Pest Megyei Hirlap, 1964. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-01 / 230. szám

CSÜTÖRTÖKI NAPLÓ — „Múzeumi kiilönszámot" jelentet meg a gyömrői párt­szervezet agitációs híradója, a Képes Kirakat, amelynek fel­adata: széles körben népsze­rűsíteni a múzeumépítés ügyét. — Befejezéshez közeledik a cukorrépa szedése a gombai tsz-ben. A betervezett 20 va­gon helyett 21 vagon répára számítanak. — Háromemeletes társasház építését kezdte el Budapesten a Gyömrői Építőipari Ktsz, 1 millió 350 ezer forintos költségvetéssel. — Kiiencszáz zsák Amsel- fajtájú német vetőburgonya érkezett a napokban a pilisi Uj Élet Tsz-be. Még további 6 vagon burgonyavetőmag ér­kezését várják. — A közelmúltban ülésezett az Országos KISZÖV választ­mánya. Az ülés egyik napi­rendjén vezetőségkiegészítés szerepelt. A vezetőségi tagsá­gáról lemondott Polgár Sán­dor helyébe a választmány Galambos Miklóst, a Gyömrői Szabó Ktsz elnökét egyhangú­lag megválasztotta. Gratulá­lunk ! — Uj juhhodályt építenek 90 ezer forintos beruházással a kávai tsz-ben. VIDÉKE A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A fegyveres erők ünnepén VI. ÉVFOLYAM, 230. SZÄM 1964. OKTOBER 1. CSÜTÖRTÖK Járásunk a statisztika tükrében (III.) Mezőgazdaságunk - számokban nagyon szomorú adatot is: az itatásos borjúnevelés aránya tavaly a mi járásunkban volt a legalacsonyabb. Néhány adatot vizsgáljunk meg most a járáson belül, tsz-enként. Szántóterülete az üllői tsz-nek van a legna­gyobb (2733 hold), a további nagyságrend: Gomba, Űj Élet, Űri Béke, Pilis Üj Élet, Tá- piósáp Petőfi, Monor Kossuth tsz (valamennyi 2000 holdon felül). Az alakulat párltitkára ünnepi beszédét tartja Levelesládánkból: Kissé több figyelmet... A budapestiek, akiknek ro­konaik vagy ismerőseik van­nak Vecsésen, évek óta meg­szokták, ha látogatóba jönnek, az 50-es villamossal utaznak a Béke-térig, s onnan MA­IS AU T-busszal* tovább. Nagy volt tehát a meglepe­tésük, amikor az 50-es végál­lomásnál a busz nem állt bent. Itt tudták meg, hogy az útjavítás miatt a buszra már a Szarvascsárdánál kellett volna átszállani. Mert aki ezt nem tudja, annak két lehető­ség kínálkozik a továbbjulás- ra: vagy visszamenni a Szarvascsárdáig, vagy gyalog nekivágni Vecsésnek. A leg­több utas ezt választja. De rossz idő esetén, esetleg gye­rekekkel, csomagokkal több kilométert megtenni nem kel­lemes. Pedig ez elkerülhető volna, ha a MÁVAUT megkeresésére az 50-es villamosokon egy fi­gyelmeztető táblát tennének ki, hogy akik busszal óhajta­nak továbbutazni, azoknak a Szarvascsárdánál kell leszáll- ni, avagy a kalauzoknak meg­hagynák, hogy erre figyelmez­tessék a közönséget. Ellenke­ző esetben bizony előfordul, hogy a póruljárt utasok, a hosszú gyaloglás közben nagy­nevű költőnk szavai szerint: „Áldó imádság mellett, Mondják el.,. neveiket!” Reén József Vecsés Termelőszövetkezeteink az elmúlt évben 43 383 holdon gazdálkodtak. Ebből szántó: 34 032, kert és gyümölcsös: 203. szőlő: 1160, rét: 2088, le­gelő 3325, erdő: 1895 hold. A tsz-ek szántóterületének nagyságrendjében járásunk Cegléd és Nagykáta után a harmadik. Területünkön leg­nagyobb mennyiségben őszi búzát és kukoricát termel­tünk. Őszi búzából 8,5 mázsás holdankénti átlagunkkal har­madik helyen, kukoricából a 14,5 mázsát átlaggal a 8. he­lyen állunk a 11 járás között. Búzából felülmúltuk a megyei átlagot (8.1 mázsa), kukoricá­ból jóval alatta maradtunk a 15,8 mázsás megyei szintnek, Általában termésátlagainkkal nem dicsekedhetünk, egyedül csalamádéból sikerült magasabb szintet elérnünk, mint más járásoknak. A szőlőkről állapotuk és koruk szerint készült statisz­tika. A 3957 hold szőlővel be­telepített terület 10,4 százalé­ka jó, 63,3 százaléka közepes, 23 százaléka gyenge, 3,3 szá­zaléka (130 hold) pusztuló. Kor szerinti megoszlás: 1—4 éves 9,2; 5—12 éves 4,1; 13— 25 éves 7,4; 25 évesnél idő­sebb 79,3 százalék. Tsz-einkben az elmúlt év­ben 100 holdra 13,4 darab szá­mosállat jutott. Az állatsűrűséget _ tekint­ve, negyedik helyen ál­lunk a járások között. Állati termékekből 100 hold­ra: 7441 liter tej, 2239 darab tojás, 52 kiló gyapjú, 1760 ki­ló sertéshús, 1254 kiló mar­hahús esik. Ezek meglehető­sen közepes eredmények, egyedül a sertéshús mennyi­ségében érünk el jó (máso­dik) helyezést. Találtunk egy A KISFIÚ, AKI VOLTAM rjúvös, szeles idő volt 1944 szeptemberében. Legalábbis ti úgy érezte az a vékony, kopottruhás, rövidnadrágos emberke, aki először indult el az iskolába. Szinte egész Gyomrot keresztül kellett neki gyalogolni, hogy elérje a fiú polgári iskola épületét, ahol második műszakban ta­nították az első osztályos kisdiákokat. A kisfiú szeretett iskolába járni és nagyon csodálkozott rajta, mikor a ta­nító bácsi az izgalomtól remegő hangon közölte, hogy hol­nap nem kell iskolába menni. És lehet, hogy soha sem kell már. O tthon is különös dolgok történtek. Este az ablakra mindig kék papírt tettek, hogy a petróleumlámpa bágyadt fénye se látsszék az utcára. Az apu se járt dolgoz­ni, pedig ő a világ legszorgalmasabb apuja. Reggel és este, hangos ágyúdörej verte fel álmából és az ismeretlen zajt nem tudta hóvá sorolni. Mikor egy puskagolyó tévedt be az ablakon és anyja hajából néhány szálat kitépve a sár­falban állapodott meg, sírva fakadt. Bár nem tudta miért. Mikor a bunker már nem nyújtott biztos menedéket, a rokonok pincéjébe menekültek. Itt ismerte meg az oro­szokat. A sok koplalás után ők adtak neki enni. A front elvonult, ismét visszaköltöztek a régi lakás­ba. A puszin falak közé. Apu ismét dolgozni kezdett. A hétéves gyéréit már nagy élettapasztalattal rendelkezett. Mikor anyja elment délután jegyet ragasztani, elmaradt éjszakára lisztet szilálni, hogy családjának naponta 1—2 kiló kenyeret keressen, a fiú segített nővérének takarítani és tudta már, hogy mi a koplalás. Sajnálta is az éhezőt. A jobb módú szomszédhoz járó tejeslánynak- otthonról lo­pott kenyeret. A zsírhoz, amit a zsírpapírból olvasztottak ki, nem mert hozzányúlni. A szomszéd srácokkal gyakran evett pirított kukoricát. A száraz kenyérdarabkákat pi­rított kenyérnek nevezték el. A vasárnap déli kukorica- prósza — sütemény volt... zóta 20 év telt el. A kisfiú is felnőtt. A koplalást már mindenki elfelejtette. ha néhanapján szóba is kerül, mindenki igyekszik másról beszélni. A község fel- szabadulásának 20. évfordulója közeleg. A fiúnak a sok eltelt év távlatából is feldereng egy szovjet katona arca, aki enni adott neki... Gyarmati Sándor A Az ünnepség után az úttörők kellemes hangulatban ba­rátkoznak a katonákkal (Tóth Ambrus felvételei) A fegyveres erők napja al­kalmából ünnepséget rendez­tek a gyömrői egységnél is, amelyen megjelent László Gyula elvtárs, a járási párt- bizottság osztályvezetője; Szíjjártó Lajos elvtárs, a já­rási tanács vb-elnöke; Ko­vács József őrnagy, a mun­kásőrség. Kozák Sándor őr­nagy a kiegészítő parancsno­ka; Fejes József főhadnagy járási rendőrkapitány; Török Mária községi vb-elnök és mások. Az ünnepség kezdete előtt az 1088 sz. gyömrői Zrínyi Ilona úttörőcsapat köszöntöt­te az alakulatot és rövid kis műsorral kedveskedett a ka­tonáknak. Az alakulat párttitkárának ünnepi beszéde és a paran­csok felolvasása után, a szov­jet hadsereg egyik közeli egységének küldötte üdvözöl­te magyar fegyverbarátait, ezután átadták az ajándék- tárgyakat, emléklapokat, ju­talmakat a legkiválóbb tisz­teknek és harcosoknak. Szeptember 26-a ismét je­lentős eseményként került a csapatok naplójába. Ehhez a dátumhoz fűződik az első magyar helység: Battonya fel- szabadulása. Itt keltezve ke­rült el valamennyi őrshöz ezen a napon (néhány he­lyen vasárnap) az országos expedíciós parancsnokság fel­hívása az expediciós mun­kára. Rendkívüli csapatgyű­lések, tábortüzek közben ér­kezett a parancs. Az aláb­biakban beszámolunk néhány rendkívüli csapatgyűlésről. ★ Fényárban úszott szomba­ton este a gyömrői tó. Itt tartotta ünnepi csapatgyűlé­sét az 1079. sz. Körösi Csorna Sándor úttörőcsapat. Várták az expedíciós parancsot. A tópartot apró kis fáklyákkal világították ki, hasonlókép­pen a tóban méltóságteljesen úszó csónakot. Meghitt, ba­ráti légkört teremtett ez a környezet. A parancs elhang­zása után meggyulladt a Vállaljuk felirat, amely je­lezte, hogy a csapatból 13 őrs vesz részt az expedí­ciós munkában. Nagy él­ményt jelentett a pajtások­nak és a megjelent felnőt­teknek ez az esti csapatmeg­mozdulás. Reméljük, hogy e nagyszerű kezdetet év közben is sok jó ötlet, hasznos munka és szórakozás fogja követni. ★ Vasárnap reggeltől Gyöm- rő utcáin egyenruhás úttö­rőket lehetett látni. Riadó­készültségben volt a 4. sz. Jelky András úttörőcsapat. Várták az expedíciós pa­rancsot. Este 6-kor az őrsök a piactéren gyülekeztek. A tér közepén karcsú ezüst nyílként nyúlt az ég felé a rakéta. Több járókelő meg­állt érdeklődve. Egész kis tömeg figyelte a katonásan felsorakozó pajtások jelen­tésadását. Uttöröcsapt vi­gyázz! Fogadás középről! — vezényszavak után begör­dült az expedíciós paran­csot hozó oldalkocsis mo­torkerékpár. A kiszálló mun­kásőr elvtárs — a csapatot patronáló KISZ-szervezet tag­ja — átadta a borítékot. A pa­rancs elhangzása után ki­gyulladtak a vállalást je­lentő kis csillagtüzek. A lel­kesedés nagy volt, amit még fokozott a honvédség A rakéta útnak indul a válla­lásokkal a járási expedíciós parancsnokságra KISZ-szervezete, akik meg­lepetésként rakétákkal és puffancsokkal egész tábori hangulatot varázsoltak a tér­re. A csapat 15 őrse közül 14 vállalta a feladatot, ez­zel már közelebb került a / y Vállaljuk! Vállaljuk! Vállaljuk! jubileumi emlékzászló meg­szerzéséhez. A rakétán elhelyezett 15 ablak közül 14-en tekintet­tek ki a vidáman mosoly­gó pajtások, az őrsök tag­jai. Arcukról ez volt olvas­ható: büszkén vállaljuk az expedíciós munkát. A rend­kívüli csapatgyülés befeje­zéseként útjára indították a rakétát, amelynek feladata volt az expedíciós vállalá­sok eljuttatása a járáshoz. E feladat végrehajtásával a riadó alkalmával legjobb eredményt elért Pillangó őr­söt bízta meg a csapat. így jutott el hétfőn reggel Vár­nai Katalin, Blázi Magdol­na, Bálint Éva, Kovacsoc zi Mária, Kristóf Zsuzsa és Papp Erzsébet pajtások ál­tal a rakéta a járási ex­pedíciós parancsnokságra, ahol viszonzásként megkap­ták a részvételi jegyeket. ★ A monori 51. sz. Ady End­re úttörőcsapat valamennyi őrsének vállalása között ott szerepel a csapatotthon épí­tésében való részvétel. Az ősz folyamán végzett társa­dalmi- munka értékének egy részét is arra fordítja a csapat. Az építkezés felett az ipariskola KISZ-szervezete vállal védnökséget. Virányi László építésvezető társa­dalmi munkában vállalja a tervrajz elkészítését és a munka irányítását. A csa­pat tagsága előre is köszö­netét mond minden segít­ségért. A csikós meg a hegy leve Ernyedten birkózik a nyár az ősszel. Néha borzongás suhan a levegőben. Valaki söpri a főutcán a betonjár­dát. A seprű porzó suhogá­sát, a vasárnap délután ásí­tó csöndjét, különös hang töri meg: — Hortobágyi vagyok ám én! Látná csak, hogy ülöm meg a lovat... — hallom a kiskapuból. Node, ezt már csak meg­nézem. Mokány kis magyar ember áll a sarkon, ünnep­lőben, csizmában. Kezével szélesen magyaráz, néha úsz­nék a levegőben. — Hova való bácsi? — : szólítom meg, csak, hogy ad­jam a szót. — Hortobágyi vagyok én, kérem — és valamiféle (ta­: Ián csikós) nótát kanyarít I mellé huncutul. — 600 csikó \ van az én kezem alatt — i komolyul a hangja. — Úgy i megülöm én a lovat a sző- \ rén, hogy olyat... — nyilván i valami nagyot akart mon- ; dani, de aztán mégse fe- i jezi be. í — Megmondaná a nevét, | pörgetem tovább a fonalat, i mert érdekel. \ — Nagy Mihály a nevem i — húzza ki magát akkurá- : tusán. Csikós vagyok én a j javából. i Jól megnézem magamnak. ; Láttam én már csikóst, de \ csak a kiállításon. Itt, a fő- \utcán még soha. Régen ki- \ halt már Monorról a csikós- : nép. Ez meg igazi horto- ; bágyi! ízes tiszántúli beszé- ; dét szívesen hallgatnám so- i káig. i — No, de megyek már — ; nyújtja kezét vagy harmad- \ szór — mert várnak! \ — Hej, de hortobágyi va­I gyök ám én, oszt úgy meg- i ülöm a lovat... — mondo- • gatja csendesen kántálva, in- \ kább csak magának és óvato- \ san lépeget a lakodalmas ház i felé. Kellő tisztelettel nézek utá- ; na, de azért most nem tud- : nám elképzelni: hogy ülné : meg a lovat. Ha a csikója : nem is, de Strázsahegy leve i megingatta. Fekete János — 180 hidrclektct gyárt eb­ben az évben a Monori Vas­ipari Ktsz, 4 millió forint ér­tékben. — Hatvan mázsa lucerna- magot ad le a gombai tsz ter- |ven felül a Vetőmagtermeltető i Vállalatnak. A járási elnökség októberi eseménynaptára l-én: Kisdobos őrsvezetők körzeti képzése 4-én: Járási őrsvezetői találkozó — kerékpártúra kere­tében — Gyomron. 12-én: Kisdobos rajvezetők képzése körzetenként. 18—20-ig: Csapatvezetői túra Sopronba. 25-én: Körzeti kézilabda-villámtorna. Mende—Ceglédi Honvéd ! 2:0 (10) A szezon legszebb és legizgalma- j sabb mérkőzését láthatta a szép; számn mendel közönség. A baj-; nokságra is esélyes Ceglédi Hon- ; véd a kiesés ellen küzdő Mende; ellen mindent megtett a győze-; lem kivívása érdekében. A ha-1 zaiak azonban óriási lelkesedés- ! sei játszottak, s a második fél-: időben a feljavult fedezetpár, de | főleg a végre eredményesen és. jól játszó Tóbiás révén remek: támadásokat vezettek. Több gól; is születhetett volna! Valameny- ; nyi mendei csatár kihagyott egy-; egy nagy helyzetet, de főleg Kon- ; da maradt adós a befejezésekkel. : A honvédek a mezőnyben tetsze- : tösebben adogattak, de a kapura j ezúttal nem voltak veszélyesek. . bár meg kell említeni, hogy ne-« kik is volt gólhelyzetük. ; A mendei csapatból kiemelkedő; játékot nyújtott Bartos, Kárpáti és ; a két gól szerzője: Tóbiás. Min-; den játékos becsületesen har-: colt, s ha a további mérkőzéseken ! is így fognak küzdeni, akkor si-' kerülhet a bentmaradás! (szuhányi) : MAI MŰSOR Mozi Úri: Délután 5-kor Madridban. ANYAKÖNYVI HÍREK Vecsés Házasságot kötöttek: Derbák Sándor és Gábor Mária, Kanyi- csák István és Kovács Rózsa, Molnár Ferenc és Békési Teré­zia. Kiss Lajos és Jenei Gizella, Frühvvirt Mihály és Völgyesi Má­ria. Timár Frigyes és Tar Julian­na. Elhunytak: Jámbor! Jánosné Ábander Erzsébet 75 éves, Gott- rich Ádám 84 éves. Fegyveres erőink ünneplésére gyűltek össze járásünk több körzetében szeptember 29- én úttörőink. A ragyogó idő­járás kedvező volt e nagy­szabású megmozduláshoz. A csapatok többsége 5—6 kilo­méteres gyalogtúra után ér­kezett el a kijelölt gyüleke­ző helyre. Monori-erdőn, Gyomron és Vecsésen több mint ezer gyermek gyűlt ösz- sae, hogy megemlékezzenek a fegyveres erők napjáról és megrendezzék a már hagyo­mánnyá vált számháborút. A déli órákban sor került egy kis társadalmi munkára is: gáztól, hozottól tisztogatták meg a legelőt. A pilisi Leányotthon pajtá­sai kettős ünnepet tartottak. Ez a csapat születésnapja is. ; Az évfordulóra rendezett | akadályverseny, melyet a ki- ; jelölt gyülekező helyig vé- : geztek el, szintén jól sike- ; rült.

Next

/
Oldalképek
Tartalom