Pest Megyei Hirlap, 1964. november (8. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-14 / 267. szám

Mf GUI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA VIII. ÉVFOLYAM. 267. SZÁM 1964. NOVEMBER 14, SZOMBAT HALLOTTUK ÍRUNK RÓLA PÉNZTÁRGÉPET JAVÍT Irházi Zoltán, az Irodagép- technika Vállalat műszerésze. Fő dolga a pénztárgépek javí­tása, de mellette írógépekkel is foglalkozik. (Godány felv.) ★ A MEZŐGAZDASÁG HELYZETE Hétfőn délután 5 órakor a Hunyadi Termelőszövetkezet klubjában (Kossuth Lajos ut­ca) Huszár Kálmán tart elő­adást A mezőgazdaság hely­zete a kapitalista és a szocia­lista államokban címmel. * Városunk külterületi lakosai számának tizenhét százaléka könyvtári tag. Ez az eredmény jóval felülmúlja a megyei át­lagot, de még az országost is a könyvtárak látogatottságá­ban. •k 1722 libát vásárolt fel a föld­művesszövetkezet felvásárló telepe a harmadik negyedév során. * Filmszínházunkat fel­újítják a közeljövőben. A nézőteret új székek­kel, modern berendezés­sel látják el. * ? Üjabb, negyvennyolc lakás ^ építését kezdik meg 1965-ben ^ a tormási új városrészben 4 OTP-kölcsönnel. * - í Még 328 ezer forint pót elő- f irányzatot biztosít a városi ta- ff nács a kórház, a rendelőinté- { zet és a szociális otthon fel- ; újítási munkáira. \ * FEJÜK FÖLÉ FEDELET! Irtunk, szóltunk róla, j most ismét szóvá tesz- j szűk. Jön a hideg és a \ rendelőintézetnél, de a \ piacon is jó lenne átme- i neti fedél alá juttatni a kerékpármegörzöket. ! Megérdemelnék, talán í a KIOSZ is segítségére j siethetne a városi ta- j nácsnak egy kis társa- \ dalmi munkával. \ v. * : Üjabb tánctanfolyam kéz- i dödik vasárnap a művelődési i otthonban kezdőknek és hala- j dóknak. í * A HÉTVÉGE SPORTJA \ , 4 Asztalitenisz: A Kinizsi férfi asztalitenisz- ! csapata vasárnap délelőtt tíz i órakor a Ceglédi Vasutas csa- : patával mérkőzik Cegléden. : Kosárlabda: A Kinizsi ifjúsági és női csa- | pata ma és holnap Budapesten \ mérkőzik országos ifjúsági baj- ] nokságért. ★ MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN? Nemo kapitány. Verne re­génye nagyszabású színes ame­rikai filmen. Szélesvásznú. Magyar híradó. Megválasztották a vezetőséget Együtt a pártcsoportokkal — Közvélemény-kutatást a gyárban Segítsék a párt- és az állami oktatást Régi gondja az igazságszol­gáltatásnak, hogy a bírósági tárgyalások, az Ítéletek csak meglehetősen hosszú idővel a bűntett elkövetése után követ­keznek. Ezzel a bírósági eljá­rás lényegesen veszít nevelő jellegéből, erkölcsi súlyából. Természetes tehát, hogy a bí­róságok törekednek a bűn­ügyeket a cselekmény elköve­tése után minél gyorsabban le­tárgyalni. Ezen a téren rendkívül I nagy, a felsőbb szervek által is elismert és honorált telje­sítményt mutathat fel a mi városi bíróságunk. Náluk gya­korlatilag nincs „restancia”, s ezért most, az Októberi Szo­cialista Forradalom 47. évfor­dulója alkalmából a bíróság arra érdemes tagjait, alkalma­zottait jutalomban részesítet­ték. A tizenkét tagú kollektí­vából nem volt könnyű kivá­lasztani a legérdemesebbeket. Végül is a bírák közül egy, a telekkönyvi tisztviselők közül egy és a jegyzőkönyvvezetők sorából egy ember kapott ju­talmat. Jellemző szerénységükre; a jutalmazottak nevének közlé­sét elhárították azzal az indo­kolással, hogy a városi bíróság minden alkalmazottja egyfor­mán megérdemelné a jutal­mat ... a megjelenés terén. Sok a hiányzó az oktatásról, ami kü­lönben vontatottan halad, mert nem megfelelő a felkészülés. Végh Jánosáéval együtt töb­ben szóvátették a tagdíjbefi­zetés és a brosúraárusítás problémáit. Sokszor nehezen lehet meggyőzni a tagokat, akik vitába szállnak, halogat­ják a néhány forint kifizeté­sét, a bélyeg, vagy a könyv vásárlását. Hozzászólásában Szűcs Sán­dor kifejtette, hogy ha ilyen aprólékos, formai dolgokkal is van probléma, akkor a lé­nyeg elsikkad, mert az erő csak a tagbélyeg eladására, vá­sárlására irányul. Szerencsére az alapszervezetben n«rn ez az általános hangulat és a to­vábbi nevelőmunka bizonyára véget is vet ennek. egészítette Kovács Sándor, mégpedig az új pártvezetőség végezzen közvéleménykuta­tást az üzemben. Az állami, illetve a pártok­tatás problémáiról beszélt Harsányi Lászlóné. — A pártoktatás terén előbbre kell lépnünk — mon­dotta. Eddig még csak beszéltünk a hibák kijavításáról, de lényeges javulás nem tör­tént. Még csak november 4-én kez­dődött meg a politikai oktatás, de máris vannak bajok, főleg — Véleményem szerint több embert kellett volna bírálni a beszámolóban — szólt hozzá Mészáros István —, jó és rossz oldaluk szempontjából. Sokan vannak soraink között, akik társadalmi munkájukkal, és más té­ren is jó eredményeket értek el — dicséretképpen a taggyűlés elé kellett volna hozni őket. De természetesen azokat is bí­rálni kellett volna, akik hely­telen magaviseletükkel, ha­nyagságukkal nem váltak ja­vára alapszervezetünknek. — A vezetőség munkája sokkal jobb lett volna — — mondta —, ha jobban a pártcsoportokra támaszko­dunk, ha rendszeresen foglal­kozunk pártcsoportjaink mun­kájával, értekezleteiken át­vesszük tapasztalataikat, hi­szen ők állnak legközelebb a termeléshez. Kovács Sándor kibővítve a beszámolót, hazánk jelenlegi helyzetének néhány mozzana­tát villantotta fel a hallgató­ság előtt. Majd az egyszerű embereik szerepéről beszélt, akik ha tudásuk, erejük legja­vát nyújtják, meggyorsítják országunk fejlődésének üte­mét. Néhány szóban beszá­molt a gyár távolabbi, hatal­mas fejlesztési terveiről. El­mondta, hogy a párt- és a gazdasági munka szinte eggyé ková- csolódott, és ez együtt adja a helyes irányelvet A határozati javaslatot ki­IRÁNY CEGLED Tizenegy hízott marhát küldenek Ceglédre, a vágóhídra a Petőfi Termelőszövetkezetből (Fehér felv.) HOSSZŰ hóna­pokon keresztül kedves játékot folytattam egy csöppséggel. Egyik reggel, amikor néhány perccel nyolc óra előtt gó­lyaléptekkel vág­tattam a város kö­zepe felé, még a tavasszal történt, ahogy elsietek a fal mellett, valaki megkopogtatja az ablak üvegét. — Kukucs! tyegrebbentem és önkéntelenül lefékeztem. Ró­zsás arcú kislány könyökölt az ab­laküveg mögött és rám mosolygott. Visszamosolyog­tam, majd pá-t in­tettem jobbkézzel és elrohantam. Másnap a dolog megismétlődött. Ügy látszott, hogy Kukucs a kicsi már várt. Pici ujjait akkor kopogtatásra ké­szítette, amikor dongó lépéseimet meghallotta. EGY HÉT MÚL­TÁN már termé­szetesnek tartot­tam a kedves já­tékot. Néha azzal leptem meg a gye­reket, hogy meg­előztem a kopog­tatásban. — Kukucs! Jött az édes nyár. Egyik reggel a kislány azzal riasztott meg, hogy kihajolt a nyitott ablakon és rám mosolygott. — Kukucs! Ez a kedves szó­rakozás hónapo­kon keresztül tar­tott. Már tippel­tem is. A kislány lesz vajon fris­sebb, vagy én? 0 dugja ki borzas fejecskéjét a nyi­tott ablakon, vagy én érek előbb és én hajolok be a kis szobába. — Kukucs! ELMÚLT A NYÁR. Az idő egyre hűvösebb. Itt-ott deresedik, a rádió talaj menti fagyokat ígér. Az ablakokat min­denütt gondosan zárják. A kedves nyári csintalanko­dásból csak annyi maradt, hogy a kislány felkapasz­kodik az ablak- párkányra, ami­kor meghallja lé­péseimet és most már újra csak ko­pogtat: — Kukucs! Válóper harminckilenc évi házasság után A bíróság elutasította a hatvannégy éves férj válókeresetét (Dr. Konrád Zoltán előadása az értelmi­ségi klubban hang­zott el. Érdekességé­nél fogva nagyobb nyilvánosságot érde­mel, ezért folytatá­sokba» közöljük az előadás kivonatos szövegét.) Dr. Konrád Zoltán : MÚLTJA- JELENE-JÖVŐJE... I. rész Holland salátamag kerül a körösi földbe Majd egy egész emberöltőt töltött együtt viszonylag ren­dezett, boldog házasságban Ny. J. és felesége. Együtt öregedtek meg a férj tulajdo­nát képező házban. Nem is lett volna semmi baj, ha a férjet munkahelyén Össze nem hozza a sors S. L.-nével, aki­nek nem sikerült a házassá­ga. A negyvenkétéves asz- szony szívesen vette Ny. J. szépíevését. A barátság any- nyira elmélyült, hogy az asz- szony elvált beteges férjé­től. Ezután Ny. J. elhagyta otthonát és összeköltözött S. L.-nével. Ennek idestova két esztendeje. Az idén május 17-én a férj élettársával ellátoga­tott „haza”, saját házába, tartozott az 1952-ben önálló­vá váló Csemő, Kőröstetét- len és a később önállóvá váló Nyársapái. Ekkor a sző- lő-gyümölcs-zöldség szállítás még kosarakban történt. 1870: a Benedek József és fia élelmiszerkiviteli cég alapítá­sa Nagykőrösön. 1870—1873-ban történik vá­rosunkban a közlegelők fel­osztása. Kialakul a tanya- rendszer, fokozódik az elho- mokosodás. Ettől az évtől kezdve vezetik a telekkönyvi betéteket. 1872-ben nyílt az első kertészeti kiállítás Nagy­kőrösön. 1876-bah meteoroló­giai állomás létesült Nagykő­rösön, s ekkor még az összes szántóterület 21 százaléka ugar volt. 1878: a távíróforgalom kez­dete Nagykörösön. Ez elősegí­tette a gyümölcs- és zöldség­értékesítést. Akkoriban három gyümölcskereskedő volt a vá­rosban, számuk 1926 évig száz- tizenkilencre emelkedett. 1882 óta a telefon is működik nálunk, de a lakosság részére csak 1898-ban adták át. 1882- ben kezdett elterjedni a jona­tánalma. 1883-tól kezdve fel­lendült a homoki szőlőtelepí­tés, mivel a filoxera a hegyvi­déki szőlőket pusztította. 1883- ban B. Tóth Ferenc csemege­Leskó László, a konzervgyár I. pártalapszervezet titkári be­számolóját viták, hozzászólások követték a vezetőségválasztó­taggyűlésen. A vitákban, hozzászólásokban kiegészítették a tit­kári beszámolót, véleményeikkel bővítették, bírálták a hiányos­ságokat, megvitatták a tagság és a vezetés hibáit. A beszámoló, vita után a gyűlés megválasztotta az uj veze­tőség tagjait, akik az elkövetkező két évben segítik munkájuk­ban, vezetik a tagságot. Nagykőrös neve sokak sze­rint honfoglaló őseinktől szár­mazik, nevét a környező Kőrisfa erdőtől kapta volna. Ezt a híres nagykőrösi Kő­risfa erdőt a kurucok miatt Herbeville tábornok irtotta ki 1705-ben. A körösi föld per­sze mégsem erdejéről, ha­nem elsősorban gyümölcsé­ről volt híres messzeföldön. Írásbeli emlék van arról, hogy 1626-ban Nagykőrös almái küldött a szolnoki bégnek ajándékba. 1691-ben Rákóczi nővérének, Júlia Borbálának esküvőjére meggyízt küldtek Bécsbe a nagykőrösi nyárs­apáti részén levő Rákóczi-bir­tokról. 1784-ben Sigrai Mi­hály nagykőrösi származású iskolamester — később huszár brigadéros — huszárjai a hol­landiai konyhakertészetet el­tanulva, salátamagot hoztak Nagykőrösre. Ettől az időtől számíthatjuk a zöldség és gyümölcs tudatos termeszté­sét Nagykőrösön. Nem cso­da, hogy jó években 14 000 hektoliter szeszt is főztek gyümölcsfélékből. 1807-ben az országgyűlés foglalkozott a fu­tóhomok veszéllyel. 1810-ben 410 hold homokon gyümölcs- és szőlőtelepítés Nagykőrö- isön. 1833-ban megalakult a nagykőrösi Szőlészeti, Borá­szati és Gyümölcsészeti Egye- I sülét. 1837. évben mintakert : létesült a város határában. 1870-ben gazdasági szakis­kolát alapítottak. 1847-ben Nagykőrös 68 ezer hold ha­tárából 40 ezer hold közle­gelő. 1805-ös év a dohánymo­nopólium kezdete. A do­hánytermelés jövedelmezősé­ge azonban csökkent és így emelkedett a gyümölcs- és zöldségtermelés. Ebben az évben vezették be a borfo­gyasztási adót is. 1853. szep­tember 1-én vasút nyílt Nagykőrös és Budapest között. A jqbb szállítási és értékesí­tési lehetőség nyomán fel­lendült a zöldség- és gyü­mölcstermelés. 1855-ben Kő- röstetétlenen Marci bácsi, a száz esztendős gulyás énekli Arany János előtt: Hej, Nagy­kőrös, hírős város. 1855: or­szágos kiállítás Budapesten, negyvenhárom nagykőrösi kertész kiállító 29 díjat nyert és nyolc kitüntetést 1861: lázadás a pénzügyőrök ellen Nagykőrösön, a dohány ellenőrzése miatt. 1860. Galgó- czi Károly szerint ebben az évben 2421 hold szőlő-gyü­mölcsös volt Nagykőrösön Ekkor még Nagykőröshöz szőlő- és gyümölcstelepítése; Csemőben. 1886 uborka-és dinnyeszállítás Prágába 1888: Országos Mezőgazdasági Kiállítás Nagykörösön. Ebben az évben alapította Papp Ge­deon faiskoláját. Az 1894. szeptember 29-i szentpétervári kiállításon 53 nagykőrösi kertész kiállító vett részt, nyolcán kitüntetést kaptak. Az 1894-ben kiadott, a mezőgazdaságról és a mező- rendőrségről szóló törvény ha­tására a gyümölcs- és szőlőlo­pások csökkentek. Ebben az évben 360 hold uborka két­száztizenhárom vagon termést adott. 1895: a Gschwindt RT gyümölcs szeszfőzde alapítása Nagykőrösön, a mai konzerv­gyár I-es telepén. 1900 a sok gyümölcsfajta száma csökken a termelésben, az új telepítéseknél Papp Ge­deon céltudatos működése kö­vetkeztében a faiskola már az export igényeit veszi figyelem­be. 1904: a szőlő, gyümölcs, zöldségfélék kosárban való szállításáról fokozatosan át­térnek a ládában való szállí­tásra. Pataki János megépítet­te az első öntözőkutat Nagy­kőrösön, zöldségtermelés cél- i jára. 1914-ben egy erfurti j magkereskedelmi cég bab \ magtermelésre köt Nagykörö- : sört szerződést. 1920: a nagy-i körösi Gschwindt szeszgyár i iparengedélyt kap konzervek i gyártására. A nagykőrösi gyű-; mölcs ipari feldolgozásának j azonban nem ez a kezdete, j mert szilvalekvárt már 1914— j 18 között főztek a hadsereg j részére. : (Folytatjuk) \ különélő feleségéhez, aki azóta is ott lakik. Azzal men­tek el, hogy megnézzék az udvaron levő veteményesü­ket. Az összekoccanás elkerül­hetetlen volt. Ny. J.-né fel­háborodásában sértő kifeje­zésekkel illette őket, mire a férj téglával beverte a ve­randa ablakait, majd bottal közeledett az asszony felé és indulatosan kijelentette: hites asszonyát vagy agyonveri vagy megfojtja. Ny.-né feljelentésére az ügy a szabálysértési hatóság előtt folytatódott. A városi ta­nács szabálysértési előadója száz forintra bírságolta Ny. J.-t. A különélő asszony még a szabálysértési eljárás so­rán is kijelentette, hogy vál­tozatlanul szereti férjét, haj­landó neki megbocsátani és hűséggel hazavárja. Ny. J. erre azzal válaszolt, hogy a városi bíróságnál vá­lópert indított Keresetében őszintén elmondotta, hogy együtt él S. L.-nével. Panasz­kodott feleségére, hogy az úton-útfélen szidalmazza őt, sőt még feljelentést is tett ellene. A bírósági tár­gyaláson Ny. J.-né megismé­telte, hogy hajlandó férjének megbocsátani és vele együtt élni, amennyiben visszatér hozzá. A férj a per során nem állította azt, hogy felesége ko­moly és alapos okot szolgálta­tott volna a házasság felbon­tására. Saját kötelességsértó magatartása alapján kérte a házasság felbontását. A bíróság Ny. J.-t kereseté­vel elutasította. — Emberileg érthető — mondja a bíróság ítélete —, hogy Ny. J.-né joggal háboro­dott fel, amikor különélő fér­je S. L.-nével az általa lakott ház udvarán megjelent. Nem vitás, hogy a házasságuk S. L.-né miatt borult fel. Nem tekinthette a bíróság Ny. J.- né feljelentését bosszúnak, hanem úgy mérlegelte az asszony cselekményét, hogy o férje elleni feljelentés meg­tételében az elkeseredés ve­zette. Megállapította a bíróság ítélete, hogy Ny. J. és je­lenlegi élettársa között húsz év korkülönbség van és ez arra enged következtetni, hogy az eset nem több. mint múló fellobbanás. A házas felek életközösségének megszakí­tása óta nem telt el még huzamosabb idő és ilyenfor­mán remény van arra, hogy a peres felek a házassági élet- közösségüket visszaállítják. Megérdemelt jutalom

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom