Pest Megyei Hirlap, 1964. október (8. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-04 / 233. szám
Díszpárna és kacsa a „sztár“ c EG LED I J Á RAS É S C EG L É D\VÁR OS R ÉSZ ÉR E VIII. ÉVFOLYAM, 233. SZÁM 1964. OKTÓBER 4, VASÁRNAP Október 5—17: „Ceglédi ősz — Ceglédi szüret“ a kereskedelmi és vendéglátóipari napok jegyében Az elmúlt évhez hasonlóan az idén is gazdag programmal szolgálnak a KPVDSZ kulturális napok a Kossuth Szálló télikertjében. Az október 5—17-ig tartó műsor sorozatot a leghangulatosabb ceglédi évszak: az ősz jegyében állították össze. A kulturális napok nyitányaként 'október 5-én kistár- lat nyílik „Ősz a fotóművészeiben” címmel. A KPVDSZ fotoama- tőrök: Kaczur Pál, Nánási Iván, Tanhoffer Imre, valamint Tóth István, nemzetközileg is elismert alkotásaiból. A kistárlat október 5—9-ig tekinthető meg. Október 7-én „A ceglédi szüret” címmel Nyújtó Ferenc tudományos igazgatóhelyettes tart előadást városunk szőlő- és bortermelésének hagyományairól. Október 9-én nagyszabású divatbemutató lesz, amelyen a Pest megyei Ruházati Bolt manekenjei mutatják be a téli-tavaszi divatot. A divat- bemutatót tánczenei műsor, majd divatbál egészíti ki, amelyen fellép Halmi Gábor konferansz, Fazekas Nico- lette és Borvető János énekes. Zongorán kísér Idványi Iván. A kulturális napok második heti programját „Őszi színek” címen egy képzőművészeti kistárlat vezeti be. E kiállításon Oldal Lajos és Okos László ceglédi festőművészek, valamint Nagy László amatőr mutatja be legújabb alkotásait A kistárlat október 6-ig tart nyitva. Október 9-én „Ceglédi ősz’’ címmel kerül sor a kulturális napok névadó irodalmi műsorára. Ez alkalommal Berda József, Szálkái Miklós, Baltavári László és Farkas László költeményeit adják elő a Ceglédi Irodalmi Kávéház tagjai. Az esten vendégként ott lesz Berda László költő. Ez a műsor, a helytörténeti előadáshoz hasonlóan, a Kárpáti Aurél irodalmi asztaltársasággal közös rendezésben zajlik majd le. A kulturális napok programját október 17-én, szombaton, nagyszabású szüreti bál zárja le, amelyen Farkas Elemér ceglédi, Kárpáti Samu vecsési népi zenekara, a Kaposi tánczenekar, valamint Pécsi Ili és Péntek Lajos szórakoztatja a közönséget. A műsort szüreti játék és tánc, A rendőrség figyelmébe! Legfrissebb jelentésünk a kísértetek útjáról: a Mizsei útról Csúcsforgalmat visz a hátán ezekben a szüretes napokban a Mizsei út — teljes hosszában. Kísérteties ez az út az éjszakai órákban. Sűrű porfelhő és szurokfekete sötétség borul reá, s rajta egy különös „törvényenkívüli KRESZ” uralkodik. Nótáskedvű, pi- tyókás kerékpárosok haladnak cikcakkban az út teljes szélességében, persze lámpa nélkül. Traktorok pöfögnek vad iramban a sötét porfelhőben, az útpadkáról az árokba szorítva a gyalogosokat. Lovaskocsik imbolyognak sötét fantomként, kivilágítatla- nul. Teherautók száguldanak vad robajjal, vakító reflektorokkal ugrasztva szét gyalogost és kerékpárost. Ijesztő és kétségbeejtő látvány. Csak a szerencsén múlik, bogy nem esik itt minden percben egy baleset, mint ahogy szombat este 7—8 óra között egy Zetoros szorított az árokba egy világoskék me- legítős fiatalembert. Rendszámtábláját a pokoli porban nem lehetett leolvasni. Igaz, gyakran elterjed a hír — a szembejövő kerékpárosok hozzák —, hogy egy rendőr igazoltat és bírságol a kenyérgyárnál. Ilyenkor aztán a kerékpárosok az Ujárok hídján túl leugrálnak a kivi 1 ági táti an járművükről és gyalog tolják be azt a városba, de kerékpárral azért senki sem gyalogol kilométereket. Nem kellene erélyesebb eszközökkel megfékezni a KRESZ törvényenkívüli „lovagjait” a Mizsei út teljes hosszában? Egységes lesz jövőre a kézilabdacsapat Városunkban egyik legnépszerűbb sportág a kézilabda. A kézilabdások küzdenitudá- sukkal, hajrázásukkal még olyanokat is meghódítottak a kézilabda-mérkőzések látogatására, akik egyébként más sportágnak hódoltak. Éppen ezért nem meglepő, hogy sokan érdeklődnek felőlük, mert különböző hírek terjedtek el. Mint illetékest, az Építők sportköri elnökét, száraz Györgyöt kértük meg: adjon tájékoztatót a kézilabdacsapat életéből. — Valóban van több érdekesség mind a férfi, mind a női csapatnál. Osváth Tibort elhelyezték Ceglédről, Ocsay pedig abbahagyta a játékot. Ügy volt, hogy Csendes és Mo- nori is szögre akasztja cipőit, de mégsem: ők továbbra is a csapat rendelkezésére állnak. A férficsapatnál komoly átszervezések folynak. Gondosan készülnek a jövő bajnoki évre. Részt vesznek a budapesti teremkézilabda bajnoki küzdelmekben, ahol az új és fiatal játékosok összeszoknak és egységes lesz az új szezonra a csapat... A női csapatnál mint tudjuk, sok a fiatal. Ók igen lelkesek és a hozzalak fűzött reményeket befogják váltani. A jövő évi bajnoki szezonban már sokkal eredményesebbek lesznek. Még annyit, hogy a kézilabdapályáról még nincs döntés, valószínű, hogy továbbra is a megszokott helyen maradunk. Nyilatkozik az edző Ma délután 3 órakor a Vasutas sporttelepén a CVSE labdarúgócsapata a Budapesti Elektromos együttesét fogadja. Dr. Dékány Ferenc edző a következőket mondotta: — A siófoki rossz játék és vereség után jó játékot és feltétlenül győzelmet várok a csapattól. A múlt héten kiállított Cseh is játszhat, így minden valószínűség szerint a következő csapatot küldöm pályára: Hamza — Cseh, Gyikó, Császár — Laborer, Oláh — Liptai, Pintér, Máté, Csurgai, Halmi; esetleg szóba jöhet Darázs és Pákozdi is. — A közönség részéről sportszerű biztatást, a fiúktól jó játékot várok — fejezte be nyilatkozatát az edző. valamint igazi szüreti vendéglátás egészíti ki. Reméljük, hogy a kulturális napokon nemcsak a kereskedelmi és vendéglátóipari alkalmazottak, hanem városunk minden lakója jól érzi majd magát. Mégis lesz Nabucco A szeptember 13-ra hirdetett, de Szalma Ferenc operaénekes betegsége miatt elmaradt Nabucco előadást a Szegedi Nemzeti Színház október 28-án, szerdán este fél 8 órai kezdettel tartja meg a Kossuth Művelődési Házban. A bérletek, valamint a szeptember 13-ra megváltott jegyek erre az előadásra érvényesek. Jegyek korlátolt számban még kaphatók a Kossuth Művelődési Ház jegypénztárában. Több támogatást a ceglédi irodalmároknak! A Ceglédi Hírlap négy évvel ezelőtt Ceglédi termés címen tudósítást közölt ceglédi szerzők műveiről az irodalmi színpad keretében rendezett nagy sikerű .előadásról. A cikk szerzője arra a következtetésre jutott, hogy a tehetséges ceglédi írók, költők egyike-másika jobb publikálás mellett országos névre is szert tehetne. Hogy áll ma négy év után a ceglédi irodalmi munkásság publikálása? Nem túlzunk, ha azt mondjuk: semmivel sem jobban! Sőt! A ceglédi irodalmárokat és irodalombarátokat a művelődési házban működő Kárpáti Aurél irodalmi klub tömöríti és ez a klub igyekszik az írói munkásságnak teret találni. Sajnos, kevés sikerrel — bár ez nem rajta múlik! — A helyi újság volna hivatva a ceglédi irodalmat felkarolni, régebben erre volt is lehetőség. Ma már nincs! Az utóbbi időben „helyhiány miatt” a szépirodalom kiszorult a lapból. Igaz, hogy az Elet és Irodalom, a TisZatáj és több országos folyóirat időnként közöl valamit ceglédi- írók tollából. Ez azonban csak azt bi. zonyítja, hogy akad Cegléden olyan mű, amely eléri az országos színvonalat is. Az irodalmi klub nem ön. képzőkor, tagjai között már ismert nevek is vannak. Szálkái Miklós és Farkas László költő, dr. Zoltán Zoltán kritikus és közgazdasági író, Lakatos Kálmán műfordító rpellett névtelen, de tehetséges költők és írók is akadnak. Négy év alatt nem sikerült teret találni munkásságuknak. Végre az idén megszületett volna a ceglédi írók antológiája — ha megkapta volna a, szükséges támogatást. Hogy megkapja-e, nem tudjuk. Kecskeméten már régen megtalálták a módját, hogy saját íróikat, művészeiket a nyilvánosság elé vigyék. Nem kárbaveszett erőfeszítés és nem kidobott pénz, érdemes volna rajta elgondolkodni! S addig is, amíg megoldás születik, müveiket városi újságunkban publikálni... / D. Az abonyi téglagyár évtizedes gondjai, bajai Kotrógép, kiskemence, kerítés kellene Az abonyi téglagyárba lépve akaratlanul is olyan érzésünk támad, hogy még mindig vannak mostoha üzemek. Pedig az abonyi téglagyár nem rendelkezik rossz adottságokkal. Nyersanyaga körülbelül 50 évre elegendő, további bá- nyamélyítéssel pedig a tégla minőségét is javítani lehetne. Csupán egy kotrógép kellene hozzá. Mindezek ellenére a gyár, az idei 15 milliós előirányzatával szemben előreláthatólag 18 millió téglát állít elő. Egy százezres kiskemence beállításával azonban a termelést tovább lehetne növelni. Nemrégen zuhanyozót építettek, az üzemnek azonban nincs öltözője. Ez pedig egy több mint száz embert foglalkoztató gyárban, megengedhetetlen. A régi, átalakított helyiségben levő, úgynevezett ebédlő, szintén egyáltalán nem alkalmas erre a célra. A telep vezetőinek nagy bosszúságára kerítés hiányában átjáróház az egész üzem. Talán csak a szerencsének köszönhető, hogy a bányagödör tavában fürdőző gyermekek közül még egy sem fulladt a vízbe. Amikor a beruházási keretet elosztják, mindezeket helyes lenne figyelembe venni, s akkor nem az abonyi téglagyár gondjairól, hanem eredményeiről adhatnánk számot. Városunkban — mint mindenütt —, külön esemény a hetipiac. Ilyenkor jönnek be a külterületről az emberek vásárolni, s egyéb ügyes-ba- >s dolgaikat elintézni. A piaci napokon nyüzsög a város, nemcsak a piacon, hanem a boltokban, sőt hivatalokban is telt ház van. Fényképezőgéppel látogattunk ki a piacra, s íme ezt láttuk. Megkezdődött a tanítás, s a mamák többsége a piacon szerzi be a kislányok kézimunka-kellékeit. Nagy siketük van az előnyomott díszpárnáknak és különböző térítőknek. Képünkön két berceli menyecske vásárol előnyomott térítőkét Nagy forgalom volt a baromfipiacon. Most a hízott kacsa a „sztár”, volt is belőle jócskán a „standokon”. Sokan csak ilyenkor vesznek újságot, hogy egy kicsit tájékozódjanak a világ eseményei felől. Ócsai Géza árust fényképeztük le a - piacon, munka közben — Áramszünet: október 6-án és 7-én Dánszentmik- lóson, valamint az állami gazdaságban és a termelő- szövetkezetek területén az általános karbantartás miatt, reggel 8-tól délután' 4 óráig áramszünet lesz. Riportfilm készül Albertijáról A megyei honismereti akcióbizottság Cegléden tanácskozott A Hazafias Népfront megyei honismereti ákcióbi- zoltsága e héten egész napos tanácskozást hívott össze Ceglédre. A tanácskozáson a helyi honismereti akcióbizottsá- gok vezetőin kívül megjelentek a művelődésügyi szervek és a nópfrontbizottságok képviselői is. Bodor Zoltán Cegléd járási népfronttitkár megnyitó szavai után Pataki Ferenc ceglédi helytörténész ismertette a járásban folyó honismereti munka helyzetét és tapasztalatait, különös tekintettél a felszabadulási emlékek gyűjtésére. — A ceglédi járásban — mondotta —, eddig 32 pedagógus és 24 adatközlő kap- csalódott be a felszabadulási adatgyűjtésbe. Az érdeklődés napról napra fokozódik. Szabó Albert ceglédberceli, vagy Cseh János jászkarajenői igazgató például felkérés nélkül jelentkezett forrásértékű dolgozataival. A lakosság köréből is egyre-másra jelentkezőnek. — A községek többségében jól működő honismereti akcióbizottságok vannak, többek között Kocséron, Abony- ban, Albertirsán. Céljuk: teljes részletességgel feldolgozni községük történetét a fel- szabadulási évek után. A honismereti szakkörökben általában pedagógusok tevékenykednék. Érdekes azonban, hogy egyre több más szakterület képviselői is bekapcsolódnak a munkába. — Albertirsán az erre legalkalmasabb klubszerű szervezeti formát fejlesztették ki a művelődési házban Szántó József vezetésével. Itt a ktsz-tagok vállalták az ipar átalakulása történetiének feldolgozását. Abmyban Győré Pál tanácstitkár a legfőbb szervezője, mozgatója a honismereti munkának. Nagyszerű eredményekről leihet beszámolni Törteiről is, ahol Strilszky György többszáz oldalon már megírta a község történetét. — A honismereti adatgyűjtések eredményeit egyrészt nyomtatásban, másrészt ismeretterjesztő előadások formájában ismertetik .meg majd a lakossággal. Pataki Ferenc előadását vita követte. Jászai Ferenc, a megyei akcióbizottság vezetője követendő példaként jellemezte a ceglédi járás honismereti munkáját. A vitában felszólalt még Győré Pál (Abony), Ikvai Nándor, Kiss András, Varga Sándor (Cegléd), Kutasi Emil (Al- bertirsa), Dr. Cseh Kálmán (Ráckeve), akik helységük honismereti szakköreinek munkájáról tájékoztatták a tanácskozást. Különösen nagy érdeklődést váltott ki az al- bertirsai hozzászóló bejelentése, mely szerint riportfilm készül a község életéről. — Zoltán — Ludaskrónika Érdemes volt? Szakái János (Cegléd, Öregszőlő 301.) a Kossuth téren a földművesszövetkezet előtt a köz- tisztasági szabályok ellen vétett. Ezért a szabálysértési hatóság 100 frintra ítélte. Kétszáz forint egy zsák korpáért. Ennyi büntetést fizetett ifj. Dudás Pál (Cegléd, XI. 218.), mert Varga József ceglédi lakostól jogtalanul eltulajdonított egy zsák korpát. Egy forint parkdíj helyett 50—50 forint bírságot fizetett Sasvári Lászlóné, Fig- ler Lajosné és Lukács Meny- hértné, mert a piac területére a tilalom ellenére betolták kerékpárjukat. A kerékpármegőrző egy forintért őrzi a kerékpárokat, a szabálysértési hatóság a tilalom megszegőire 50 forint pénzbírságot ró ki. Melyik az olcsóbb? Feledékenyek? Dalos Ferenc és Baranyi István ceglédi lakosok a kiegészítő parancsnokságon nem tettek eleget bejelentési kötelezettségüknek. 100—100 forint pénzbírságot fizettek. Figyelmeztetés. Dudás László, XIV. 253. szám alatti lakos többszöri figyelmeztetés ellenére, igazolatlanul távoltartotta gyermekét az iskola látogatásától. A szabálysértési hatóság 150 forint figyelmeztető bírság megfizetésére kötelezte.
