Pest Megyei Hirlap, 1964. november (8. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-20 / 272. szám

MEG 1964. NOVEMBER 20, PÉNTEK v /( áriaj) Idény régi Amikor egyaránt elégedett a termelő és a felvásárló felelősséget érzett A megyében a dánszentmik- lósi Micsurin Tsz-nek van a legnagyobb kiterjedésű almá­sa. Nem új telepítésű a gyü­mölcsös, még a Ceglédi Taka­rék részvényesei ismerték fel a háború előtt, hogy ezen a vi­déken nagyon kifizetődik az almatermés. Noha jelentős te­rületen kipusztult, a meglevő 95 holdnak jó gazdája a ter­melőszövetkezet. Bizonyítja ezt az idei termés is: 136 va­gon almájuk termett, ami csaknem 150 mázsát jelent holdanként. Az almaszezonnak már vé­ge, a fák megszabadultak ter­hűktől. Az ízes gyümölcs, amely felveszi a versenyt a legjobb szabolcsi almafélék­kel, már valahol a nyugati vá­sárlók asztalán van, s a ma­gyar gyümölcstermelés jó hírnevét öregbíti. Úgy tűnik, az újságíró a szenzációról, a szüretről lekésett. Valóban, erről legfeljebb majd jö­vőre lehet írni, de „téma” azért maradt. S nem kevésbé izgalmas, mint a szüret. Az például: hogyan sikerült beta­karítani és értékesíteni a nagy mennyiségű gyümölcsöt. A megyében ugyanis több ezer holdon telepítenek gyü­mölcsöst a termelőszövetkeze­tek. A dánszentmiklósi Micsu­rinban csaknem száz holdon teremnek a fák. Ami a megye többi termelőszövetkezeteiben csak a jövőben lesz probléma, az ebben az alföldi községben már ma az. Az őszi mezőgaz­dasági munkákkal, a szántás­sal, vetéssel égy időben és az egyéb mezőgazdasági termé­kekkel egyszerre betakarítani a kényes, sok munkaerőt igénylő almát. S ami nem csu­pán a gazdaságon múlik: érté­kesíteni és elszállítani! Nos, ilyen tekintetben a dánszent- miklósiak példaként szolgálnak. Hogyan oldották meg ezt a sokrétű feladatot az idén Dán- szentmiklóson ? Kelemen Ferenc elnökkel, és Székely István főagronómus- sal beszélgetünk erről. — Huszonöt esztendős pra­xisom alatt nem fordult elő még ilyen ősz, mint az idei — kezdi a beszélgetést Kelemen elvtárs, majd így folytatja: — Október eleje óta szinte mindennap esett az eső. Mond­jam azt, hogy szerencsénk volt, vagy inkább azt, hogy jól szerveztük meg a munkát? Az igazság az, hogy semmi­lyen feladattal nem marad­tunk el. — Számítottunk arra, hogy az alma betakarítása szinte minden erőnket leköti, ezért az idén előbbre hoztuk a vetést. Október hatodikára minden őszi gabonánk a földbe került — kapcsolódik a beszélgetésbe Székely István. Az idei esztendőből a követ­kező tapasztalatokat szűri le a tapasztalt főagronómus: — A jövőben már így kell terveznünk, számítani minden eshetőségre. Októberben a legfontosabb feladat az alma betakarítása volt. .Százharminchat vagon almát leszedni, csomagolni és szállítani nem könnyű feladat. Nem érheti szó a szövetkezet háza elejét, ezt jól bizonyítja, hogy a termés 94 százaléka exportra ment. Ez az elismerésen túl­menően anyagilag is jól ka­matozott, kilónként átlagosan 80 fillérrel kaptak többet az exportra szállított almáért, mint a belföldiért. — Hogyan szervezték meg a betakarítást? Erre a kérdésre az agronó- mus válaszol: — Mintegy százhúsz embert foglalkoztattunk az alma be­takarításánál. Egy-egy brigád­ba hét személyt osztottunk be. Közülük kettő válogatott, cso­magolt, a többi a fáról szedte a termést. A csomagolás és a válogatás tulajdonképpen már az alméskertben megkezdő­dött. A legügyesebb asszonyo­kat azonban a központi cso- magolónkban foglalkoztattuk. Egyes külföldi rendelők ugyanis különleges igényekkel léptek fel és mi ezt is igye­keztünk kielégíteni. A szövetkezetben nem első fzben foeloiw-nak almabota- karítással. Sok tapasztalatot szereztek már az előző évek­ben is. A legfontosabb: anya­gilag érdekeltté kell tenni a szedőket és a válogatókat ab­ban, hogy gyorsan és lelkiis­meretesen dolgozzanak. — Egy kiló alma leszedé­séért és csomagolásáért hu­szonkét fillért fizettünk. Tudtuk, hogy nem kés­lekedhetünk, ezért az anyagi ösztönzésnek más formáját is alkalmaztuk. Azok a tagok, akik a hét hat munkanapján megjelentek a munkában és rendesen dolgoztak, teljesít­ménybérükön felül száz forin­tot kaptak. A legesősebb na­pokon is megjelentek a tagok, szedték, válogatták és szállí­tották az almát — ismerteti a tsz-ben alkalmazott bérezés formáját az agrohómus. Rövid számvetést is végez, majd ezt mondja: — Harmincezer forintot fi­zettünk ki a tagoknak az esős időben való helytállásukért, s egymillió forintot nyertünk. Azt hiszem, ehhez nem kell magyarázatot fűzni. A szövetkezet tagsága helyt­állt a nagy munkában, de hogyan jutott tovább a nagy mennyiségű alma? — Bátran állítjuk: teljes egészében elégedettek vagyunk a MÉK tevékenységével — mondja határozottan a tsz el­nöke. — Megbízottat küldtek ki a helyszínre, aki minősítette és átvette tőlünk az almát. Mi is igyekeztünk a minőségi köve­telményeket betartani. De hoz­zátehetjük: elégedettek va­gyunk a minősítéssel. Pedig volt olyan nap, hogy hét va­gon almát küldtünk el. Jól- esően tapasztaltuk, hogy a vál­I lalat is I azért, hogy minél zökkenö- mentesebben bonyolódjon le a felvásárlás és a szállítás. Különösen Egri István, az áru­forgalmi főosztály vezetője se­gített sokat. Megnyugtató az. amit a dánszentmiklósi Micsurin Tsz vezetői mondanak. A vizsga jól sikerült. Hatmillió-három­százezer forint értékű almát adtak át, s szállítottak el. A munkaegységekre osztandó jö­vedelem minden harmadik fo­rintja az almatermelésből szár­mazik, s ha termőre fordul­nak az új telepítések, ez_ az arány még inkább a szőlő- és a gyümölcstermelés javára bil­len. De csak akkor, ha az idei­hez hasonlóan egyaránt jól vizsgázik a termelő és a fel­vásárló. Mihók Sándor £ kV , Egyelőre nem fenyeget inSSuenzavessély Beköszöntött a hűvösebb időszak — ilyenkor ugrássze­rűen megnövekszenek a meg­hűléses betegségek. Vajon nem fenyeget-e influenzaveszély? — Egyelőre nem — mondot­ták a KÖJÁL illetékesei — szórványosan ugyan előfordul­nak influenza gyanús megbe­tegedések, de járványról nem lehet beszélni. Ugyanakkor, mivel az influenza vírusos be­tegség, rendkívül fontos a megelőzés. Ezt fokozott higié­niával, a változatos táplálko­zással lehet elérni. A legjobb védekezés a szervezet ellen­állóképességének a növelése. A munka nem játék A Csepel Autógyár két Ratal rpunk^sa. csigás emelő­vel nehéz ládákat szállított az emeletről. Egyikük — játékos­ságból — hintázni kezdett a lecsüngő láncon. A kétszeres súly alatt meglazult a lánc­tartó kerék és a felelőtlen, já­tékoskedvű fiatal lezuhant. Súlyosan megsérült a lába. Egy másik gyár forgácsoló­műhelyében két esztergagép közé zsinórt feszítettek a fia­talok. Csínytevésük olyany- nyira sikerült, hogy elbotló társuk a működő gépre zu­hant, szerencséjére „csak” a karja tört el. Az üzemeket, a műhelyeket járva hányszor látjuk, hogy egyesek felelőt­lenségből vagy virtuskodásból vasdarabokat, sokszor kész alkatrészeket dobálnak egy­máshoz. Szinte mindennapi eset, hogy a szállítómunkások targoncájukkal versenyeznek, ki tud merészebb ívben for­dulni a sarkon, vagy sebeseb­ben rohanni a gyári úton. Mintha valamiféle versenypá­lya lenne az udvar. Sorolhat­nánk bőven példát, de azt hi­szem, ennyi is elég. A Szak- szervezetek Megyei Tanácsá­nak egyik vezetőjétől hallot­tam, hogy a sérültek mintegy negyedrésze huszonöt évesnél fiatalabb dolgozó és balese­tüknek legtöbbször a munka közbeni meggondolatlanság, a felelőtlenség az oka. Mindenkiben él a játékos­ság, de semmi esetre sincs helye ennek a gyárban, fő­leg munka közben. Ha valaki a forgó gépek közé teszi a lá­bát, viselkedjék józan vigyá­zatossággal, mert ezer veszély leselkedhet rá. Sajnos — mint azt a példák igazolják — leg­többször a fiatalok képtele­nek kellő megfontoltságot ta­núsítani, tele vannak ifjúi hévvel és nemegyszer maguk keresik a bajt. És ha megtör­tént a baleset, ha megsérültek, lehet-e hibáztatni másokat? Úgy érzem, ha hibáztatni nem is lehet senkit, okolni igen. Sok-sok eset bizonyítja: az érett, tapasztalt munkások­nak, csoportvezetőknek és művezetőknek több figyelem­mel kell foglalkozni a mellet­tük élő fiatalokkal, s beléjük oltani, hogy a munka nem já­ték, a gyár nem játszótér. Elsősorban példamutatás és nevelés dolga, hogy figyel­mes, önmagára és társaira vi­gyázó munkássá váljon a fia­tal. Ha azonban a nevelés nem használ, erélyesebb rend­szabályokhoz kell nyúlni, el­sősorban éppen a felelőtlen virtuskodók érdekében. Az élet és testi épség védelme feladata az idősebb munká­soknak és az egyén, a társa­dalom érdekében cseleksze­nek, ha komolyságot, megfon­toltságot követelnek maguk mellett. Késztethetik ifjú társaikat olyan — még romantikával is teli — virtuskodásra, amely hasznos az egyénnek és a népgazdaságnak egyaránt. A szocialista munkaversenyben ezernyi mód nyílik arra, hogy a fiatal megmutassa: különb a másiknál, nagyobb művésze akar lenni szakmájának, job­bat és többet képes termelni, mint társa. S ha a másik is legény akar lenni a gáton, ér­je utol, aki őt megelőzte, aki ma még többet tud és ezért többet ér nála. Virtuskodás le­het ez a javából, de csak ak­kor, ha sikerül felkelteni irán­ta az érdeklődést. Tapaszta­latból állítom, hogy ahol élő valóság lesz ez a szellem, ott előbb-utóbb eltűnik a meg­gondolatlan gyerekesség, a sokszor életveszélyes játékos­ság. Kovács András mai nap 1964. november 20., pén­tek, Jolán napja. A nap kél: 6.56 órakor, nyugszik: 16.03 órakor. A hold nyugszik: 7.40 óra­kor, kél: 16.50 órakor. Várható időjárás: időn­kénti felhősödés, legfeljebb szórványosan előforduló zá- poresövel, a hegyeken hózá­porral. A szél mérséklődik. Hideg idő, éjszakai fagyok­kal. 1944. november 20-án felszabadult Üjcsanálos, Gesztely, Szirma, Hejőcsaba, Diósgyőr, Ostoros, Egerszalók, Demjén, Domoszló, Márkáz és Visonta. — A budai járás termelő­szövetkezetei húszéves táv­lati fejlesztési tervéről tár­gyal hétfőn délelőtt a táv­lati fejlesztési terv akció bizottsága. — Csobánkán író-olvasó találkozót tart kedden, a ta­nácsháza nagytermében Fá­bián Zoltán író. — Ne lopj! Egy londoni külvárosi garázsban betörő feltörte a kasszát. A rend­őrség nem talált más nyo­mot, csak egy medált, amelybe ez volt bevésve: „Ne lopj!” — A monori Kossuth isko­lában átadták a diákoknak az új mosdóhelyiséget és tu- solót. ötszázliteres hidrofor és villanybojler szolgáltatja a hideg-meleg vizet óránként huszonöt gyerek számára. — Még az idén befeje­zik a ceglédi Kossuth Tsz- ben a 200 ezer forintos gépszín építését. — örök ruha. Az ivanovói Textilipari Tudományos In­tézet munkatársai olyan anyagot állítottak elő, amely gyakorlatilag nem használó­dik el. Az acetilénnel és ecetsavgőzökkel preparált pamutszövet „érzéketlen” a plusz 160 fokos hőmér­sékletre, valamint a kénsav­ra és a salétromsavra is. Vegyipari és kohászati mun­karuhákat készítenek belőle. — Negyven higanygőzlám­pát szerelnek fel még az idén Tápiószelén. — Valóban gyerekjáték! A párizsi gyermekjáték-kiállí­tás egyik legérdekesebb „já­téka”, hogy a gyermekek 2 és fél frankért három perc alatt absztrakt képet készít­hetnek. — Dr. Stark Janka or­szággyűlési képviselő szer­dán délelőtt 10 órától 12 óráig Diósdon képviselői fogadónapot tart. — Féktávolságon belül a CG 38—04-es rendszámú személygépkocsi elé lépett szerdán délután Szentend­rén Pollák Bertalan har­minc esztendős gyalogos. A figyelmetlen embert a men­tők súlyos sérülésekkel szál­lították a Szabolcs utcai kór­házba. — Hal- és pacalvacsora — divatbemutatóval. Tegnap este a ceglédi földműves­szövetkezeti étteremben di­vatbemutatóval egybekötött hal- és pacalvacsorát tartot­tak. A téli divat újdonságait a Nagykereskedelmi Válla­lat manekenjei mutatták be. Fellépett Kürti Éva magyar- nóta-énekesnő, kísérte Rácz Béla és népi zenekara. — Tótágas. Norvégia és az Amerikai Egyesült Álla­mok között teljesen megvál­tozott a kivándorlás iránya. Ma már több ember vándo­rol ki az USÁ-ból Norvé­giába, mint fordítva. A Nor­vég Statisztikai Hivatal köz­leménye szerint egy év alatt 2240-en költöztek az Egyesült Államokba, viszont 2771-en Norvégiába. Ma Szeghalmon sorsolják a lottót A lottó 47. heti nyerőszá­mait ma délelőtt 10 órai kezdettel Szeghalmon sor­solja a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság. (MTI) — „Carmina Burana” cím­mel zenés irodalmi estet ren­deznek vasárnap este a szentendrei tanácsháza nagy­termében az Egressy-klub. színjátszói. — Művelődési ház épül Peregén — KISZ védnök­séggel. Megvalósul a_ régi peregi álom: megkezdődött a művelődési ház építkezése Peregen, a Dózsa György úton. Vasárnap a peregi KISZ-esek az alapozási mun­kák során 45 köbméter földet mozgattak meg tár­sadalmi munkában. — Kétszázhúsz hold szőlő s 91 hold gyümölcsös telepí­tését kezdték meg a termelő- szövetkezetek Nagykőrösön. — Átadta a 25-ös Építő­ipari Vállalat a Maglódi Gépgyár és öntöde 600 négy­zetméteres új szerelőcsar­nokát a dolgozóknak, amely másfél év alatt készült el. A KUKORICATENGEREN Közöny címmel keddi lapunkban írtunk a monori kuko­ricatengerről. Rajzolónk így képzeli el a — közönyt... (Komádi rajza) — Áram helyett nyomás. Az új angol mosógép vil­lanyáram nélkül működik, pusztán víznyomással. — Spanyol—amerikai ko- produkciós filmet készí­tenek a Don Quijote írójá­nak, Cervantesnek életé­ről. — Templom—bank koope­ráció. A hollandiai Maas- bracht városkában olyan hiány van aprópénzben, hogy J. Janssen, a helyi bank igaz­gatója rendszeresen láto­gatja a templomokat, hogy a persely aprópénzeit bank­jegyekre váltsa. Tanácstagi fogadóórák és beszámolók U. Budai János megyei ta­nácstag ma délután 14 órá­tól 17 óráig fogadóórát, 17 órakor beszámolót tart Szi­getmonostoron. Biró Béla Pencen tart fogadóórát s 14 órai kezdettel beszámolót. Szabó Sándor ma Nagyká- tára látogat, beszámolót és fogadóórát tartani. Fazekas A rádió és a televízió mai műsora KOSSUTH RADIO 8.15: Édes anyanyelvűnk. 8.20: Opcret!ré3zletek. 9.05: Sámson. Ri­deg Sándor regényét bemutatja Szabó József. 1Ö.10: Az óvodások műsora. 10.30: Zenekari muzsika. 10.59: Lottóeredmények. 11.00: Is­kolarádió. 11.30: Verbunkosok, ka­tonadalok. 12.15: Székelyfonó. Részletek Kodály daljátéltábóL 12.57: A vidéki színházak műsora. 13.00: Ami a jövő hét zenei műso­rából kimarad. 14.10: Kórusok, hangszerszólók. 14.40: Aa ifjúsági rádió műsora. 15.00: Népdalok, csárdások. 15.40: Részlet Fája Géza Viharsarok c. müvéből. 16.10: Igor Markevitch kél szimfóniát vezé­nyel. 17.00: ötórai tea. 18.10: Villa­nófényben. 18.15: Ü.i zenei újság. 19.00: Magyar nóták, csárdások. 19.30: Szórakoztató zene. 19.54: Jó éjszakái gyerekek! 20.30: Suppé: Szén Galathea. Vidám mitológiai látók. 21.40: Karinthy Frigyes mű­vedből. ”2.25: Pablo Casals gordon­kazik. 23 04: Könnyűzene. 0.10: rímzene. PETŐFI R tDIÖ 14.25: Könnyűzene. 15.05: Vála­szolunk hallgatóinknak. 15.20: Ka­marazene. 16.10: Könnyűzenei hír­adó. 17.05: Történelem és muzsika. 17.38: A vezető erő. Farkas Sándor írása. 17.53: Alfred Deller Purcell- áriákat énekel. 18.10: Ifjúsági őrjá­rat. 18.30: Nótacsokor. 19.00: Ml tör­tént a nagyvilágban! 19.15: Tánc­zene. 20.10: Fotőamatőrök ötperce. 20.15: Salzburgi ünnepi játékok, 1964. 21.05: Láttuk, hallottuk ... 22.01: Ami a jövő hét zenei műso­rából kimarad. URH 18.40: Zenekari muzsika. 20.10: Tánczene. 21.05: Az öröklés mole- kurális alapjai. Beszélgetés Csányí Vilmos biokémikussal. 21.20: Ope­rarészletek. 22.15: Tiszay Magda magyar nótákat énekel. TELEVÍZIÓ 8.05—8.35: Iskola-tv. Fizika, a középiskolái! IL oszt. számára (ism.) 9.30: Tv-hlradó (ism.) 9.40: A 39-es dandár. Magyar film (ism.) 11.10: Teicsport (ism.) 11.25: A jö- I vő héi műsora. Ernő mendei beszámolója 16 órakor, dr. Farkas Mihály majosházi beszámolója 17 óra 30-kor, Veres Benjáminné tápiószőllősi és Belovai Já- nosné tápiószecsői beszámo­lója 18 órakor, Mészáros János albertirsai és Haus­knecht István dunaharaszti beszámolója 19 órakor kez­dődik. Ma fogadóórát tart dr. Farkas Mihály Sziget- csépen (10 órától 12 óráig), Csordás Jánosné Ráckevén (15 órától 17 óráig) és Kő­falvi János Albertirsán. Szombaton dr. Mátyás Bol­dizsár Zebegényben, Báthori Ferenc pedig Nógrádverőcén tart fogadóórát és beszámo­lót. Dr. Jánosi Andor Tá- piószentmártonban és Ke- menezés Pálné Cegléden fo­gadóórát, míg dr. Fördős István Péteriben és Évin Sándor Csemőn beszámolót tart. — Baleset-bár. New York­ban egy utcakereszteződés közelében, ahol gyakran tör­ténnek balesetek, nemrég új bár nyílt. A bár tulajdonosa a következő reklámot füg­gesztette ki a bejárathoz: „Csak hozzánk jöjjön! A mi ablakainkból látszik leg­jobban, hogyan gázolják el az autósok a gyalogosokat!” — Cirillbetűs, kéthasábos cikkben foglalkozott a szent­endrei szerb egyházművé­szeti gyűjteménnyel a ma­gyarországi délszlávok he­tilapja, a „Narodne Novine”. — Eredményes az analfa­bétatanfolyam Vácott, a Pest megyei Tanácsi Építő­ipari Vállalat munkásszállá-' sán. Hat dolgozó ismerkedik jelenleg az abc-vel. — Fogyni akar? Énekel­jen kórusban! Nürnberg környékén, Altenfurtban a protestáns karvezető a kö­vetkező felhívással próbálta bővíteni kórusát: „Höl­gyeim, énekeljenek a mi kórusunkban, megőrizhetik karcsú vonalaikat!” A kar­vezető szerint amerikai tu­dósok megállapították, hogy a rendszeres kórusban ének­lés néhány hét alatt jelen­tős súlyveszteséggel jár. Halált okozott egy kerékpáros Nem adott elsőbbséget a fő­útvonalon közlekedő motorke­rékpárnak kedd délben Vá­cott, Ludányi László 51 esz­tendős váci kerékpáros. Sza­bálytalanul kanyarodott a fő­útvonalra, s így gyors fékezés­re kényszerítette Nőth János 25 esztendős acsai motorkerék­párost. A motorkerékpár fel­borult, s utasa, Sörös Sándor 25 esztendős acsai lakos élet- veszélyes állapotban került a váci kórházba, ahol meghalt. A karambolért Nőth János is felelős, mivel gondatlanul ve­zetett. Ludányi Lászlót és Nőth Jánost a rendőrség őri­zetbe vette. A Pest megyei Rendőrfő­kapitányság közlekedésrendé­szeti osztálya kéri, hogy akik e halálos balesetet látták, je­lentkezzenek személyesen (Bp., VI., Aradi u. 21—23.), vagy telefonon (a 318—917-es számon).

Next

/
Oldalképek
Tartalom