Pest Megyei Hirlap, 1964. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-07 / 235. szám

PEST MEGYEI 1964 OKTÓBER 7. SZERDA Szabály és felelősség — Az elmúlt évben 1368 . ügyet vizsgáltunk meg, és mostanában is igen sok a feljelentés, különféle sza­bálysértések miatt — néz fel a statisztikai kimutatásokból Nagy Lászióné, a Budai Járási Tanács szabálysértési előadó­ija. Miközben kérésemre aktá­kat, jegyzőkönyveket kérés elő, eszembe jut, hogy milyen nehezen, keserű sóhajtások kíséretében nyújtottam át utolsó húsz forintosomat egy rendőrnek, aki iryegakadá­lyotzta „szabálytalan átkelése­met” a Baross téren. Ez is szabálysértés volt, meg ‘is bűnhődtem érte, de vajon mi­lyen szabálysértések azok, amelyekről hosszú jegyző­könyvek beszélnék, s nem húsz forintba kerültek, mint az enyém, hanem kettő-há- trom ezerbe? Akik az erdőt rongálják — A budái járás területén sók az erdő. Nagy vad- és növényvédelmi területek van­nak itt, amelyeknek gondo­zása népgazdasági érdek — mondja Bállá Sándor osztály- vezető —, de lelkiismeretlen emberek tönkreteszik az er­dőt, letörik a gallyakat, a cser­jéket, s ezekkel üzérkednek. — Hogyan lehet az erdő- rongálók ellen fellépni? — Szabályos hatósági eljá­rás indul ellenük, a kerület­vezető erdész, vagy mások fel­jelentése alapján. Azonban nehéz a dolgunk ezen a terü­leten, mert nem kapunk a szabálysértőkről pontos ada­tokat, ami a gyors elintézést megkönnyítené — mondja Bal­ia Sándor. 'Más a helyzet a mezőőrök tevékenységével. 1 Velük köz­vetlen kapcsolatban áll a sza­bálysértési hatóság. — Hogyan történik egy-egy ügy kivizsgálása? — A feljelentés után nyil­vános. helyszíni tárgyalást tartunk, társadalmi aktívák jelenlétében — feleli Nagy Lászlóvá. Drága „bevásárlások1« Sokan megtévednek, csak egyszer „próbálnak szeren­csét”, de Cz. T. törökbálinti kalauznőnél nem erről volt szó. Tíz percen belül két Mó­ricz Zsigmond körtér környé­ki önkiszolgáló boltban tett, több, mint J00 Ft értékű árut — a kosár helyett a saját tás­kájába. Nagy Lászlóné arra is em­lékszik, hogy mivel védeke­zett: „nem tudom, hogy miért tettem” — ami egyébként szo­kásos a hasonló esetekben. Volt azonban olyan, aki tud­ta, hogy miért tette. Egy or­vos, aki nem szükségből, ha­nem fogadásból emelt le a pultról fél liter pálinkát — de elvesztette a fogadást. Mások szórakozottsággal mentegetőznek, vagy azzal próbálnak a felelősség alól ki­bújni, hogy az árut más bolt­ban vásárolták, sokan nehéz anyagi körülményeikre hivat­koznak a társadalmi bíróság előtt. K. D—né is Solymárról, aki „szükségből” pálinkát, ka­kaót, csirkét, szardíniát tett a saját kosarába a bolti helyett. — Elég drága bevásárlás volt ez — mondja Nagy Lászlóné — hiszen a bírság minden esetben az eltulajdoní­tott érték ötszöröse. Felhív­juk a figyelmet ilyenkor arra, hogy mennyi mindent vásárol­hatott »volna azért a pénzért, amit büntetésből kifizetett. — Hogyan viselkednek a szabálysértők a tárgyaláson? — Általában \ beismerik, hogy hibáztak, de vannak, akik cinikusak, a feljelentőt okolják, vagy bizonyítani pró­bálják, hogy nem lopás tör­tént, hanem megtévedtek .. -. Az önkiszolgáló boltokban történt eltulajdonítások oka többnyire a vásárlók fegyel­mezetlensége, öntudatának hiánya. De sok esetben az el­lenőrzés lazasága szinte alkal­mat ad a szabályok és az em­beri becsület követelményei­nek semmibevevésére. Gabonabehordás helyett — tiizolőszállítás — Sok a gond az ipari sza­bálysértésekkel — folytatja Balta Sándor —, a szabályta­lan fuvarozások nagy károkat okoznak a népgazdaságnak, különösen akkor, ha árdrágí­tással is járnak. Erden a termelőszövetkezet nem tudta megfelelően meg­szervezni nyáron a gabonabe- hordást. Ugyanakkor egyes tsz-tagoknak a TÜZÉP-töl fel­vásárolt szenet még Rác kévére is elfuvarozták, engedély nél­kül. Nemcsak a fuvarnak és a lapáttal mért szénnek volt nagy az ára, a bírság is nagy volt. — Milyen büntetést kapnak a szabálytalan fuvarozók? — A maximálisát, 2000— 3000 Ft-ot. A kontárokkal is sok a baj, és ugyancsak maximummal büntetjük az ilyen visszaéléseket is. G. I. festőiparostól Pilisvö- rösvárott, megvonták az ipar- engedélyt. Munkája nem volt kielégítő, adóhátraléka is volt. Először nem adta be az iparengedélyt, azt mondta: elkallódott. — Nem felelt meg a való­ságnak ez az állítás — mond­ja Balta elvtárs — ihert szépen bekeretezve elhozta aztán osztályunkra, többszöri felszólítás után. G. X. 57 esetben vállalt munkát iparengedély nélkül, mert nem volt hajlandó a visszavonást tudomásul ven­ni. A szülők felelőtlensege Újból előkerül a statisz­tika. A társadalmi tulajdon elleni és az ipari szabály- sértések mellett nagyszámú a feljelentés az iskolai mulasz­tások ügyében. — Nehéz a helyzete az el­bírálónak — veszi át a szót ismét Nagy Lászlóné —, mert ha kisebb számú ts.äz; ' olyan eset, amikor a szülői % dolgozni kényszeríti a gye-; rekét iskola helyett, sokszor), előfordul, hogy az ellenőr-* ' zés hiánya miatt kell bün­tetnünk. A szülők nem for­dítanak gondot arra, hogy felvegyék gyermekük érde­kében a kapcsolatot a pe­dagógusokkal, a szülői mun­kaközösséggel, és ennek se­gítségével megakadályozzák az indokolatlan hiányzást. Ha mindkét szülő dolgozik is — erre kell, hogy legyen lehe­tőség. A szabálysértések több szempontból is károsak; nép­gazdaságunknak, mindany- nyiunknak, sőt, a szabálysér­tőknek is, hiszen jelentős, anyagi és erkölcsi kellemet­lenséggel járnak. Mégis, so­kan megfeledkeznek maguk­ról, s felelőtlenségük, pilla­natnyi megbotlásuk követ­kezménye már majdnem bűncselekmény. Adott eset­ben segít a büntetés, de ön­tudatra, fegyelmezettségre van szükség elsősorban. S ez nem társadalmi ügy. Juhász Erzsébet GDANSKI EMLEK Neptun a főtéren Három újfajta mosószer kerül jövőre forgalomba A Növényolaj- és Mosó- szeripari Kutató Intézet a Flóra áztató után most há­rom újfajta mosószert is ki­dolgozott, s á laboratóriumi vizsgálatok szerint az új mo­sóporoknak nagyobb a hatá­suk, minőségük pedig a leg­jobb külföldiekével vetekszik. Az egyik speciális, finom Moszkvai séta Szórakoztató szovjet film a fiatalokról „Juventus — ven tus” — fia­talság — bolondság — tartja a régi közmondás. A most be­mutatott Moszkvai séta című film alkotói mintha csak ezt a régi mondást akarták volna aláhúzni, sőt megerősíteni az­zal, hogy a fiatalság ma is ilyen: kedves, bolondos, játé­kosan bohém és bájosan játé­kos. Szórakoztató filmet tud­tak csinálni egy korosztályról, a 18—22 évesekről. Igen. Sem­mi másról, csak a fiatalságról. Mert ennek az alkotásnak tu­lajdonképpen nincs cselekmé­nye, s nem is történik" benne semmi. Csak játék a fiatal­sággal és a felvevőgéppel. Nincs időpontja, egy kiraga­dott nap hajnalán a felvevő­gép elkezd kísérni egy fiút, aki a messzi Szibériából ér­kezett repülőgépen. Aztán a Szibériából jött Vologya ta­lálkozik a moszkvai Koljával, Szásával és a kedves, szőke kislánnyal, Aljonával. S mi lassan megismerkedünk ve­lük. Megtudjuk, hogy Kolja éjjeli műszakban 'a Metro épí­tésén dolgozik, Vologya sza­bad idejében irogat, sőt az egyik folyóiratban már meg is jelent az elbeszélése, Aljonka a GUM áruház le­mezosztályán elárusítónő, Szá­sa pedig éppen „ma” nősül, s zsebében ott van a katonai be­hívó. Végigjárjuk velük Moszkvát, nevetünk gyerekes huncutságaikon és sajnáljuk, amikor leszáll az este és a fia­taloknak búcsúzniok kell egy­mástól és tőlünk, nézőktől. A Metro-állomáson háromfelé indulnak: Vologya a repülő­térre, Kolja dolgozni, Aljon­ka pedig haza. A búcsúzásnál egy pillanatra elszomorodnak, aztán ismét visszatér a mo­soly arcukra. S Kolja fülbe­mászó dalba kezd, mert hol­nap minden kezdődik elölről, A közönség pedig kellemes, szórakoztató másfél óra után indul haza. Mert fiatalokat ilyen kedvesnek, Szeretetre méltónak már régen nem áb­rázoltak. Az utóbbi években túlságosan sok kiábrándult, kiégett, sőt néha megvetni való fiatalt láthattunk a vásznon. Pedig hát számos olyan bol­dog, vidám 18—22 éves fiú­val és lánnyal találkozhatunk, mint amilyeneket Georgij Da- nyelija, a film rendezője be­mutatott nekünk a Moszkvai sétában. A film alkotógárdája maga is fiatal. Talán ezért is sikerült olyan jól munkájuk. Mert a film fő erénye; az, hogy a i'endező, az operatőr és a színészek át tudták „men­teni” a filmszalagra azt a bá­josságot és könnyedséget, ami csakis a fiataloké, ami az övék volt / mindig, s az övéké is marad. Csak az ő grima­szaik ném vissza taszítóak, csak az ő ártablan-huncut meg­jegyzéseik nem szemtelenek. A négy fiatal színész — Ga­lina Polszkih, Alekszej Lok- tyev, Nyikita Mihalkov és Jevgenyij Sztyeblov nagyon tehetséges. Minden bizony­nyal sokat hallunk még ró­luk. Szinte nem is játszottak a filmvásznon, hanem éltek, saját magukat adták. Külön kell szólnunk Vagyim Juszovról, az operatőrről. A gyönyörűen fényképezett esti sugárút és a befejező képsor a Metróban, emlékezetes ma­rad. Az a jelenetsor pedig, amikor Aljonka sétál, szalad, táncol az esőben, már opera­tőri filmetűd. Sebes Erzsébet mosószer, gyapjú, műszál as, selyemanyagokhoz alkalmas. Alacsony hőmérsékleten, 48 fokos vízben használható, s ami igen lényeges, kíméli a ruhát. A mostani Tisztaság­hoz, Ideálhoz hasonlítható, csakhogy kétszer olyan jó ha­tású, mint ezek. A másik új mosópor a „magyar Sunil” a labora­tóriumi próbákat fényesen kiállta. Előnye, hogy a ruha­nemű rongálása nélkül tisztít, s rengeteg ruha mosható ki vele. Összetételénél fogva nem engedi visszarakódni a ruhára a már leoldott szeny- nyet. Különlegessége, hogy akár mosás nélkül is tisztít­ja a fehérneműt, elegendő, ha kellő áztatás után — a ru­hát a mosószeres vízben fel­forralják, megkevergetik, s ha kihűl, lehet öblögetni. A "harmadik mosószer fo­lyékony, s ilyet a hazai ipar még nem gyártott. A labora­tóriumi vizsgálatok alapján a szakemberek még a hason­ló külföldieknél is jobbnak tartják. A világossárga,színű, olaj sűrűségű \ univerzális szer gyapjú, pamut, selyem, műszál anyagok tisztítására egyaránt alkalmas, forró és alacsony hőfokon egyaránt kifejti jó hatását., A három új mosószer nagy­üzemi receptje elkészült, pró­bagyártásúk megkezdődött. Jövőre több száz tonnányit hoznak forgalomba belőlük, hogy a laboratóriumi próbák után a háziasszonyok is le­vizsgáztathassák. (MTI) Űtban a tengerre SZERETET tok még? — kér­dezte. Sanyi valóság­gal húzta a dok­tor nénit. — Majd ha ki­jutunk ebből a kukoricásból, meg elhagyjuk az erdőt, látni fog­juk, hol lakunk. Igazán mondom... Az akácosnál már csetlett-bot- lott a Sanyi gye­rek a fáradtság­tól, es nagyokat dobbant a szíve. Ott már a dok­tornő húzta kezé­nél fogva őt a cuppogó sárban. De Sanyika azért szóval tartotta: apukám nincs itt­hon, ö traktoros, olyan hirtelen jött a vihar, hogy alig tudtam a konyhába zavarni a nyuszimat is, amit a keresztapa adott. — Nyuszid is van? — kérdezte lihegve az or­vosnő. — Van, de ha kell, a doktor né­ninek adom — ajánlotta Sanyi. A betegnek nagy szüksége volt az orvosra. A dok­tornő alaposan megvizsgálta, gyógyszert is vitt magával, elbe­szélgetett vele. Sanyi nézeget­te az asztalon a gyógyszereket és megkérdezte, me­lyiktől gyógyul meg anyuka?/ — Ami tv szí­vünkben fészkel — válaszolta az orvosnő — mert a legjobb orvosság: a szeretet. Sanyika ezt még nem érti. Most lett első osz­tályos. De a taní­tó bácsi majd el­meséli neki. Galgóczy Imre Régi utcarészlet (Foto: Sági Ágnes) Mi az abszolút álszentség ? Az angliai Birminghamben egy nagyáruház a fehérneműs kirakatokban felállított — há­lóinget vagy pizsamát bemuta­tó — kirakatbabák ujjára, jegygyűrűt húzott! A furcsa intézkedésre az adott alkalmat, hogy a város egyik begyepesedett fejű lako­sa kifogásolta a lenge öltöze­tű kirakati babákat, akikről nem tudni, hogy mifélék, minthogy jegygyűrű nélkül hálószobái környezetben muto­gatják magukat... Birmingham egyébként ar­ról nevezetes, hogy a világhí­rű balerinának, Anna Pavlo- vának, ebben a városban hosz- szú trikóba öltözve kellett a Hattyúk tava főszerepét eltán- colnia, mert a közönség nem tűrte a táncosnő meztelen li­bának látványát. Ausztriában nincs tariásáíj ? Pusoma Béla 34 éves, bür. tetett előéletű segédmunka fóti lakos, elhatározta, hog Nyugatra szökik. Hozzá : kezdett Vállalkozásához, á. a határőrség az osztrák he tárnál, Nagycenk és Kopház között elfogta. Előzetes letai tóztatásba helyezték, és ma: indították ellene az eljárás Pusoma a kihallgatások sorá elismerte szándékát, és védc kezesként előterjesztette, hog neki tartásdíjat kell ‘fizetni: Remélte, hogy Ausztriába megszabadul ettől a köteles ségtől... Sanyiék a Var­jas-dűlőben lak­tak. Egy óra gya­logosan a falutól. Az út birkaakol, akácos, meg ku­koricás mentén kanyarog. Egy na&y zá­por után, orvosért futott végig ezen az úton Sanyi. — Doktor né­ni! Anyukám be­teg, kinn a földön érte a vihar, át­ázott, most fek­szik, kiverte na­gyon a láz. Gyó­gyítsa meg dok­tor néni! — kér­te a gyerek. Már tündöklőit a vacsoracsillag az égen, mikor az orvos meg a gyerek nekivágott az útnak. A suho­gó kukoricás mel­lett a fiatal Orvos­nő megfogta a gyerek kezét: — Messze lak-

Next

/
Oldalképek
Tartalom