Pest Megyei Hirlap, 1964. november (8. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-18 / 270. szám

A CEGLfDI JÁRÁS ESCEGLÍD VAROS RESZERE VIII. ÉVFOLYAM, 210. SZÁM 1964. NOVEMBER 18, SZERDA Csak a tagság támogatásával juthatnak előre Főleg a fiatal házasokra számítanak Tervek és gondok a törteti földművesszövetkezeteknél Szombaton délután a Ceg­léd és Vidéke Körzeti Föld­művesszövetkezet törteli szer­vének felügyelő bizottsága* Czinege Imre FJK elnök- helyettes és Balogh Ferenc legsürgősebb feladat az önkiszolgáló élelmiszer­bolt tehermentesítése, mert ez a jelenlegi forgalom mellett már kicsinek bizo­Kökény Antalné két részjeggyel és három nap társadal­mi munkával segíti a földművesszövetkezetet. Igaz, áldo­zatot vállal, de megéri... igazgatósági elnök jelenlé­tében tárgyalta meg a jö­vő évi hálózat fejlesztését* valamint a hazánk felszaba­dulásának huszadik évfor­dulójára indított tag és rész­jegyszervezési mozgalmat. Mint a felszólalók mondot­ták: a legfontosabb és HÍREK Cegléd sötét pontja a Puskaporos utcának a te­mető felöli oldala. Ezen az útszakaszon a rendkívül rossz járda, s emellett po­koli sötétség van. Mindez ve­szélyezteti a járókelők testi épségét. Az arra lakók az il­letékesek sürgős intézkedését kérik! — A Hazafias Népfront já­rási bizottsága a jövő hétfőn' délelőtt 9 órakor OB-ülést tart. Napirenden: hazánk felszaba­dulása 20. évfordulójának elő­készítése. — Űj transzformátorállo­mást kap a ceglédi Táncsics Termelőszövetkezet, még ezen a héten. y — Itatásos borjúnevelés. A ^ város termelőszövetkezetei az ^ elmúlt negyedév folyamán ^ 285 borjúval szaporították te- £ nyészállományukat. Ebből < 206-ot már itatásos módszer­rel nevelnek. á í — A KIOSZ járási szerveze- J te tegnap este kibővített ve- ^ zetőségi ülést tartott a KIOSZ- ^ irodában. í — A szakmaközi bizottság ^ és a Szakszervezetek Pest me- í gyei Tanácsa holnap este fél J 6 órakor bizottsági értekezle- ^ tét tart a Teleki utca 10. szám ^ alatti irodahelyiségében. (Vas- ^ utas Művelődési Ház.) £ y — Nagy a forgalom a cég- í lédi Bútorboltban. A tervüket í már száz százalék felett tel- ^ jesítették, két százalékkal ma- ^ gasabban, mint tavaly ilyen- í kor. í | Adócsalás Bakos László csemői lakos- ^ nak nem sikerült a pénzügyőri ^ ellenőrzés elől 947 liter szűz- % borát elrejtenie, noha ugyan- ^ csak „jól” eldugta. A pénz-1 ügyőrök eljárást indítottak el- ^ lene. í nyúl. Régi gondja a vezető­ségnek, a Karasi és az Abo- nyi úti sarkon az új bolt megnyitása is. A ceglédi központ az élel­miszerbolt problémájának megoldására több tervet dol­gozott ki, melyek közül a leg­jobbat a bizottság el is fo­gadta. A munkálatok janu­árban kezdődnek meg. Sok problémát lehetne megol­dani Törteién, ha a lakosság soraiból új tagok lépnének be, újabb részjegyek jegy­zésével anyagilag és társa­dalmi munkával segítenék a szövetkezetei. A nagyobb áruválaszték biztosítása érdekében több raktár kellene, de ehhez is több részjegy és társadalmi munka kell. Mindkét bizottság megér­tette, hogy bár a ceglédi földművesszövet- kezetckkel történt egyesü­lés előbbre vitte Törte­ién az fmsz-mozgalmat, de azért a törtelieknek is nagy erőfeszítést kell ten­niük a részjegygyűjtés terén. Ilyen gondolatoktól vezérel­ve tette meg Baranyai János elsőnek felajánlását és há­rom részjegyet jegyzett. Kiss István két részjegyet jegyzett és három nap tár­sadalmi munkát ajánlott fel. Kökény Antalné, Tóth Sán- dorné, Bíró Irén, XJrbán Jó- zsefné, Bujka Jánosné is szép vállalásokkal kívánják segíteni a földművesszövetke­zet célkitűzéseit. Az új és a régi boltok karbantartásában részt vesznek a helyi vezetőség tagjai is. A bizottság megállapította, hogy megfelelő tájékoztatás­sal tovább kell népszerűsí­teni a földművesszövetkezeti mozgalmat és különösen az újonnan összekerült fiatal házasok körében kell na­gyobb agitációt kifejteni. Csak a tagság komoly tá­mogatásával haladhat előre az fmsz Törteién is. F. M. Dacolva esővel, sárral A ceglédi Vörös Csillag Ter­melőszövetkezetben a kedve­zőtlen időjárással dacolva, va­sárnap este 1344 holdon befe­jezték az ősziek vetését. Az első siker Járásunk termelőszövetke­zeteiben nagy lendülettel ha­lad a szőlő- és gyümölcstele­pítési hónap programjának a megvalósítása. A szakemberek mellett a tsz-tagok is lelkesen vállalnak részt e fontos mun­kából. Szép eredményről ad­hatunk most számot olvasóink­nak. A csemői Szabad Föld Termelőszövetkezet kedden es­te befejezte az őszi telepítési tervét. A tsz vezetősége és pártszervezete alapos szervező munkát végzett. Nemegyszer nyolcvanan-kilencvenen dol­goztak az telepítésben, ötven­öt hold új szőlőt telepítettek, s ez már alkalmas lesz a nagy­üzemi művelésre. CEGLÉDI BETEGSÉG? A héz áll, csak megállt benne az élet (Hozzászólás interjú formában) Dinyák Béláról, a KGV la- esett szó, és szép sikerek vol­katosáról négy évvel ezelőtt tak kilátásban. fényképes riportot közölt a Ceglédi Hírlap. A cikk elmond­ta, hogy Dinyák Béla és fele­sége, a ceglédi népi tánccso­port vezetői szerint fellendülő­ben van városunkban a népi tánc. Ezt a szép kulturális szó­rakozást egyre többen kedve­lik meg — hangoztatta Dinyák Béla. Akkoriban újabb tizenöt fős csoport kezdte meg a tanu­lást. — Tizenöt kezdő 1960-ban — a lemorzsolódást is figyelem­be véve — a régiekkel együtt szépen működő táncegyüttes lehet ma — gondoltuk. Felke­restük Dinyákékat, hogy köze­lebbit tudjunk meg a nagysze­rűen induló népi tánccsoport­ról. — Hány tagja van a népi tánccsoportnak? — kérdeztük. — Egy sincs, feloszlott — válaszolják. — Feloszlott? De hiszen an­nak idején nagy fejlődésről — Fejlődésben nem volt hiány és jutottunk is valami­re — legyintenek — mégis fel­oszlottunk. A csoport tagjai el­kedvetlenedtek, nem lehetett együtt tartani őket. — Mitől kedvetlenedtek el? — Nem törődött velünk sen­ki. Amikor a MEDOSZ meg­szűnt, nem volt tovább terem a részünkre. Hiába kilincsel­tünk, sehol sem foglalkoztak velünk. Ezt unták meg a gye­rekek és ezért hagyták abba a táncot. Kár érte. Bizony, minden szép do­logért kár, ha közönybe ful­lad. Az elmondottakhoz úgy gondoljuk, nem kell kommen­tár. Tipikus ceglédi betegség ez. Még csak annyit: a ME- DOSZ-ház ma is áll és a ter­mek is megvannak. Semmi nem indokolta, hogy a ME­DOSZ megszűntével az élet is megálljon a falak között. Dajka János Jól sikerült ruhabemutató keretében vonultatta fel gyárt­mányait a Május 1 Ruhagyár vasárnap este a KGV kultúr­Vasárnapi számunkban rö­vid írás jelent meg Idejében szólunk címmel. A cikkben ki­fogásoltuk, hogy Nyársapáton a Kossuth Tsz területén „csi­ga-lassú ütemben” halad a vil­lamosítás. Farkas Lajos köz­ségi tanácselnök kérésére a következőket fűzzük az emlí­tett bírálathoz: Nyársapát ugyeri részének villamosítását a jövő évre tervezik. A mun­kához 596 ezer forint áll ren­delkezésre, s ehhez a tanács a községfejlesztési alapból 120 ezer forinttal járul hozzá. A külterületen már különben több helyen bevezették a ta­nyákba a villanyt a Haladás Tsz villanyhálózatáról, a lakók költségére. A jövő évi terv végrehajtását remélhetőleg nem akadályozza meg semmi és ebben az esetben a DÁV a tőle megszokott gyorsasággal végzi el a villamosítást. özv. Bravik Sándorné négy kiskorú gyermek édesanyja. Nehéz körülmények között ne­velte gyermekeit, ezért a Jász- karajenői Községi Tanács ja­vallatára évekkel ezelőtt gondo­zásba vették őket. Bravikné ezután mit sem törődött gyer­mekeivel. Gondolta, majd az állam gondoskodik róluk. Többszöri figyelmeztetés elle­nére sem fizette ki a négy gyermek után járó tartásdíjat. A bíróságon most azzal ér­velt, hogy nem volt munkája. A bíróság azonban megállapí­totta, hogy Bravikné a saját hibájából nem fizetett gyerme­keinek és ezért őt háromhóna­pi börtönre ítélte. Kiss István nyolc részjegyét tízre egészítette ki és három nap társadalmi munkát ajánlott fel Nincs okuk a félelemre? Panaszos levelet kaptunk Ba­logh István MÁV-főellenőrtől, (Cegléd, Mátyás király utca 17.) Idézünk a levélből: „Nagyon örültünk akkor, amikor megtudtuk, hogy azt a házat, ahol lakunk, teljesen fel­újítják. A házban négy család lakik. Megkérdezték akkor tő­lünk (április közepén), hogy átadjuk-e egyszerre a lakáso­kat, vagy beleegyezünk a sza­kaszos felújításba. Közeledett Néha kissé fáradt már_ Van úgy, hogy fájnak a beteg ízületek. De amikor moso­lyogva fogadja a köszöné­seket a rendelőintézet hosz- szú folyosóján, a hozzá ára­dó szeretettől eltűnik a fá­radtság, elmúlik a fájda­lom és megfiatalodik az idős főorvos — a betegek Géza bácsija. Dr. Nyitrai Gézának, az SZTK felül­vizsgáló főorvosának volna alkalma munkája közben haragosokat szerezni, de egyenes jelleme, mély em- berszeretete, nagy tudása és emberismerete miatt mindenki tiszteli. Hármas ünnepet ül nem­sokára Géza bácsi. Ötven évvel ezelőtt lett orvos — jóformán gyerekfejjel az első világháború alatt —, negyven éve telepedett le Cegléden és a napokban üli születésnapját is. Hogy hányadikat? Hát lehet kor­ról beszélni egy olyan em­bernél, aki még ma is el­végzi egy egész ember munkáját és pihenő idejé­nek jó részét is a gyógyí­tás, a szenvedőkön való se­gítés szolgálatába állítja? ORVOS Ez az emberszeretet és segíteniakarás jellemezte az itt eltöltött negyven év alatt. Még élnek sokan Cegléden és környékén, akik a munkanélküliséggel sújtott nehéz évek alatt, amikor keresetük alig volt, nemcsak orvosi kezelést, hanem gyógyszert is kap­tak tőle. Nem egyetlen an­nak az idős asszonynak az esete, aki elmondotta: csak azt szégyelli, hogy nem tudta visszaadni, amivel a „doktor úr” nincstelen csa­ládját annak idején meg­mentette. 0 Maga az orvosképzés terén ma az „orvosmér- nök”-képzést tekinti a leg­haladóbb oktatási formá­nak. Érthető ez, hiszen a nagyfokú gépesítés korá­ban, az orvostudományban, a mérnöki ismeretek lassan nélkülözhetetlenek lesznek. Ennek az elkövetkezendő szükségszerűségét sejtette meg Nyitrai doktor annak idején nagyszerű érzékkel, termében. A rendezvény zárt­körű volt, de így is telt ház előtt zajlott le. — Vállalatunk munkaver­senye egy szakaszának lezárá­sáról van tulajdonképpen szó — tájékoztatott bennünket Szűcs Lajos telepvezető. — Alkalmazottaink itt mintegy megelevenedve láthatják mun­kájukat. A huszonöt bemuta­tott kabátot zsűri bírálja el. A legszebbeket kisorsoljuk a készítő szalag munkásai kö­zött. Ez részben jutalom, rész­ben pedig ösztönzés a minőség javítására, amely munkaver­senyünk alapvető pontja. Az öltözőben már jóval kez­dés előtt nagy volt az izga­lom. Tóth Ferenc meós, mint öltöztető, egyaránt drukkolt a kabátok és az alkalmi mane- kenekként fellépő kislányok sikeréért. Nagy segítség volt Végh Marika, aki népi táncos tapasztalatait hasznosította a kikészítésnél. Szemerédi Klá­rinak sem volt újdonság a do­bogó, mert a vasutas énekkar dalosaként már Lengyelorszá­got is megjárta. Ezenkívül ne­kik is, a többieknek is — Sági Máriának, Jancsovics Erzsé­betnek, Bíró Máriának és a férfiaknak — a szép szövet, műbőr és orkán kabátok bizto­sították a sikert. A zsűri titkos szavazással döntötte el a helyezéseket, majd a sorsolásra került sor. A sors különös kegyetlensége folytán a szerencsekereket he­lyettesítő kalapból olyan em­ber neve került ki elsőnek, aki hiányzásaival eleve érdem­telenné tette magát a sorsolás­ban való részvételre. Nem így azonban Zsemlye Lajosné, az ötvenegyes és Szabó Petemé a negyvenötös, szalagról, akik jó munkájuk elismeréseként értékes, szép kabátok boldog birtokosai lettek. Az „élő termelési értekez­letének nevezhető ruhabemu­tatót a „Club” együttes hangu­latos muzsikája színesítette. J. Z. Nem tetszik Abonyban... ... hogy nem lehet tájképes levelezőlapot kapni. A Kép­zőművészeti Alapnak — úgy látszik — elkerüli figyelmét az abonyi táj. De talán helyi­leg is volna lehetőség a hiány pótlására. Van ugyanis Abony- nak egy tehetséges amatőr fényképésze, aki minimális áron tudná kielégíteni az abo- nyiak kívánságát. Nem kellene valamelyik kereskedelmi cé­günknek megpróbálkoznia ve­le? * ... hogy a MÁVAUT érthe­tetlen intézkedésére megszün­tették a helyi 62-es és 71-es járatokat. Ez az intézkedés az abonyi utazókat körülbelül két kilométer gyaloglással örven­deztette meg most, a tél ele­jén. Helyes, helyes a turizmus, de nem így, hogy ezentúl a munkát kétkilométeres gya­loglás után kezdik meg. Mégis lesz Ugyeren villany! Ösztönző divatbemutató sorsolással egybekötve EGY LELKETLEN ANYA BÜNTETÉSE a nyár, úgy gondoltuk, hogy kibírjuk a fáskamrában azt az egy-két hónapot, legalább hamarabb készen lesznek az egésszel. A június 15-i határ­idő azonban eltolódott. Két család a helyhiány miatt kény­telen volt felköltözni a huza­tos padlásra. A munka igen vontatottan haladt, a munká­sokat sokszor elvitték, volt úgy, hogy hetekig nem is dol­gozott a házon senki. Végre el­készültek a belső munkával, s .akkor elkezdtük a szárítást. A i festők csak akkor jöttek, egy : hónap múlva, amikor minden : lakás festhető, száraz állapot- i ban volt... Mi most a konyhá- i ban lakunk, s szeretnénk vég- I re birtokba venni a lakást. Sajnos, a napokban azt hal­lottuk, hogy a festőket ismét elviszik valahová...” Az ügyben Balogh Józseftől, a Községgazdálkodási Vállalat vezetőjétől kértünk felvilágo­sítást. így válaszolt: — Sajnos, az építkezés tény­leg elhúzódott, de erről csak részben tehetünk. Igen kevés szakemberrel rendelkezünk s az idén nagyon sok munkánk akadt. A hét kőműves több mint két és fél millió forint értékű munkát végzett a tel­jes felújításoknál és ezenkívül több száz helyen végeztek ki­sebb javításokat. Előfordult, hogy sürgős esetben át kellett csoportosítanunk őket. Most azonban nincs félelemre okuk a ház lakóinak. A festőket nem visszük el s remélhetőleg, még ebben a hónapban visz- szaköltözhetnek a lakásokba. A magunk részéről ehhez csak annyit, hogy ha jól meg­nézzük a naptárt: november 15-e van, s ilyenkor a fáskam­ra, a padlás, a konyha és a gőzölgő falú, nyirkos lakás — kibírhatatlan! amikor az orvosi tanulmá­nyaival párhuzamosan — az akkori nézetek szerint forradalmárként — a mű­egyetemre is beiratkozott. A technika iránti szeretet végigkísérte egész életén, és talán ennek hatására • nevelte fiát iparosnak. Nyugodt, szelíd ember.: Életében egyszer volt go-: romba, amikor a műtősnő; műtét közben nem odavaló : műszert adott a kezébe és ■ majdnem a beteg halálát ] okozta. Sok éve történt, de \ még ma is felindul, ha er- i ről beszél. Nála a beteg i megmentése lelkiismeret i kérdése is. i A gyógyítás vágya tovább él\ a családban. Lánya már or-i vos, s ha egyszer majd \ évek múlva a fáradt kéz le- : teszi a sztetoszkópot, lesz, \ aki a Nyitrai névnek újabb \ megbecsülést szerezzen. i ötven év az orvosi pá- í lyán és ebből negyven Cég- í léden. Egy egész élet, azt emberiség, a város lakossá-) gának szolgálatában. Ered- j ményes munkás élet volt, \ kívánjuk, hogy még sok í szép évig tartson. D. J. !

Next

/
Oldalképek
Tartalom