nyán jönnek össze a Kárpáti Aurél irodalmi asztaltársaság­ban. Nem szeretik keveseb­ben a verseket azért, mert nem szűkkörű rendezvényeken ismerkednek a mai verssel. A* könyvtár és a könyvesbolt á megmondhatója, hogy milyen volt régen és milyen ma a könyvolvasó mozgalom. Nem tudom megmondani, mit kellene ahhoz tennünk, hogy ez a valódi, de nem hi­valkodó élet nyilvánossá vál­jon. A kulturális élet szak­embereinek kellene megtalál- niok a módját az újfajta sta­tisztikai mérésnek. Nem is olyan lehetetlen ez a felmérés. Csak össze kellene gyűjteni: hányán nézték meg a kiállítá­soka?, hányán vettek köny­vet, hogyan alakult a könyv­tár forgalma, hány ceglédi kis­lánynak van állandó operabér- lete, kik voltak csak az idei évben külföldi túrán, hogy hol és milyen sikerrel szerepeltek dalosaink idehaza s külföldön stb.? Én azt hiszem, ha valaki időt szentelne ezekre a kérdésekre, akkor mindannyian elcsodál­koznánk. Nincs baj a mi elsi­ratott ’ közéletünkkel, kultú­ránkkal, ifjainkkal, öregjeink­éi! Dr. Dózsa József A fővárosi operaestek hangulatát varázsolták körénk Nem kellene lekötnünk a szegedi opera egész repertoárját? A szegedi Nemzeti Szín­ház operatársulata a nagy sikerű Nabuccó után ismét Ceglédre látogatott. Ezúttal Donizetti: Szerelmi bájital című kétrészes vígoperáját mutatták be. A ceglédi ope­rakedvelők most sem csa­lódtak, szép élményben volt részük. Ezt az élményt még az sem rontotta el, hogy az első szereposztásban szereplő Szabó Miklós — a várakozás­sal ellentétben — nem lépett fel. A szegedi Nemzeti Színház ismét öregbítette hírnevét és megbecsülést szerzett az ope­rakedvelő ceglédi közönség körében. Különösen tetszett az Adina szerepét éneklő Mére Ottilia és a Nemorinót ala­kító Réti Csaba. Az est leg­nagyobb meglepetése Dulca­mara doktor szerepében Gre­gor József volt. Az opera- együttes kórusa mellett di­cséretet érdemel még Varsá­nyi Irén rendező a ceglédi színpadon alkalmazott ügyes megoldásáért. Szalatsy István karmesteri pálcájával a fő­városi operaestek hangula­tát varázsolta körénk. Sajnos, a ceglédi közön­ség számára ezzel be is fe­jeződött az 1964—65-ös ope­raidény. A forró siker vi­szont kínálja a kérdést: nem lenne-e jó, ha a művelődési ház vezetősége a sikereken felbuzdulva a ceglédi színpa­don előadható valamennyi szegedi operaelőadást leköt­né a bérleten kívül is? K. M. síinket a lehetőséghez ké­pest összevonjuk. Ezért o mizsei úti, gerjei és egyéb telepekhez hasonló kül­területi építkezést semmikép­pen nem szeretnénk megismé­telni. Az említett telepek la­kossága a megmondhatója, mennyi hátránya van a külte­rületi életnek! Arra azonban gondoltunk — és ennek a fel­tételeit most vizsgáljuk — hogy a Körösi út mentén, a mostani vásártéren, önálló te­lepülést hozzunk létre. Ezen a részen négy-ötszáz lakás építhető fel anélkül, hogy ér­tük akár egyetlen házat le kel­lene bontani. Ehhez természe­tesen először meg kell oldani az ivóvízellátást és a csator­názást. A gondolat minden­esetre jó. Rajta leszünk, hogy így is gyorsítsuk a lakásépít­kezést. tf.) Az első születésnap előtt szép eredményeket ért el.; Műbőrkabátokat gyártanak! exportra és 104,5 százalékos^ teljesítményükkel az első he-; lyen haladnak a szalagok i között. Munkájuk minőségi- í leg is kifogástalan. íme, a; szalag négy legszorgalmasabb! tagja: : í A Május 1 Ruhagyár ceg­lédi .telepének 45. szalagja el- í ső születésnapjához közele- \ dik. Farkas József vezetésé- {vei kezdték meg hatvanötén ; a munkát az év elején. Az ! ötvenkilenc nő és hat férfi J— akik közül minden má- í sodik kezdő volt a szakmá- í ban —■, egy év alatt igen > 1. Hajdú Istvánná, a tűzök ! csoportvezetője nemcsak a sa- ! ját munkáját végzi kiválóan, ! hanem segíti csoportjának ; tagjait is. ; 2. Kecskeméti Magda a sza­; lag megalakulása idején lé- ; pett a gyárba. Egyike a leg- ; szorgalmasabb kislányoknak. ! 3. Mester Rozália már két ; éve van a gyárban, s egy \ éve ebben a szalagban. ; 4. Szépe Sándor munkája ! komoly szaktudást igényel. A í kezéből kikerülő kabátok el- ; len nincs kifogása a meó- : nak. így felszabaduló lakásokat vi­szont — megállapodásunk sze­rint — a tanács szabadon utal­hatja ki a legjobban rászoru­lóknak. Ami annyit jelent, hogy jónéhány szükséglakásban lakó családot tudunk majd így megfelelő lakáskörül­mények közé juttatni. Emellett egyúttal szeretnénk elősegíteni a következő évek fokozott mérvű lakásépítését úgy, hogy a lebontandó, öreg házak lakóit költöztetjük át az új lakások egy részébe. — Nem lehetne valamilyen módon meggyorsítani úgy az állami, mint a magánerőből történő lakásépítéseket? — Nincs olyan nap, hogy ezzel a kérdéssel ne foglalkoz­nánk. Már közismert dolog, hogy a következő ötéves terv idején Cegléden milyen lakás- építési terveink vannak. Legalább ötszáz új állami lakásra számítunk. Az első épületek, emeletes há­zak, a Rákóczi úton, a mosta­ni kézilabdapálya helyén leg­később két éven belül elké­szülnek. 1966-ban kerek há­romszáz új lakásra számítunk. Említettem már a honvédségi építkezéseket is. Nos, a követ­kező ötéves terv során az elő­zőekben már említetteken fe- Eelül még legalább kétszáz honvédségi lakásnak kell he­lyet biztosítanunk. És persze, nagy erővel jelentkezik mind­ezek mellett a társasház, a szövetkezeti ház és a családi ház építési igény. — A magánlakásokat a vá­ros melyik részén lehet majd építeni? — A családi házak céljára ma is rendelkezésre áll az öreg­szőlők területe. Jövőre szeretnénk elkészíttet­ni ennek a területnek és a kenderföldek parcellázási ter­veit. Társasházak céljaira a város központjában akarunk telkeket juttatni. Az Országos Takarékpénztár központjával több évre szóló megállapodást kötöttünk. Ennek alapján jo­gosan remélhetjük, hogy min­den évben nyolcvan-száz új lakást tudnak majd különféle árakon eladni. A városi kerté­szet helyén máris készül száz­ötvenkét lakás. A város veze­tő szerveinek egyetértésével úgy határoztunk, hogy a köz­ségfejlesztési alapból biztosí­tunk olyan pénzügyi fedezetet, amelynek segítségével a városi centrum eddig be nem épített üres tel­keit megvásároljuk a ma­gántulajdonosoktól. Az így megvett közművesített területeket az OTP rendelke­zésére bocsátjuk. A pedagó­gusok például már szervezik egy lakásszövetkezetüket. A Május 1. Ruhagyárból szin­tén jelentették, hogy az Alkot­mány utcában épülő ház köze­lében újabb társasházat sze­retnének emelni. Az OTP-fiók- jánál száznál többen jelentet­ték be lakásvásárlási igényü­ket. Olyanok, akik előtakaré- kosság formájában már most tartalékolják a lakások vétel­árát. — Nem lehetne valahol a város szélén, bontás nélkül, nagyobb lakótelepet létrehoz­ni? — A városrendezési terv egyik igen fontos célkitűzése, hogy szélesen elterülő települé­Rákkiállítás A rákos megbetegedések el­leni küzdelem érdekében a vá­rosi tanács egészségügyi osz­tálya rendezésében Rákkiállí­tás nyílt a városi tanács fo­lyosóján. A kiállítás megtekinthető december 15-ig, mindennap reggel 8-tól délután 5 óráig.

Next

/
Oldalképek
Tartalom