Pest Megyei Hirlap, 1964. november (8. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-17 / 269. szám
AZ MSZ.MP PEST MEGY FI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI T/A Amerikai üzlettársaságok képviselői Moszkvában Mint a TASZSZ jelenti, hatvan nagy amerikai társaság és bank összesen 92 képviselője érkezett a szovjet fővárosba, ahol november 16- tól 20-ig tárgyalásokat folytatnak majd a Szovjetunió külkereskedelmi minisztériumának és más gazdasági szerveknek, valamint iparvállalatoknak képviselőivel. PEST MEGYEI ÉVI KÉTSZÁZMILLIÓ VIII. ÉVFOLYAM, 269. SZÁM VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A FŐPRÓBA Vasárnap reggel kezdték meg az Erzsébet-híd terhelési próbáit. A hidat megrakott teherautók, vízzel telt locsolóko- csik, villamosok és autóbuszok özönlötték el. A terhelési próbát hétfőn is folytatták. ÁRA 50 FILLÉR 1964. NOVEMBER 17, KEDD A drezdai képtár festményei Japánban A világhírű drezdai képtár számos értékes festménye, köztük Rafael Sixtusi madonnája is, a jövő év elején hosz- szú útra kel: Japánba utazik, hogy ott a távol-keleti ország lakossága is eredetiben láthassa az európai kultúra e nagyszerű remekeit. Pokolgépes merénylet Rómában Hétfőre virradó éjszaka merényletet követtek el az Olasz Kereszténydemokrata Párt római székháza ellen. A székház bejárata előtt két nagy hatóerejű trotiltöltetet robbantottak fel. A pokolgépek szétrombolták a bejáratot és részben a lépcsőházat, 200 méteres körzetben betörték az ablakokat. Az épület egyik őre és egy rendőr könnyebben megsebesült. A merénylet valószínű fasiszta elemek műve. öt év alatt 80 millióról csaknem 200 millió forintra emelkedett a vidéki könyvforgalom értéke. Azaz egy falusi ember évente átlagosan 16,80 forintért vásárol könyvet. Milyeneket? Jókai műveinek példányszáma elérte az 5, Móricz Zsigmondé a 4, Mikszáth Kálmáné a 3, Petőfi Sándoré a másfél milliót. Aligha akad olyan vidéki ház, amelyben ne találkoznánk egy-egy példányukkal. A terjesztők „hadserege” kilencezres létszámú; vidéki pedagógusok, lelkes fiatalok, földművesszövetkezeti dolgozók, tsz-parasztok, népművelők. Környezetük könyvbizományosként ismeri őket: mindig lehet náluk érdekes olvasnivalót kapni. ök terjesztik például a népszerű Kincses-sorozatot, amelynek köteteit a földművesszövetkezeti könyvterjesztők javaslata alapján adja ki a Szépirodalmi Kiadó. A karácsonyi könyvvásár során bizonyára sokan veszik majd meg a sorozat legújabbját: a népszerű mai írók, Fejes Endre, Csoóri Sándor, Szabó István, Kamondy László, Sánta Ferenc írásait tartalmazó „Szivárvány” című novellaantológiát. Jövőre pedig a többi között a „Toldi", az „Egri csillagok”, a „Bánk bán”, az „EmÖtmilliő Jókai-kötet • „Becsület- kosár“ • Kincses könyvek • Szövetkezeti kézikönyvtárak • „Fehér foltok“ alkonya LÉGVÁR? Egyik nagyközségünk művelődési otthonának igazgatója panaszolja: „.... kérem, annyira forszírozták fentről a klubosi- tást, hogy mi is alakítottunk egyet. A zenebarátok klubját. Sikere lett. Minden este jönnek az emberek, főleg a fiatalok. Lemezeket hallgatnak, zeneszerzők életrajzát bújják, s már azt tervezik, hogy legközelebb együtt bemennek Pestre, hangversenyre... Ez mind nagyon jó, de én kellemetlen helyzetben vagyok: a klub vezetője egy fiatal műszaki, aki nálunk tölti minden nap az. estét. Saját magnóját, könyveit és lemezeit hordja be, s egy fillérnyi tiszteletdíjat sem tudok fizetni.'... Pedig legyünk őszinték: megérdemelné. Anyagi áldozatot senkitől sem kívánhatunk „köszönöm”-ért!... Ügy látszik, kérem, hogy ezekkel a klubokkal is csak légvárakat építünk!...” Ennek az igazgatónak sajnos igaza van, s panasza nem egyedül álló. Mondják ezt mások is. Az igazság ugyanis az, hogy az „íróasztal” elmaradt az élettől. Immáron három éve szorgalmazzuk a klubok alakítását, mert ettől várjuk a népművelés intenzitásának növekedését, a népművelés felfrissülését. Azt mondjuk, a klub jó dolog, mert a hasonló érdeklődésű embereket, a valamilyen nemes szenvedélynek hódoló embereket közelebb hozza egymáshoz. Fejlődik közösségi magatartásuk, szemléletük, kedvezően hatnak egymásra, bővül látókörük, gyarapszik tudásuk, tehát hasznosan és kellemesen töltik el szabad idejüket. Igen ám, de a klub is csak kezdetben, kicsiben megy pusztán társadalmi alapon. Ahhoz, hogy tartós munkát végezzünk, tervszerű, céltudatos, rendszeres tevékenységet biztosítsunk. gazda kell. Az egy szem igazgató pedig nem szaladhat száz felé, hogy minden részletkérdéssel maga foglalkozzék. Kézenfekvő tehát, hogy a nagyobb, már rendszeres életet élő klubok élére hozzáértő embert állítsanak, s annak eltöltött idejét legalább tiszteletdíjjal honorálják. A három éve hangoztatott klubmozgalomról már könyvek, tanulmányok jelentek meg, országos szintű fórumokon tanácskoztak szükségességéről, de rendelet még nem született rá, hogyan és miképpen fizessék a klubvezetőket. így aztán ott se fizethetnek a rendelet nélkül, ahol előrelátóan gazdálkodnak a pénzzel, s lenne miből... A rendelet hiánya kétségtelenül akadályozza a klubmozgalom további fejlődését. Legkirívóbb példája ennek a társastánc klubok ügye. Már két évvel ezelőtt megszületett a döntés: alakítsanak minél több helyen a fiatalok részére társastánc klubokat, ahol a tagok hibátlanul sajátíthatják el a táncokat, de mellette ízlést és modort formáló hasznos ismereteket is szerezhetnek. A klubok pedig kezdeményezzenek nemzetközi követelmények szerinti táncversenyeket. Ami a versenyeket illeti, azokról hallottunk, is. Volt járási, városi, sőt megyei és országos is. De társastánc klub — még egy se! Pedig már klubvezetőket is képeztek ki!... A cikk elején idézett igazgató pesszimizmusa figyelmeztet, döntsük el végre a népművelésben is, hogy mit akarunk: légvárakat építeni, vagy elevenebb, sokrétűbb életet a művelődési otthonokban? Bizonyára az utóbbit óhajtja mindenki. Nos, akkor a Művelődésügyi Minisztériumnak intézkednie kellene a régi rendeletek módosítása, korszerűsítése ügyében is!... Tenkely Miklós bér tragédiája”, a „Csongor és Tünde” jut el az áldozatkész terjesztők révén — a Kincses-sorozat keretében vidékre. A Szövetkezeti Könyvterjesztő Vállalat központjában őriznek egy közönséges fonott kosarat. Az elsőt, amit egy évvel ezelőtt a tiszántúli kispajtások háztól házig vittek. Ha kinyitották, a könyvek mellett két füzetet, s egy perselyt találtak. Az egyik füzetben a keresett, de nem talált könyvcimek sorakoztak, a másikban a megvásároltaké, amelyeknek árát a perselybe tették. A nem talált köteteket a következő kosárral küldték el az ily módon vásárlóvá váltakhoz. Immár nemcsak a Tiszántúlon, hanem mind több helyen szívesen fogadják esténként a „becsületkosár”-ral betoppanó fiatalokat. Igaz, sok házban hiába várják őket, mert — kevés a kosár. A forgalomban levő ezer mellé legalább még 1500-ra lenne szükség: a kosárfonó ktsz azonban csak jövőre tudja teljesíteni a kérést ... Addig hónuk alatti csomagokkal járják vasárnaponként a falvakat a fiatalok: „Minden házba könyvet!” — vallják, s munkájuk eredménye meghökkentő. Már van olyan helyiség, ahol az egy lakosra jutó évi könyvvásárlás összege eléri a 41 forintot. örvendetes, hogy az igények is nőnek. Nemcsak a tetszetősebb köntösű könyvek kelendősége szól emellett: a három-négy forintos Olcsó Könyvtár forgalmát immár meghaladja a drágább, kemény kötésű köteteké. Az igényesség tárgyköri megoszlást is jelent. A Solo- hov, Sartre, Ehrenburg, Aragon iránti érdeklődéssel mindjobban számolni kell a könyvkiadásnak: a falu értelmisége, s iskolázottabb fiatalsága e tekintetben már városi mércét kíván. Figyelemre méltó a mező- gazdasági szakkönyvek sikere. A 3—4 évvel ezelőtti 4—5 ezres átlagos példányszám ma már csepp a tengerben. Egy- egy népszerű gyümölcs- és szőlőtermesztési, növényvédelmi, vagy állattenyésztési szakkönyvből még 20 ezer, sem elég. Főleg, ha stílusa népszerű, könnyen érthető s gyakorlati tanácsokat is ad. Az érdeklődés növelését szolgálják a szakíró—olvasó találkozók, hiszen céljuk nemcsak a háztáji gazdaságokban hasznosítható ismereteket közlő, hanem a kollektív gazdálkodás szakszerűbbé válását elősegítő szakkönyvek népszerűsítése. A földművesszövetkezeti könyv- terjesztők több ajánló bibliográfiát, könyvjegyzéket állítanak össze, amelyek a szövetkezeti kézikönyvtárakban nélkülözhetetlen kötetek felsorolását tartalmazzák. A februárban megrendezendő mezőgazdasági könyvhónap középpontjába is a szakkönyvek kerülnek. A Mező- gazdasági Kiadó erre az alkalomra megjelenő népszerű kiadványai — ezúttal először — ízléses vitrinekben eljutnak az iskolák, szaktanfolyamok, to- jásbegyűjtők, állat fel vásárlók, művelődési házak, tanácsok legforgalmasabb pontjaira, hogy felkeltsék az érdeklődést. A kiállítások, író-olvasó találkozók, mezőgazdasági ankétok célja is hasonló: már megalakultak a megyei és járási előkészítő bizottságok, amelyek a könyvhónap helyi „vezérkarai” lesznek. S a „fehér foltok”? Sajnos, még vannak: akad olyan község, amelynek lakói mindössze 29 fillért költenek évenként könyvekre. A tanyákra ugyancsak ritkán jutnak el a kultúra követei. Éppen ezért minden megyében szükség lenne „mozgó könyvesboltra". A jövő talán ezt a problémát is megoldja. De addig is felbecsülhetetlen segítséget jelentene, ha a helyi népművelési feladatok között a könyvterjesztéssel is számolnának. Veszprémi Miklós BELGRAD ÁRAD A SZÁVA Ismét árad a Száva. A folyó vízállása Orasjénál eléri a 920 centimétert. Több környékbeli faluban rendkívüli árvízvédelmi intézkedéseket tettek. Poszavina körzetében a víz kilépett medréből és S00 000 hektár termőföldet árasztott el. Veszélyes a helyzet Bosanski Samac környékén is, ahol a víz minden pillanatban áttörheti a védőgátakat. Róma Bomba a poggyászvagonban A Münchent Rómával ösz- szekötő Brenner-express pogy- gyászvagonjában vasárnap reggel bomba robbant, a vagont az észák-olaszországi Bressanone állomáson lekapcsolták a vonatról, mert a vasúti személyzet gyanúsnak találta az onnan kiszűrődő ketyegő zajt. A robbanás sebesülést nem okozott. A merényletet összefüggésbe hozzák azzal, hogy Bolzano és Trento tartományokban vasárnap választásokat tartottak az új regionális parlamentmegválasztására. Megtelt a híd „Civilek a pályán”, azaz a hídon. Sokan — a szabályokat megsértve — felmerészkedtek a hídra, de az érdekes eseményt több százan nézték a Gellérthegyről is fc‘XVXX\\>XXXXXXXXX>^X'XXXXXXXXXXXXVSXXXXXVXXXXXXVNXXXXVvXXXXXXXXXXXXXXXX\XXXXVSVVXXXX\XX JAVUL A LAKOSSÁG ELLÁTÁSA 100 új kisiparos Szabad munkavállalás Hétfőn megyei választmányi Unt hónra értekezletet tartott a Kisipa- ^ rosok Országos Szervezete Pest megyei titkársága. Szász György, a KIOSZ megyei titkára beszámolójában a legjelentősebb események közé so- „ , roita a közelmúltban megje- Kevés építőanyag lent ipartörvény-módositást. Ez — 1 J elősegíti a lakosság jobb ellátását. Kimondja, hogy iparigazolványokat és működési engedélyeket ötezres, vagy ennél nagyobb lélekszámú községben is adhatnak kisiparosnak. A módosítás négyszeresére növeli azoknak a szakmáknak a számát, amelyekben kisipari engedcly- lyel dolgozhatnak szakemberek. Növeli a javító-szolgáltató iparban résztvevők számát, hogy szakmunkásbizonyitvány- nyal, mestervizsga nélkül is praktizálhatnak. Feloldották a kisiparos eddigi helyhezkötött- ségét is. Meghívás nélkül nemcsak saját településében, hanem az egész járásban muni kát vállalhat. A jövőben a kisiparos egy szakmunkást és három ipari tanulót foglalkoztathat. Jelentős részben a felsoroltak eredménye, hogy az el- ] múlt félévben az iparosok szá- I ma száz fővel emelkedett, s következményeként a cipész- és fodrászszakmákban megszűnt a szakemberhiány. A kedvező munkafeltételek tehát biztosítottak, s a válasz ezekre semmiképp sem lehet visszaélés a nagyobb hatáskörrel és jogokkal. Ellenkezőleg, arra kötelezi a becsületes kisiparost, hogy lelkiismeretesen lássa el rendelőit, kiváló minőségű munkát végezzen. A jövőben a szakszerűtlen, felelőtlen munka miatt kérdőre vonható, vagy megbüntethető a munka- vállaló, sőt, súlyosabb esetekben iparigazolványát is megvonhatják. Ez á mesterek önbecsülését növeli, s igen jól szolgálja az ügyfél, a lakosság érdekét. Szász György a továbbiakban megemlítette, hogy a megyei helyi iparpolitikai tervnek több mint a felét, 222 millió forint értékű munkát kell idén a magánkisiparosoknak elvégezni. Jövőre további egymillióval nő a feladat. I Sajnos, az ehhez szükséges anyagfedezet nem áll mindenütt rendelkezésre. Elsősorban az építőiparnál küzdenek nagyobb gondokkal. A közeljövő feladataként jelölte meg, hogy hozzásegítsék a kisiparosokat a megállapított ár- és bérkategóriák megismeréséhez, mert ez a félreértéseket, a rendelő és kivitelező közötti súrlódásokat megakadályozhatja. A felszólalások során, s az azl követő szavazáson a részvevők egyhangúlag jóváhagyták az előterjesztett határoza- ] ti javaslatot, a lakosságnak végzett javító-, szolgáltató tevékenység színvonalának további növelése érdekében. (t. By.)
