Pest Megyei Hirlap, 1964. november (8. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-27 / 278. szám

1964. NOVFMBER 27. PÉNTEK PFS T Hf.GYF.1 yíírtop FELVONULTAK A GÉPEK VftSf»taségrdÍ4isatás a pártssfírrevzetvk ben : A leghatásosabb módszer pari politikájának kép- | zé vettek fel. A legjobb pár­viselése, megváló- ; tonkívüliekkel való erősödés Korszerű aszfaltutat épít az AszfaMútépítő Vállalat Öcsa és Bngyi község között. Mint a felvételen is látható a keverőgépek már felvonultak az építkezés színhelyére. Ha min­den jól megy jövő tavaszra elkészül az út (Foto: Gábor) sításának szorgalmazása elen­gedhetetlenné teszi a példamu­tatást, a kommunisták, mint közösség, s mint egyének pél­damutatását. A jó példa köve­tőkre talál, a példásan dolgo­zó embernek nagyobb a te­kintélye, több a szava — is­mert igazságok. Arról mégis, nem egy pártszervezetben el­feledkeznek, hogy a meggyő­zés, a tömeg politikai munka leghatásosabb módszere a pél­damutatás, olyan módszer, amely minden szónál többet ér. Helyes és a dolgok megérté­sét tükrözi, hogy több párt- aiapszervezetben, még a veze­tőségválasztó taggyűlésen is külön napirendi pontként sze­repelt a pártépítés: új tagje­löltek kerültek a párt soraiba, tagjelölteket a párt tagjai kö­is része annak a törekvésnek, hogy a párt tagjai példamuta­tóan dolgozzanak, a kommu­nisták mindig ott legyenek, ahol a munka neheze van, ahol az átlagosnál nagyobb erőfeszítésekre és — áldoza­tokra van szükség. Ezért a be­számolók többségében is jelen­tős helyet kapott az alapszer­vezet kommunistáinak mun­kája, magatartásuk elemzése, s annak hatása a nagyobb kö­zösségre, a munkahely összes­ségére. A tények azt mutatják: a párt, a kommunisták tekin­télye az elmúlt esztendőkben | növekedett, tovább erősödött a í párt politikája iránt érzett bi- i zalom, s ezek eredményeként I szorosabb lett a párt és a tö­megek kapcsolata. Mindezek értékét azonban bizonyos ér- j telemben kisebbítik azok az | Szerencsés vadászatot • Megnőtt a vadsűrűség • Kettő együttműködése • Szezon elején * ARANYÉRMES SOFŐR Félmillió kilométer több félmillió forintnál, ha ! egyetlen ember betonon, makadámon, aszfalton, sőt út- ; tálán utakon át megteszi minden baj nélkül és közben ; úgy vigyáz a kocsijára, hogy egy karcolás nem sok, még \ annyi kár sem esik rajta. S persze nemcsak a kocsijára \ vigyáz, de a bennülők, meg a járókelők életére, testi > épségére, nem utolsósorban az enyémre, minthogy hosz- i szú évek folyamán rendszeresen utasa vagyok. Nagy- : részt neki köszönhetem tehát, hogy ép bőrben és ép : csontokkal beszámolhatok most kitüntetéséről. Arany- : érmet kapott „A balesetmentes közlekedésért” első fo- j kozatát, mivel tíz esztendőn keresztül 1953-tól fogva öt- j százezer kilométert megtéve nem történt vele, de nem í is okozott semmi balesetet. Azóta tartják nyilván, ki ke- í rüli el a bajt óvatos kézzel, biztos szemmel, nyugodt ide­gekkel a gépkocsivezetők közül. Valójában azonban nem is fél-, de háromnegyedmilliő balesetmentes kilométerre tekinthet vissza, amióta 1949-ben először volán mellé ült. Kitüntetése családi öröme szerkesztőségünknek, mert hozzánk tartozik, hét esztendőnél hosszabb ideje hordja, viszi munkatársainkat, egész Pest megyében, ismerik is legalább úgy, mint akármelyikünket, mindenfelé. Vára­kozás közben sem tétien, míg az újságíró újdonságok után, érdeklődik valahol, azalatt odakint emberekkel be­szélget és sokszor szerez érdekesebb értesüléseket, ad át nekünk, mint mi magunk. Vele együtt Utánajárunk az­tán, megírjuk és még a nevünket is odatesszük a cikk f alá, a társszerző, munkánk hűséges társa, Bulfán Fábián, 4 valamennyiünk kedves barátja pedig névtelen marad. — Igyunk egy pohárral jó munkára, nagy kitünte­tésre! — Nem lehet, tiltja a vallásom, KRESZ-hívő vagyok — hárítja el nevetve, de mégis komolyan és indulunk riportra, a balesetmentes milliomodik kilométer felé. Arany ember! Ma. De tíz év múlva, amikor már mil­liomos lesz? Gyémántba kell foglalni az ilyen sofőrt! Nemcsak őt, mindet, aki vele együtt kiérdemelte idén az aranyérmet, gondos és pontos munkával, becsülettel, s megmarad az utak makulátlan hőse továbbra is". —y— e — i í\\V Axxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxvw Kilenc évtizede nem volt ilyen november! teken még mindig 5—6 foíkkal haladja túl a sokévi átlagot. vadászati érdekeket alá kell rendelni a mezőgazdaságnak. Logikus ez, hiszen a nagy­arányú szőlő- és gyümölcs­telepítés során sok ezer hold­ra kerülnek új, nagyüzemi ültetvények. Ezek megvédése pedig elsőrendű közösségi, tehát népgazdasági érdek. Ott cselekszenek helyesen, ahol a telepítő gazdasággal össze­fog a vadásztársaság. A va­dászok a gyümölcsfaültetvény körzetét „nyúltalánítják” leg­először, a termelőszövetkeze­tiek pedig, ha nincs is mód­juk bekeríteni a gyümöl- í esőst, idejében védőkötéssel | látják el a fiatal fákat. Ahol ; viszont egymásra hárítják a : feladatokat, a gyümölcster- i mesztő gazdaságok és a va- I dásztársaságok, ott jelentős | kár érheti a gyümölcsöst és | csak a nyúl jár jól. Az együtt- j működésnek máris több jó ! példáját' említhetnénk olyan j helyekről, ahol a vadásztársa­ság tagjai társadalmi mun­kában segítenek a fák védő­kötözésében. Az őszi szőlő-gyümölcstele- pítés folytatása egybeesik a vadászszezon kezdetével, ki­bontakozásával. Vadászaink a telepítő gazdaságokkal együtt most is sokat tehetnek a szü­lető gyümölcsösök megvé­déséért. Ugyanígy persze a közös gazdaságok növény­védő szakembereinek is kö­telességük, hogy a mind job- f ban elterjedő kemizálás ne fokozhasson kárt a vadban, f Annyi bizonyos, hogy a végy- í szeres növétivvédelem sem a ^nyúlnak, sem a fácánnak, de ^ más apró vadnak sem hasz­onéi. í Ahol szakszerűen, kellő £ körültekintéssel végzik 0 el a növényvédelmet, í szórják ki a kártékony ál­y £ latok elpusztítását szolgáló f vegyszert, ott nem érheti y f komolyabb károsodás a y '/ vadállományt. f Durrognak már a vadász- j puskák, megyénkben is több f ezren hódolhatnak munká- ! juk végeztével hétvégen- ! ként, ünnepnapokon vadász- | szenvedélyüknek. Az erdők. S mezők pedig gazdag zsák­mányt ígérnek a vadászok- ; nak. Súlyán Pál lapított meg az Országos Árhivatal. A hazai vérfelfrissítéshez, de az exportigények kielégítésé­hez is december elejétől kezd­ve 3800 darab nyulat és 1500 fácánt akarnak hálóba keríte­ni megyénk vadászai. Nem lesz talán ünnepron­tás, ha a szezon elején va­dásztársaságainkat az idény­nyel összefüggő „prózaibb" feladatokra is emlékeztetjük.- Nem mellékes, hogy a vad tar­tás — másszóval a vadgazdál­kodás — milyen viszonyt te­remt a mezőgazdasággal. Van­nak gazdag állománnyal ren­delkező vadásztársaságok, amelyek csak arra fordítanak gon­dot, hogy féken tartsák a vadorzókat, pusztítsák a dúvadat, de hogy a nyúl megrágja a körzetben levő fiatal gyü­mölcsösöket, azzal mit sem törődnek. Persze, mindez for­dítva is megtörténik, amikor a telepítő gazdaság kizáró­lag a vadásztársaságtól várja az ültetvény megvédését. A megyei pártbizottság és az Országos Vadászszövetség megyei választmánya fontos határozatot hozott, amely ki­mondja: a vadgazdálkodási és itt-ott meglelhető jelenségek, amelyek szóvá tételére a leg­jobb alkalom az esztendők munkájával számot vető veze­tőségválasztó taggyűlés, s ame­lyek megszüntetésére az újjá­választott vezetőségnek kell mindent megtennie. Aki azt kívánná, hogy a —------- kommunisták hi­bátlan, tökéletes emberek le­gyenek — lehetetlent kívánna. A tökéletesség — cél, amely felé törekedni kell, de elérni soha nem lehet. Lehetetlent tehát senki nem kívánhat, de jogos az az igény, hogy a hi­bátlan munkára, a mind keve­sebb kívánni valót maga után hagyó emberi magatartásra tö­rekvők között elsők a kommu­nisták legyenek! Nem minden kommunista érti meg e köte­lességét, s nem is minden eset­ben értetik meg vele. Pártszer­vezeteinkben megtörténik, hogy még kétféle mércével mérnek: sokkal szigorúbban veszik a munkát, s enyhébben az emberi magatartást, illetve sokszor fordítva is. Lehet-e kétféleképp mérlegelni? El- nézhetővé teszik-e az emberi gyengeségeket, botlásokat a munka eredményei? A jó kö­zösségi magatartás feledteti-e, hogy az illető gyengén dolgo­zik? Ha így tesszük fel a kérdést, a válasz nem kétséges. Az élet azonban az esetek többségé­ben nem kényszerít ilyen éles megfogalmazásra, s ezért a válasz megadása sem könnyű. A kommunista kollektívának kell éreznie, mi — mivel yan arányban, illetve ki munkája vagy magatartása érdemel el­ismerést, megrovást. A munka s a magatartás mércéje, érté­kének igazi megállapítója: a kollektíva bölcsessége. A túl­zott engedékenység s a túl­zott szigorúság jellemezhet egyes embereket, de nem le­het közösségek ítéletének fő jellemzője. A közösségre kell tehát bízni, hogy megállapít­sa a munka, a magatartás normáit, s azokat elfogadva kell mindent megtenni teljesí­tésükért. A hibát vétő kom­munista a közösségnek felel, annak kell számot adnia tet­teiről, s ezért felelőssége is nagyobb. S e tekintetben kü­lönösen nagy azok felelőssége, akiket a bizalom, a megbecsü­lés különböző vezető tisztsé­gekre választott. A párlvezetők Férfi segédmunkásokai fel­veszünk folyamatos mun­karendbe. Technolóqiai szerelő részlegünkbe, vala­mint gépjavítóműhelyünkbe marós, öntó, lakatos szak­munkásokat FELVESZÜNK jelentkezni lehet: Papíripari Vállalat, Bp. XXL, Duna utca 42. Munkaügyi osztály Telefon: 279—620, 142 mell. .reflektor- fényben” dolgoznak, munkájukat, éle­tüket mindenki figyelemmel kíséri, s ezért sokkal keveseb­bet engedhetnek meg maguk­nak, mint mások. A pártveze­tőségek új jáválasztása azzal kell, hogy járjon: ez a tudat tovább erősödjék azokban, akik vezető tisztet vállalnak. Az újra megválasztott vezető­ségi tagoknak még inkább érezniök kell ezt, .s, azoknak, akik most kapnak első ízben helyet a pártvezetőségekben, elsősorban ezzel kell számol- niok, így kell irányítániok cselekedeteiket. Ahol felismerik a példamu­tatás rendkívüli fontosságát, ahol megértik, hogy nemcsak szavakban, hanem tettekben is az új, a jobb, a korszerűbb első számú harcosai kell, hogy legyenek a kommunisták, ott mindez a munka nagyfokú javulását, a pártonkívüliekkel való kapcsolat erősödését ered­ményezi, mégpedig rövid időn belül. A leghatásosabb mód­szer ez, amit agitációs munká­jukban pártszervezeteink al­kalmazhatnak, és e hatásos módszerről lemondani — hiba lenne. Mészáros Ottó 100 ÉVES AZ AJKAI BARNASZÉN felfedezésének századik évfor­dulója alkalmából. A gazdag szénkészlet első nyomait 1864- ben, kútmélyítés közben fe­dezték fel. Ettől számítják a barnaszéntelep történetét. f A Magyarhoni Földtani Tár- fsulat középdunántúli szakcso­portjával közösen, csütörtökön \ tudományos ülésszakot rende­zett az ajkai művelődési ház- i í ban, az ajkai barnaszéntelepek \ kiúszom! Mindenre, ami szent! Valami nagy, szent dologra. Így, igen, most megesküszöm és erős leszek! Mert meg lehet állni, csak erős akarat kell. Hát ki az erősebb? Teszem fel, egy üveg sör, például egy más­napos gyomorba, vagy én? Én! Ez természetes. Egy üveg sör. Hm... Hi­deg, kellemesen kesernyés ízű sör. Igen: ezt a bizo­nyos, rettenetes másnapos ál­lapotot a vér cukortartal­mának rohamos csökkenése okozza. A sör megállítja ezt a végzetessé válható folya­matot, legalább is ilyen il­lúziókat kelt. De vigyázni kell. Vigyázni! Vigyázni! A mérce pontos legyen, meri azután újra elindul a vo­nat ... Egy felnőtt ember pe­dig tud vigyázni. Egy ko­moly, felnőtt ember. Nem vagyunk gyerekek! Nos te­hát: egy üveg sör, és vége a szenvedésnek. — Fiam! Hallod? Légy szí­ves hozass fel a gyerekkel a cukrászdából egy üveg sört. A vérem cukortartalma miatt. Ha te is kérsz, akkor hozass hármat. Hideg legyen. A jégszekrényből adják! Hm. Nincs is lázam. Tessék, itt a hőmérő. És légy szíves, \ fiam, hozz egy poharat. Dér Ferenc ! Hogy: Pityuba így, Pityuba úgy, és mond egy csomó disznóságot a szomszédasz- szonyra ... Honnan tudna be­szélni? Egy papagáj. Egy egészen kis hülye papagáj. Nnna ... Hát kivettem a ka­litkából és megette a macska. Minek tartanak macskát? Madarat is, macskát is... Meg akváriumot, halakkal. Na, és ki tette a fejére az akváriumot? Talán én? A Berci! Ki szedte le róla a halakat? Én! Ki dugta, inge alá az egyik halat? A Manci! Miért dugta oda? Hogy ki­vehessél Kivette? Nem vette ki, mert a Gizi ráborította a jegesvödröt. Passz... Ez volt! — Jaj, ez a vég. Csukd be, fiacskám, az ablakot. En­gedj meleg vizet a kádba. Van fürdösónk? ... Fürdő­só, nem glaubersó ... És add ide a lázmérőt. Nekem lá­zam van... Tudtam, hogy így lesz. Megérdemlem. Megérdemled, barátom. Mert csak egy po­hár kell, azután még egy és indul a vonat. Jaj, csak még egyszer, csak még most az egyszer kiheverjem ... So­ha az életben többet. Es­I Istenem, csak még egyszer ; múljon el ez a borzasztó fej- : fájás, ez a rettenetes gyo- j mór ég és! Nem veszek több poharat a j kezembe. Az az átkozott ko­nyak, az az átkozott bor. De megérdemlem, tudtam, hogy másnap így lesz. Jaj ... For­ró a fejem, lüktet a halán­tékom, a szívem akkorákat dübörög odabenn, hogy szét­veti a tüdőmet. Még a lé­legzés is nehezen megy. — Fiam, hallod!... Nyisd ki egy kicsit az ablakot. De ne nagyon. És hozzál vizes­ruhát, ide. valahova, rám... Igazad van, fiacskám. Csak most még az egyszer... Jai, de hideg! Áááá ... ááá ... Vedd le! Belehalok! Ha én még egyszer poharat veszek a kezembe... A gyomrom. A fejem. Az agy­velőm! — Ugyan. fiam. dehogy estem bele a kagylóba! Az a Béla volt. Emlékszem én a világon mindenre. Úgy, nagyobb vonásokban. A csil­lár? Szerintem a Lajos bá­csi tette fel a macskát a csil­lárra. Merthogy megette a papagájt. Nekem ne magyarázza sen­ki, hogy egy papagáj beszél. Macska jaj Egyre gyakrabban veri mái fel erdeink, mezőink békéjél a puskadurrogás, jelezvén, hogy megkezdődött a vadász­szezon. Legelőbb a fácáno­zás tilalmát oldotta fel a naptár, október utolsó va­sárnapjától nyálra is szabad már lőni. A tavalyelőtti, meg a múll esztendei kemény tél alapo­san megtizedelte apróvad­állományunkat. A legutóbbi tavasz és a nyár eleje viszonl kedvezett a szaporulatnak. Hozzávetőleges becslések sze­rint megyénkben "0 ezer nyál­lal és ugyanennyi fácán­nal számol a majd 70 apróvadas vadásztársaság. Á fogoly még nem heverte ki a zord teleket, s így sokhe­lyütt korlátozzák vadászatát. Két legfontosabb apróva­dunkból — nyűiből és fácán­ból — kielégítő már a vad­sűrűség, sőt vannak körzetek, ahol szinte mértéktelen a nyúlszaporodás. Nemes szen­vedélyüknek tehát kedvükre hódolhatnak vadászaink — az elkövetkező hetekben Pest me­gyében ugyanis 29 ezer nyu­lat és 13 ezer fácánt kaphat­nak puskavégre. A társaságok díjbevételét az élő vad befogása is gyarapít­hatja. Nemrégiben emelték fel az élővad felvásárlási árát, nyűiért például az eddigi 120 forint helyett 160 forintot, fácánért 50 he­lyett 60, a fogolyért pedig a korábbi 60 forinttal szemben 80 forintot ál­A langyos, atlanti-óceáni légtömegek csaknem egész Európából kisöpörték a téli hi­deg idei első rohamainak itt rekedt maradványait, sőt Északkelet-Európában is meg­enyhültek az erős fagyok. Hazánkban szerdán a felmelegedés 90 év no­vember végi melegrekord­ját döntette meg. A Meteorológiai Intézet köz­ponti előrejelző osztályán tá­jékoztatásul közölték, hogy tovább tart a szokatlan eny­heség. Pénteken reggelre két­méteres magasságban általá­ban 2—7 fokos hőmérsékletet várhatunk, de a talaj szintjén már szórványosan lesznek gyengébb fagyok is. Az északi, északnyugati szél lassan mér­séklődik, eső valószínűleg nem lesz, s a nappali maximumok 8—12 fok között alakul­nak ki, A napi középhőmérséklet pén-.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom