Pest Megyei Hirlap, 1964. október (8. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-30 / 255. szám
2 MEOYtl cÄHiap 1964. OKTÓBER 30, PÉNTEK // Semmiféle kötelezettséget nem vállaltam odaát" — mondta Walker Gordon Walker brit külügyminiszter négynapos washingtoni látogatásának befejezésével szerdán este hazatért Londonba, miután találkozott Johnson elnökkel és Rusk külügyminiszterrel. Megérkezése után, újságírók kérdéseire válaszolva elmondotta, hogy az amerikai fővárosban megvitatta a multilaterális NATO-atomhaderö tervét. Kijelentette, hogy ezzel kapcsolatban egyik fél sem vállalt magára semmiféle kötelezettséget, s nem tűztek ki határidőt a terv megvalósítására. Walker bejelentette, hogy a közeljövőben találkozni szándékozik a többi NATO-ország külügyminiszterével is. Más kérdésekről szólva közölte, hogy Wilson angol miniszterelnök washingtoni útjára valószínűleg ez év decemberében, vagy jövő év januárjában kerül sor. Johnson az „oroszlánbarlangban": Politikai szertelenség helyett politikai felelősséget Átmeneti nemzeti kormány Szudánban A Szudáni Egyesült Nemzeti Front és a fegyveres erők képviselői szerdán este kilenctől éjjel két óráig egyfolytában üléseztek, hogy megoldják a válságos politikai helyzetet. Az omdurmai rádió reggel megegyezésről adott hírt. Eszerint megszüntetik a jelenlegi alkotmányos ! rendet és helyette az 1956-os ! ideiglenes alkotmánynak mó- i dosított változatát. A két fél képviselői abban is megegyeztek, hogy „átmeneti nemzeti kormányt” alakítanak. A tárgyalások a részletkérdésekről — közölte a szudáni rádió — jelenleg még folynak. A választási kampány szerdai napját az Uj-Mexikó-i Albuquerqueben kezdte meg Johnson amerikai elnök. Nagy lelkesedéssel fogadott beszédében itt azt a témát pendítette eg, hogy a mostani választási kampány fő problémája valójában a politikai szertelenség és a politikai felelősség kérdése. Uj Mexikóból felesége társaságában Los Angelesbe repült a demokraták elnökjelöltje, útjának ez az állomása azért keltett különösebb érdeklődést, mert ismeretes, hogy Kalifornia állam déli réVéres összecsapások Bolíviában Általános sztrájkba lépnek a bányászok? képpen lehetne megfékezni a tömegmegmozdulást. A bolíviai bányászszakszervezet, tiltakozásul a kormány önkénye ellen, 24 órás általános sztrájkot hirdetett valamennyi állami bányában Mentsétek meg őket/ A Spanyol KP Végrehajtó Bizottsága nyilatkozatot tett közzé, amelyben felhívja a nemzetközi közvélemény figyelmét a Burgosban bebörtönzött spanyol hazafiak szörnyű helyzetére. Az 54 politikai elítéltet hónapok óta büntetőzárkában őrzik, mert nem voltak hajlandók fasiszta karfelemeléssel tisztelegni a pribékek előtt. A Spanyol KP nyilatkozata rámutat, hogy a foglyok közül sokat már 10—15 éve börtönben tartanak. Az igazságügyminiszter utasítására azokat sem bocsátják szabadon, akik már letöltötték a kiszabott büntetést. A Spanyol KP a nemzetközi demokratikus közvéleményhez fordul, hogy erőteljes tiltakozással vessen véget az 54 burgosi elítélt szenvedésének. A munkásosztály és az ellen- ztíd pártok által támogatott I bolíviai diákmozgalom orszá- 1 gos méretűvé vált. A hírügy- • nölcségek az országnak szinte i valamennyi nagyobb városából | jelentettek megmozdulásokat, i Szerdán este Orurqban, a j hétfői véres incidensek színte- ■ rsn — az AP tájékoztatása szerint — újabb összecsapásra került sor a demokratikus szabadságjogok helyreállításáért tüntető diákság és a rendőrség között. Hivatalos kormányközlemény számol be arról, hogy az egyetemisták este megrohamozták a rádiót és a városházát, s tűzharcban megöltek négy milicistát. A súlyos fejleményekre tekintettel Paz Estenssoro elnök szerdán tanácskozott a fegyveres erők parancsnokaival, mi— jelenti az AFP hírügynökség. A sztrájk 25 000 munkást érint. Az országban uralkodó feszültség akkor jelentkezett először, amikor Estenssoro elnök tavasszal másodszor is jelöltette magát az elnöki posztra. Az ellenzék ezt alkotmányellenesnek minősítette és bojkottálta a választásokat. Szeptemberben aztán az elnök állítólagos kormányellenes puccs leleplezésének a hírével állt elő. Meghirdette a rendkívüli állapotot, bevezette a saj- tócenzurát és deportáltatott több ellenzéki vezetőt. Egymillió nyugat-berlini utazik i KI ELLENZI A BÉKÉT MALAYSIÁBAN? erősen Goldwater-párti körzet, s a republikánosok elnökjelöltjének ebben az országrészben még több támogatója van, mint Észak-Kaliforniában vagy akár szülőföldjén, Arizó- nában. Los Angelesben a rendőrség Johnson megérkezése előtt rendkívüli óvintézkedéseket tett. A belváros csaknem minden házának tetején egyenruhás, fegyveres rendőröket lehetett látni. Johnson konfetti- esőben bevonuló kocsiját is számtalan rendőrautó kísérte. A hírügynökségek elmondják, hogy 150 ezer főnyi tömeg üdvözölte Johnson minden utcasarkon megálló autókaravánját. A városháza előtti téren elhangzott beszédében Johnson a béke és a gazdasági virágzás, a fellendülés kérdésével, valamint a faji elkülönítés megszüntetésével foglalkozott. Goldwater, a republikánusok elnökjelöltje időközben Iowa, Illinois és Wisconsin államban támadta hevesen a demokratákat, mert „elfogadják a baloldal támogatását”. Folytatja korteskörútját Miller republikánus alelnökjelölt és Humphrey szenátor, a demokraták alelnökjelöltje is. NÉGY SAPKA, EGY FEJ A rossz színész számára néha hozhat ugyan olcsó sikert a jó jelmez, politikusok esetében azonban az „aneugnak” alig van szerepe. Most, hogy megérkeztek Európába Goldwater republikánus elnökjelölt utolsó nagyobb kortes- útjának fényképfelvételei, érdemes egy pillantást vetni a képek egyelőre még öntelten mosolygó főfigurájára — sőt, nem is az elnökjelöltre, éppen csak a fejfedőjére. Az észak-dakotai Fargo kisvárosban úgy állt a lencse elé Goldwater, hogy fején szabadkőműves sapka volt. Cleveland városában a veteránok ezred- számával díszített egyen- sapkát vett fel, a Michigan állambeli Bay City választói előtt gyönyörű, hófehér, emeletes szakácsföveget viselt s a negyedik nagyobb gyűlésen, a washingtoni központi pályaudvaron a mozdonyvezetők sildes sapkájában ágált. A jelmez más és más volt — a szöveg azonban mindenütt ugyanaz: a nyers, türelmetlen és hidegháborús Gold- water-program, az atomfegyver-imádat harsány himnusza, a fajgyűlölők szájíze szerint össztűz a polgárjogi törvény ellen. Négy sapka, egy fej — négy jelmez, egy program... (Gárdos) Az október 30-tól november 12-ig tartó, nemsokára esedékes karácsonyi—újévi látogatási időszakra csütörtök délig csaknem egymillió utazási engedélyt adtak ki a Német Demokratikus Köztársaság e célra felállított 16 nyugat-berlini irodájában. Az NDK fővárosát felkereső nyugat-berliniek száma azonban ennél jóval nagyobb lesz, mert egy engedéllyel akár az egész család utazhat. Az NDK hatóságai az igényléseknek csupán fél százalékát utasították vissza. A visszautasításoknak több mint 90 százaléka azért történt, mert voltak olyan nyugat-berliniek, akik több utazási engedélyt igényeltek, mint amennyit a megállapodás előír. Néhány olyan eset is előfordult, hogy egyesek azért nem kaptak engedélyt, mert előzőleg súlyosan vétettek nyei ellen. az NDK törvéA malaysiai kormány csütörtökön hajnalban kijárási tilalmat rendelt el Malájföld délnyugati partvidékén, Rendőrkézen Párizsban ,J#. BManditM iVo. /.** u A párizsi rendőrség gengsz- tervadász-különítménye szerdán este elfogta Jean Jacques Casanovát, „Franciaország első számú banditáját”. Casanova volt a vezetője annak a bandának, amely májusban elrabolta Dassault repülőgépgyáros 63 éves feleségét. Dassault- nét néhány nap múlva megtalálták egy vidéki házban, de máig is titok, vajon a repülőgépgyáros megfizette-e a banditák által követelt egymillió frank váltságdíjat. A banda több tagját annak idején elfogták, Casanovának azonban nem tudtak nyomára jutni. A korzikai származású gengszter később több bank- és postarablást szervezett, az egyiknél több mint fél millió frankot zsákmányolt, egy másik támadásnál pedig agyonlőtt egy postatisztviselőt. Casanovát Párizs XXII. kerületében, az utcán fogták cl a detektívek. A bandita éppen kiszállt gépkocsijából, amikor a nyomozók rávetették magukat. Casanovának sikerült magát kiszabadítani, egy rendőr járőr azonban rövid hajsza után ártalmatlanná tette. Malcca körzetében, s egyidejűleg „biztonsági erőket” irányított ebbe a térségbe. Az intézkedést a kormány azzal próbálta indokolni, hogy értesülései szerint irregularis indonéz egységek szálltak partra a reggeli órákban. Összetűzésekről nem érkezett hír. A kormány hivatalos közleményében is csak arra tudott szorítkozni, hogy „partra- szálló csónakokat” fedeztek fel Malacca körzetében, ott, ahol egyébként angol és nemzetközösségi csapatok is állomásoznak. Ez a bejelentés időben egybeesett Sukarno indonéz köz- társasági elnök tokiói látogatásával. Malaysia éppen akkor közölte az állítólagos indonéz partraszállás hírét, amikor Japán bejelentette, hogy hajlandó közvetíteni a két ország viszályában. Sukarno elnök Tokióban tudatta a japán kormánnyal, hogy országa békésen akarja rendezni a Malaysiával fennálló nézet- eltéréseit. OTTHON VÁR Sakkhúzás Saigonban Ismét lepett egyet, s új figurákat tolt előtérbe a saigoni sakktáblán az amerikai külpolitika. Khanh tábornoktól, a katonai triumvirátus vezetőjétől Phan Khae Suu vette át az államfői tisztséget, s a miniszterelnöki bársonyszék várományosaként ugyancsak polgári személyt emlegetnek: Tran Van Huong-ot, a jelenlegi saigoni polgármestert. Kétségtelen, mint ahogy azt a Vietnami Nemzeti Egyesítési Bizottság elnöke a sajtónak adott nyilatkozatában nyomatékosan hangsúlyozta, a délvietnami nép kitartó harca kényszerítette Washingtont arra, hogy a Khanh-féle diktatúrát — legalábbis formailag — úgynevezett polgári kormánnyal cserélje fel. Ez az esemény egyébként már hetekkel ezelőtt előre vetette árnyékát. Elég csak utalnunk a Die Welt című nyugatnémet lap egyik nemrégen megjelent cikkére, s azonnal felismerhető az újabb amerikai sakkhúzás igazi célja. A cikket egyébként H. H. Humphrey amerikai szenátor irta, a Demokrata Párt alelnökjelöltje. A dél-vietnami helyzetet elemzi benne, s már maga a cím is figyelemre méltó: „Nemcsak a fegyverek döntik el a háborút”. Figyelemre méltó, hiszen jól tükrözi azt a zűrzavart, amely Washingtonban uralkodik a dél-vietnami szennyes háborúval kapcsolatban. Ismételt beismerése annak, hogy az amerikai politika Dél-Vietnamban végérvényesen csődbe jutott. Emlékezzünk csak. Néhány évvel ezelőtt nagy hangon még azt mondták: további néhány száz millió dollárra van szükség, meg persze újabb pár ezer katonai tanácsadóra és kiképzőre, s egy-kettőre végeznek a Viet Konggal. Ahogy azután sikert-sikerre halmoztak a partizánok, úgy változott meg a hivatalos Amerika álláspontja. Tavaly már úgy vélekedtek, hogy a háború akár húsz évig is eltarthat. Ma pedig, amikor a lakosság túlnyomó többsége által támogatott szabadságharcosok az ország területének már több, mint háromnegyed részét ellenőrzésük alatt tartják, s a kormány uralma lényegében a partizángyűrűbe fogott fővárosra korlátozódik, olyan hangok, beismerések hallatszanak Washingtonból, hogy a dél-vietnami háborút Amerika nem nyerheti meg. Ez a véleménye egyébként Humphrey szenátornak is. Legalább is — szerinte — csupán a hadsereggel nem. Hanem mivel? Idézzünk csak cikkéből, mindjárt kiderül: „A dél-vietnami háború politikai, társadalmi és katonai harc. Vietnamnak olyasmi hiányzik, amiért érdemes volna harcolni: a program, amelyért Vietnam népe kész lenne áldozatot hozni és meghalni. A parasztság húsz év óta csak áldozatot és háborús pusztítást ismer és semmit sem tud a civilizáció áldásairól. Számára a kormány már nem teher, amelyet türelemmel visel, hanem elnyomó, amelyet le kell rázni. Nemcsak ágyúk és páncélosok szükségesek, hanem iskolák és kórházak, sertéstenyésztés, tiszta ivóvíz, föld és közigazgatási reform. Oli/an kormány kell, amely szivén viseli a parasztság jólétéi, törődik életével és felvirágzásával.” Világos beszéd, akaratlan beismerés és kétségbeesett, félrevezető szándékú Ígérgetés. Mézesmadzag á — terror mellé. Mert a lényeg, az amerikai uralom és ennek érdekében a katonai és rendőrterror természetesen toKÖNYV Szépirodalmi és szakkönyvek nagy választéka a FÖLD MŰ VÉS SZÖVETKEZETEKBEN FÉRFI ÉS NŐI SEGÉDMUNKÁSOKAT azonnal felveszünk, a dolgozó kívánsága szerint meghatározott időre, vagy állandó munkára, ceglédi építkezésre. ÉM. BÁCS MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT, Kecskemét, Klapka utca 34. 2 vábbra is marad, hiszen mind- f járt az elején leszögezte a ^ szenátor, hogy az Egyesült Ál- <5 lamok „már régóta létfontos- % ságúnak tekinti e terület vé- £ delmét — Amerika érdeké- ^ ben”. Mint ahogy maradt is. ^ A hadsereg továbbra is az ^ amerikaiak első számú em- ^ bérének, Khanh tábornoknak ^ a kezében van. Márpedig í Dél-Vietnamban, mindig az az % igazi úr, aki a hadsereget el- í lenőrzi. % A cikk azonban némi ki- egészítésre szorul. Humphrey $ fején találta a szöget: a sai- ^ goni bábkormány valóban ^ ellensége, elnyomója a dél- % vietnami népnek. Csakhogy ^ a vietnami' nép nagyon jól ^ tudja, hogy az is lesz mind- £ addig — változzék bárhogy % személyi összetétele —, amíg ^ amerikai érdekeket szolgál. £ washingtoni parancsra cse- j lekszik. Dél-Vietnamnak lesz ^ majd olyan kormánya, amely szivén viseli a parasztság ér- ^ dekeit, de ezt már nem Wa- ^ shingtonból nevezik majd ki. £ Abban viszont mélységesen ^ téved a szenátor, hogy hiány- ^ zik egy olyan program, ame- ^ lyért a dél-vietnami nép kész ^ volna áldozatokat hozni. Van ^ ilyen program: a szabadság, a % függetlenség, a demokrácia;! programja. Ezért harcolnak a 5- partizánok, s ezért támogatja ^ őket a lakosság. < És ezért legvőzhetetlenek. ^ Kővári József é
