Pest Megyei Hirlap, 1964. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-30 / 255. szám

vi. Évfolyam, 255. szám ií>64. október 30, péntek A tsz-ek versenyében Csévharaszt és Gyömrő vezet Az október 28-i értékelések alapján a tsz-ek verse­nyében az alábbi helyezési sorrend alakult ki: Betakarításban: 1. Csévharaszt, 2. Vecsési Zöld Mező, 3. Ecser, 4. Gyömrő, 5. Vecsési Ezüstkalász, 6. Monori Üj Élet, 7. Nyáregyháza, 8. Péteri, 9. Bénye, 10. Mende, 11. Úri, 12. Pilisi Hunyadi, 13. Monori Kossuth. 14. Tá- piósüly, 15. Üllő, 16. Maglód, 17. Gomba, 18. Káva, 19. Tápiósáp, 20. Pilisi Új Élet. Vetésben: 1. Gyömrő, 2. Csévharaszt, 3. Ecser, 4. Nyáregyháza, 5. Vecsési Zöld Mező, 6. Pilisi Hunyadi, 7. Mende, 8. Monori Kossuth, 9. Maglód, 10. Káva, 11. Bé­nye, 12. Monori Üj Élet, 13. Vecsési Ezüstkalász, 14. Üllő, 15. Pilisi Űj Élet, 16. Úri, 17. Tápiósüly, 18. Gomba, 19. Péteri, 20. Tápiósáp. Megszépítették otthonukat a gyömrői kisiparosok „Úrvezetők" Moszkvics gépkocsit vásárolt az MHS Vecsésen Ez év elején 147 személy­gépkocsi-tulajdonos volt Ve- csésén, azóta ez a szám ti­zenöttel növekedett. Ország­szerte (Vecsésen pedig kü­lönösen) sok azoknak a szá­ma, akik a megspórolt pén­zükön gépkocsit akarnak vá­sárolni. A megállapítást iga­zolja az, hogy az MHS ve­csési alapszervezete által in­dított „úrvezetői” tanfolya­mon 70 6zemély jelentke­zett. (A sok közül Völgy esi Ilona negyedikes gimnazista és Pável Béla tsz-tag nevét említjük.) Amikor a gazdakör tanács­termébe belépünk, az első amin meglepődünk: mint egy kiállítási teremben, annyi szemléltető anyag található itt. — Mi azt akarjuk, hogy a tanfolyamra jelentkezett hallgatókat úgy készítsük fel a vizsgára, hogy bukás ne forduljon elő — mondja Petrányi elvtárs, az MHS elnöke. — Olyan műszaki előadónk van Dombai Ká­roly személyében, aki KRESZ- és műszaki KPM-vizsgával rendelkezik. Az elmondotta­kat metszeteken, falitáblá­kon keresztül szemléltetően bemutatja. Elve. hogy ad­dig nem megyünk tovább, míg az anyagot mindenki meg nem érti. A szünetekben kézről kéz­re adják a motormetszete­ket és még kicsit botladozó szaknyelven ismételgetik az előző óra anyagát. Kőművesnek nincs jó há za, suszternak nincs cipője, — mondja a régi magyar szólás­mondás és ez nagyban áll a KIOSZ gyömrői székházára is. Elhanyagoltsága miatt nem­egyszer korholtuk már a kis­iparosokat. A közelmúltban azonban örömmel láttuk, hogy állványok fogják körül az épületet. Szorgalmas kőmű­vesek vakoltak és festettek rajta. — Kívülről már csak az ab­lakkeretek bemázolása hiány­zik, belülről még a tavasszal kifestettük, az még tart — mondta Garamszeg János, a KIOSZ helyi csoportjának gaz­dasági felelőse. A társadalmi munka értéke elég ko­moly, mintegy húszezer fo­rint. Ugyanennyire tehető az anyag értéke is, a ház tehát negyvenezer forinttal lett értékesebb. A legtöbb munkát Csirkó János kőműves végezte, de sokat dolgoztak még Úhlár István, Angeli János és ifjú Csirlcó János kőművesek. Kasza József is részt vett a munkában. Palotai József és Fodor István kőművesmes­terek nem tudtak eljönni, ők kifizették a rájuk eső munka­értéket. A segítő munkában Szűcs Sándor tűnt ki. Kevés kivétellel a fuvarosok is részt vállaltak a munkából: Nánai István, Matyó István, Szőke Zoltán és Neufeld Ernő nevé­hez kell dicséretet fűzni. Szerénységből természetesen elhallgatta a saját nevét, de megtudtuk, hogy a két hét idő alatt, amíg a munka tar­tott, mindennap ott volt Ga­ramszeg János is. (GX—) — Néhány nap múlva már elkezdődik a gyakorlati ve­zetés! Alapszervezetünk egy új Moszkvicsot vásárolt. Az országos elnökség lehetővé tette, hogy szervezetünk sa­ját kocsival elégítse ki az igényeket — mondja befe­jezésül Petrányi elvtárs. (—vács) A JÓL VÉGZETT MUNKA EREDMENYE A járási versenybizottság legutóbbi értékelése alapján az ecseri Törekvő Tsz a ve­tésben és a betakarításban is a harmadik helyen áll. — Nem lebecsülendő ered­mény ez — mondja beszélge­Tabányi János NOVEMBERI ELŐZETES Budapesttel egy időben játszanak néhány újabb filmet egyik-másik moziban. A Ha egyszer, húsz év múlva című új magyar film bemutatója no­vember 13-án lesz Monoron (ugyanezt a hónap végén Vecsésen is bemutatják). A Másfél millió című, ugyancsak új magyar filmet 9-én tűzik műsorra Vecsésen. Monoron ezenkívül december közepéig még sok érdekes film műsorra kerül, többek között: A hazudós Billy, Don Car­los, Négy lány egy udvarban, Moszkvai séta, Trubadúr, Az ifjúság édes madara, Háborús bűnösök, Szörnyetegek. A vecsési mozi műsorából említésre méltó: Négy lány egy udvarban, Blood kapitány fia, a Párduc I.—II. része, Tékozló szív. Ellobbant szép életek ff írül adtuk már a monori sorompónál történt lég­ii utóbbi tragédiát. Az újabb áldozat egy kedves, szép leány. Az ö mosolygós élete is a sínek közt lobbant el, mint a szélsuhintott gyergyaláng. Ki volt a hibás? Kétség nem fér hozzá: ő maga. A csukott sorompót megkerülve, sietett volna haza. De nem egyedül ment. A szemtanuk szerint, egy pillanaton mú­lott, hogy nem hármukat sodorta halálba a tolató vonat mögül előbukkanó gyors. Ne térjünk napirendre egy család tragédiája fölött anélkül, hogy néhány kérdéssel, döbbent szívvel bár, de szembenézzünk. M ikor eszmélünk rá végre, hogy a csukott sorompóköz a halál birodalma; melybe, ha valaki vakmerőén belép, elég egy óvatlan pillanat és nem a kihágási díjat, de egy életet fizethet érte? Kérjük a vasútat, ők se zárják le az ügyet. A soro­zatos tragédiák figyelmeztetnek. A lezárt sorompó ténye ne nyugtassa meg lelkiismeretüket. A közbiztonság őré­nek, a rendőrségnek igaza van, amikor szigorú büntetést mér ki a felelőtlen, életüket kockáztató emberekre. Ez így igaz. De az is, hogy sokszor a törvény szigora sem képes gátat vetni az élet lüktető lendületének. Nem állhat min­dig rendőr a sorompónál. És az emberek, a „nem sza­bad” tilalma mellett, vakmerő módon, mindig keresik a „de azért lehet” utakat. Ennek kockázata mindig fönt áll. Az élet természetes lendületének mély forrását nem lehet tilalmakkal eldugaszolni, jpzért lehet a kérdést így is feltenni: hány meggondo­lj lattan, türelmét vesztett, munkába, kedveséhez, be­teg anyjához siető áldozat élete fog heverni még a sínek között, míg az illetékesek kielégítő módon megoldják a monori sorompó problémáját? Fekete János tésünk során tsz-elnök. — Legeredményesebben a Blazsck-brigád dolgozott az egész év folyamán. Minden munkából kivették részűketj s az elért eredmény nekik is köszönhető. A bri­gád tagjainak napi keresete elérte a 70—80 forintot. Rendszeresen részt vett a kü­lönböző munkákban a Tur- csik-brigád négy tagja is. Főleg a burgonyatermesztés­ben jeleskedtek. — Pintér József és családja is sok területet vállalt meg­művelésre. A család apraja- nagyja dolgozott napról nap­ra a vállalt területen. Ered­ményükkel elégedettek va­gyunk. Strohmayer Mátyásnéval, az egyik legjobban dolgozó taggal beszélgetünk: — Ebben az évben jobban dolgozott az egész tagság. Be­láttuk, hogy mindennek a jól végzett munka az alapja. Nekem például a napi kere­setem elérte a 80 forintot is (!). Ez pedig mindennél töb­bet mond! Az irodába is elkísér Tabá- nyi elvtárs. Itt Kovács Mi­hály főkönyvelő vezetésével, már az idei zárszámadást ké­szíti elő Szigetvári Jánosné és Mészáros József né. A főköny­velő csak annyit mond: — Jó eredményre van ki­látás! Ez az év kétségkívül fejlődést hozott termelőszövetkezetünk életében. A jól végzett mun­ka, majd a munkaegység ér­tékében is meg fog mutatkoz­ni! Gér József MAI MŰSOR Mozik Monor: Szerencse a szerelemben (szélesvásznú). Vecsés: Altona fog­lyai (szélesvásznú). Köszönetét mondunk mindazok­nak a rokonoknak és Ismerősök­nek, akik szeretett férjem és édesapánk temetésén resztvettek, sírjára koszorút, virágot helyez­tek, özv. Nimmerfroh Józsefnc és családja A cím nem elég pontos: Ugyanis Bénye ennél jóval ré­gibb település, de közben el­pusztult, elnéptelenedett. 250 évvel ezelőtt a Fáyak népesí­tették be újból, innen számít­juk a község újabbkori törté­netét. — Az 1683. évi népszámlálás Bényét a teljesen elpusztult községek között említi meg — mondta Kovács Imre, a köz­ség amatőr történésze — hi­szen mindössze 17 család élte túl a történelem viharait. Er­Egy múlt századi tör­vénykönyvbe bélyegzett pe­cséten találtuk Bénye köz­ség címerét, amelynek kö­zepében a fenti rajzolat állt. re emlékeztetnek a régi nevek is: Viczián, Kispál stb. Az 1714-ben betelepítettek szlo­vákok voltak, ezt is a régi ne­vek őrzik: Sztodola, Mráz és még sok név, amivel azelőtt Trencsénben, Liptóban talál­kozhattunk. A 30 betelepítet család azóta szépen megszapo­rodott, sokan be is vándorol­tak. Ma 1500 lelket számolnak. A felszabadulás elolt egy kis elmaradott falu vplt Bénye. Sok újat kapott az el­telt időben: 1956-ban vezették be a villanyt, az első három­éves terv idején készült el az első mélyfúrású kút, 1959-től tán a szegény családok nem értek rá azelőtt, hogy kísérte­teket szüljenek maguknak. Az az urak hóbortja volt. A pa­rasztoknak nem volt erre ide­je. A föld tartotta őket fogva. A Thám-féle ház tenyérnyi ablakán ma már a felvilágo- sodottság ragyog be. A kis unoka éppen történelmet ta­nul. Idővel, talán a sajátjukat is megtalálja könyvben. A szellemi világosságról szólva, még néhány adat: régen három tanító volt. Ma tízen fog­lalkoznak a gyerekek nevelé­sével az általános iskolában. Sajnos, abból csak három la­kik helyben, hét kijár. Még Óbudáról is vonatoznak, bu- szoznak ide. — Pedagóguslakást nem tu­dunk építeni — mondta* a ta­nácsnál Tóth Sándorné vb- titkár. — Nincs rá pénz. Bár a községfejlesztés 270 ezer forinttal gazdálkodik, a költ­ségvetés pedig 310 ezer, még­sem telik. Egyelőre ennél fon­tosabb az orvosi rendelő fel­építése. Óvoda is nagyon kel­lene. A halottasház felépítése is nagy feladat. Elég költséges is! — A tanácsnak 31 tagja van, a héttagú vb is igen ak­tív. Hat állandó bizottság dol­gozik a tanácsban, a legaktí­vabb a mezőgazdasági, a pénzügyi és az egészségügyi. Az embereknek nehéz volt megszokni, hogy ők irányítják a községet. Mindig a jegyzőre, a bíróra vártak. Egyre jobban megszokják azonban, hogy a község ügyeit ők intézik, tel­jes felelősséggel. A tanácsta­gok népszerűek a lakosok kö­rében. A társadalmi munka- vállalási lapokat is vállalások­kal telve hozták vissza. Több mint 1500 órai munkát aján­Egy mellékutcában sétálunk a modern szeszfőzde megtekintése után, mikor ránkkiáltott egy nénike: — Aztán elhiszik-e, hogy nincsenek boszorkányok? A kérdés meglepett bennün­ket, mert nem tudtuk, honnan vette a néni. Aztán lassan „kapcsoltunk”. A szeszfőzdé­ben azt mondtuk, hogy ez olyan, mint egy boszorkány- konyha. A válasz természete­sen nem késett sokáig: — El bizony! Ha a nénike is mondja. — Még a jóslásokba sem hiszek — mondta. — Nem is engedem, hogy a vándoreigá- nyok a tenyeremből jósolgas­sanak. Ha már annyira oko­sok, hogy a jövőbe látnak, azt lássák meg, hogy nekik is dol­gozni kell. Másképp éhen hal­nak ... Amiről beszélni kell még Régi ház — kísértet nélkül. épül a tsz tanyaközpontja, be­kötőutat 1963-ban építettek. Egyre több a kövezett járda is. Új, modernvonalú önki- szolgáló bolt épült és a fej­lődésnek még számos jelével találkoztunk. — A régi időkben — mond­ták — két kocsma szolgáltat­ta a szórakozási lehetőségeket. Tavaly már hat televízió is volt, ma pedig 42 tv képer­nyője előtt ülnek az embe­rek. 300 rádió szolgáltatja a kultúrálódást. A kultúrterem­ben játékokat, pingpongasz­talt találhatnak az érdeklődők, hetenként háromszor van filmvetítés. És, hogy az em­berek mennyivel jobban él­nek, mint régen, arra ismét egy adat: a takarékban levő pénz összege szeptember hó­napban közel 22 ezer forint­tal nőtt és majdnem elérte a 160 ez.ret. (Tavaly összesen 25 ezer forint volt a takarékbe­tét.) ... A múltat azért sok helyen nem lehet eltagadni. Emlékez­tetnek rá a régi házak is. özvegy Thám Endréné háza is körülbelül 200 éves. Ö már itt született, itt ette meg java kenyerét is. — A ház — mondta —, tu­domásommal mindig a család kezén volt. — Ilyen öreg házban nin­csenek családi kísértetek? — kérdeztük, de ő fejcsóválva nézett ránk. Nem babonás. Ta­karítónő a tsz-ben. Tévét néz, időnként moziba jár. Meg az­lottak fel. Legtöbbet — 60 na­pot — az orvosi rendelő fel­építésére. Már eddig is na­gyon sok időt fordítottak a sportpálya építésére, Itt kü­lönösen a KISZ-eseket kell megdicsérni! Hány fokos a pálinka? — nézi Sztodola Mihály, a szeszfőzde vezetője. Ahol átlagban 26—30 hektó pá­linka fő havonta, ott bi­zony vigyázni kell a minő­ségre. A kis üzem a legmo­dernebb a környékben, de az udvarára is fordíthatná­nak némi gondot, mert a sárban bokáig süllyed a gyanútlan látogató. — Az a góré fehérkukoricá­val van tele. Lengyelország­ból hozták a vetőmagot. Min­den mázsa után 120 kiló sár­gakukoricát kapunk és ötven forintot. Ebben az évben pró­bálkozunk először a kisállat­tenyésztéssel is. Azelőtt bi­zony nem volt jövedelmező a tsz-ben dolgozni. Ma már egy­re inkább az. Az elmúlt év­ben 30 forint volt egy munka­egység, az idén úgy hallottuk, hogy 32 lesz. Ennyiért pedig igazán érdemes idejárni... Megragad egy ugrándozó csincsillát és büszkén mu­tatja: — Ezt nézze meg, még nincs háromhónapos, de már jóval nehezebb két ki­lónál. Szöveg: Gyarmati Sándor Rajzok: Csák András Képek: Péterffy András az a Népfront Tsz. Ez már nem a múlt, teljes egészében a jelenhez tartozik. Már nem a múlt — mondtuk, mert ez­előtt 3—4 évvel még az volt. Az emberek nem akartak ki­menni a földre dolgozni. Ma már mennek. Az irodában ép­pen vezetőségi ülés volt, mi­kor betoppantunk. Böszörmé­nyi András tsz-elnök-nem is tudott kérdéseinkre választ adni. Mi pedig a tanyaköz­pontban kerestük meg a hiányzó választ. A riportalany ezúttal Lo­mén Jánosné volt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom