Pest Megyei Hirlap, 1964. november (8. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-28 / 279. szám

VIII. ÉVFOLYAM, 279. SZÁM 1C-o4. NOVEMBER 23, SZÖRÍIA'F hallottuk írunk Róla FMSZ-TAGGYÜLÉSEK Vasárnap délután a föld­mű vesszövetkezet három he- lyen tart taggyűlést. A tar- másközi és az alszegi ter­melőszövetkezeti klubokban 5 órakor, a bokrosi tsz-klub- ban pedig 6 órakor. ★ Az első helyezést és a ve­le járó serleget nyerte el a gépállomás MHS-alapszerve- zetének lövészcsoporija a vá­rosi lövészversenyen. ★ Tizenkét ifjúsági brigád dolgozik a konzervgyárban. Ebben az évben öt brigád jelvényt kapott a szocialista cím elnyerésének mozgalmá­ban, hét brigádot pedig ok­levéllel tüntettek ki. ★ Két permetlétornyot készí­tettek kúttal együtt, a Dó­zsa Termelőszövetkezetben, kétszázhatvanezer forintos be­ruházással. ★ BORKÓSTOLÓ Különleges Jajborok kósto­lóját, ízletes ciíkr ászsütemé­nyek bemutatóját és miku­lásvásárt rendez a földmű­vesszövetkezet szombaton és vasárnap a KIOSZ nagytér- j m ében. * Kicserélik a Tömöri utcai I papírbolt padlóját. A bolt kisebb belső átalakítására a jövő évi tervben negyven­egyezer forint szerepel. ★ Havonta egyszer hangos­filmvetítésen vesznek részt a szociális otthon lakói. De emellett tv-t nézhetnek, rá­diót hallgathatnak, külön­féle újságokat, folyóiratokat olvasnak, de még diavetítő és magnetofon is a szórako­zásukat szolgálja. •k Exportra készít füstcsator­nát a Gépjavító- és Faipari Ktsz, huszonötezer forint ér­tékben, még ebben az év­ben elkészítik. •k Jövő évben, a DÁV tu­ristaszakosztályának kirán­dulási tervei között, a Bükk, Pilis, Börzsöny, Zemplén és Vértes hegyek megmászása szerepel. ★ Zöldségpavilont léte­sít a jövő évi tervek szerint a földműves­szövetkezet a piacon.A jelenlegi zöldségpavilon nem fűthető, így télen nem alkalmas a zöld­ségfélék tárolására. A tervek szerint körülbe­lül huszonnyolcezer fo­rintba kerül majd az új létesítmény. ★ Tizennégy Katalin táncolt vasárnap este a művelődési otthonban, a Katalin-bálon. Ok tizennégyen tudták nevü­ket ,,igazolni”, így ingyenes belépőt kaptak. * December 3-án a gépállo­más szakszervezete értekez­letet tart. ★ ÖTÜSFOGAT Hétfőn, délután, fél hat és nyolc órakor a Fővárosi Vi­dám Színpad együttese, az ötösfogat című kétrészes vidám, zenés játékot adja elő. Fellépnek: Kazal Lász­ló, Borvető János, Balogh Erzsi, Halmi Gábor, Kés­márki Mária és a Buda­pest tánczenekar. ★ MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN? Az ifjúság édes madara. Tennessee Williams színmű­vének színes amerikai film­változata. Szélesvásznú. Csak tizennyolc éven felülieknek. Kísérömüsor: Granada. Horribilis állami támogatássül... Harminckét hold helyett százhatvannégyről szüretelnek majd Egy szőlőtelepítés története szóban, írásban és számokban Milyen egyszerűen és magá­tól érthetődően hangzik az országos méretű gyümölcs- és szőlőtelepítés idején az, hogy egy termelőszövetkezet tavaly óta százhatvannégy holdon szőlőt telepített! Tavaly ősz­szel hatvannégy holdat, az idei tavaszon ötvenet és most újabb ötvenet. Négy-öt év múl­va már szüretel a közös gaz­daság ezen a hatalmas táblán, de most még feltétlenül izgal­mas kérdés, hogy milyen ál­dozattal jár ez a nagyszerű munka? — Ott kezdődött a dolog, hogy a közgyűlés elé vittük azt a szándékunkat: telepíteni akarunk — mondotta Huszár Kálmán, a Hunyadi Termelő- szövetkezet elnöke. — Amikor a közgyűlés ezt jóváhagyta, akkor ezzel a városi tanácshoz fordul­tunk, pénzért! Miután a mi telepítési szán­dékunk beleülik az országos telepítési programba, megjött a válasz a Nemzeti Banktól, hogy a telepítéshez a megfele­lő hitel a rendelkezésünkre áll. telezettséggel kapjuk, de az ál­lam a termőre fordulástól függően elengedheti az adós­ság nyolcvan százalékát is. Ál­lami támogatás nélkül terme­lőszövetkezetünk minden anyagi erejét felhasználva, leg­feljebb harminckét hold tele­pítésére lettünk volna képe­sek, így viszont négy esztendő múltán százhatvannégy hol­don szüretelünk majd. Negyven éve az üstök, fazekak mellett Mit szeret legjobban a szakács ? Javában párolog a fazékban a leves. A finom illat betölti az egész konyhát. — Mi lesz a mái ebéd? — kérdezzük Balogh Józsefet, a kollégium szakácsát, mindenki Zoli bácsiját. — Marhahúsleves és rakott burgonya. Belefőztünk har­mincöt kiló tiszta húst, hat kiló tésztát, tíz kiló vegyeszöld­séget, százharminc kiló bur­gonyát, százötven tojást, öt kiló zsírt, tíz liter tejfelt és tizenöt kilogramm kolbászt. Az ilyen fogás a legnehezebb súly­ra, hiszen a fiatalok nagyon szeretik a rakottburgonyát. egy kétszáz literes gőzkuktánk. Es most szóljunk néhány szót róla, Zoli bácsiról, a kol­légium szakácsáról, aki már negyven éve kavargót, kóstol, a gőzölgő fazekak, lábosok, üs­tök mellett. — Nemsokára betöltőm hat­vanadik évemet, érzem, már nehezebb járni, lassabban mo­zog a kezem. Egy kiesrí elfáradtam, ha­marosan nyugdíjba me­gyek — mondja. — Mint mindenki, és is szerettem a hasam és szeretem még ma is. Ezért ha­tároztam el, hogy szakács le­— Ezután az Országos Mi­nőségvizsgáló Bizottság elvé­gezte a talajvizsgálatot. Szőlő esetén nyolcvan-száz centimé­ternyire, gyümölcstelepítésnél száznyolcvan-kétszáz centi­méter mélységre vizsgálják meg a talajt. Az OMI szakvé­leménye alapján megkaptuk a telepítési en­gedélyt. Ezután megbízást adtunk az Ültetvénytervező Vállalatnak, amely pontos telepítési költ­ségvetést készít és felügyeleti jogot tart fenn magának nem­csak a telepítés idejére, ha­nem azon túl is egészen ad­dig, amíg a telepítés termőre fordul. A vállalat pontosan megmondja, honnan, milyen vesszőanyagot és csemetéket vegyünk. Az első telepítésre a tápiószentmártoni és a tápió- szőllősi társgazdaságból kaptuk a szaporító anyagot. Az idén tavasszal már saját nevelésű vesszőt használtunk fel. A most folyó ötvenholdas telepí­tés számára a szaporító anyag a szentlőrinckátai Űj Világ Termelőszövetkezetből jött. — Kilencszázezer forint értékű tőzegtrágyát és szervestrágyát használtunk fel eddig és hetvenötezer forint értékű műtrágyát, ötvennégyezer fo­rint értékű talajf ertőtle- nítö anyagra volt szük­ség. A talajmunkáért száz- húszezer forintot fizettünk ki a ceglédi és a nagykőrösi gépállomásoknak. A talaj- egyengetésért a Talajjavító Vállalat debreceni üzeme szóz- huszonegyezer forintot kapott. Kilencszázhatvanezer forint értékű szaporító anyagot használtunk fel és kétszázhat­vanezer forintot fizettünk ki a termelőszövetkezet tagjainak munkabér címén. — A nagyüzemi támberen- dezés elkészítése — a beton­oszlopok, a huzalok, az akác­karók és a támrendszer elhe­lyezése egymillió négyszázezer fo­rintba kerül. Amíg a telepítés termőre for­dul, évenként és holdanként a legszerényebb számítás szerint kétszázötvenezer forintot köl­tünk reá. — Az országos méretű tele­pítési program óriási áldozato­kat követel az államtól. A fejlődés azonban szükségessé teszi a telepítést. Az a cél, hogy a kiöregedő szőlők és parcellák helyett korszerű, modern nagyüzemi telepek ve­gyék át a „stafétát”. — A hitelt elszámolási kö­............................ ... , ........'ft. '•«8 K észül a vacsora (Papp felv.) Más alkalommal tészta van. Ilyenkor harmincöt kiló liszt, öt kiló cukor, huszonöt liter tej, 15 kiló lekvár, negyven-öt- ven darab tojás kerül a tányé­rokba. A kenyérfogyasztás is szá­mottevő. Naponta hetven-nyolcvan kenyeret esznek meg a lányok és a fiúk a kollégium jóétvágyú lákói. Nyolcán készítik a reggelit, az ebédet, a vacsorát. Kedden a főzőszakkörös lányok főznek, a kollégium igazgatónőjének vezetésével. — Ami a gépesítést illeti, jól állunk. Van két hűtőszekré­nyünk, vilUinykemencénk, hús­darálónk, mák- cukorőrlőnk és szék, még annak idején. Hosz- szas utánjárás után sikerült ki­könyörögnöm a helyet a mes­ternél, és el kezdtem tanulni. Még egészen fiatal voltam, amikor ide az internátusba ke­rültem. Nagyon megszerettem a gyerékeket és még most is nehezen fogok megválni tőlük. A megyében, a szakmában páratlan múlttal rendelkezem. Nehéz megválni tőle, de hát a kor... S valamit még a szakácsmű­vészetről: — Nekem, magamnak is megvannak a kedvenc ételeim. A legjobb fogást így állítanám össze saját részemre: húsleves, marhapörkölt, vagy töltöttká­poszta és mákosrétes, (miklós) Mi lesz a gőzfürdővel ? Nyáron a strand, most té­len a gőzfürdő kádjai gyó­gyítják termálvízzel a bete­geket, üdítik az egészségese­ket. A termálvíz annyi vendé­get hozott a gőzfürdőbe, hogy az öreg, korszerűtlen, mál­ladozó vakolatú fürdő ma már szűk. Ezt az illetékesek is észrevették. Éppen ezért a városi tanács tervbe vet­te a gőzfürdő felújítását, korszerűsítését. Véralbuminnal a szarvasok ellen Saebelédi Sárulorné, Peíhe Sándor és Pongrácz István véraibumiimal kenik a fenyőcsemetéket (fehér) A várostól kilenc kilomé­terre, a Csókás erdő mélyén két férfi és egy asszony vö­dörrel a kézükben járják a fenyőfacsemete-erdőt. Véral- buminos kezelést alkalmaznak a csemetéken. Hogy ez mit jelent? A vér- album! n vágóhídi szárított vérpor. Vízzel keverik és ol­tott meszet adnak hozzá, míg kocsonyás massza válik be­lőle. Vödörben hordják szét és a kis fák tetejét bekenik vele, majd homokkal beszór­ják. A legelő őzek, szarvasok messziről elkerülik a fácská- kat, hiszen olyan Kellemetlen szagot árasztanak. A véralbu­minos kezelés hatásos védő­szernek bizonyult a vadak kártevésével szemben. Zsúfolt a Kőrisfa — az ifjúsági klub a jövő homályában Néhány héttel ezelőtt ismét birtokába vehette a fiatalság a Kőrisfa Cukrászda átalakí­tott részét, mely — úgy his­szük — megnyerte tetszésü­ket. Sokan tanújelét adták an­nak, szeretik ezt a helyet, a városnak egyetlen szórakozó­helyét, ahol a környezet, a hangulat olyan fiatalos. Nem lehet itt látni huligánokat, csupán jól öltözött, igényes, ízlésesen viselkedő fiúkat, lá­nyokat. Ha netalán mégis megjelenik néhány feltűnésre vágyó „vadnyugati”, az össze­szokott társaság — nevezhet­ném így is: a „törzsgárda” — kinézi őket a helyiségből. A cukrászda azonban na­gyon zsúfolt. Vajon, ha már renoválták, nem lehetett vol­na ki is bővíteni? Erre talán választ adnak az elköVetkező évek. De addig gond marad a kivin rekedt fiataloknak, hogy hol szórakozzanak? ötletben nincs hiány, ifjúsági, klubot szerveztek a művelődési 'ott­honban. Ára nincs propagan­da és késik a klub megnyitá­sa. A terv szép: versenyek, vetélkedő, művészeti délutá­nok. Ve egyelőre még selíol semmi. • Addig viszont marad a lehe­tőség, a Kőrisfa. A városba hazalátogatók nagy része már másnap felkeresi a régi. meg­szokott sarkot, a barátokat, az ismerősöket és ott elbeszél­get a régről, a máról, magá­ról a Kőrisfáról, amelyet a kedves emlékek között a mai napig isv mindannyian a szí­vükben hordanak. (horváth) Megrögzött tolvaj a bíróság előtt Hogyan lesz a Szeptember 21-én emelke­dett jogerőre az a háromhó­napos börtönbüntetés, ame­lyet a városi bíróság szabott ki Siroki Sándorra lopásért. A többszörösen büntetett elő­életű embert egyik cimbo­ráid, Andó István bevitte al­kalmi munkára a MÉH-vál- lalathoz, ahol az volt a dol­guk, hogy a felvásárolt hul­ladékpapírt kiválogassák. Vá­logatás közben üres konzerv- üvegeket találtak a papírosok között. A két „leleményes” ember az üveget átvitte a kö­zeli élelmiszerboltba, s ott az üvegeket beváltotta. A pénzből két liter bo­rocska és a két jóbarátnak borvirágos jókedve lett. Siro­ki csakhamar észrevette, hogy a helyiség padlásán vascsö­vek állnak. — Hűha! Ezeket nem lenne nehéz értékesíteni — gondolta magában. Gyor­san elmondotta Andónak, hogy majd ő felkapaszkodik a padlásra, próbaképpen lead egy csövet. Andó azzal egé­szítette ki az ötletet, hogy ő meg átdugja a csövet a szom­szédasszony portájára, s on­nan aztán már gyerekjáték lesz elvinni. Siroki Andó kerékpárján vitte el a csövet és csakhamar túladott rajta. Szűcs Ferenc lakatosmester százhatvan fo­rintot számolt le Siroki mar­kába. kicsiből nagy ? A leleményes tolvaj negy­ven forintot adott belőle An­dónak és rögtön azzal pró­bálkozott, hogy újabb csö­vet nyújtott le a padlásról. Azt is elvitte a lakatosnak, aki azonban most már nem volt hajlandó a csövet meg­vásárolni, mondván, hogy ne­ki bizony gyanús a portéka eredete. Mialatt Siroki a csövet vit­te, a vállalat munkásai je­lentették a vezetőnek, hogy Siroki a munka helyett vas­csöveket fuvaroz. Telefonon engedélyt kértek a központtól arra, hogy Siroki ellen a fel­jelentést megtegyék és a tol­vajt még a lakatosnál való második próbálkozásnál tet­ten érték a rendőrök. Társadalmi tulajdont káro­sító lopásért vonta felelősség­re a városi bíróság a két cim­borát. Siroki Sándort hathóna­pi börtönnel és háromszáz fo­rint pénzbüntetéssel sújtotta, Andó Istvánt hathónapi ja­vító-nevelő munkába ítélte húsz százalékos bércsökken­téssel. Lutribált rendeznek va­sárnap este a művelődési otthon tánctermében. Min­den tizenötödik vendég in­gyen táncolhat hajnalig.

Next

/
Oldalképek
Tartalom