Pest Megyei Hirlap, 1964. november (8. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-25 / 276. szám

Nagy méreteket öltött gyárainkban a munkaerővándorlás Egy év alatt: 1537 kftépő — Ahol rosszak a munkafeltételek — Nők nehéz fizikai munkán Ha jő, ha nem: felveszik Csak határozott intézkedésekkel segíthetünk a helyzeten! 1965 Csatornázzák a Kossuth Lajos, a Dumtsa Jenő és a Rákóczi Ferenc utcát Szentendrén és a járásban tizenegy üzem 5743 embert foglalkoztat. Közülülk 4828 fi­zikai munkás. A lakosságnak tehát 14 százaléka lakóhelye közelében vagy éppen lakóhe­lyén jut munkáihoz, mentes a hosszú utazgatásoktól, a mun­kásszállásoktól. Ez aramban csak részben igaz, mert a több mint ötezer alkalmazott közül sok távoli vidékről került a Dunakanyarba. Mindez elviselhető lenne,- ha nem mutatna ijesztő képet az egyre nagyobb méretű mimkaerővándorlás. Mert az aztán nem közömbös, hogy az említett létszámból tavaly 1537-en távoztak új munkahelyre. Ugyanekkor 1808 volt az újon­nan alkalmazottak száma. Egyes üzemeknél a kilépők száma meghaladta ae 57 szá­zalékot. Húsz éve annak, hogy Pilis­szántón is elcsendesedtek a fegyverek. A szovjet hadsereg katonái megtisztították a kör­nyéket a fasisztáktól. És most, november 16-án újra fegyve­rek ropogását visszhangozták a pilisi hegyek. Ismeretlen szovjet katonát temettek a pilisszántótok. Az 1944 telén elesett hőst most találták meg egy ház kertjé­ben eltemetve. A községi ta­nács ünnepélyes keretek kö­zött helyezte örök nyugalom­ra a község temetőjébe. A te­metésen részt vettek szovjet katonák, Korsós László, a já­rási tanács elnöke, Fodor László, a járási pártbizottság ipari osztályvezetője, valamint Belos Péter művelődési osz­tályvezető. Eddig a hír, és most próbáljuk felderíteni a húsz éve elesett hős kilétét. 1944 végén — vagy talán 1945 elején — Pilisszántón szovjet csapatok állomásoztak. A harcok még tartottak az erdőkben elrejtőzött németek ellen. Egy házban öten voltak el­szállásolva: Iván, Ványa és Anton, a másik kettő neve is­meretlen. Ukránok és fiatalok, voltak, talán húszéves volt köztük a legidősebb. Egyszer Ivánt és Ványát súlyos sebek­kel hozták haza bajtársai. Fő­leg Ványának volt válságos az állapota, úgyhogy őt itt is hagyták, amikor búcsút vettek a falutól. Ványuska tudta, hogy napjai meg vannak Joggal döbben meg minden­ki ezeknek a számoknak hal­latára és teszi fel a kérdést: vajon milyen okok késztetik az embereket a kilépésre? Nincs módunkban teljes részletességgel foglalkozni a közrejátszó okokkal, csupán érinthetjük azokat. Elsősor­ban a munkaerőkeresletet kell említenünk. Ennek ter­mészetes velejárója a munkafegyelem általá­nos lazulása, A vállalatok — mert a tervek teljesítése erre kényszeríti őket —, sokszor válogatás nél­kül felvesznek fegyelmezetlen, elmarasztalással kilépett em­bereket is, akik új helyükön sem változnak meg és a bőm- lasztás csíráit ültetik el mun­katársaik között. Ez az álla­pot maga után vonja a mulasztókkal szembeni elnézést, egyszóval nehezíti a gazdasá­számlálva. Utolsó perceiben „szegény anyját’ emlegette. A kertben temették el, a kerítés mellé. Zbrás Mihályné visszaemlé­kezéseiből ismerjük ezt a tör­ténetet Nála lakott az öt szov­jet fiú. Már nem mindenre emlékszik tökéletesen — ré­gen volt, de a címét tudja Anionnak. Irt is neki szep­temberben és kapott választ Az emlékek így tehát két ol­dalról elevenednek majd, és nemsokára fény derülhet Vá­nya személyére is. Talán nem­sokára értesíthetik a hozzá­tartozóit is. Zbrás Mihálynén kívül má­sok is emlékeznek. Sokan voltak a temetésen, annak ellenére, hogy a közsé­gi tanács nem csinált propa­gandát. Mi hozta el az embe­reket erre a temetésre? Talán a puszta kíváncsiság? Nem. A jubiláns évforduló emlékidézö szelleme hatja át ma az embereket mindenütt. Az emlékek megelevenednek és gondolatban ki-ki átéli új­ra a húsz év előtti időket. Ez a temetés hozta most össze a pilisszántóinkat De hogyan tudhatnánk meg még többet Ványáról? •Ügy, ha összehívjuk az em­bereket és megkérjük őket: mondjanak el mindent, ami­re emlékeznek még, húszéves szabadságunk születésének sokszor tragikus, de mégis re­ményt keltő körülményeiről. Szabó Ferenc gi és politikai vezetők munká­ját Igazságtalanok lennénk azonban, ha csupán ezt az egy okot emelnénk ki a sok kö­zül. Vannak az okok között olyanok is, mint például a ké­ziszerszámgyár esete. Ott szel­lőző berendezéssel csökkenteni lehetne a ko­vácsműhely szinte kibír­hatatlan 50 fokos hősé­gét. A járás textilüzemeiben — a budakalászi textilművekben, a budakalászi gyapjúban, a po- mázi posztógyárban — nem ártana újra felülvizsgálni a normákat, mert a sok kilépő szövőnő éppen a lényegesen csökkent munkabér miatt hagyja el munkahelyét Bizonyos tekintetben érthe­tő a betonárugyárban az 57,2 százalékos kilépés. Az itt dolgozó nők rend­kívül nehéz fizikai mun­kát végeznek: a vizes munkakörülmények, s a köveíkeztükben fellépő bőr­betegségek, valamint a kezdeti kisebb bérek arra kényszerítik őket, hogy — a legtöbb esete ben orvosi javaslattal — eltá­vozzanak. Természetesen közrejátszik a mun'lcaerővándorlás'baií sok más objektív tényező is. A lány férjhez megy, a fiú meg­nősül és visszakerül lakóhe­lyére, esetleg — ha faluról jött — megtalálja számítását a mezőgazdaságban, és ezért távozik. Hozzájárul a termé­szetes kilépésekhez a nyugdíj- korhatár elérése is. Ez utób­biak csak elenyésző mérték­ben számítanak. Okvetlenül szükség van tehát jobb munkafeltételekre, korszerűbb szociális és egészségügyi intézmények­re, s ahogy azt mér említettük és ahol az indokolt, a normák rendezésére. Az újonnan be­lépőkkel többet foglalkozni, megismerni problémáikat, azo­kon időben segíteni — ezzel el lehet érni, hogy egyre ke­vesebb legyen az iparban a „vándormadarak” száma, s szi­lárd munkafegyelemmel zök­kenőmentes legyen a termelés is. Ifj. Bakó Ferenc 27-én 19 órakor Pannónia u. 4. sz. a. lakásán, Seller András 27-én 19 órakor Katona József u. 22. sz. alatti lakásán fogadóórát tart, míg Halasi Józsefné 25-én 18 órakor Kör u. 11. sz. alatt, Szvoboda Ferenc 27-én 17 óra­kor a György utcai úttörő­helyiségben, dr. Véghelyi Ti- borné 27-én 18 órakor a György utcai úttörőhelyiség­ben, Fodor József 27-én 18 órakor Attila u. 9. sz. alatti lakásán, Porpáczy István 27- én 18 órakor az állami gim­názium Római sánc u. 1. sz. alatti helyiségben, Szatura István 27-én 18-kor a Szóig. Ktsz Vörös Hadsereg útja 22. sz. alatti helyiségében, Sebesi Lajos 28-án 17 órakor a TSB Kossuth L. u. 5. sz. a. helyisé­gében, Szelényi István 28-án 17 órakor Somogyi—Bacsó-part 5. sz. alatt Báder György laká­sán, Kovács János 28-án 17 órakor az Alkotmány utcai is­kola épületében, Kertész II. István 28-án 17-kor a III. sz. óvodában, Vasúti villasor 15. sz. alatt, ifj. Skopál István 29- én de. 8 órakor Lenin út 139. sz. alatti lakásán, Csalogány János 29-én 15 órakor Strom­Ingyen, érettünk... Szombat délután kedves vendégeket fogadtunk. A Vi­dám Színpad művészei „Hu­morban nem ismerünk tréfát” címmel vidám műsoros dél­Kibédy Ervin útónt tartottak a városi tanács nagytermében. Ezúton mondunk köszönetét kedves művészetüknek ven­dégszereplésükért. Kedves, fe­lejthetetlen, vidám órát sze­reztek a száznál több nézőnek, akik a szokatlan időpont elle­nére is eljöttek a műsort meghallgatni. Valamennyi szí­nész és kísérő, Kibédy Ervin, Csála Zsuzsa, Felföldi Anikó, Zsudi József, Gálcsiki János és a többiek teljesen díjtala­nul vállalták az esti fellépés előtt a vendégszereplést. Ezért is volt szokatlan az időpont, de megbecsülésre méltó az a szives többletmunka, melyet színészeink vállaltak. A mű­sor teljes bevételét a művelő­dési otthon felszerelésére ajánlották fel. Köszönjük a szívből és1 mű­vészetből fakadó társadalmi munkát. A mi társadalmun­kért végzett művészi produk- dót... J. B. féld A. u. 4. sz. alatti lakásán, Helm Erzsébet 30-án 16 óra­kor Cseresnyés út 4369 hrsz. alatti lakásán, Csanadacz Fe­renc 30-án 17 órakor Római sánc u. 2. sz. alatti lakásán, Katona Sándor 30-án 18 óra­kor a Szóig. Ktsz. Vörös Had­sereg u. 22. sz. alatti iroda he­lyiségében választókerülete részére fogadóórával egybe­kötött beszámolót tart, mely­re ezúton is meghívja az ér­dekelt választókat a városi tanács végrehajtó bizottsága Azonnal felveszünk gépésztechnikust, automata gépbeállítót (Tornos-rend- szerű gépekhez), rajzkihú- zót. fém- és műanyag szer­számszerkesztőt. Jelentke­zés a Pest megyei Vegyi- és Kézműipari Vállalat mun­kaügyi csoportjánál. Szent­endre, Dózsa György út 36/b szám alatt. A város hiányzó csatorna- rendszere sok gondot okoz a lakosságnak és nehezíti a vá­ros fejlődését is. Még a csa­padékvíz elvezetése is nagy nehézségekbe ütközik. A köz- tisztaság javításáról sem be­szélhetünk addig, amíg a csatornázás el nem készül. A város' párt- és tanács­vezetői a végrehajtó bizott­ságok erőfeszítése nyomán elkészült a város teljes csatornázásának program­ja­A teljes megvalósítás 28 mil­lió forintot követel. A ter­vek szerint 1966—67-ben épülne meg a csatorna. Nem várhatunk azonban addig a belső városrészeken, mert a csatornázás nélkül nem ke­A városi tanács gyermek­es ifjúságvédelmi bizottsága pénteken délután beszélte meg a legsürgősebb tennivalókat. Közben szomorú — gyerme­kükkel tehetetlen — szülők ültek a bizottság előtt. A bi­zottság tagjai emberi szív­vel, baráti szóval keresték a megoldást egy-egy apró em­ber megmentésére. A bizottság az iskolák- igaz­gatóival megegyezett abban, hogy kivétel nélkül minden­nap egy-egy pedagógus ellen­őrzi majd a mozielőadásokat, gondoskodik arról, hogy az esti előadásra iskolás gyer­mek be ne léphessen, s koron alul nem ajánlott filmeket a gyerekek ne nézhessenek meg. A nevelőszülői hálózat to­vábbfejlesztéséről, mint elha­nyagolt területről, szóltak a bizottság tagjai. Szentendréről csakúgy, mint az ország min­den részéből időnkint, a leg­különbözőbb okokból állami gondozásba kell venni gyer­mekeket. A gondozóintézet a gyermekek egy részét szíve­riilhet sor a Kossuth Lajos, Dumtsa Jenő és a Rákóczi Ferenc utcák kövezésére sem. A városi pártbizottság fel­kérésére az Országos Víz­ügyi Igazgatóság 1965-re vállalta az érin­tett útszakaszok csator­názását, melyhez pénzt és munka­erőt is biztosít. A már korábban említett utcák mellett csatornát kap a Május 1 utca és a Vö­röshadsereg, valamint az Al­kotmány utca egy szakasza. A váro§ vezetői már tár­gyalnak a KPM illetékesei­vel is, hogy a csatornázást követően azonnal megkezdőd­hessen a főútvonal burkolá­sén adja ki gyermekszerető nevelőszülők családi ottho­nába. E célból fordultunk már kéréssel azokhoz, akik szíve­sen vállalkoznak ilyen áldo­zatra. Felhívásunk nem is maradt eredménytelen. Ezért ismételjük meg, mert sok-sok drága kicsi gyerek szívesen megy a laktanyaszerű, zárt intézetből a meleg szívű ne­velőmama és valóban nevelő­papa hazgba. A kihelyezett, állami gon­dozott gyermek után amellett, hogy a gyermek minden szük- sége/s ruhadarabjáról, cipő­jéről, iskolai felszereléséről folyamatosan és természetben az intézet gondoskodik, a ne­velőszülő 300 Ft-tól 500 Ft-ig terjedő térítési díjat kap. Akit ilyen irányú felhívá­sunk érdekel és szeretne gyer­mekmosolyt otthonába, Er­dőd yné Sas Éva gyámügyi előadónál jelentkezzék továb­bi felvilágosításért a város-' tanács I. emelet 6. sz. szobá­jában. Horváth Levente Végleges nyugvóhelyére temették a szovjet hőst (Szabó Ferenc felvétele) Éppen a tizenharmadik hozta a százezer forintot... KÉT NAGYON BOLDOG emberrel beszélgetünk az OTP járási fiókjában csütör­tökön. Tóth Istvánná vette fel férjével a 45. játékhéten el­ért négytalálatukra a közel 100 000 forintos nyereményt. A TÓTH HÁZASPÁR negy­ven éve lakik Leányfalun. Tóth István egy annavölgyi üdülőben kertész. Egész éle­tük munkában, gondban telt el. Nyereményüknek sok he­lye akad. Leányuk fejhez me­nés előtt áll. Az ő háztartásá­hoz veszik meg a szükséges dolgokat és saját, nagymamá­tól örökölt nyolcvan éves bú­toraikat is kicserélik. Szeren­cséjük jóvoltából az egész csa­lád új ruhában ünnepli az idén a karácsonyt. A megma­radt összeget pedig takarékbe­tétkönyvbe teszik. A LOTTO KEZDETE ÓTA minden héten játszanak. A csa­li MŰVELŐDÉSI QTTHON HÍREI A Repülő művészek, a „Vi­gyázat, mázolva!” és a Kis ponty kalandjai című fil­meket mutatjuk be csütörtö­kön 17 órai kezdettel ifjú­sági előadás keretében. A Nápoly négy napja című olasz filmet vetítjük pénte­ken 19 órai kezdettel fel­nőtt nézőink részére. A tangóharmonika- és az an­gol tanfolyam december 1-én indul. A tanfolyamokra de­cember 1-ig fogadunk el jelentkezéseket. Iád tizenhárom szelvényt vá­sárol, melyeket elosztva, férj, feleség és lányuk nevére állí­tanak ki. A nyertes szelvény éppen a tizenharmadik volt és Tóth Istvánná töltötte ki. Évek óta ugyanazokkal a szá­mokkal játszanak. Bizony, nagy bizakodás kellett ahhoz, hogy hosszú éveken át, heten­ként tizenhárom szelvényt vá­sároljanak. Hisz’ két találatnál többet soha nem értek el. Most viszont, élvezhetik a hétről hétre befizetett összeg busás hasznát. LEÁNYFALUN mindenki őszintén örül Tóthék nyeremé­nyének. örülnek és remény­kednek ... A filmszínház műsorán ma este az Udvari bolond, novem­ber 26-tól 29-ig a Ha egyszer húsz év múlva című film sze­repel. Pót-eboltas Értesítjük az ebtulajdonoso­kat, hogy a kötelező veszett­ség elleni pótoltásra 1964. no­vember 26-án, csütörtökön délelőtt 8—12 óra között ke­rül sor az állatorvosi rende­lőben. Városi főállatorvos ANYAKÖNYVI HÍREK Született: Dombay Erika. Elhunyt: Pivarcsek Pálné. szentendrei lakos. Iván, Ványa, Anton.,t Emlék idéző szellem hatja át az embereket (sz. 1.) Tanácstagok fogadóórája, beszámolója sa. Gyermekellenőrzés lesz a moziban Nevelőszülőket keresünk

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom