Pest Megyei Hirlap, 1964. november (8. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-15 / 268. szám
1984. NOVEMBER 15, VASAK WU' 1 '</ *. ŐSSZEL AZ ERDŐGAZDASÁGBAN A fásítási hónap keretéhen öt járás termelőszövetkezeteit látja el facsemetével a Gödöllői Erdőgazdaság szakirányítási és fásítási csoportja. A napokban megkezdték a csemetekiter- melést, amelyet egész hónapban terv szerint végeznek. D4K traktorral forgatják ki a főidből a csemetéket Fejlett és gazdag gyökérzete van a csemetének Felrobbant a gázpalack — négyen megsebesültek Budakeszin Bocskai Istvá- nék konyhájában egyik dél- : előtt a háziasszony ki akarta ■ cserélni a már kiürült bután- : gázpalackot. Mivel a helyiség- • ben sötét volt, gyufát gyújtott. Ennek lángjától a gázpalack tüzet fogott és felrobbant. A jelenlevők: az idős háziasz- j szony és férje, valamint Lo- t,va$ Lajos és Tóth Franciska, {szerencsés körülmények foly- : tán csak könnyebb égési se- ; bekkel kerültek a Költői An- ’ na baleseti kórházba. Gyógyultan távozott A Pest megyei Tanács törökbálinti tüdő kórházában járok, Tűdőkórház... tüdőbetegek... Olvasmányaink nyomán menynyi mítosz és tévhit lengi körül őket. Hans Castorp a Va- rázshegyból, de számtalan más regényalak életéből is ismerősek. A mesék különleges tbc-s pszichikumról beszélnek. Az emberi fantázia a tüdőkórházak mellé odaképzeli a settenkedő halált, mely kegyetlenül szedi áldozatait és az itt élő beteg csak abban reménykedhet, hogy később viszi el a kérlelhetetlen kaszás ... Harminc új orvos Pest megyében Ü Az utóbbi hetekben folya- ; maiosan harminc új diplomás orvos kezdte meg működését : Pest megyében. Az egyetem elvégzése után idén az Egészség- : ügyi Minisztérium húsz orvost, és tíz fogszakorvost osztott be megyénkhöz. z A fiatal orvosok közül a Pest megyei Semmelweis Kórház bel-, fül, orr-gége, illetve szemészeti osztályára egy-egy fee- : rült segédorvosnak. Ugyancsak : egy-egy segédorvost osztottak ; be a ceglédi baleseti-sebészetit re, valamint a járási kórház J bel- és sebészeti osztályára. A (nagykőrösi kórházba kineve- zett három új orvosból kettő : a sebészetnek, egy a gyermek- • gyógyászatnak jutott. A váci ykórház röntgen segédorvost 1 kapott. A budagyöngyei tbc i kórházban két új orvost képeznek ki szakorvossá, Gödöllőn pedig egyet a nőgyógyászati kórházban. A Közegészségügyi és Járványügyi Állomásnál egy laboratóriumi és egy közegészségügyi segédorvos kezdte meg működését. Ezen kívül mind a négy járási kórházba beosztottak egy- egy fiatal orvost, akiket két éven keresztül a körzeti orvosi teendőkre készítenek elő. A Pest megyébe beosztott tíz fogorvost a járási rendelőintézetekben helyezték el. A váciba került három fiatal fogorvos közül egy-egy Alsógödön, illetve Felsősödön az iskolafogorvosi teendőket látja el. Két-két új fogszakorvos dolgozik Cegléd, Érd és Gödöllő rendelőintézeteiben, míg a mo- norihoz egy került. Új fazonú tréningruha, gyermekpizsama készül a váci Kötöttárugyárban Íií Számos országban vásárolják a váci Kötöttárugyár púit lóvereit, tréningruháit és v meleg alsóneműit. A jövő •.évben mintegy 2.8 millió da- fc rab kötöttárut exportálnak a Szovjetunióba, Angliába, Norvégiába és a közép-keleti or- y, szágokba, valamint új pia- 'jcokra, Franciaországba, Hol- ! landiába, és Belgiumba, j A belkereskedelemnek is ^ sok árut ad a gyár. Jövőre £ többek között 450 000 perionul szállal erősített gyermek trést; ningruhát állít elő, több mint a felét ízléses, új fazonnal, raglánszabású felsőrésszel. Újdonság lesz az is, hogy a tréningruhák első és felső része egymáshoz jól illő különböző színekben készül. A gyermekruhák gallérját szalaggal díszítik. Januárban kezdik meg a nyomott mintákkal díszített kétrészes meleg leányka pizsamák gyártását. A felnőttek számára ugyancsak raglánszabású és saját anyagával bélelt tréningruhákkal bővítik a választékot. (MTI) Zenélő naptár „Ezért az ötletért tízezer dollárt adtam volna” — mondotta egy amerikai üzletember, amikor a MEDIMPEX vezérigazgatójának asztalán meglátta a zenélő naptárt. Az üzletember már elkésett, mert az ötlet Budapesten megvalósult és a A\\\V.\\\\\\\\\V\VW,\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\v Makkot ültet a női brigád. Néhány év múlva innen is az eke életerős csemetéket forgathat ki (Foto: Gábor) rájuk nem számítanak már többé. Az ' itt töltött idő jc lentős részében járóbetegú vagyunk. Ügynevezett my,u katerápiás kezelésben, részesülünk, ami azt jelenti, hogy a kórházon belül bizonyos munkában segítünk.. Én a gazdasági irodába járok. Szívesebben végeznék lakatos munkát, de az nincsen. — Jó volna, ha az üzemek többet törődnének beteg dolgozóikkal. Látom, sokuknak nagyon fáj, és talán a gyógyulásukat is hátráltatja, hogy érzik: nem törődnek velük, nem várják őket vissza. Azt hiszem, hogy kisebb feladatokat még üzemünknek is el , tudnánk végezni. Nem fizikai I munkára gondolok itt, hanem l például egy újítási tervre. I vagy valami csekély, az üzem * szempontjából talán jelentéktelen. de a beteg részére jelentős adminisztratív munkára. Érdemes lenne ezen gondolkodni. ★ B. B. nem tartozik a jó betegek közé. Számára a kórház kényszer, börtön, elviselhetetlen korlát. Ezt azután ott lépi át, ahol csak lehet. 22 éves. Ezért nem jelent számára az sem különös nehézséget, ha a kórház kerítésén kell átlépnie. Bizalmatlanul nézi a ráhúzott fehér köpenyt és természetesen tagad. — Nem voltam én kint kérem ... Illetve csak egyszer, amikor a nővérke meglátott. Csak egy pohár sörre mentem ki. — Úgy hallom, nem egyedül volt. — Hát igen ... egy régi ismerős. Beszélgettünk egy kicsit. Olyat is mesélnek, hogy néha rejtélyes utakon üvegek kerülnek be magához. — Ilyen nincsen ... Azaz egyszer ... Egy barátom hozott egy üveg bort. Vörös bort. Az pedig vérképző. Jót tesz a vörösvérsejteknek. És étvágyat is csinál — mondja és látom, hogy sérti, mert nem értékelem kellőképpen ezt az ambíciót, mellyel gyógyulását segíti... * Z. J. fiatal lány. Gyári munkás, nyolc általános iskolája van, De azt, amit betegségéről elmondott, nem értettem. Olyan szakszerűen ismertette kórtüneteit, az alkalmazott kezelési módokat, gyógyszereket, mint a professzornak referáló főorvos. — Honnan ért mindehhez ilyen pontosan? — Az ember itt elöbb-utóbb megtanulja. A betegtársak már szinte képzett tüdöspe- cialisták. Ha új beteg jön, mi is „megvizsgáljuk” és a diagnózisunk általában pontos. Beszélgetésünk után egy fél órával láttam a kórház társalgójában. Fiatal férfival beszélgetett. Elegáns köpenyben volt, haját frissen tupí- rozta, sápadt arcából érdekesen ugrott ki tüzes pirosra rú- zsozott szája. Messziről meghitt titkaikról suttogó szerelmes párnak látszottak. Amikor elmentem az asztaluk mellett, beszélgetésük egy szavát elkaptam. — ... csak a cikló segít... — mondta a lány. A „cikló” egy itt alkalmazott gyógyszer népszerű neve. Nem tudom, hogy magának, vagy a fiúnak „írta fel” ... ★ Befejezésül az igazgató főorvost idézem: — Nincs itt semmiféle különleges pszichózis. Olyan ez a kórház, mint az ország keresztmetszete. Sok féle ember fordul meg nálunk. Vannak fegyelmezettek és kissé léhák. Vannak vidámak és melankó- likusak, irigyek, önzők és szolidárisak. Csak úgy, mint odakint. Az itteni életnek is vannak örömei és bánatai is. Akadnak gyenge idegzetűek, akik nem tudnak harcolni az egészségükért, de a többség vas akarattal gyógyulni vágyik. Ez itt a feladat. Az eredmény mutatói a felszedett kilók, a negativ lehet. Prémium a havi egy-két nap szabadság és a végső fizetség egy kis papír, melyen csak ez áll: „Gyógyultan távozott.” ősz Ferenc Pedig a tudomány legnagyobb részben már győzedelmeskedett az egykor oly félelmetes kórokozók felett. A tbc, a nemrég még Morbus Hunga- ricus-nak hívott népbetegség ma már nem kelt rettegést és iszonyatot. A tbc elvesztette különleges mítoszát, ismert és egyre kisebb számban jelentkező hétköznapi betegség lett. Az idejében felismert betegség tökéletesen és következmények nélkül gyógyítható. Aki részt vesz a kötelező tüdőszűréseken, nyugodt lehet. Aki ide jutott, többnyire meggyógyítják. Az itt élő emberek tudják és hiszik ezt. Ezért nincs a falakon belül mítosz, rettegés, különleges tbc-s lelkialkat. Sőt! A kórház igazgatója azt mondja: — Ott tartunk, hogy sokukat alig tudjuk meggyőzni arról, ók betegek, és csak a tudomány, valamint a gyógyulni akaró ember szövetségével biztos az orvos győzelme ... Néhány beteggel beszélgettem. Leírom'a beszélgetéseket. Nem • szenzációhajhászásból, inkább azért, hogy sikerüljön valamit oszlatni a tüdőkórházak köré szövődött téves hiedelmekből és babonás félelmekből. Mert ők nem félnek, ők bíznak a tudományban, az orvosokban, és önmagukban is, de néha meglátják embertársaik szemében az iszonyatot és félelmet. Fekszik itt bent egy mérnök. Nem a betegsége a legnagyobb fájdalma, hanem az, hogy amikor a szűrés után kiderült, fertőzött, a kollégái — mindannyian mérnökök — egy beadványt szerkesztettek, melyben aláírásukkal tanúsították, nem hajlandók egy tüdőbajos emberrel együtt dolgozni... Az arcok sápadtak, de bizakodók. Régen a tüdőbeteg ember azt számolta, mennyi ideje van még hátra az életből. Ma azt számolja, mikor mehet haza. Ez az alapvető különbség. ¥ L. M.-né Szentendréről került ide. Amíg beszélgetünk, állandóan mosolyog. így mondja el a következőket Is: — Mikor behoztak, napokig eszméletlenül voltam. Egyszer magamhoz tértem és hallottam, hogy a szomszédom könyörög a látogatójának: „Vigyetek haza, mert ez a nő itt mellettem meghal és nem bírom nézni”. — Érzett halálfélelmet? — Nem ... Tudom, hogy a betegség gyógyítható. Rábíztam magam az orvosokra. Mondták, hogy a közvetlen veszélyen túl vagyok. Most már csa.k ennem kell, hogy meghízzak. Nem tudtam enni. Aztán egy nap fürödtem. Észrevettem, hogy mennyire lefogytam. Szinte rászáradt a bőr a csontjaimra. Hát így én nem mehetek haza, így engem nem láthatnak otthon. Ekkor elkezdtem enni. Azóta felszedtem több, mint tíz kilót... És íme: a sztreptomicin, szövetkezve a női tetszeni akarás vágyával, eredményt hozott. ★ C. nénit Szódon várják az unokák. C. néni is bizakodó. Tudja, hogy késve hozták be, hogy a halál torkában volt. Nem győzi dicsérni az orvosokat és a . nővérek buzgalmát, de azért a gyógyítás dicsőségét nem nekik adja. — Isten segített meg engem. Tudta, hogy nekem haza kell mennem, mert várnak az unokák. Tetszik tudni négy kisunokám van. Nekem annyi dolgom van otthon. — Sokat imádkozik a néni? — Nem ... Nem sokat... Napi három órát legfeljebb. Van egy imádságos könyvem, abból mondom ki az imákat. Meg a litániát. Aztán a rózsafüzért. De meg is segített az isten. Pedig majdnem meghaltam én. kérem. Imádkoztam a szent szűzhöz, hogy adja vissza az egészségem... És tetszik látni, meghallgatott!.!.!. De ne tessék haragudni most mennem kell... Ilyenkor szoktam kapni a~ injekciót... ★ * — Nekem csak az fáj. hogy elszakadtunk az élettől — mondja A. I. — Az embernek itt olyan érzése van, hogy MEDIMPEX 1965-re ezzel örvendezteti meg külföldi ügyfeleit. A zenekedvelők nyilván szívesen fogadják majd Bartók, Kodály, Farkas Ferenc néhány ismert művét és azokat a pattogó ritmusú magyar nótákat, amelyeket a naptár nyújt. Nem zenélődobozhoz hasonló, annál sokkal egyszerűbb az éneklő, zenélő naptár, amely egyébként falra is akasztható. Lapjai közé magyar népviseleteket ábrázoló, ízléses rajzokkal ellátott Colorvox hanglemezeket helyeztek. Ahogy peregnek a napolt, hetek, és a lapokat letépik, minden új hónap kezdetén ott találják a hanglemezt, amit lejátszhatnak. A naptár olyan sikerre ; számíthat, amitől már előre félnek, attól tartanak ugyanis, hogy a vállalatot megro- I hámozzák a gyűjtők. A | MEDIMPEX tavalyi naptára : szintén hasonló probléma elé I állította őket. A nyugatné- ; met televízió a naptár min- | den lapját külön-külön be- I mutatta, azok ugyanis a í Szépművészeti Múzeumban : található híres képek egy- : egy kiragadott, jellegzetes \ kis részének megnagyított j reprodukcióit ábrázolták. Az • érdekes kiadvány híre azon- i ban nemcsak Európába, ha- ; nem a tengeren túlra is el- í jutott, még Indonéziából is (jelentkeztek naptárgyűjtők, s ; jelezték, hogy szeretnének ; hozzájutni. A vállalat nap- í tárát azonban a kere. kede I lemben szokásos propaganda ; részére, s csupán erre a ; célra, korlátozott számban : adták ki.
