Pest Megyei Hirlap, 1964. november (8. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-13 / 266. szám

Huszonöt év a bakon A tnonori Németh Ágoston utcából, valamikor díszes fa­ragása, szép székely kapu el­hanyagolt romjain keresztül a község zárt területéhez mér­ten hatalmas udvarra kerü­lünk. Valamikor gazdasági udvar lehetett, most itt kapott helyet a község istállója és kocsiszínje. Köröskörül toldo- zott-foldozott építmények, né­hány lakás, kirakott cókmó- kok. Első pillanatra megálla­pítható, hogy itt nem vesz­nek részt a „tiszta udvar — rendes ház” mozgalomban ... De nem ezért jöttünk ide, mindezt mellékesen kellett észrevennünk, amíg Nagy Ist­vánt, a község jubiláló foga- tosát megtaláltuk. Déli abra­kolásra hozta haza a lovait, reggel óta sódert szállított az útépítőknek, most déli pihenőt tartanak egy órára. Bevonu­lunk a jó meleg konyhába egy kis beszélgetésre. — Hamar elmúlt ez a hu­szonöt esztendő — emlékezik vissza Nagy István. — Az apám is a község fuvarosa volt- én vele együtt dolgoztam. 1939-ben a község lovakat vá­sárolt és én lettem a gondozó­juk és azóta én vagyok a köz­ség kocsisa, nem úgy mond­ják, hogy fogatosa. Ennek bi­zony kerek huszonöt esztende­je. Azóta mindennap megka­pom a másnapi feladatot, mit, honnan, hová kell szállítani. A szállításokhoz a gumikere­kű stráfkocsiba fogok be. Ha vizet kell hordani a betonozá­sokhoz vagy az öntözéshez, a lajtos kocsiba fogom be a lo­vakat. Amikor pedig a köz­ség vezetői határjárásra men­nek, a homokfutó bakjáról hajtom a lovakat. Ennyi válto­zatosság van a munkámban, amelyet azonban gyerekkorom óta megszoktam. — Családja van- e? — Feleségem a bölcsődében dolgozik, hat gyermekem kö­zül három már családos, a há­rom kisebbet is még el aka­rom indítani az életbe. Van még hát feladatom, amit telje­síteni akarok. Ezért is szíve­sen dolgozom, amíg csak bí­rok. — Szeret-e mással is foglal­kozni? — Van kétszáznegyven négyszögöl szőlőm, abban is szeretek dolgozni. Az idén jó termésem is volt, lett egy kis bor is belőle. — Kitart-e az újig, ami lett? — Hogy tartana? — hang­zik vissza a kérdés. — Vasár­naponként összejön a család, néha tizenöten is vagyunk. Nagy a család, sok a névnap, születésnap, csak egy-egy po­hár koccintás, aztán hamar alján vagyunk a hordónak. Gyorsan múlik az ebédidő, nemsokára indulni kell a dél­utáni munkára. Búcsúzunk jó erőt és egészséget kívánva a második 25 év küszöbén! Dr. Huszty Károly MA: a bölcsődék helyzetéről, az őszi mezőgazdasági mun­kákról és folyó ügyekről tárgyal a járási tanács vb. MAI VI ü SOR Mozik Monor: Ha egyszer 20 év múlva (szélesvásznú). Vecsés: Három kí­vánság. MONOMIDfKI L Ö NK.IADA5A VI. ÉVFOLYAM. 266. SZÄM 1884. NOVEMBER 13.' FENTEK Gazdag számadás Vezetőségválasztásra készülnek a vecsési VIIÉP kommunistái A PÁRTSZERVEZET egy­idős (pontosabb lenne az egy- fiatal kifejezés, ha volna ilyen, hiszen négyéves múltjuk van mindössze), az üzemmel. 1961 elején alakult, alig néhány tag­gal. A létszámuk közben hat­szorosára nőtt, s a munka, amit azóta végeztek, értékes, megbecsülendő. Természetes szükségletként adódott, hogy az első években a pártszervezet a munka, a termelés megszervezésében se­gítsen. Hogy ezt a feladatot jól oldották meg, annak az a bizo­nyítéka, hogy a Vízügyi Építő Vállalat egyik legeredménye­sebben dolgozó egysége lett a vecsési gépjavító üzem. Évi 60 milliós tervet teljesítenek, száz százalék felett. Csökkent az átfutási idő (azaz: kevesebb ideig tart egy gép megjavítá­sa), megnőtt a termelékenység, kimutatható a minőség javu­lása. Kollektívát kellett kovácsol­ni a sok felől jött, sokféle em­berből. Kitűnő nevelőiskolá­nak bizonyult ehhez az üzem építésénél, csinosításánál vég­zett több ezer órás társadalmi munka. Még kitűnőbb iskola a szocialista brigádmozgalom, amely mindinkább gyökeret ver, meghonosodik, az üzemben. Hét brigád vesz részt benne, van, aki már birtokosa a büszke címnek, van, aki még most verseng érte. A PÁRTTITKÁR, aki az alakulás óta élén áll az üzemi pártszervezetnek, ezekben lát­ja munkájuk legfőbb eredmé­nyét, s ez nem csupán szak­mai elfogultságából adódik —, hiszen a társadalmi tisztség­ként viselt párttitkárság mel­lett a telep egyik legfőbb gazdasági vezetője, az üzemve­zető helyettese is, — hanem annak helyes felismeréséből, hogy a termelés pártellenőrzé­se döntő fontosságú. S ezt a tisztét, feladatát, az itteni párt- szervezet jól ellátta. Tevékenységük nem ennyi volt csupán. Létrehozták a társadalmi és tömegszervezete­ket: jól dolgozik a szakszerve­zet, a Vöröskereszt, kevésbé jól a KISZ, a nőtanács. Most tárgyalnak a községi sportkör adaptálásáról. Eredményesen folyt a pártépítés, törekednek a sok színű, eleven pártélet megteremtésére. Kudarcok is voltak, hogyne. Varga elvtárs egy rosszul szer­vezett májusi ünnepség emlé­két idézi. Igaz, ez nem egye­dül az ő kudarcuk volt, ha­nem a község valamennyi tár­sadalmi szervéé. A községi párt vb, amelynek ő is tagja, két év óta gyengén működik, azóta nincs betöltve a függet­lenített párttitkár posztja. Na­gyon hiányzik az a segítség, amit a községi pártbizottság Ez nem postain unka! Hozzávetőlegesen- két hó­napja már, hogy a péteri párt­házban folyó élet nem a régi, nem a megszokott. A pártta­gok összejöveteleiket másutt rendezik meg, a tv műsorát egyelőre nem tekinthetik meg az érdeklődők; a posta a párt­irodába, a könyvtár pedig a tanácsházára tette át ideigle­nesen székhelyét. A „rendbontás” előidézői a Gyömrői Építőipari Ktsz dol­gozói, akik 150 ezer forintos költséggel átalakítják, kicsi­nosítják a pártházat, s új pos­tahivatalt létesítenek. — A kiszolgálás nem kielé­gítő: nekünk, szakmunkások­nak kell habarcsot készíteni, téglát hordani, falat bontani, árkot ásni, mert a ktsz csak ritkán biztosít segédmunkást — fejezi ki elégedetlenségét Tucsni Tibor, az idén szaba­dult kőműves. — Tibinek igaza van — ve­szi át a szót Grabecz Károly kőműves brigádvezető, a se­gédmunkások hiánya valóban nagy munkakiesést okoz ne­künk. Szemere Sándor, a postahi­vatal vezetője feszült figye­lemmel kíséri a munkálato­kat, ami érthető is, hiszen csa­ládja érzi meg a legjobban a nagy rendbontást: lakásukat átalakítják, emiatt egy fűthe­tetlen konyhába és egy szobá­ba összehúzódva várják a te­let. — Az ember szívesen hoz áldozatot annak érdekében, hogy a tíz éve remélt tervből egyszer valóság lesz — mond­ja a hivatalvezető. — Végre elkészül a korszerű hivatal, automata központ, raktárhe­lyiség ... Az átadás határideje a jövő év áprilisának végére esik, ez még hosszú idő. Re­méljük, hogy a határidő meg­rövidül, amit mi érthető öröm­mel fogadnánk! Közben arról értesültem: elviszik innen a brigádot, s csak két hónap múlva kapjuk vissza. Mi lesz addig velünk? Hrutka János nyújthatna (megfelelő vezetés, irányítás mellett) az alapszer­vezetnek. A járási pártbizott­ságtól is többet várnának: több érdeklődést, több törődést. Éppen a kazánházból jö­vünk, ahol a fűtő bácsi tüzete­sen elmagyarázta, miért nem használható az egyik kazán. Kint, az udvaron megáll egy pillanatra a párttitkár, s azt mondja: — Látja, ez az idős em­ber tudja, hogy mi nem tudjuk azt a kazánt megja­vítani. De neki ez a legfőbb gondja, problémája, s jól esett, hogy megoszthatta valakikkel, volt, aki meg­hallgassa legalább. Higgye meg, a mi munkánkban is jól esne néha még az ilyes­fajta „segítség” is ... A PÁRTVEZETÖSÉG má­sik két tagja is érzi és szóvá is teszi a kellő törődés hiá­nyát. Pedig amúgy munkálko­dó, s nem panaszkodó embe­rek. Kalocsai elvtárs, az üb el­nöke is, egyik fő mozgatója a szocialista brigádmozgalom­nak. Fischer elvtárs, az aszta­losok művezetője, az egyik leg­eredményesebb szocialista bri­gádnak, a Május 1-nek a tag­ja, a szakma kiválója. Az el­mondottakhoz saját tapaszta­lataimat hozzátéve, azt is meg­állapíthatjuk: a pártvezetés­ben is hasznosan tevékenyked­tek. Több segítséggel többre juthattak volna viszont. Ám a „segíts magadon” el­ve itt is áll. Ennek egyik he­lyes formája az is, hogy most, november 24-én, a taggyűlésen öttagú új vezetőséget kívánnak megválasztani. Többfelé, job­ban megoszlik így a munka; haladósabb és eredményesebb lesz ezáltal. A BESZÁMOLÓ, amelyet a vezetőségválasztó taggyűlés elé terjesztenek, még nincs papí­ron. A gerince azonban már megvan: ez év nyarán a járási párt-vb előtt kellett számot- adni tevékenységükről. Ennek során felmérték az alakulás óta végzett munkájukat, s eh­hez már csak az utóbbi hó­napokban végzetteket kell hozzáadni. Ügy érzem, a vecsési VÍZÉP kommunistáinak „zárszámadása” nem lesz szegényes! Radványi Barna A JÖVŐ RAKÉTÁSAI 'jkl Az MHS monori rakétáskörében harminc fiú készül fel a közelgő katonai szolgálatra. Felső képünkön éppen az irá­nyított rakéták típusaival ismerkednek. Alsó kép: a szü­netben az MHS híradója körül mutatja be a kör néhány ifjú tagját (Tóth Ambrus felvétele) A versenybizottság jelenti: Még öt tsz-ben vetnek A járási versenybizottság megállapította, hogy tsz- eink többsége befejezte az őszi kalászosok vetését. A szerda reggeli állapotnak megfelelően a gombai Űj Élet Tsz-ben 40, a péteri Rákó­cziban 40, a pilisi Üj Életben 60, a tápiósápi Petőfiben 176, a tá^iósülyi Virágzóban 60 Ez hold búzát kell elvetni, összesen 376 hold. Ha az idő megengedi, ezek a tsz-ek is tudnak végezni a hét vé­géig. A betakarítás és a vetőszán­tás befejezéshez közeledik, hátra van még 21 hold cu­korrépa kiszedése, s néhány hold kukorica letörése. Adalékok legújabbkori történetünkhöz (III.) Munkás- és paraszíranácsok a gyömrői járásban A gyömrői járás nemzeti bi­zottságainak többségében a kommunista párt szerezte meg a vezető pozíciókat. A kommunista párt vezető sze­repe tükröződött abban is, hogy több helyi bizottság kezdeti elnevezése: munkás és paraszttanács. Maglódon január 2-án az ideiglenes tanács kizárólag kommunistákból alakult meg. A kommunista Gattyán Jó­zsef vezetésével határozatokat hoznak a közélelmezés, köz­munka intézésére, a Vörös LEVELESLÁDÁNKBÓL Víz alatt állnak rétjeink Még 1958-ban a Kenderes alatt húzódó kanálisból fedett csatornát csináltak a gimnázium szennyvizének levezetésére. Az oldalvizek levezetésére a fedett kanális két oldalán szűk árkot ástak, de sajnos ezek nem képesek levezetni a vizet a földekről és rétekről. A kanális két oldalán elterülő rétek első- osztályú szénát termettek. Ha a hegyekről lefolyó víz el is öntötte a réteket, pár nap alatt elnyelte a kanális. Amióta fedett kanálist csináltak, állandóan víz áll a réteken és föl­deken. Az egykor elsőosztályú széna csátévá és náddá válto­zik. A fedett kanális végén már annyi az iszap, hogy a víz visszafelé folyik. Jelenleg is víz alatt áll a Kenderes-aljai ré­tek nagy része. Kérjük a tisztelt szerkesztőséget: az illetéke­seknek hívják fel a figyelmét a panaszunkra, hogy a fedett kanális befejezésénél felhalmozódott iszaptömeget takarítsák el. A kanáli' mellett levő két szűk árkot pedig mélyítsék ki, hogy a vizet tudja vezetni. A Kenderes-aljai föld- és réttulajdonosok nevében: Skrenya Mihály, Kiss János, özv. Varga Györgyné monori lakosok Azonosítások, felmérések, kataszteri kiigazítások, hasznos javaslatok a termőföldek védelmében A nyolcvanas évek dere­kán történt az ország terü­letének kataszterezése, a ter­melőképesség, éghajlat, tér­beli adottságok és a dom­borzati viszonyok alapján való értékelése, a művelési ágak meghatározása. Az eltelt hosszú évek alatt a művelési ágak lényegesen megváltoztak, hiszen például az egykor nagykiterjedésű mocsarakat már csatornák szelik át, ezáltal ezeken az értéktelennek nyilvántartott területeken új, jövedelmező kultúrák termesztése vált lehetővé. A sivó, szélhordta homok aranyhomokká szelí­dült a szőlősorok, gyümölcs­fák árnyékában. A selymes, lágyszárú édes fűvel termő rétek viszont elgazosodtak, zsombékos, iglicét és szamár­tövist termő birkalegelőkké silányodtak. Ezeknek a terü­leteknek a feltörésével a szán­tó területek növekedése se­gíthető elő. A községek is elterpesz­kedtek — egyre több tett a belsőség — fogyott a szántható terület. Az 1961/6 és 7-es számú tör­vény alapján megkezdődött országunk területén a földek és az erdők rendeltetésszerű használatának felülvizsgálata, amelynek befejezését 1965. december 31-ében állapítja meg a végrehajtási utasítás. — Járásunk 14 községében már megtörtént a felülvizsgá­lat, a földkönyvekben, ka­taszteri lapokon befejeződött a művelési ágváltozások be­jegyzése — tájékoztat Csen­des Pál, a járási tanács föld­rendezője. Elmondotta, hogy Péteri, Bénye, Káva, Mag­lód várja még a bizottságok összeállítását, amelynek tag­jai között mérnököket talá­lunk, jól képzett mezőgaz­dászokat és a határt alaposan ismerő parasztembereket is. A jövő év első felében a járás egész területén be­fejeződik a vizsgálat. A bizottság nemcsak ellen­őriz, azonosít, mér, hanem a föld hasznosságát befolyásoló tényezők ismeretében javas­latot is tesz, hogy az adott te­rületen a gazdálkodás ered­ményesebbé válhasson. Üllőn például az erdő út­jainak jó részén erdősítést ajánlott, ezzel a hasznos te­rület lényegesen emelhető, a túlzottan nagy belterület mó­dosítására is tett javaslatot, Gombán, 160 hold fásítását látták célszerűnek, hiszen az erdők a páratartalom nö­velésével, a szárító szelek aka­dályozásával kedvező irány­ban befolyásolják az éghaj­lat alakulását; a tanyaköz­pont elhelyezésére 20 hol­dat biztosított a bizottság és 51 holdon további szőló'- telepítést javasolt. Az erdőgazdaságok és terme­lőszövetkezetek által nem gondozott erdőkben rabló- gazdálkodás folyik! A kor­mányhatározat alapján a jö­vő évben minden 1390 ölet meghaladó, összefüggő erdő­területet az erdőgazdaságok, illetve termelőszövetkezetek gondozására biznak, attól függően, hogy azok közvet­lenül melyik üzemmel határo­sak. Kiss Sándor Hadsereggel való együttmű­ködés biztosítására. Ä nem­zeti bizottság elnevezés fel­vétele és a többi pártok bevonása csak február ele­jén következeit be. Már ugyanezen hónap végén bi­zonyos földosztó intézkedé­sekről is határoztak. Már­ciusban, amikor Gattyán a demokratikus rendőrség ve­zetését vette át, helyére ugyancsak a kommunista párt tayja került, Kiss Ferenc személyében. Ugyanígy kommunista el­nököt választottak Tápiósá- pon Szvitek Pál; Tápiósüly- ben Virágh Gábor szemé­lyében. Meg kell azonban azt is állapítanunk, hogy a gyom­rai járás új szervetilek ra­dikalizmusa sokszor túlzó és szélsőséges intézkedésekben nyilvánult meg, melyeket semmiképpen sem helyesel­hetünk. Már a nemzeti bizottság működésének első idősza­kában találkozunk nyílt és burkolt támadásokkal, a ré­gi rend átmentésének kí­sérletével. A burkolt támadást leg­jobban a polgári pártokba befurakodott reakciós ele­mek folytatták. A vionori Kisgazdapárt­ban már 1944 decemberé­ben antiszemita kijelentések hangzottak el. Tápiósápon ugyancsak a Kisgazdapárt képviselője, a tanítás megindulásakor kö­vetelte, hogy a régi anya­got és módszereket teljes egészében tartsák meg. Le­hetőséget biztosítottak a Horthy-rendszer funkcioná­riusainak a hivatalban ma­radására és szabotálásra. A reakció ellentámadása azonban csak 1945 második felében fog teljes egészé­ben kibontakozni, amikor minden erővel kellett a de­mokratikus vívmányokat vé­deni. Gecsényi Lajos

Next

/
Oldalképek
Tartalom