Pest Megyei Hirlap, 1964. november (8. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-27 / 278. szám

PEST

MEGYEI

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!

VASTRAVERZEK KÖZÖTT

AZ MSZMP PE.ST MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A M f GY E l'á A N ÁCS LAPJA'

Vin. ÉVFOLYAM, 378. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR 1964. NOVEMBER 27, PÉNTEK

HÉT KÉRDÉS

a téli áruellátásról

Bőséges készletek Kevesebb q hiánycikk Karácsonyi vásár

Kapunk előtt topog a tél, ilyenkor nehezebb az élet. Többet eszünk, vastagabb ruhákat öltünk, nagy a keletje a vízhatlan cipőknek. Reggel fázósan nézünk a fagyos ablakokra és alig várjuk, hogy a tűzhelyben felcsapjon a láng. A táplálóbb ennivalót, a meleg ruhát, a téli tüzelőt és még emellett ezernyi más szükséges cikket jóelőre biztosítanunk kell. Ezért fordultunk kéréssel a Pest Megyei Tanács kereskedelmi osztályának helyettes vezetőjéhez, Niedermann Mártonhoz, tájékoztassa olvasóinkat a megye várható téli áruellátásáról.

— A téli ellátás megszervezése sokrétű feladat. A kereskedelem jóval korábban, már a nyár végén megkezdi előkészületeit, hogy kellően feltöltse raktárait, úgynevezett biztonsági bázist teremtsen — mondotta. — Nagyjában-egészében felkészülésünk megfelelő, s raktárainkból már az elmúlt hetekben megkezdtük a szállítást a kiskereskedelmi hálózatba.

O

Ügy hiszem, elsősorban az érdekel mindenkit a legjobban, milyen lesz az élelmiszerellátás?

— Nyugodtan mondhatjuk, hogy az alapvető élelmiszerekből, lisztből, zsírból, cukorból és a szokásos fűszerárukból a legteljesebb mértékben kielégíthetjük az igényeket. Sokféle, változatos minőségű szárított tészta kerül forgalomba. Tavaly kisebb zökkenők voltak az étolaj- és a margarin- ellátásban. Idén ez is megszűnt, mert tizenöt százalékkal többet kapunk. Ezen is lemérhető: sokat fejlődött táplálkozástechnikánk. Mind többen térnek át — egyelőre főleg a városokban — a korszerűbb, egészségesebb étolajjal való főzésre. Az egészségügyi felvilágosításnak tudható be az is, hogy növekedett a konzerv- forgalom. A legkelendőbbekből, zöldborsóból, zöldbabból azonban nem rendelkezünk kellő mennyiséggel. Érdekes, hogy a korábban alig keresett vitamindús sárgarépa, karfiol-, és finomfőzelék iránt menynyire megnőtt az érdeklődés. A csecsemőkonzerveket azonban még nem sikerült megszerettetnünk az édesanyákkal. Szardíniát, halkonzervet a legbővebb választékban állandóan mindenütt kapni.

— Ugyancsak megfelelően felkészültünk zöldséggel és gyümölccsel. A MÉK raktárai telítettek szakszerűen tárolt gyümölccsel, különösen almával. A napokban megyeszerte kedvezményes áron nagy almavásárt rendezünk. A burgonyaszükségletet hazai- és importáruból igyekszünk fedezni.

— Hús- és töltelékáru ellátásunk körülbelül a tavalyi szinten lesz. Kedvező, hogy ezen a mennyiségen belül nagyobb a friss hús aránya. Nagyobb városokban és községekben külön hal-vad-baromfi árudákat létesítünk, mert ezek iránt is megnőtt az érdeklődés. Tojásból, vajból, a tavalyihoz hasonló a helyzet. Tojás ma még korlátlanul kapható, később azonban előreláthatólag ismét a keretszámoknak megfelelő mennyiséget osztjuk szét a bolthálózatban.

0

.4 tél fénypontja a karácsony és az újév. Ilyenkor nagy a sütés-főzés. Lesz-e mindenből elegendő? Gondoltak-e a disznóölésre?

— Minderre számítottunk. Karácsony előtt jóval több élelmiszer kerül az üzletekbe. Hús. hai, édesség, cukorka, déligyümölcs lesz bőven. Fenyőfából sincs fennakadás, a

őrlőben. Nem tudjuk az igényeket teljes mértékben kielégíteni elemből és izzókból. Az elmúlt teleken ál- í landó téma volt, hogy | nincs elég tűzhely, kályha, \ f üstcső. Javult-e azóta a hely- £ zet?

— Döntő fordulat a hazai gyártásban még nem történt. Mindenesetre, hogy komolyabb fennakadás ne legyen, importáltunk. Ebből a megye körülbelül ötezer kályhát és tűzhelyet kapott. Kétmillió forint értékben más tüzelési cikk várja a vásárlókat. Füstcsőben, vederben, mosófazékban és más horganyzott áruban sem bővelkedünk.

O

A téli ruha- és cipőellátásról is érdeklődnénk. — Az úgynevezett alapvető ruházati cikkekben — amelyek nincsenek a divat változásának kitéve — mint például a gyermek patentharisnya, női bundanadrág, tréningruha, kesztyű stb. elegendőek a készletek. Ha néhol mégis fennakadás mutatkozik, ez a rossz áruelosztás bűne. Flanell, barchend, ágynemű méteráruban mennyiségileg és minőségileg nincs fennakadás. Hiányzik a kékfestő. Téli szövet jobb és olcsóbb minőségben mindenütt kapható, viszont nincs elég gyűr- telenített műszálas szövetáru. Férfi és női konfekcionált felsőruha és télikabát hagyományos ős modernebb kivitelben, nagy mennyiségben van az üzletekben. Ugyanez vonatkozik a gyermekkonfekcióra is. Itt szeretnék valamit elmondani. A bőséges árukészlet ellenére a vevők néha úgy jönnek ki a boltból, hogy valamilyen gyermekruházati cikket nem tudtak megvenni. Nem szeretnék általánosítani, de ennek oka nem egyszer az, hogy a boltokban nem szívesen foglalkoznak árusításukkal, mert alacsony az áruk.

— A cipőkről szólva örömmel mondhatjuk, hogy a közkedvelt női bundacipőből idén bőséges készlet áll rendelkezésre. Bundacsizmából — cseh és magyar áruból — már kevesebb van. A vidéki lakosság által nagyon kedvelt posztószáras női cipőkből megfelelőek készleteink — fejezte be tájékoztatóját Niedermann elvtárs.

<k. m)

(Foto: Kotroezó)

,XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX^XXXXXXXXXXXNXVOOÄ-C.X'ÄXXXXXXX-‘^C^N\XXXX'O.XX'^XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXNXXWXXXXXXXXXXXXXXXXXX\XXXXXXXXX.XXX

Kevés az öltöző és a fürdő Hová tegyék a gyerekeket? Nővérek — albérletben Intézkedési terv készül

kőrösön egyötödének van külön öltözőszekrénye; sokan itt is munkahelyükön kénytelenek tartani ruhájukat. A kádak és zuhanyok Cegléden csupán a dolgozók alig egy- harrnadának, Nagykőrösön pedig kétharmadának tisztálkodási lehetőségeit biztosítják.

Megoldatlan kérdés az alkalmazottak gyermekeinek elhelyezése. A gyermekes anyák — mivel általában osztott műszakban dolgoznak — nem tudják a községi gyermekintézményekben elhelyezni kicsinyeiket. Vagy fogadnak melléjük valakit, vagy pedig — ez a gyakori — kénytelenek felügyelet nélkül hagyni őket. A két kórházban például több, mint 60 gyermek elhelyezéséről kellene gondoskodni. A rendelőintézetek dolgozói közül csak nagyon kevesen kaptak szolgálati lakást, Cegléden és Nagykörösön pedig nagyon hiányzik a nővérotthon.

Több munkahelyen közvetlen veszélynek is ki vannak téve az egészségügyi dolgozók. A ceglédi röntgenrészlegben például két asszisztensnő is megbetegedett s más munkakörbe kellett helyezni őket. A Sugárfizikai Intézet bevonásával indult ugyan vizsgálat, de egyelőre intézkedés nem történt. A röntgenhelyiség szűk, levegőtlen és a biztonsági előírásokat nem tartják be. Sajnos, a megkezdett vizsgálatról egyebet nem tud a jelentés, csak azt, hogy „folyik ...” Közben a szobi és a szigethalmi rendelőintézet röntgenrészlegében sem talált mindent rendben a munkabizottság: a sugárveszéllyel kapcsolatos, kötelező, úgynevezett dozimetriai méréseknek semmi írásos nyoma. Egyébként az egészségügyi előírások a röntgenorvosok munkájában sem érvényesülnek: az előírtnál 3—5 órával többet dolgoznak.

Palotás Károly elvtárs, az SZMT vezető titkára felszólalásában hangsúlyozta, hogy harcolni kell azon szellem ellen, amely sok kórházi igazgatóban él s amely fölösleges zaklatásnak tartja a szakszervezet munkavédelmi tevékenységét. Meglevő szociális intézményeinket védenünk kell s

vigyázni keli arra, hogy az új egészségügyi létesítmények ne épülhessenek fel az. előírt szociális intézmények, berendezések nélkül.

Rövidesen intézkedési tervet készíttet az SZMT a hiányosságok fokozatos megszüntetésére, s ennek végrehajtását szigorúan ellenőrizze az orvosegészségügyi szakszervezet megyei bizottsága.

(a. I.)

A diákok kutyája

nagykereskedelem már visz- szaigazolta a megfelelő méretekben rendelt famennyiséget. Jóval az ünnepek előtt árusítjuk, hogy sehol ne legyen torlódás. Néhány szót a disznóölésről. Rizsből, sóból borsból akkora készleteink vannak, hogy ha egyszerre akarnák az összes hízót leölni, akkor sem jönnénk zavarba. Ugyancsak jó hír, hogy a megye területén valamennyi melegüzemi vendéglő téli áruellátását húsból és minden másból biztosítottuk. Gyakran rendeznek majd a télen műsoros esttel egybekötött disznótoros vacsorákat.

o És az innivalók?

— Mindenki megtalálja a kellő választékot. Bor-, sör és pálinka, olcsóbb és finomabb minőségben zavartalanul kapható. Bár nem tartozik szorosan ide, közöljük a háziasszonyokkal, idén már kevesebb beiglit kell otthon sütniük. A cukrászatok teljes kapacitással dolgoznak. A nyersanyagellátás biztosított, s ahol termelőüzem dolgozik, ott szívesen vállalnak torta-, és más süteményrendelést.

O

Ha már eljutottunk a karácsonyhoz, kérjük, számoljanak be a játék- és ajándékvásárlás lehetőségeiről.

— Szívesen. — Vácott, Cegléden, Dunakeszin és másutt játék- és ajándékkiállítást nyitunk, vásárlással egybekötve, az ünnepek előtt. A karácsonyi csúcsforgalom lebonyolítására a papír- és sportboltok egy részét átalakítjuk játékboltokká, ahol a legújabb importált mechanikai játékokat is árusítjuk. Gondoskod- I tunk a lakásdíszítő kerámia- és üvegtárgyak bő választékáról, a modern, ízléses bizsú- áruról. A Csepel Autógyár nagy boltja lesz ennek az egyik központja. Márkás karórákról, fényképezőgépekről és más, hasonló cikkekről is gondoskodtunk, hogy mindenki megtalálja pénzének és ízlésének a leginkább megfelelőt.

©

Ha esik a hó, csip o: hideg, szívesebben szórakozunk otthon. Televízióból,'; rádióból, magnóból van-e ele- • gendő?

— Rádió és magnó bőven ; van az üzletekben. Idén az', olimpia kiütötte az elsőbbsé-: get a televízióvásárlást illető-; en, a tél kezéből. Tervezi fe- j lül kétezer darabot szállítót- j tunk ki a bolthálózatba. Az! olimpia alatt ezerkétszáz fo- ! gyott el, de most is bő a vá-í laszték, főleg kisképernyős ;

készülékekben. Ugyanígy; megfelelő számú Lehel-hűtő-; szekrénnyel és más háztartá-; si kisgéppel is rendelkezünk, j Motorkerékpárból a közked- ! veit Pannónia és a népi de- ; mokratikus országok gyárt-: mányai állnak rendelkezésre.; Viszont nem bővelkedünk;

elektromos bojlerben, a na-; gyón keresett egy- és kétla- < pos villanyfőzőlapban, kávé-!

F

alamikor egyik diákotthonunk gondnokát, Kriig- i nemek nevezték. Krügner úr \ szőrtelen arcú, alacsony, há- \ jas emberke volt, egész évben í birkózott a náthával, s ezért j zsebeit állandóan tetemtömte ; zsebkendővel. Ki tudja miért, de szörnyen haragudott a világra, s minden mérgét a diákotthon egyetemista lakóin vezette le. Egy ártatlan zsírpecsétért órákig üvöltözött; megbüntette, aki egy-két nappal később fizette be a lakbért; „tendenciózus gazembernek” nevezte azt, aki a folyosón véletlenül elejtett egy papírdarabot. Reggelenként — bár ez nem tartozott feladatai közé — végigjárta a szobákat és könyörtelenül lerángatta a néhány perccel tovább szunyókáló fiúkról a takarót. Ezek után valószínűleg mindenki elhiszi, hogy a lakók közül senki sem rajongott Krügner úrért.

Az egyik szobában négy jóbarát lakott, négy vígkedélyű, minden hájjal megkent legény, akikre semmi hatással nem volt a zárdaszerű élet. Fejüket állandóan tréfákon törték, amelyek osztatlan sikert arattak a kollégium lakói között. Ezeket a tréfákat Krügner úr odahaza saját diákköri csínyeiként mesélte

— Krűgnernek.

A takarítónő még csak második napja dolgozott az épületben, felrémlett neki valami a névről, de nem tudta, hol hallotta. Nem is törődött sokat vele, kifutott a folyosóra és hangosan kiabálva, a kutya után vetette magát.

— Krügner, Krügnerke! Gyere ide, kis kutyám!

Ajtók nyílottak, nevető diákok jelentek meg, s takarítónő tovább üldözte a „zsákmány”-t. Éppen akkor sikerült kézreke- rítenie, amikor a gondnok megérkezett és lángvörös arccal figyelte a takarítónő kutyát becéző szavait;

— Krügner, te kis büdös.

A gondnok hamarosan megtudta, hogy kik a kutya tulajdonosai, és rátört a négy barátra.

— Adok én maguknak, disznók! Miért adták a nevemet a kutyának?

jy inos csend volt egy ideig, majd a fiúk közül valaki ártatlanságot színlelve, kijelentette: '

— Nem mi neveztük el, kérem. Tegnap kopogtattak az ajtón, beállított hozzánk ez a kutya, illedelmesen köszönt és azt mondta: Krügner vagyok. ;

Hankóczi Sándor

tejfelmaradék, bőrke, avas szalonna, szalámihéj. A kutya pillantásra sem méltatta sok bámulóját, és lakomázni kezdett.

Este a négy barát tanácskozni ült össze. Sokáig töprengtek, míg végre megfelelő nevet találtak a kutyának:

— Krűgnernek fogjuk becézni — pattant ki egyikőjük agyából az isteni szikra és társai helyeseltek, bár valaki megjegyezte, hogy ez sértő a kutyára nézve.

Éjszaka nyugtalanul aludtak, mert a kutya hol az egyik, hol a másik ágyára ugrott, va- karódzott, szétszórta bolháit, a négy fiú nem nagy örömére. Különben is nem volt ínyére a szobafogság, állandóan kaparta az ajtót, s az ablakon csak azért nem ugrott ki, mert a második emeletről kicsit sokallta a távolságot.

Reggel benyitott a fiúkhoz a takarítónő, a kutya pedig kiosont az ajtón, rohangált a hosszú folyosókon, csattogtatva körmeit a köveken.

— Jaj, de édes kutya! — rikoltotta a takarítónő partfisát eldobva. — Hogy hívják?

el, de munkahelyén ádáz harc dúlt közte és a négy barát között. A hatalmi szó jogán általában ő lett a győztes, de ennek „csodálatos” módon nem tudott örülni.

Történt egy alkalommal, hogy a négy barát egyike hazafelé tartott, és az úton hozzá szegődött egy fiatal farkaskutya. Szelíd, okos állat volt, tűrte a fiú simogatását, aki több kutyanevet kipróbált új ismerősén, de az egyikre sem hallgatott. így értek a diákotthon elé. A fiú belépett az ajtón, a kutya követte. A fiú észrevette ezt, gondolt egyet, el is mosolyodon ötletén. Közel húzta magához a kutyát és úgy suhant el a bóbiskoló portás előtt, hogy az nem látott semmit. Társai nagy üdvrivalgással fogadták, elvégre nem mindennapi eset, hogy diákok kutyát tartanak.

a diákotthon lakói hamaro- zl san tudomást szereztek az új lakóról. A négy barát hangosan kurjongatott a folyosón:

— Éhes a dög! Alamizsnát jó emberek!

Jött is a segítség: savanyú

NAPIRENDEN:

az egészségügyi dolgozók egészségügye

Tegnap délelőtt az SZMT elnökségi ülésén Meskó Károly, az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete Pest megyei bizottságának titkára ismertette az egészség- ügyi dolgozók szociális helyzetét, annak a felmérésnek alapján, amelyet a szakszervezet munkabizottsága a megye 14 rendelőintézetében és a ceglédi s nagykőrösi kórházban végzett. Az egészségügyi dolgozók szociális helyzetének megjavítását objektív nehézségek is gátolják. Első: a rossz „örökség”. A múltból örökölt épületek nagyrészt korszerűtlenek s az ország legnépesebb és legnagyobb létsfeámű ipari munkássággal rendelkező megyéjéhez mérve nagyon kis befogadó képességűek.

A legtöbb rendelőintézetben nincs elegendő öltöző és fürdőhelyiség a dolgozók számára. Csupán Aszódon és Dabason épült előírt szociális létesítmény a rendelő- intézethez, de itt meg a fűtés elégtelensége miatt nem tudják a dolgozók az öltözőket és a fürdőket használni. Különösen mostoha viszonyok uralkodnak a ceglédi, érdi, gyömrői, nagykátai, mo- nori és szobi rendelőintézetben.

Probléma az étkezés is; a 14 rendelőintézet közül mindössze ötnek van étkezőhelyisége.

A két megvizsgált kórházban sem sokkal rőzsásabb a helyzet: Cegléden a dolgozók egyharmadának, Nagy-