Pest Megyei Hirlap, 1964. november (8. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-27 / 278. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! VASTRAVERZEK KÖZÖTT AZ MSZMP PE.ST MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A M f GY E l'á A N ÁCS LAPJA' Vin. ÉVFOLYAM, 378. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR 1964. NOVEMBER 27, PÉNTEK HÉT KÉRDÉS a téli áruellátásról Bőséges készletek Kevesebb q hiánycikk Karácsonyi vásár Kapunk előtt topog a tél, ilyenkor nehezebb az élet. Töb­bet eszünk, vastagabb ruhákat öltünk, nagy a keletje a víz­hatlan cipőknek. Reggel fázósan nézünk a fagyos ablakokra és alig várjuk, hogy a tűzhelyben felcsapjon a láng. A táp­lálóbb ennivalót, a meleg ruhát, a téli tüzelőt és még emel­lett ezernyi más szükséges cikket jóelőre biztosítanunk kell. Ezért fordultunk kéréssel a Pest Megyei Tanács kereskedel­mi osztályának helyettes vezetőjéhez, Niedermann Márton­hoz, tájékoztassa olvasóinkat a megye várható téli áruellá­tásáról. — A téli ellátás megszerve­zése sokrétű feladat. A keres­kedelem jóval korábban, már a nyár végén megkezdi előké­születeit, hogy kellően feltöltse raktárait, úgynevezett bizton­sági bázist teremtsen — mon­dotta. — Nagyjában-egészében felkészülésünk megfelelő, s raktárainkból már az elmúlt hetekben megkezdtük a szállí­tást a kiskereskedelmi háló­zatba. O Ügy hiszem, elsősorban az érdekel mindenkit a legjobban, milyen lesz az élel­miszerellátás? — Nyugodtan mondhatjuk, hogy az alapvető élelmiszerek­ből, lisztből, zsírból, cukorból és a szokásos fűszerárukból a legteljesebb mértékben ki­elégíthetjük az igényeket. Sok­féle, változatos minőségű szá­rított tészta kerül forgalomba. Tavaly kisebb zökkenők vol­tak az étolaj- és a margarin- ellátásban. Idén ez is meg­szűnt, mert tizenöt százalék­kal többet kapunk. Ezen is le­mérhető: sokat fejlődött táp­lálkozástechnikánk. Mind töb­ben térnek át — egyelőre fő­leg a városokban — a korsze­rűbb, egészségesebb étolajjal való főzésre. Az egészségügyi felvilágosításnak tudható be az is, hogy növekedett a konzerv- forgalom. A legkelendőbbek­ből, zöldborsóból, zöldbabból azonban nem rendelkezünk kellő mennyiséggel. Érdekes, hogy a korábban alig keresett vitamindús sárgarépa, karfiol-, és finomfőzelék iránt meny­nyire megnőtt az érdeklődés. A csecsemőkonzerveket azonban még nem sikerült megszeret­tetnünk az édesanyákkal. Szardíniát, halkonzervet a legbővebb választékban állan­dóan mindenütt kapni. — Ugyancsak megfelelően felkészültünk zöldséggel és gyümölccsel. A MÉK raktárai telítettek szakszerűen tárolt gyümölccsel, különösen almá­val. A napokban megyeszerte kedvezményes áron nagy al­mavásárt rendezünk. A burgo­nyaszükségletet hazai- és im­portáruból igyekszünk fe­dezni. — Hús- és töltelékáru ellá­tásunk körülbelül a tavalyi szinten lesz. Kedvező, hogy ezen a mennyiségen belül na­gyobb a friss hús aránya. Na­gyobb városokban és községek­ben külön hal-vad-baromfi árudákat létesítünk, mert ezek iránt is megnőtt az érdeklődés. Tojásból, vajból, a tavalyihoz hasonló a helyzet. Tojás ma még korlátlanul kapható, ké­sőbb azonban előreláthatólag ismét a keretszámoknak meg­felelő mennyiséget osztjuk szét a bolthálózatban. 0 .4 tél fénypontja a ka­rácsony és az újév. Ilyenkor nagy a sütés-főzés. Lesz-e mindenből elegendő? Gondoltak-e a disznóölésre? — Minderre számítottunk. Karácsony előtt jóval több élelmiszer kerül az üzletekbe. Hús. hai, édesség, cukorka, dé­ligyümölcs lesz bőven. Fenyő­fából sincs fennakadás, a őrlőben. Nem tudjuk az igé­nyeket teljes mértékben ki­elégíteni elemből és izzókból. Az elmúlt teleken ál- í landó téma volt, hogy | nincs elég tűzhely, kályha, \ f üstcső. Javult-e azóta a hely- £ zet? — Döntő fordulat a hazai gyártásban még nem történt. Mindenesetre, hogy komo­lyabb fennakadás ne legyen, importáltunk. Ebből a megye körülbelül ötezer kályhát és tűzhelyet kapott. Kétmillió forint értékben más tüzelési cikk várja a vásárlókat. Füst­csőben, vederben, mosófa­zékban és más horganyzott áruban sem bővelkedünk. O A téli ruha- és cipőellá­tásról is érdeklődnénk. — Az úgynevezett alapvető ruházati cikkekben — ame­lyek nincsenek a divat válto­zásának kitéve — mint pél­dául a gyermek patentharis­nya, női bundanadrág, tré­ningruha, kesztyű stb. ele­gendőek a készletek. Ha néhol mégis fennakadás mutatkozik, ez a rossz áruelosztás bűne. Flanell, barchend, ágynemű méteráruban mennyiségileg és minőségileg nincs fenn­akadás. Hiányzik a kékfestő. Téli szövet jobb és olcsóbb minőségben mindenütt kap­ható, viszont nincs elég gyűr- telenített műszálas szövetáru. Férfi és női konfekcionált fel­sőruha és télikabát hagyomá­nyos ős modernebb kivitel­ben, nagy mennyiségben van az üzletekben. Ugyanez vo­natkozik a gyermekkonfek­cióra is. Itt szeretnék valamit elmondani. A bőséges áru­készlet ellenére a vevők néha úgy jönnek ki a boltból, hogy valamilyen gyermekruházati cikket nem tudtak megvenni. Nem szeretnék általánosíta­ni, de ennek oka nem egy­szer az, hogy a boltokban nem szívesen foglalkoznak árusí­tásukkal, mert alacsony az áruk. — A cipőkről szólva öröm­mel mondhatjuk, hogy a köz­kedvelt női bundacipőből idén bőséges készlet áll ren­delkezésre. Bundacsizmából — cseh és magyar áruból — már kevesebb van. A vidéki lakosság által nagyon kedvelt posztószáras női cipőkből megfelelőek készleteink — fe­jezte be tájékoztatóját Nieder­mann elvtárs. <k. m) (Foto: Kotroezó) ,XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX^XXXXXXXXXXXNXVOOÄ-C.X'ÄXXXXXXX-‘^C^N\XXXX'O.XX'^XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXNXXWXXXXXXXXXXXXXXXXXX\XXXXXXXXX.XXX Kevés az öltöző és a fürdő Hová tegyék a gyerekeket? Nővérek — albérletben Intézkedési terv készül kőrösön egyötödének van kü­lön öltözőszekrénye; sokan itt is munkahelyükön kény­telenek tartani ruhájukat. A kádak és zuhanyok Cegléden csupán a dolgozók alig egy- harrnadának, Nagykőrösön pedig kétharmadának tisz­tálkodási lehetőségeit bizto­sítják. Megoldatlan kérdés az al­kalmazottak gyermekeinek el­helyezése. A gyermekes anyák — mivel általában osz­tott műszakban dolgoznak — nem tudják a községi gyer­mekintézményekben elhelyez­ni kicsinyeiket. Vagy fogadnak melléjük valakit, vagy pedig — ez a gyakori — kénytelenek felügyelet nélkül hagyni őket. A két kórházban például több, mint 60 gyermek elhelyezésé­ről kellene gondoskodni. A rendelőintézetek dolgozói kö­zül csak nagyon kevesen kap­tak szolgálati lakást, Ceglé­den és Nagykörösön pedig na­gyon hiányzik a nővérotthon. Több munkahelyen közvet­len veszélynek is ki vannak té­ve az egészségügyi dolgozók. A ceglédi röntgenrészlegben például két asszisztensnő is megbetegedett s más munka­körbe kellett helyezni őket. A Sugárfizikai Intézet bevoná­sával indult ugyan vizsgálat, de egyelőre intézkedés nem történt. A röntgenhelyiség szűk, levegőtlen és a biztonsá­gi előírásokat nem tartják be. Sajnos, a megkezdett vizsgá­latról egyebet nem tud a je­lentés, csak azt, hogy „fo­lyik ...” Közben a szobi és a szigethalmi rendelőinté­zet röntgenrészlegében sem talált mindent rendben a mun­kabizottság: a sugárveszéllyel kapcsolatos, kötelező, úgyneve­zett dozimetriai méréseknek semmi írásos nyoma. Egyéb­ként az egészségügyi előírá­sok a röntgenorvosok munká­jában sem érvényesülnek: az előírtnál 3—5 órával többet dolgoznak. Palotás Károly elvtárs, az SZMT vezető titkára felszóla­lásában hangsúlyozta, hogy harcolni kell azon szellem el­len, amely sok kórházi igaz­gatóban él s amely fölösleges zaklatásnak tartja a szakszer­vezet munkavédelmi tevékeny­ségét. Meglevő szociális in­tézményeinket védenünk kell s vigyázni keli arra, hogy az új egészségügyi létesítmé­nyek ne épülhessenek fel az. előírt szociális intéz­mények, berendezések nélkül. Rövidesen intézkedési tervet készíttet az SZMT a hiányos­ságok fokozatos megszünteté­sére, s ennek végrehajtását szigorúan ellenőrizze az orvos­egészségügyi szakszervezet megyei bizottsága. (a. I.) A diákok kutyája nagykereskedelem már visz- szaigazolta a megfelelő mére­tekben rendelt famennyiséget. Jóval az ünnepek előtt árusít­juk, hogy sehol ne legyen tor­lódás. Néhány szót a disznó­ölésről. Rizsből, sóból bors­ból akkora készleteink van­nak, hogy ha egyszerre akar­nák az összes hízót leölni, ak­kor sem jönnénk zavarba. Ugyancsak jó hír, hogy a me­gye területén valamennyi me­legüzemi vendéglő téli áruel­látását húsból és minden más­ból biztosítottuk. Gyakran rendeznek majd a télen műso­ros esttel egybekötött disznó­toros vacsorákat. o És az innivalók? — Mindenki megtalálja a kellő választékot. Bor-, sör és pálinka, olcsóbb és fino­mabb minőségben zavartala­nul kapható. Bár nem tarto­zik szorosan ide, közöljük a háziasszonyokkal, idén már kevesebb beiglit kell otthon sütniük. A cukrászatok teljes kapacitással dolgoznak. A nyersanyagellátás biztosított, s ahol termelőüzem dolgo­zik, ott szívesen vállalnak torta-, és más süteményren­delést. O Ha már eljutottunk a karácsonyhoz, kérjük, számoljanak be a játék- és ajándékvásárlás lehetőségei­ről. — Szívesen. — Vácott, Ceg­léden, Dunakeszin és másutt játék- és ajándékkiállítást nyi­tunk, vásárlással egybekötve, az ünnepek előtt. A karácso­nyi csúcsforgalom lebonyolí­tására a papír- és sportboltok egy részét átalakítjuk játék­boltokká, ahol a legújabb im­portált mechanikai játéko­kat is árusítjuk. Gondoskod- I tunk a lakásdíszítő kerámia- és üvegtárgyak bő választé­káról, a modern, ízléses bizsú- áruról. A Csepel Autógyár nagy boltja lesz ennek az egyik központja. Márkás kar­órákról, fényképezőgépekről és más, hasonló cikkekről is gondoskodtunk, hogy min­denki megtalálja pénzének és ízlésének a leginkább meg­felelőt. © Ha esik a hó, csip o: hideg, szívesebben szó­rakozunk otthon. Televízióból,'; rádióból, magnóból van-e ele- • gendő? — Rádió és magnó bőven ; van az üzletekben. Idén az', olimpia kiütötte az elsőbbsé-: get a televízióvásárlást illető-; en, a tél kezéből. Tervezi fe- j lül kétezer darabot szállítót- j tunk ki a bolthálózatba. Az! olimpia alatt ezerkétszáz fo- ! gyott el, de most is bő a vá-í laszték, főleg kisképernyős ; készülékekben. Ugyanígy; megfelelő számú Lehel-hűtő-; szekrénnyel és más háztartá-; si kisgéppel is rendelkezünk, j Motorkerékpárból a közked- ! veit Pannónia és a népi de- ; mokratikus országok gyárt-: mányai állnak rendelkezésre.; Viszont nem bővelkedünk; elektromos bojlerben, a na-; gyón keresett egy- és kétla- < pos villanyfőzőlapban, kávé-! F alamikor egyik diákottho­nunk gondnokát, Kriig- i nemek nevezték. Krügner úr \ szőrtelen arcú, alacsony, há- \ jas emberke volt, egész évben í birkózott a náthával, s ezért j zsebeit állandóan tetemtömte ; zsebkendővel. Ki tudja miért, de szörnyen haragudott a vi­lágra, s minden mérgét a diák­otthon egyetemista lakóin ve­zette le. Egy ártatlan zsírpe­csétért órákig üvöltözött; meg­büntette, aki egy-két nappal később fizette be a lakbért; „tendenciózus gazembernek” nevezte azt, aki a folyosón vé­letlenül elejtett egy papírda­rabot. Reggelenként — bár ez nem tartozott feladatai közé — végigjárta a szobákat és kö­nyörtelenül lerángatta a né­hány perccel tovább szunyóká­ló fiúkról a takarót. Ezek után valószínűleg mindenki elhiszi, hogy a lakók közül senki sem rajongott Krügner úrért. Az egyik szobában négy jó­barát lakott, négy vígkedélyű, minden hájjal megkent le­gény, akikre semmi hatással nem volt a zárdaszerű élet. Fejüket állandóan tréfákon törték, amelyek osztatlan si­kert arattak a kollégium lakói között. Ezeket a tréfákat Krügner úr odahaza saját diákköri csínyeiként mesélte — Krűgnernek. A takarítónő még csak má­sodik napja dolgozott az épü­letben, felrémlett neki valami a névről, de nem tudta, hol hallotta. Nem is törődött so­kat vele, kifutott a folyosóra és hangosan kiabálva, a kutya után vetette magát. — Krügner, Krügnerke! Gyere ide, kis kutyám! Ajtók nyílottak, nevető diá­kok jelentek meg, s takarítónő tovább üldözte a „zsákmány”-t. Éppen akkor sikerült kézreke- rítenie, amikor a gondnok meg­érkezett és lángvörös arccal figyelte a takarítónő kutyát be­céző szavait; — Krügner, te kis büdös. A gondnok hamarosan meg­tudta, hogy kik a kutya tulaj­donosai, és rátört a négy ba­rátra. — Adok én maguknak, disz­nók! Miért adták a nevemet a kutyának? jy inos csend volt egy ideig, majd a fiúk közül valaki ártatlanságot színlelve, kije­lentette: ' — Nem mi neveztük el, ké­rem. Tegnap kopogtattak az ajtón, beállított hozzánk ez a kutya, illedelmesen köszönt és azt mondta: Krügner vagyok. ; Hankóczi Sándor tejfelmaradék, bőrke, avas szalonna, szalámihéj. A kutya pillantásra sem méltatta sok bámulóját, és lakomázni kez­dett. Este a négy barát tanács­kozni ült össze. Sokáig töp­rengtek, míg végre megfelelő nevet találtak a kutyának: — Krűgnernek fogjuk be­cézni — pattant ki egyikőjük agyából az isteni szikra és tár­sai helyeseltek, bár valaki megjegyezte, hogy ez sértő a kutyára nézve. Éjszaka nyugtalanul alud­tak, mert a kutya hol az egyik, hol a másik ágyára ugrott, va- karódzott, szétszórta bolháit, a négy fiú nem nagy örömére. Különben is nem volt ínyére a szobafogság, állandóan ka­parta az ajtót, s az ablakon csak azért nem ugrott ki, mert a második emeletről kicsit so­kallta a távolságot. Reggel benyitott a fiúkhoz a takarítónő, a kutya pedig ki­osont az ajtón, rohangált a hosszú folyosókon, csattogtatva körmeit a köveken. — Jaj, de édes kutya! — rikoltotta a takarítónő partfi­sát eldobva. — Hogy hívják? el, de munkahelyén ádáz harc dúlt közte és a négy barát kö­zött. A hatalmi szó jogán ál­talában ő lett a győztes, de en­nek „csodálatos” módon nem tudott örülni. Történt egy alkalommal, hogy a négy barát egyike ha­zafelé tartott, és az úton hozzá szegődött egy fiatal farkasku­tya. Szelíd, okos állat volt, tűrte a fiú simogatását, aki több kutyanevet kipróbált új ismerősén, de az egyikre sem hallgatott. így értek a diák­otthon elé. A fiú belépett az ajtón, a kutya követte. A fiú észrevette ezt, gondolt egyet, el is mosolyodon ötletén. Kö­zel húzta magához a kutyát és úgy suhant el a bóbiskoló portás előtt, hogy az nem lá­tott semmit. Társai nagy üdv­rivalgással fogadták, elvégre nem mindennapi eset, hogy diákok kutyát tartanak. a diákotthon lakói hamaro- zl san tudomást szereztek az új lakóról. A négy barát han­gosan kurjongatott a folyosón: — Éhes a dög! Alamizsnát jó emberek! Jött is a segítség: savanyú NAPIRENDEN: az egészségügyi dolgozók egészségügye Tegnap délelőtt az SZMT elnökségi ülésén Meskó Ká­roly, az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete Pest megyei bizottságának titká­ra ismertette az egészség- ügyi dolgozók szociális hely­zetét, annak a felmérésnek alapján, amelyet a szakszer­vezet munkabizottsága a me­gye 14 rendelőintézetében és a ceglédi s nagykőrösi kór­házban végzett. Az egész­ségügyi dolgozók szociális helyzetének megjavítását ob­jektív nehézségek is gátol­ják. Első: a rossz „örökség”. A múltból örökölt épületek nagyrészt korszerűtlenek s az ország legnépesebb és legnagyobb létsfeámű ipa­ri munkássággal rendel­kező megyéjéhez mérve nagyon kis befogadó ké­pességűek. A legtöbb rendelőintézetben nincs elegendő öltöző és fürdőhelyiség a dolgozók szá­mára. Csupán Aszódon és Dabason épült előírt szociá­lis létesítmény a rendelő- intézethez, de itt meg a fű­tés elégtelensége miatt nem tudják a dolgozók az öltö­zőket és a fürdőket használ­ni. Különösen mostoha vi­szonyok uralkodnak a ceglédi, érdi, gyömrői, nagykátai, mo- nori és szobi rendelőintézet­ben. Probléma az étkezés is; a 14 rendelőintézet kö­zül mindössze ötnek van étkezőhelyisége. A két megvizsgált kórház­ban sem sokkal rőzsásabb a helyzet: Cegléden a dol­gozók egyharmadának, Nagy-

Next

/
Oldalképek
Tartalom