Pest Megyei Hirlap, 1964. november (8. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-12 / 265. szám

TESSÉK, PARANCSOLJON! A CEGLÉDI JÁRÁS ES CEGLí D WAROS RESZERE vili. évfolyam, 265. szám 1964. NOVEMBER 12, CSÜTÖRTÖK A ceglédi vendéglátóipari napok keretében a város étter­meiben és cukrászdáiban színvonalas hidegtál-, illetve cukrászipari bemutatókat rendeztek. Képünk az egyik ilyen hidegtál „terül j-asztalkámat” mutatja be (Gábor Viktor felvétele) SPORTVEZETŐK KITÜNTETÉSE Járásunkban november 7-én hét sportvezetőt tüntettek ki. Valamennyien megérdemelték a magas kitüntetést, mert so­kat tettek járásunk sportéle­tének fejlesztéséért. A Test­nevelés és Sport Kiváló Dol­gozója éremmel tüntették ki Türey Pált, a Ceglédi Építők tekézöjét. A Testnevelés és Sport Érdemes Dolgozója cí­met Magyar Antal és Kovács Nándor atlétaedző kapta, míg az MTS elismerő oklevelét Vtassy József, a CVSE elnöke érdemelte meg. Nagykőrösön Molnár Ferenc gimnáziumi ta­nár kosárlabda- és tornaed­ző a Testnevelés és Sport Ki­váló Dolgozója érmet, Kovács Lajos, az Albertirsai Vasutas SE gazdasági vezetője a Test­nevelés és Sport Érdemes Dol­gozója érmet, míg az MTS el­ismerő oklevelét Ecsedy Lász­ló albertirsai atlétaedző kapta. Több Inkas, több por ? A tapintat és a jóindulat mellett házirendre is szükség van Javaslat a városi Janiirs címére Abonyban is Kiváló fmsz­lesz 33 forintos gáz, ha... ötlet, de vajon támogatják-e ? Lapunk hasábjain már több alkalommal jelentek meg idé­zetek abonyi olvasóink érdek­lődő leveleiből, amelyekben arról érdeklődtek, hogy miért kerül a 33 forintos gáz náluk 50 forintba? A napokban erről beszélget­tünk L. Varga Alberttel, az Abonyi Földművesszövetkezet kereskedelmi osztályának ve­zetőjével. Neki ez a vélemé­nye: — Először is egy félreértést kell tisztázni — mondotta. — Sokan azt hiszik, hogy az fmsz nálunk cseretelepet tart fenn. Ez sajnos nem így van. A je­lenlegi helyzet az, hogy vala­mennyi gázfogyasztó az AKÖV-vel köt esetenként — megbízásos alapon — fuvaro­zási szerződést. Az AKÖV en­nek alapján szállít. Szövetke­zetünk csak a szerződések megkötéséhez és a palackok tárolásához nyújt segítséget, minimális térítés ellenében. — És az abonyi gázfogyasz­tók hátrányos helyzetén nem tudna az fmsz segíteni? — Abonyban több mint négyszáz gázfogyasztó van. Ez már indokolná egy állandó jellegű cseretelep létesítését. Ez azonban rendkívül sokba kerül, komoly építkezéssel járna. Anyagi erőink sajnos eléggé korlátozottak és azért szövetkezetünk igazgatósága úgy határozott, hogy a csere­telep raktárának felépítése ér­dekében a szövetkezeti tagság­hoz fordul segítségért. Embe­reink a közeljövőben felkere­sik a fogyasztókat és megké­rik őket, hogy üzletrészjegy­zéssel támogassák a cseretelep felépítését. — Bízunk abban, hogy a gázfogyasztók megértik és örömmel fogadják ezt a gon­dolatot. A jegyzett részjegy értéke már három csere után visszatérül. Ha a cseretelep megnyílik, egy palack gáz fo­gyasztói ára Abonyban is har­minchárom forint lesz. A részjegyek után szövetkeze­tünk hétszázalékos kamatot is fizet és a vásárlási könyvbe bejegyzett összeg után pedig az évi tiszta nyereségből ré­szesedés is jut tagjainknak... A raktár tervei már elké­szültek, s most már a fogyasz­tóktól függ a cseretelep mi­előbbi megnyitása! (-inka) Volt Cegléden évekkel ez­előtt egy emeletes lakóház, arról híres, hogy a lakók kö­zött jóformán havonta kellett békítő tárgyalást tartam. A „békeházban” azóta megvál­tozott a helyzet. Városunk­ban azonban egyre több olyan emeletes lakóház épül, ahol a lakók békés együttéléséhez a tapintaton és a jóindulaton kívül szervezett intézkedések is kellenének. Cegléden valaha alig volt sok lakót kis helyre tömörítő eme­letes bérház. Az új házakba költöző, nagyobb mozgási le­hetőségekhez és sok esetben — mondjuk meg őszintén — rendezetlenebb környezet­hez, saját portához, tetszés szerinti cselekvéshez szokott emberek nehezen tűrik a szorosabb kereteket. Ezt kel­lene elősegíteni, megkönnyí­teni a városi érvényű intéz­kedésekkel. A lakók közti nézeteltéré­sek kis dolgokból adódnak, majd rohamosan elmér­gesednek, sokszor a ko­moly tcttlegességig. Ha azonban házirend sza­bályozza a lakók kötelessé­geit, előírja, mit kell betarta- niok, az egymás mellett élés szabályainak betartása és be­tartatása lényegesen köny- nyebb lesz. Budapesten pél­dául délelőtt tíz óra után nem szabad porolni. Cegléden ilyen szabály nincs és na­ponta láthatjuk, hogy az egyik lakó a késő délutáni órákban élvezettel veri a port a másik lakó nyitott ab­laka előtt. Arról nem is be­szélve, hogy a bérházakban többnyire megoldatlan a ház lépcsőházának tisztán­tartása, a közös helyisé­gek gondozása, a kert ápolása, stb.. Azt, aki még tenne valamit, elkedvet­leníti a lakóházhoz tartozó te­rületen a gondatlan rongálás, a motorozás, a futballozás, % szemét el nem hordása, és sok egyéb, ami felvilágosítással* szervezett intézkedéssel s né­mi szigorral elkerülhétő vol­na. A lakások száma szaporo­dik, ne várjuk meg, míg a la­kók közti pereskedések is el­szaporodnak! Gondoskodjunk idejében egy ésszerű, az egy­más mellett élést megköny- nyítő s a házak, lakások jó állapotát biztosító — célszerű házirendről. (dajka) KANYARBAN íiiiííií BIRKÓZÁS A Ceglédi Vasutas birkó­zói is szőnyegre léptek az NB II-ben. Az eddigi mér­kőzések váltakozó eredmé­nyekkel zárultak. Annyit máris megállapíthatunk, hogy ha a csapat minden tagja még nem is kiforrott ver­senyző, de egyesek bizta­tóan küzdenek. Ha megfe­lelő tapasztalatokat szerez­nek és technikájuk csiszoló­dik még, sokkal jobb ered­ményeket érnek el. Az első forduló Dunaújvárosban volt, október 31-én és november 1-én. A kezdet talán lehe­tett volna jobb is, de hát az ellenfelek sokkal jobbak voltak. Az FTC ll:5-re és az Újpesti Dózsa 10:6-ra győzött ellenük. A következő fordulót Kis­kunfélegyházán tartották. Ez a mérkőzés már szerencsé­sebb volt, mert a jó képes­ségű dunaújvárosiakat 9:7 arányban győzték le. Győ­zött: Ocsay, Darányi, Bagyó, Hatvani, pontozásos győzel­met aratott Darányi és Bal­ia. Gulyásnak és Hatvaninak pontozásos veresége is volt. R eznák ellen Nyers nem mert kiállni. A kiskunfél- egyháziaktól 10:4 arányú sú­lyos vereséget szenvedett el a csapat. A ceglédieket mint­ha kicserélték volna, nem le­hetett rájuk ismerni, semmi sem sikerült nekik. Itt el­lenfél nélkül győzött Őcsay és Reznák. A november 7-i verseny nem sok örömet adott, de- annál jobban szerepeltek másnap á Szegedi Vasutas ellen. Ocsay pontozással győz, Darányi ellenfele feladta. Hatvani nontozással vesztett, Hagyó és Balassa szintén S oritozással veszített. Ugyan- tv végzett 7,solnmi is. Gu- yás taktikailag jobb volt és így pontozásos győzelmet aratott. Reznák a szőnyeg- relépéskor azonnal támadó­lag lépett fel Hőn ellen. Hőn mindig Reznák háta mögé bújt. Ez a bujócska nem tartott sokáig, mert Reznák elkapta ellenfelét és remekül tussolta. így ala­kult ki a végeredmény, Ceg­léd—Szeged S:8. A ceglé­diek közül szép birkózásu­kért Reznák, Ocsay, Bagyó, Darányi és Gulyás dicsére­tet érdemel. (Sz) A fiatalság és a felnőtt közönség nagy örömére rendezték meg november 7-én városunkban az izgalmakban bővel­kedő motorversenyt. Motorosaink, akiknek eredményeiről tegnapi számunkban már hirt adtunk, jó teljesítmények­kel rukkoltak ki. A járásban ezek után bizonyára még gyorsabban hódít majd a motorizmus ... tént. Az útburkoló munkások, viszont újra eltűntek, s most már türelmetlenül kérdezzük: mikor rakják végre rendbe az egész vízvezetéket?” A városi tanácstól és a vá­rosi Vízművektől a következő választ kaptuk: A Beloiannisz utcai közcső hálózat felújítási terve elké­szült. Az új csövek megérkez­tek Ceglédre. Rövidesen meg­kezdődik a kivitelezés és az év végéig elkészül a vízto­ronyból jövő nagy nyomású víz befogadására alkalmas új ivó­víz hálózat. A további kérdés most már ez: ha meglesz a vízvezeték, akkor meddig kell még várni az úttest helyreállítására? A járás és a város KISZ- propagandistái kedden megbe­szélték az idei oktatási év fel­adatait. Öcsöt István, a város KISZ végrehajtó bizottságá­nak tagja bevezető előadásá­ban ismertette a Központi Bi­zottság nevelési irányelveit és részletesen kitért azokra a teendőkre, melyek a KISZ-pro- pagandistákra várnak. Elmon­dotta többek között, hogy a fiatalok számára az oktatást különféle vetélkedőkkel, „Ki mit tud?” játékok rendezésé­vel lehet és kell vonzóvá, ér­dekessé tenni. Ismertette a tavalyi tapasz­talatokat és ezek figyelembe­vételével szabta meg konkré­tan a feladatokat. Ezek közül is különös figyelmet kell for- ditaniok a propagandistáknak arra, hogy a tematikába foglalt anyagot az időszerű esemé­nyekkel együtt dolgozzák fel. Ezután Balogh György, a járási KISZ végrehajtó bizott­ság tagja a tematikában, fog­lalt egyes témák feldolgozásá­val foglalkozott. A járásban november 16— 21-e, a városban pedig novem­ber 23—28-a között kezdődik az oktatás. RECSEGES HELYEIT ROPOGÁS Sokan panaszkodtak szer­kesztőségünknek, hogy a Sza­badság moziban recsegnek a székek. A panaszok kapcsán kérdést intéztünk Nagy Jó­zsef néhez, aki férje távol­létében az üzemvezetői teen­dőket látja el. — Hamarosan eltűnnek a „zenélő” székek. Újakkal va­ló kicserélésük már elkez­dődött, s anélkül, hogy a mozit bezárnánk, az összes széket kicseréljük. Hátra lenne még a számozás, amit társadalmi munkában vál­laltunk. Sajnos, ebben férjem betegsége akadályoz. A jegy­szedők természetesen min­denkor eligazítják a közön­séget, hogy a helyükre ta­láljanak. Az éppen jelenlevő MOKÉP gazdasági ellenőr, Kiss László ehhez még hozzáteszi: — Valóban kellemetlenek a recsegő székek. Félő azon­ban, hogy az újak beépítése sem hoz gyökeres változást, annak ellenére, hogy ezek már jóval erősebbek. A szék­sorok ugyanis a padlóhoz vannak csavarozva, s az elég­gé elavult állapotban van. Teher alatt recseg-ropog. Uj padlózásra viszont pillanat­nyilag sajnos nincs lehető­ségünk ... A nyilatkozat nem meg- ívugtató. Legfeljebb annvit saptunk belőle, hogy re- :spaés helyett ezentúl ropo­gásban lesz részünk. J. Z. ÜNNEPÉLYES CSEND ho­nol a Hámán Kató iskola folyosóján. A fali tablók kö­zül tizenkettőn is ott moso­lyog Benke Lajosné igazga­tónő arcképe. Az igazgató­nőé, aki... no, de róla, ma­gáról beszéljen a történe­lem ... A felszabadulás Székely­udvarhelyen érte. Előtte ott élte a kis fizetésű tanítók re­ménytelennek látszó, keser­ves életét. Munkájáért sem­miféle elismerést és megbe­csülést nem kapott. Körü­lötte a háború vad vihara dühöngött... Egy szép na­pon aztán beköszöntött a csend, a béke, a nagy felsza­badulás. És a szovjet kato­nai parancsnokság segítsé­gével két hét múlva ott meg­nyitotta az iskola kapuját. HANEM A HABORÜTÖL nehéz menekülni. Csak jó­val később került Ceglédre, de az itteni iskolában 1944 áprilistól egészen 1946 nya­ráig hadikórház volt. 1947- ben egy teljesen üres épü­letben kezdődött a tanítás. A gyerekek hoztak hazulról székeket, később pedig köz­adakozásból szerezték be a legszükségesebb kellékeket. És bizony nem volt köny­A nemzet napszámosából országgyűlési képviselő nyű dolog egy „államilag ki­helyezett” nevelőnek fele­kezeti iskolában tanítania! Állandó ellentét dúlt a ne­velők között, de óriási sza­kadék tátongott a nevelők és a gyerekek között is. A lelkek nyugalmát csak a szocialista erők győzelme hozta meg. De amikor az apácák kivonultak a mos­tani Hámán Kató iskola épületéből, ott újra csak az üres termek maradtak. Ám attól kezdve sokat segített az állam, s ma már barátsá­gos, egészséges, tiszta és jól felszerelt tantermek, neve­lőszobák, gyakorlótermek, kitűnő szemléltető eszkö­zök, rádió, tv, magnetofon és vetítőgép áll a tanítás szolgálatában. Tizennégy éve 460 tanuló­ja volt az iskolának 18 ne­velővel. Ma huszonhat ta­nár közreműködésével 680 gyerek tanul ebben az isko­lában, ahol tizenkét év óta Benke Lajosné az igazgató. A tíz-tizenkét évvel ezelőt­ti fiúk lányok ma már ko­moly felnőttek. Az igazgató­nő gyakran találkozik velük. Legutóbb, amikor a Május 1. Ruhagyárban tartott poli­tikai beszámolót, örömmel hallgatta több régi tanítvá­nyának szavát is. S micsoda öröm árad sza­vaiból, amikor arról beszél, hogy tanítványai közül csak itt Cegléden nyolc-tíz mint! végzett tanár tevékenyke- j dik! Ilyenkor sohasem érzi; magát fáradtnak, pedig a; város egyik legnagyobb is-'í kólájának vezetése és egyéb 'f közéleti ténykedése súlyos j feladatot jelent. Az igazga-! tónő sok éve nagy hozzá- J értéssel és teljes odaadás- \ sál ténykedik a nömozga-^ lomban is. 1936-B AN, kisdiák korá-S ban járt először az Ország- házban, egy csoportos ki-$ rándulás alkalmával. Ami- $ kor 1958-ban mint ország-^ gyűlési képviselő belépett a Parlament üléstermébe, hogy részt vegyen az országgyű-^ lésen, eszébe jutott 1936-tól ^ 1958-ig a küzdelmes, hosszúi út. 1962-ben ismét képvise- i lővé választották és ő látja ^ el az Országgyűlés Kultu-jJ rális Állandó Bizottságának ^ titkári tisztségét is. ^ Benke Lajosné mindezek ^ ellenére egyszerű nevelőnek $ és munkásnak tekinti önma-í gát. Vallja, hogy munkaadója % a ceglédi választó közönség, % amely nemcsak rászavazott, ^ hanem munkát kíván tőle. ^ (—sor) í A Beloiannisz utcaiak kérdik; ÉS AZUTÁN? Közel két év óta járhatat­lan a Beloiannisz utca, mert a csatornaépítők felszedték az utca kövezetét. Azóta elkészült a csatorna, a kövezet mégsem került vissza a helyére. Az utca lakói sokszor szor­galmazták már az úttest hely­reállítását. Bár nem volt köny- nyű megérteni, mégis belenyu­godtak abba, hogy mindaddig ne készüljön el az új kövezet, amíg a régi vízvezetékcsöve­ket ki nem cserélik. „Az elmúlt napokban — ír­ja egy olvasónk — örömmel figyeltük azoknak az embe­reknek a munkáját, akik az úttest két oldalán felbontották a még ott maradt kockakövet. Akkor azt hittük, hogy ez már a vízvezeték építése miatt tör­A KISZ-oktatás sikere érdekében

Next

/
Oldalképek
Tartalom