Pest Megyei Hirlap, 1964. november (8. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-26 / 277. szám

4 1S«4. NOVEMBER 26, CSÜTÖRTÖK • • •• BARÁTOK KÖSZÖNTÉSÉ A Pest megyei Pártbizottság küldöttsége Suhl megyében Kedves barátok voltak a vendégeink: a Magyar Szocialista Munkáspárt Pest megyei Bizottságának küldöttsége. A küldöttséget Szakali József elvtárs, a pártbizottság titká­ra vezette, tagjai voltak: Jámbor Miklós elv­társ, a megyei pártbizottság titkára és Gál Géza elvtárs, az Aszódi Járási Pártbizottság titkára. A Német Szocialista Egységpárt Suhl megyei Bizottsága küldöttségének ez év júniusában Pest megyében tett látogatá­sát viszonozták. Megyénk dolgozói a magyar testvérpárt küldöttségét, a Pest megyei elvtársakat min­denütt nagy-nagy szeretettel fogadták. Ba­rátaink egy héten át járták a megyét. Meg­látogatták a merkersi kálibányászokat, a sonnebergi játékgyárat, a milzi termelőszö­vetkezet gazdáit, az ismert suhli Simson Vadászfegyver- és Mopedgyár dolgozóit, va­lamint a schmiedefeldi üvegfúvókat. És ami­kor Szakali elvtárs elutazásuk előtt, látoga­tásuk utolsó állomásán, a schmiedefeldi üveggyárban arról beszélt, hogy a küldöttség tagjai az első naptól kezdve úgy érezték magukat, mint otthon, a legszűkebb családi körben, ezzel nagy örömöt szerzett az üzem dolgozóinak. Ez a látogatás is tanúbizony­sága volt annak a barátságnak, amely a szo­cialista országok népeit, mint egy nagy csa­lád tagjait egymáshoz fűzi. Ezzel az oldallal, amelyet megyénkről, s a látogatásról állítottunk össze, köszöntjük magyar elvtársainkat, a testvéri Pest megye minden dolgozóját. A FREIES WORT, AZ NSZEP SUHL MEGYEI BIZOTTSÁGA LAPJÁNAK SZERKESZTŐSÉGE Emberek és művek ÍNSÉGES VIDÉKBŐL — GAZDAG MEGYE A merkersi feálisónuívek. Ez Snhl megye legjelentősebb üzeme; mintegy kilencezer munkás dolgozik itt Az új gerabergi hőmérőgyár A kultúrház főbejárata központtá fejlődött, hogy je­lentősége ma már messze túl­terjed a járás határain. Amióta az NDK megalakulásának ki­lencedik évfordulóján megnyi­totta kapuit, nem kevesebb, mint két és félmillió látogatója volt az itteni különböző ren­dezvényeknek. A kultúrház, amely több mint hétmillió márkás költség­gel épült, lehetőséget biztosít Suhl lakóinak, hogy hasznos kedvteléseiknek hódoljanak. ötszázszemélyes filmszínház várja a film barátait, egy má­sik 950 személyes terem pedig a színházlátogatókat. A mű­kedvelők a klubhelyiségekben többek között festészettel és grafikával foglalkoznak, s mű­vészi textilmunkákat készíte­nek. Nagy népszerűségnek ör- Látogatás a milzi szövetkezeti parasztoknál. Büszkén mutatják a gazdasági épületeket a magyar vendégeknek Arisz Sándor mint Cavaradossi a Toscában. emberek előtt énekeltünk, s az én hangom megtetszett, így kerültem a meiningeni szín­házhoz — meséli a művész. Azóta, 1964. márciusa óta a Werra-menti város, Meiningen színházának tagja. — Nagyon tetszik nekem Meiningen, mind az emberek, mind pedig a vidék — foglal­ja össze röviden eddigi be­nyomásait, de a színházra, a zenekarra és külön a közön­ségre is talál dicsérő szavakat. Suhl megyében nagy jelen­tőségű iparág az üveggyártás. Ennek a mesterségnek a thü- ringiai erdő falvaiban régi ha­gyományai vannak. A fejlett üveggyártás azonban régebben nem biztosított az üvegfú­vóknak gondtalan életet. Az itteni falvak Németország leg- inségesebb települései közé tartoztak. A szocializmus építése során A lengyel csalogánytól ­Az Október 7 Járási Kultúr­ház, amely a megyeszékhelyen, Suhlban működik, az elmúlt évek során olyan kulturális vend az Ifjúság találkozója cí­mű program. A memingeni színház rend­szeresen vendégszerepei a kul- túrházban. A suhli szimfonikus zenekar is gyakran rendez hangversenyeket, amelyeken a világ minden részéből érkező neves szólisták is fellépnek. A kultúrház vendégkönyvé­ben olyan neves vendégművé­szek bejegyzései olvashatók, mint az ismert „lengyel csalo­gányé”, Bogna Sokorskáé. De kitűnik a vendégkönyvből, ,hogy magyar művészek, a prá­gai Fekete Színház tagjai, ki­váló szovjet balettáncosnők is szerepeltek már itt, s a ház vendége volt egy alkalommal maga Jurij Gagarin is. mindez megváltozott. Az ínsé­ges vidékből gazdag megye lett. Az állam nagy összegeket biztosított és biztosít ma is az üvegipar fejlesztésére. Suhl megye üvegipara készíti a Né­met Demokratikus Köztársa­ság üvegipari termékeinek 30 százalékát. Sok országba ex­portálják a laboratóriumok­nak, s a vegyiparnak gyártott műszaki üvegárukat. Három évvel ezelőtt — 1961- ben történt. Egy korszerű, új hőmérőgyárat adtak át rendel­tetésének a kis helységben, Ge- rabergben. Építésére 6.2 mil­lió márkát költöttek, s már 1963-ban 6 millió 342 ezer da­rab különböző fajtájú hőmérőt gyártott. A gyár eddigi bevéte­le már túlszárnyalta azt az összeget, amelyet építésére költöttek. Gyártmányait a föld 63 országába exportálják. A gyár közvetlen szomszéd­ságában több sportlétesítmény és egy uszoda létesült. A dol­gozók egészségügyi ellátását külön orvosi rendelő szolgálja. Jelentős összegeket költenek évente a dolgozók és gyerme­keik üdültetésére is. A Pest megyei pártküldöttség; meglátogatta a kálisóbányászokat is. Középen Szakali József elvtárs, tőle jobbra Ottó Punke elvtárs, az NSZEP Suhl megyei Bizottságának első titkára A solti énekes Arisz Sándor a meiningeni színház együttesében Zúgó tapsviharral köszönte meg a közönség Arisz Sándor­nak, a nagyszerű magyar te­nornak a már hagyományos bemutatkozási esten a meinin­geni színházban az Ó, mily hi­deg ez a kis kéz című áriát Puccini Bohémélet, és a Gon­dolás dalát Strauss: Egy éj Velencében című művéből. Nem kevésbé viharosan ünne­pelték őt a meiningeni szín­házlátogatók, amikor első fel­lépése alkalmával Puccini Tosca-jában Cavaradossi sze­repét alakította. Mindenki érezte: ez az énekes nagyszerű tenorjával az olasz áriák elő­adására született. — Olasz operákat énekelek a legszívesebben — támasztot­ta alá benyomásaink helyessé­gét nem sokkal később a szín­ház dramaturgiáján folytatott beszélgetés során a 29 éves művész. A meiningeni szerződés Arisz Sándor pályafutásának első állomása. A Bács-Kiskun megyei Soltról származik, 15 éves korában került Budapest­re, ahol esztergályos szakmát tanult. Már akkor is gyakran énekelt szólót üzemének kul- túrrsndezvényein. Aztán elolvasta a Zeneaka­démia hirdetését, amely pró­baéneklésre szólított fei. Je­lentkezett és felvették. Négy évig tartó tanulás következett, ami sok munkát és nagy-nagy szorgalmat követelt. — Egyszer NDK-beli szak-

Next

/
Oldalképek
Tartalom