Pest Megyei Hirlap, 1964. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-24 / 250. szám

Tudósítóink jelentése arról: hagyun folyik aa elmar átló tsa-ekben a VI. ÉVFOLYAM, 250. SZÁM 1964. OKTÓBER 24, SZOMBAT Tágabb helyiségbe költözik a napközi otthon Monoron MA! MŰSOR Mozik Ecser: Séta a nárciszok körül. Gomba: Keresztesek, I—II. Gyöm- rö: Trubadúr. Maglód: Honfogla­lás I—II. Mende: Már nem olyan időket élünk. Monor: 8 és Va (szé­lesvásznú). Nyáregyháza: Nápoly négy napja. Pilis: Férjhez menni tilos. Tápiósáp: Iván gyermekkora. Tápiósüly: özvegy menyasszo­nyok. Űri: özvegy menyasszonyok. Üllő: Nyáron egyszerű (széles­vásznú). Vasad: Hogy állunk, fia­talember? Vecsés: Az ifjúság édes madara (szélesvásznú). 9íszezon végi hajrá** SZÜRETI SZORGALOM Hrutka János így tudósít Péteriből: Az irodában az elnöki asz­tal körük a gépszín alatt, a kovácsműhely előtt és másutt — közös témát vitatnak a Rá­kóczi Tsz-ben: a „szezonvégi hajrát'1. Megkérdeztünk néhány ve­zetőt, vajon ők miként véle­kednek arról, hogy termelő- szövetkezetüket a betakarítás­ban a 8., a vetésben pedig a 19. helyre rangsorolták? — Az utóbbi napok bosz- szantóan kiadós esőzései mé­lyen íeláztatták a talajt, meg­sokszorozták őszi napjaink amúgy is terhes gondjait — mondta a névrokon: Hrutka János elnök. — A betakarítás­nak jól nekilendültünk: táb­láról táblára előre meghatáro­zott sorrend szerint végeztük a burgonya, a cukorrépa sze­dését, a kukórica törését... Nyársik Ferenc, Domóczki Pál és Békési Lajos, a tsz-trakto- rosai és két gépállomási trak­toros megfeszített erővel (sok­szor bőrig ázva), dicséretre méltóan dolgoztak. A szántás- ban-vetésben tapasztalható nagyfokú lemaradás főként azzal magyarázható, hogy a rossz idő beállta előtt nem küldött megfelelő számú erő­gépet a Monori Gépállomás, így a kenyérgabonának csak a kétharmadát vetettük el, hát­ravan még a búzavetés. Szán­tási feladatunk még száz, hold. Amíg a nedves talaj nem „fo­gadja" a gépeket, addig a fel- sáikkadt területeken megszervezzük a kézi vetést. Ügy véljük, hogy egy tíz­tagú brigád, napi húsz holdas teljesítménnyel, enyhítene ve­tési gondjainkon. Szó van ar­ról. hogy műtrágyaszóró-bri- gádot is alakítunk. Boros Bálint párttitkár any- nyit fűz hozzá: — Ha a kisebb beosztású ve­Ügyeletes orvos vasár­nap Gombán—Úriban: dr. Pénzes János (Gomba), Gyömrőn—Mendén: dr. Lányi Péter (10—12 és 17— 19 óra között a gyömröi egészségházban rendel. Más időpontokban megtalálha­tó lakásán: Mende, Fő u. 6. Telefonon hívható este 9 óra után is a gyömröi rendőx’örsröl. Telefon: Men­de 11.) Monoron: dr. Ba­logh József. Üllőn: dr. Csík Pál. — Ügyeletes gyógy­szertár Monoron a főtéri. HOGYAN CSINOSÍTSUK OTTHONUNKAT? Erre a kérdésre kapnak választ a gyömröi művelő­dési házban hétfőn este 6 órakor a nők akadémiájá­nak hallgatói. Lakatos Lászlóné előadása után A modern otthon és A korszerű lakások című filmeket vetítik. Jó hír a borivóknak! A gyömröi Petőfi Tsz-ben az idén körülbelül száz hektó­£SsS — Nem adtak lovat alá­juk! Felső-Nyáregyházán szüreti bál volt vasárnap. A KISZ-vezetőség egyik tagja levélben számolt be a sikeres rendezvényről, ugyanakkor elpanaszolta azt is, hogy a tsz-vezető- sége (korábbi ígéretek el­lenére) nem adott lovakat a felvonuláshoz ... Ugyan miért? val több bor terem a ter­vezettnél. BÁL, MESE, KIÁLLÍTÁS A vecsési művelődési házban ma este reggelig tartó bált rendeznek. — Holnap mesedélelőttöt tar­tanak, diafilmekkel, tele­víziókkal, 1 mesekönyvek­kel illusztrálva. — A kép­zőművészkor tagjainak munkáiból vasárnap dél­után 4 órakor kiállítást nyitnak.­A BÉNYEIEK VÁLLAL­TÁK A LEGTÖBBET A Ki mit vállal? moz­galom keretében Bényén töltötték ki (a lakosság ará­nyához viszonyítva) a leg­több vállalási lapot. Szép eredmények vannak Tá­piósápon, Úriban, Ecse­ten, Maglódon és Monoron is. * SÓDER MÁR VAN A Munkásör utcai is­kolába sárban-vízben; az agyonkoptatoít, gidres-göd- rös téglajárdán botladoz­nak a gyerekek. Pedig ide betonjárdát terveztek és ígértek! Ott is van már a sóder az árokparton, tíz- tizenöt kupacban. Ha ce­ment is lesz. meg kivite­lező házi brigád, meg jó idő is — akkor talán még az idén elkészül a járda. S ha nem? Akkor még egy őszt és telet, meg egy tavaszt is vcgigcuppoghatnak a kis­iskolások. SZÓVÁ TETTÜK, hogy a Cegléd és Környé­ke Élelmiszer Kiskereske­delmi Vállalat a monori 48. számú húsboltot a kör­nyék lakóinak sérelmére szeptember elején bezár­ta. A mai napon végre is­mét felhúzták a rolót és az üzletben bőséges vá­lasztékkal megindult az árusítás. HAT AZ UTAS Tegnap a MÁVAUT mo­nori pályaudvarán egy is­merős autóbuszvezetővel találkoztam, aki bukósi­sakban állt kollégái kö­zött. De... mit vegyenek fel a szegény utasok? Befejeződött a nyolcfor­dulós lövészbajnokság a „Béke Kupa” járási és me­gyei osztályában. A megyei osztályú bajnokság vég- eredménye: 1. Vecsés, 2. Maglód, 3. Monori-erdö. A járási bajnokságban: 1. Monor, 2. Ecser, 3. Üllő. PILISIEK A NÉP­STADIONBAN A Szabad Föld Kupa dön­tőjét november 7-én a Népstadionban játssza le a Pilisi KSK a budaörsi csapattal. PEDAGÚG USHIÁNY Tanítónőt keres Gyöm­rőn a Vasipari Ktsz KISZ- kultúrcsoportja Bródy Sán­dor: Tanítónő-jének cím­szerepére. AUTOSTOP Zuhogó esőben álltunk az út mellett Maglódon, autó­buszra várva. Warszawa típusú, állami rendszámú személykocsi közeledett. Autóstoppal is szívesen mentünk volna, hogy meg­meneküljünk az esőtől. Ám a vezető mellett a „főnöki helyen" egy zsák ült. intet­tünk a kocsinak, de az vad tempóban tovább hajtott. Mintha egy liszteszsáknak integettünk volna .. I zetők olykor nem önhatalmú­lag intézkednek, hanem be­tartják az elnök, a mezőgaz­dász utasítását, nem maradunk le ennyire! — Gazosak voltak a beta­karítandó területek; az új Or­kán járvasilózót késve kap­tuk meg, így a silózás hátrál­tatta a szántást — tájékozta­tott a menet közben felmerült hibákról Sándor János, a gé­pek és fogatosok brigádveze­tője. összegezve: az időjárás és a gépállomás okozta nehézsé­geken kívül vannak olyan ter­mészetű hibák is, melyeket „házon belül'’ kell orvosolni ahhoz, hogy a finis eredmé­nyes legyen! Bognár Miklós csütörtö­kön nyomát sem találta Tápiósápon a „hajrá-han­gulatnak”. Tapasztalatairól így tudósít: Az utóbbi időben nem szo­katlan kép: zuhogó eső és el­néptelenedett határ fogadja a Tápiósápra érkezőt. Csak az Urgehegyen szüretel harminc ember, három fogat hordja a szőlőt. Horinka István párttitkárt nagyon bántja, hogy őszi ve­tőszántásból 1170 holddal szemben csak 770 van meg; 600 holdra tervezett őszi búza­vetésből csak 200. Az egyéb adósság szintén nagy: 1700 köbméter siló; 150 holdon ku­koricatörés, szárvágás, 400 hold őszi mélyszántása. — Mindenkit " mozgósítot­tunk — mondja Horinka elv­társ — fogatosok, gyalogosok készenlétben állanak, csak az idő javulna már meg. Az el­múlt két hétben nyolcvan milliméter csapadék esett! A beszélgetésbe bekapcso­lódik Polinger Ferenc elvtárs, a járási instruktor is és el­mondja, hogy sokkal előrébb állna a tsz, ha nem a háztájihoz kezdtek volna előbh A tsz présházába éppen most hoztak be szőlőt, meglett idős emberek dolgoznak itt, tempó­san. A 60 éves Kohajda Já­nos bácsi így summázza vé­leményét: — Kevesen vagyunk és idő­sek, nem bíi'juk már úgy a munkát, mint évekkel ezelőtt. Meg aztán kevés a kereset! Nekem tizennyolc lovat kell gondoznom napi egy egy­ségért, amelynek az értékére nem jók a kilátások ... Népes asszonycsapat érke­zik, ők is bekapcsolódnak a beszélgetésbe, de a nevüket nem hajlandók elárulni. — Képes volna a sápi nép megszakadni is — mondják — de legalább harminc-harminc­öt forint lenne biztosítva egy napra. Greskó István, a szőlős bri­gád vezetője. Érdeklődünk tő­le is, hogy. mi a véleménye a tsz nagy lemaradásáról. — Nem tudom, hogy le va­gyunk maradva. Mi csak sző­lővel foglalkozunk, esetleg besegítünk más munkákba. — Vállalt a brigád negyven hold kukoricatörést! — Eddig még nem tudtunk hozzákezdem ... — A háztáji? Persze, hogy le van törve! A pincében dolgozó öregek helyeselnek. A sápiak hátulkullogása, úgy látszik, már megszo­kottá válik, „beletörőd­nek” az emberek. Az el­múlt évek szervezési és ve­zetési hibái olyan súlyos károkat okoztak, amelyeket nagyon nehéz kiheverni. Több külső segítség kelle­ne ahhoz, hogy az igen tö­rekvő, szorgalmas sápi tsz- tagság rendbehozhassa a közös gazdaság zttdlt álla­potát! Amennyire megszokott a sápiak elmaradása, annyira meglepő az egyébként jól fejlődő maglóéi Micsurin Tsz 18. és 15. helyezése. Gyarmati Sándor péntek reggel náluk járt, s ezt lát­ta, hallotta: Hiába kerestük Álló Ferenc főmezőgazdászt a maglódi tsz irodájában. — Hol van az már! — kö­zölték velünk —, > valahol a kukoricaföldeken lehet meg­találni! A Dózsa-tanya körül sárten­gert láttunk. A Zetor kereke gyakran megperdült a síkos úton, a pótkocsi is elég sokat csúszkált, de rendületlenül ha­ladt előre. A szállítószalag mellett pörlekedő asszonyok fogták körül Szilágyi Jánost, a tsz új mezőgazdász-gyakor­nokát. Kertelés nélkül neki­szegeztük a kérdést: — Miért maradt le a tsz az őszi munkákban? — Erre elég nehéz válaszol­ni. A legnagyobb feladat a kukorica és a cukorrépa be­takarítása volt. A terület csaknem mind szerződéses. A Pestre járók, sajnos, nem so­kat segítettek a t.sz-es család­tagnak, az első elmaradás után megjött az esőzés, most szinte csak a gyalogmunkások tudnak a földre menni. Akik letörték a kukoricát, nem vágták le a szárat. Ha kicsit megülepedik a ta­laj, Orkán silózót hozatunk. A répaszedés könnyítésére répa- kiemelőt akarunk hozatni... Végezetül néhány szóban el­mondanánk a mi vélemé­nyünket: a Micsurin Tsz járá­sunk legjobban gépesített kö­zös gazdasága és így a ma­gyarázat mellett is kicsit ért­hetetlen, hogyan kerültek az elmaradók közé. A kukoricá­ból addig ne adják ki a részt, amíg a szár kint van! Az Or­kán silózó és a répakiemelő gép hozatalát ne csak tervez­zék, hanem valósítsák is meg. Spenger István, a pilisi Űj Élet Tsz-böl adott téle- f on jelentést pénteken dél­előtt: — Háromszáz hold búza még vetetten, hat gépi vonta­tás« .és. hat.. lófogatú.. .Y.etőgép várja, hogy rámehessen a föl­dekre, amelyek úgy feláztak, hogy a lovaskocsik nyomán felfakad a víz . . . Most éppen száraz az idő, de nagyon eső­re hajlik ismét. — A homokosabb területe­ken öt erőgép szánt, köztük a tsz három traktorosa: Gál Ká­roly, Sedró Mihály, Haluszka Károly. Az őszi vetések alá százkilenc, a tavasziak alá há­romszázhuszonegy hold föld felszántásával adósak még. A betakarításban erős a hajrá: háromszázan törik a kukoricát, két erőgép és har­mincöt lovasfogat szállítja be a termést. A szárat csak 139 holdról takarították be. A napraforgót hét holdról nem kombájnolta le még a gépál­lomás. Ez húszezer forint kár* Egyheti jó idő kellene még ahhoz, hogy ilyen ütemben végezni tudnának. — Az elmaradás Virág Ist­ván főmezőgazdász szerint nem vészes, mert ha még a napokban földbekerülhet a mag, a terméssel nem lesz baj. Az elmaradás oka szerin­te a sok eső ... Megint csak kénytelenek va­gyunk megjegyezni: a Hunya­di Tsz-ben is ilyen volt az időjárás! Nem lehet mindent annak a számlájára írni! Pontos válasz Szaporán esik az eső, fúj a szél. Beesteledett. Kis tcher- taxi kering Mende utcáin. A Bajcsy-Zsilinszky utat keresi. Sehol egy lélek. Akinek van, még a zsalut is behúzza, úgy zárja ki a rossz időt. A háztábla — ahol van —, még a reflektor fényében is alig látszik. Végre, az egyik verandán mozgás. Egy asszony matat valamit a nyitott kony­haajtó fényében. A vezető azonnal rádudál és hangos szóval érdeklődik, hol a keresett utca? — A mozi mellett felfelé a legelső — hangzik a válasz s máris csapódik az ajtó. Újra sötét, csend és eső. De vajon hol a mozi?..'. (k. m.) A járási versenybizottság a szerdai beszámolók alapján értékelte a tsz-ek őszi munkáját és az alábbi helyezést álla­pította meg: Betakarításban: 1. Csévharaszt, 2. Gyömrő, 3. Vecsési Zöld Mező, 4. Vecsési Ezüstkalász, 5. Ecser, 6. Gomba, 7. Monori Üj Élet, 8. Péteri, 9. Nyárgyeháza, 10. Bénye, 11. Mende. 12. Pilisi Hunyadi, 13. Monori Kossuth, 14. Tápió- süly, 15. Üllő. 16. Úri, 17. Kává, 18. Maglód, 19. Tápiósáp, 20. Pilisi Üj Élet. Vetésben: 1. Gyömrő, 2. Csévharaszt, 3. Ecser, 4. Vecsési Zöld Mező, 5. Nyáregyháza, 6. Pilisi Hunyadi, 7. Mende, 8. Monori Kossuth. 9. Bénye, 10. Káva. 11. Pilisi Üj Élet, 12. Úri. 13. Monori Üj Élet, 14. Üllő, 15. Maglód, 16. Gomba, 17. Tápiósüly, 18. Vecsési Ezüstkalász, 19. Péteri Rákóczi Tsz, 20. Tápiósáp. Miután az értékelés ismertté vált. tudósítóink felkerestek néhány, a tabella végén helyet foglaló tsz-t, hogy megnéz­zék: mi az oka az elmaradásnak, mit tesznek annak érde­kében, hogy felzárkózzanak a többi tsz-hez, s ők is időben végezzenek vetéssel, betakarítással? Ennek alapján a Monori Köz­ségi Tanácsnál e hó 19-én meg­kötött adásvételi szerződés ér­telmében a szóban levő ingat­lan a monori napközi otthon elhelyezése céljára köztulaj­donba került. A szükséges átalakításokat már csak tavasszal tudják végrehajtani, így addig ideig­lenes berendezkedéssel veszi birtokba új otthonát a monori napközi otthon. A felsőbb hatóságok megér­tő segítsége révén létrejött ésszerű rendezéssel nemcsak a napközi otthon nyer egészsé­ges, korszerű és minden szo­ciális követelménynek meg­felelő elhelyezést, hanem itt kap helyet a monori községi tanácsháza udvaráról áthelye­zésre kerülő központi konyha is. A napközi otthon jelenlegi he­lyét a Kossuth-iskola politech­nikai műhelyei foglalják el, miáltal több száz tanuló gya­korlati oktatásának lehetősé­ge szintén megoldást nyer. Az átköltözések lebonyolí­tásával a Kossuth-iskola mel­letti életveszélyessé vált öreg épület teljesen felszabadítva, .lebontásra kerülhetne és az így szabaddá tett területen le­hetőség nyílna az iskola bő­vítésére. (Dr. Hpszly) Már több ízben foglalkoz­tunk a monori napközi otthon megfelelő elhelyezésének problémájával. Kereken egy évvel ezetőtt közöltük, hogy dr. Nagy István járási főor­vos vegyesbizottsági egészség- ügyi vizsgálat során megálla­pította: a napközi otthon je­lenlegi elhelyezése csak sziikségmegoldásnak tekinthető, mert ezek a helyiségek erre a célra nem alkalmasak. A ter­mek szükek, tizenkét négyzet- méteres teakonyha szolgál egyszerre tálalónak és moso­gatóhelyiségnek, százötven személy étkeztetése mellett. A vizet kannákban kell horda­ni. A csöppnyi udvarból a gyerekeknek játszóhely alig jut, így aztán gyakran kerül­nek ki a forgalmas utcára. A központi konyha — elég mesz- sze — a községi tanácsház ud­varán van, ugyancsak szűkös, alkalmatlan, sőt sok tekintet­ben kifogásolható elhelyezés­ben. Mindezeket figyelembe vé­ve, az illetékes járási és me­gyei szervek elfogadták a Bajcsy-Zsilinszky utca 11. szá­mú Abonyi-féie ingatlan megvásárlásával kapcsolatban előterjesztett megoldási terve­zetet; megadták a lehetőséget az ügy végleges rendezésére. Barbárok ideje Az ügyeletes szobában enyhe meleg terjeng. Az idős munkásőr, Madarász József újságot olvas. A Prónay-kü- lönitmény garázdálkodásairól szóló írás mellett hosszasan elidőzik. — Bizony nem ismeretlen előttem néhány gaztette en­nek a bandának — mondja — hiszen Gyomron is ga­rázdálkodtak nem egy alka­lommal. Emlékszem, minden vigalmat, összejövetelt meg­tiltottak. Ám pont arra az időre esett a Havasi-táncis­kola vizsgabálja, amit a szi­gorú ukáz ellenére sem ha­lasztottak el. Javában állt a bál, mikor feltűntek az ajtó­ban a különítmény nagy da­rab martalócai. A zene azon­nal leállt. Az emberek is dermedjen várták, mi lesz. Köztudott volt Havasiék zsi­dó származása. A táncmes­ter lélekjelenléte mentette meg őket. A dermedten áll­dogálók között eltáncolt egy „erdélyi olájost”. A meg­szállott nacionalistáknak na­gyon megtetszett és senkit sem bántottak. — Khón Armin — a zsidó pap fia —, már nem volt ilyen szerencsés. Pedig na­gyon rendes ember volt. Pol­gárit " végzett és postai kéz­besítőként dolgozott. A vo­natról ráncigálták le és né­hány szavas ,.párbeszéd” után többen nekiestek, van- dálok módján ütlegelni kezd­ték. Saját lábán nem is tudott hazamenni. Kocsin vitték a szülői házhoz. — Számtalan hasonló eset történt Gyomron is, másutt is. A barbárok ideje azon­ban lejárt. Nyugodtan alhat ma már mindenki. Zsidó, ci­gány, magyar egyaránt... (Gy—)

Next

/
Oldalképek
Tartalom