Pest Megyei Hirlap, 1964. október (8. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-04 / 233. szám
NAGYKÁTAI JÁRÁS RÉSZÉRE I. ÉVFOLYAM 10. SZÄM 1964. OKTÓBER 4. VASÁRNAP Séta a „milánói“ romházban, amely a fejlődés útjában áll A szelei üzem iparosodásunk, magva lehetne Műszak vége a Tápiószelei Faipari Ktsz telepén. A munkások már szállingózna^ kifelé a kapun. Mi 'Budavári Istvánnal, a ktsz műszaki vezetőjével most indulunk felfedező utunlkra. Iparkodunk, hogy még találkozzunk velük, a durva anyagot szelídítő emberekkel. Akiknek 'keze alól távoli országokba is eljutnak a különböző műszerasz'talök Tápiósze- léről. Két év óta ugyanis exportra dolgozik a szövetkezet. Mintlha csak meg akarná hazudtolni önmagát a híres tápiószelei ktsz, egy romos ház fogad, — Ez a hármas brigád munkahelye — mondja a kísérőm. A brigádból már csak Németh János és Badenszíky László található a műhelyben. Mindketten fiatalok. A munkájukról kérdeztem őket. — Szeretjük ezt a szakmát — hangzik a válasz. Csak egyet kifogásolnak. Az öreg épületben sem mosdó, sem öltöző nincs. Budavári Istvánnal is erről beszélgetünk. — Tervünk van a ktsz bővítésére. Ennek keretében a főépületre emeletet építenénk. A romos épületet pedig lebontanánk, amelynek helyére egy harminchat fős kézi műhely épülne. Így el tudnánk helyezni a ktsz más részlegeit is egy helyen, valamint a mosdókat és öltözőket is. A pénz már biztosítva' van, csak egy dolog akadályozza a megvalósítást. Az említett romos épület tulajdonosa milánói lakos. Mind ez ideig sem a község, sem a járás, sem a megye nem tudta elintézni a bontási engedélyt. Ez pedig akadályozza az építkezést. Közben a ktsz terve 1964-ben 6,5 millió Ft volt, 1965-re a terv már 7,6 millió forint. — Ha ennek a feladatnak, s a MET- RIMPEX Külkereskedelmi Vállalat megrendeléseinek is eleget akarunk tenni, feltétlen szükséges a bővítés — mondja Budavári István. A gépházban elcsendesedett a szalagfűrész és az egyengető gyalu. Ez a hely a bölcsője azoknak a laboratóriumi berendezéseknek, amelyeket azután a műhelyekben tovább formálnak. — Ez a C elemasztal — mutatja be kísérőm. — Hogy mit tud? Négy fiókja van, és külön álló, ez az előnye a szomszédságban látható egybeépített polalográffal, vagy szerel- vényes pódiummal szemben. Természetesen a laboratóriumban végzendő munkától függ az, hogy melyik alkalmazása célszerűbb. A sarokban egy becsomagolt és vámkezelt, ugyancsak C elemasztal található. Még egy pár nap, és búcsút vesz társaitól, az útirány: Moszkva. Egy másik műhelyben kapnak fényes ruhát a külföldi útra induló termékek. Tavaly óta savra keményedő, világos szürke zománcfestékkel vonják be őket, amelyet a Latok- és Festékipari Vállalat csak erre a célra gyárt. A ma ötvenhét fővel dolgozó ktsz az ötvenes években alakult. — Ma már nincs sok híja annak, hogy üzemmé fejlődjünk — mondja a műszaki vezető. A mezőgazdasági jellegű járásban íme egy ipari mag, egy lehetőség, mégpedig nem is akármilyen. Fejlődését a messze földön híres termékeivel magwk a tagok határozzák meg. Vannak azonban olyan akadályok is, amelyek nem tőlük függenek. Ilyen az a „milánói" romház, amely makacsul ragaszkodik létéhez. Az utca képét is elcsúfítja tátongó ablaküvegeivel, veszélyt jelent a járókelőkre, és a ktsz fejlődésére egyaránt. Beékelődése — reméljük — nem sokáig lesz akadálya a Tápiószelei Faipari Ktsz fejlődésének. Kőszegvári József A TÁBORTŰZNÉL A néphadsereg napja alkalmából jól sikerült úttörőünnepséget és tábortüzet szervezett a Tápiógyörgyei Általános Iskola Mező Imre úttörőcsapata. Részt vett az ünnepségen Török József százados, a járási katonai kiegészítő parancsnokság képviselője. A tanulók és a szülők számára a nyári úttörőtábor életének megelevenítése, a tábortűz lángjai mellett nagy és maradandó élményt jelentett. Csütörtök óta átveszik a mustot — Halló! Itt Hegedűs pincevezető! — Jó napot kívánok Hegedűs elvtárs, a Tápió mente munkatársa vagyok. Érdeklődöm, hogy a hirtelen megindult szüret kellő felkészültségben találja-e a pincegazdaságot, nem lesz-e zavar a must átvételénél? — Annak ellenére, hogy a szüret a vártnál előbb veszi kezdetét, teljesen készen állunk a must átvételére. — Mennyi szerződést kötöttek tavalyhoz viszonyítva? — Lényegesen többet. — Az elmúlt években sok volt a panasz az átvételre, a hosszú várakozások és ácsor- g'ások miatt. Ez így lesz az idén is? — Ütemtervet készítettünk a must átvételére. Arra kérjük a termelőket, hogy saját érdekükben és a mi munkánk megkönnyítésére az ütemtervet minden körülmények között tartsák be. — Még egy kérdést: a pincegazdaság területén hol vannak az átvevőhelyek? — Nagykátán, Tápióbicskén, Szentmártonkátán és Magdol- natelepen. (Kaposi) Vérüket áldozzák az élet oltárán A A tengerbe dobott, ismeretlen megtalálónak szánt, üvegpalackba zárt, Verne-regény üzenetnek szárazföldi testvérkéje született. Bedobva Nagykátán, kifogva Hamburgban. Feladója Bíró Erzsiké nagy- kátai 16 éves tanuló kisleány. A megtalálók — hamburgi emberek. Hogy is történt? Erzsiké kimegy a földekre diny- nyét szedni. Egy dinnye, egy hegyes kés, s a neve, a lakcíme máris beörökítve a dinnyehajba, amely tízezer és tízezer „névtelen” társával az exporthullámok vonalán elindul a nagyvilágba. M e gszámlál ható napok múltán tekintélyes külsejű, cég-nyomásos levél érkezik Erzsiké címére Hamburgból. Tartalma egy hamburgi képeslap, három aláíró szívélyes üdvözletével, s egy levél, ugyancsak három aláírással. Ismeretlenek mutatkoznak be Erzsikének, mint Hamburg egyik legnagyobb importvállalatának alkalmazottai. Az ő kezükbe került a dinnye. Keresték és megtalálták a térképen Nagykátát, s annyit tudnak országunkról, hogy a Balaton nagyon szép. Kérik Erzsikét, adjon közelebbi adatokat magáról, küldjön lakóhelyéről látképet s nagy volna örömük, ha levelezésük folytatódna. Egyszerű, kedves történet, egyben elgondolkodtató. Az Ember jelentkezett itt, aki közös sorson, szenvedésen vagy kissé mosolyt- fakasztó egyszerű dinnyepostán keresztül bár, de jószándékkal, meleg szívvel keresi, megtalálja és köszönti embertársát. Az egyszerű kisemberek mily könnyen megtalálják egymást! A vető szántás — a vetés és a betakarítás értékelése Sorrend Tsz neve, hí lye: Vetőszántás Őszi búza Betakarítás Ej yi Ragyogó szeptemberi nap volt, a nap meleg sugara simogatta az emberek arcát, akik a szeretet, az emberség, az élet oltárához mentek áldozni. Véradónap volt Tápiósze- lén. A hír körbejárt. Megmozdult tőle Tápiószele és Farmos lakossága. A száraz számadatok azt mondják: százhuszan adtak vért, összesen harminchét litert. De mi van emögött? Felemelő kép fogadott a terembe lépve. Fehér köpenyben az orvos és a véradók. Az ágyakon egymás mellett a község elnökhelyettese, a református lelkész, két mosolygó képű cigánylegény, akiknek jó kedélyét semmi sem zavarta meg. Egymás barna bőréről viccelődtek, miközben arra kérték, fényképezzem le őket. Egy ággyal lejjebb egy asz- szony feküdt, karjába azok tetoválták a számot, akiknél milliók vére semmit sem jelentett. ‘ Nem volt itt különbség, sem vallási, sem más. Itt csak ember volt, igaz, őszinte barát. Tudták, érezték, ez kötelesség. Mindenkiről nem tudunk külön-külön írni. De itt volt például a hatvankét éves Búkor Imréné, aki mint szervező és véradó jelent meg. Igaz, tőle nem vettek vért, mert elmúlt hatvan esztendős, de őszinte szívvel jött. Sok esetben az akarat többet jelent, mint a tett. Sajnálatos színfoltja volt e nemes találkozónak, hogy a két község pedagógusait egyedül Orbán Árpádné, a szelei tanácsot csak Fehér Sándor elnökhelyettes képviselte. Viszont nagyon kedves jelenet volt látni Babái Áron- nét tízhónapos gyermekével a karján. Édesanyja tavaly kórházban volt, érezte kötelességét. Az élet oltárán áldoztak ... J. I. 1. Tápiószecső, 2. Tápiószentmárt) 3. Tápióság, Kosst ti 4. Nagykáta, M. í 5. Tápiószele, Tájf: 6. Tápióbicske, Ä 7. Nagykáta, KosAi 8. Farmos, Űj Éle 9. Tápiószőllős, 10. Tápiógyörgye, 11. Szentmártonkátfc, 12. Tápiószentmárt 13. Kóka, Kossuth 14. Pánd, Egyetértő 15. Tóalmás, Lenin 16. Üjszilvás, Köss í 17. Szentlőrinckáta 18. Tápiószentmárt etértés n, Úttörő •h . B. ómenti irilis 4. th :tőfi öld Mező Kossuth m, Kossuth s ala; j b A fenti értékelés kezetek termelési mainak megfelelően sítés százaléka tént. A vetőszánt maradás mutatkozi történt előrehaladás szelei Tápiómenti piószentmártoni Ko melőszövetkezetben. szövetkezetben a tást elsősorban a késése gátolta. Ezér kára kell a köveik szakban nagyobb gi dítani. Az őszi búza v< rásunkban öt s: nem kezdte még mosi Uj Élet, a pá értés, a szentmártoni suth, a tápiósze\\ Rákóczi és a Petőfi termelőszövet A takarmánykever őszi árpát és a tál i k dctektí th Űj Világ n, Rákóczi teljesítés százaiéi 81 i 38 50 67 22 41 72 23 34 65 5 56 65 25 32 71 33 17 78 7 34 61 — 53 64 — 47 53 33 19 55 — 50 65 13 26 55 9 40 62 — 40 61 7 30 58 13 22 57 12 22 55 — 20 a szövet- vetették a járás szövetkeze- tervszá- teiben. a telje- A betakarítás értékelésénél án tör- a siló, a cukorrépa, burgo- áfcban le- nya, kukorica és naprafor- i. Nem gó betakarítását vettük ala- a tápió- pul. s a tá- Nagy a lemaradás a tápió- suth tér- bicskei Április 4 Termelő- E két szövetkezetnél, ahol az összes Vetőszán- betakarítási tervfeladatot takarítás mindössze 17, - a tápiógyör- e mun- gyei Zöld Mező Termelö- •ző idő- szövetkezetnél 19, az újszil- ojkdot for- vási Kossuth Termelőszövetkezetnél 22, a tápiószent- e ését já- mártoni Rákóczi Termelő- Jövetkezet szövetkezetnél 20 százalékra a far- teljesítették. Egyet- Elismerés illeti a tápiósze- Fjítai Kos- csői Egyetértés és a tápió- tmártoni sági Kossuth termelőszövet- ószőllösi kezetet, ahol az őszi mun- I ezet. kák beindulása óta a műnket, az kák üteme szervezetten és rfzsot el- megfelelően halad. r íi Veszedelmes betört két ítélt el a Nagykátai Jár isbíróság szeptember 30-án. Tv róczi János és Lévai József i jszilvásd, Magvető Almanach-estet rendez az 1964. évi őszi könyvhetek alkalmából október 6-án este 7 órakor a járási könyvtár. Közreműködik Aradi Nóra művészettörténész és Várkonyi Mihály író, az Almanach szerkesztője. Tanácsülés lesz október 5-én, délután 3 órakor Tá- pióságon, este 7 órakor Tóalmáson. Termelőszövetkezeti akadémia indul Szentmártonkátán október 7-én. Első előadást dr. Lakatos József, a járási tanács elnöke tartja: „Az öröklés jogi kérdései” címmel. Kellemes találkozás fővárosi művészekkel, akiktől azért többet vártunk Tápiószecsőre látogatott a József Attila Színház együttese Az idei Tápió menti napok alkalmával, a múlt héten Tápiószecsőn paraszt—művész találkozót rendezett a Hazafias Népfront, a helyi párt- szervezet és a művelődési otthon. A budapesti József Attila Színház művészei jöttek el egy kis kulturális kirándulásra, ismerkedésre, beszélgetésre. Sajnos, az időjárás veszélye miatt le kellett mondaniok az izgalmasnak ígérkező szüretről. A vidéki emberek türelmetlenül, izgatottan és nagyon lelkesen várták a fővárosi művészeket. Kicsit művésziesen, késve érkeztek. Az első pillanatban idegenkedtek a vidéki környezettől, de a finom meleg birkagulyás, a frissen s u t u 11 édes must, a jó aro- májú szecsői vörös bor az ismerkedés és a barátságbötés cementjéül szolgált. Az összemelegedés után elsőnek a József Attila Színház két fiatal első évesével, Tóth Judittal és Bárány Frigyessel beszélgettem. Mindketten most kerültek fel Debrecenből. — Nem számítottam rá — mondta Tóth Judit —, hogy két év után Pestre kerülök. Kicsit félve jöttem, de a művészkollégákban meleg barátokra, segítő társakra találtam. És amit örömmel említek meg, mindjárt főszerepet kaptam Osztrovszkij „Az áldozat visz- szatér” című darabjában. — úgy tudom, ez ősbemutató lesz. — Igen. — Műfajilag hová tartozik? — Nem is tudom pontosan. szólt Lágy szives, segíts Darvas Ivánhoz. — Juditnak tragédia ez, aminek okozója én, a partnere vagyok. — Milyen sikernek örülnének most a legjobban? Tóth Judit és Darvas Iván csaknem egyszerre mondták: — A jövő heti bemutatónk sikerének. Szemes Marival szerep- próba közben beszélgettem: — Kedves művésznő! Látta-e a szerda esti televízióban Ibsen: Vadkacsájában saját alakítását? — Igen, láttam, s nagyon drukkoltam magamnak. Elégedett vagyok. De az igazi szerepemnek „A világ legszebb szerelmének" cigánylányát tartom. Kár, hogy már nincs műsoron. ,í mu- rjűndig a nait sze- iz élmévagy játszani? tói. idők mit Sok csinálni, Ánpadhoz í vészének i dni kell. ő fellép A Bodrogi—Törőcíft vészházaspár méig nyári utazás fáradal retné kipihenni, de nyékét nem elfelejt« i — Milyen színpadi, filmszerepet szeretne — kérdeztem Bodrog — Igazán nem ti mondani — válaszolt mindent szeretnék ami a színházhoz, s: tartozik. A ma nr szerintem mindent ti — Törőcsik művészi ma este? — Nem. Néző leszejc — Hogy néző? — Köszönöm, jól. Közben megér Gobbi Hilda is. De a színpadon láthatta a közönséggel, akik csit elégedetlenül Gobbi Hildának, Örk nak, Lóránt Hannán Juditnak, Szemes Sólyom Ildikónak, Árpádnak, Bodrogi Bárány Frigyesnek e: Ivánnak, mert többe vártak kedvenceiktől. űrbán László érzi mag it, mint cezett i íár csak együtt b|zony ki- lapsoltak yi Évá- k, Tóth Jarinak, Benedek (gyulának, Darvas jobbat ; ki 1 regényekben olvasták... valamint Ács Tivadar és Mu- hari Zoltán ceglédi lakosok éveken keresztül fosztogatták a környék italboltjait. Az új- szilvási 4. számú italboltba két alkalommal, majd a gyömröi kisvendéglőbe, a tápiógyörgyei 2. számú italboltba, a kákái kultúrcikkboltba törtek be és összesen hatvanezer forint értékű árut és készpénzt loptak el. Betörtek az ábonyi ruházati boltba is, ahonnan huszonnégyezer forint értékű árut vittek magukkal. Ezek után úgy akartak kereket oldani, hogy illegálisan megpróbáltak külföldre jutni. A nyugati határrészről már vázrajzokat is készítettek és látcsöveket vásároltak. Valahol „Nyugaton” akarták elkölteni a rablás útján szerzett pénzt. A vádlottak közül Ács Tivadar és Muhari Zoltán érettségizett fiatalemberek, Turó- czi János és Lévai József pedig jó szakmával rendelkeznek. Kihallgatásuk során de- tektívregényekre hivatkoztak, hogy az ötleteket onnan merítették betöréseikhez. A Nagykátai Járásbíróság Turóezi Jánost háromévi és kilenchónapi, Lévai Józsefet háromévi és hathónapi. Ács Tivadart kétévi és kéthónapi, míg Muhari Zoltánt kétévi és hathónapi börtönre ítélte. Az ítélet nem jogerőim.)
