Pest Megyei Hirlap, 1964. október (8. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-29 / 254. szám
Disznótoros, borkóstoló és Elő Ceglédi Hírlap a vendéglátóipari jubileumi napokon A ceglédi vendéglátóipar n város 600 éves . évfordulója alkalmából jubileumi' napokat rendez. A kiállítással és sok műsorral összekötött vendéglátóipari rendezvények célja az, hogy megismertesse a város lakosságát a változatos, a sablontól eltérő cukrász- és büfékészítményekkel. Nemcsak egy üzletre korlátozódik ez a rendezvény- sorozat, mert például a 70. számú bisztróban cukrászati kiállítás, az alkoholmentes büfében hidegétel-bemutató, a Kossuth Étteremben borkóstoló, a Magyar Étteremben disznótoros bemutató várja a vendégeket. A jubileumi napok műsorából kiemelkedik a pincér-futóverseny, a tánczenei est, valamint az Élő Ceglédi Hírlap bemutatkozása. A Vendéglátóipari Vállalat nagy igyekezettel készül a vendéglátóipar seregszemléjére. K. M. CEGLÉDI BETEGSÉG? HOZZÁSZÓLÁS: SENKI NEM Olvastam a Ceglédi Hírlap múltkori számában a városunkban tapasztalható visz- szahúzódásról, passzivitásról írt vitaindító cikket. Úgy érzem, a cikk írójának lényegében igaza van. írásáról mostanában azonban többfelé szó esett, s bizony akadtak hangok, amelyek ugyancsak furcsa magyarázattal igyekeztek szolgálni a ceglédi értelmiségiek kifogásolt passzivitására. Úgy mondják egyesek, hogy „senki nem lehet próféta a saját hazájában”. S ezzel már meg is teremtették a testhez álló magyarázatot, amely mögé kényelmesen elbújhat, aki a közösség szellemi fel- emelkedésén munkálkodni rest. Nos, valóban, lehetünk próféták, vagy nem lehetünk próféták saját hazánkban? A válasz nem ilyen egyszerű. Különösen azért nem, mert ha próféták kevesen is vannak, kritikusok annál többen! Méghozzá nem épí- t ő kritikusok, hanem sokszor élesen vágó-bántó kritikusok, akik a szellemi élet '■ügybuzgó, lelkes híveivel hadakoznak, ahelyett, hogy a „nagy kapuk” és a „magas kerítések” mögül segítenék kicsalogatni az embereket. Tény és való, hogy vá- rosunkbap a szellemi élet — némi kivételtől eltekintve — egyhelyben topog. Ezt a kivételt is csupán mindig ugyanaz a húszharminc ember képviseli. És mi van a szellemi élettel? Az elsikkad valahol a türelmetlen próféták és a gunyoros kritikusok között. Én amellett vagyok, hogy lehetünk szülőföldünk „prófétái”, vagy ha úgy tetszik — apostolai. Előbb azonban le kell számolnunk a „miért éppen én?”, „én nem akarok PRÓFÉTA? szerepelni” védőpajzsok pa- tetikus álszerénységével. Úgy érzem, itt nem arról van szó, hogy X. vagy Y. szerénységből húzódik vissza a város szellemi életéért, fel- emelkedéséért vívott harc katonái közül, hanem egyszerűen tunyaságból és gyávaságból. Ehhez a kényelmes állásponthoz segíti őket még hozzá egyes cinikus „kritikusok” mindent pocskondiázó ajkbiggyesztés-sorozata. így állunk a próféták vonalán. Van azonban itt más hiba is. Valahogy úgy tűnik: a passzivitás jelentős okát ott kell keresnünk, hogy városunkban rétegekre hullott az értelmiség. Úgy fest a dolog, hogy van nálunk külön orvos-társadalom, külön pedagógus-világ, vannak külön mérnökök, ismét külön közgazdászok stb. Véleményem szerint az értelmiségi klub ezért bukott meg. Miközben a városkép — fizikailag — lassanként már átalakul, hétről hétre, hónapról hónapra dőlnek le a „klasszikus” nagy kapuk, s a mo,gas kerítések, újabbak emelkednek, most már nem fából és kőből, hanem, megfoghatatlanul, egyes társadalmi rétegek körül, esetleg gépkocsi formájában, amely oly gyorsan elröpíti tulajdonosát más városokba, Pestre, ha az szórakozás után vágyik. Mi hát a megoldás? Szerintem egyetlen egy út járható. Éspedig az, hogy kilépve a passzivitásból, olyan érdekes, nyílt és pezsgő szellemi életet teremtünk itthon, amely a legszélesebb körű igényeket kielégíti. Ehhez elsősorban mégis csak a „próféták” társadalmi összefogását proponálnám. Takács András (Cegléd) A szerkesztőség postájából: Kié az ötórai tea ? Tisztelt Szerkesztőség! A múltkoriban olvastam az újságban, a „Be jó kedve van, Benő bácsi!” cím alatt a következőket: „Igen, jó kedvemben vagyok. Vasárnap délután bementem a Kossuth Étterembe. Csodálatos módon a helyiségben csupa fiatalok tartózkodtak. Rögtön érdeklődtem hivatalos személytől, aki felvilágosított, hogy ezt az ötórai teát a fiatalok részére rendezik, már három esztendeje. Mégpedig azoknak a fiataloknak részére, akik tanulnak, vagy túl fiatalok ahhoz, hogy az esti szórakozóhelyeket látogassák .. Hát én meg azt szeretném megírni erről, hogy közben a Kossuth gimnázium igazgatója megtiltotta a diákoknak mindazon nyilvános helyek látogatását, ahol szeszes italt mérnek. Természetesen ide tartozik az ötórai tea is, hiszen a Kossuth Étteremben egyébként szeszes ital is kapható. Pedig ezeket az ötórai teákat állítólag éppen a mi kedvünkért rendezik. Azt szeretnénk, ha a gimnázium tanári kara kissé megértőbb lenne velünk szemben, akik szeretnénk kellemesen eltölteni vasárnap délutánjainkat, esetleg éppen táncolással, s engedélyeznék számunkra az ötórai teák látogatását. Tisztelettel egy diáklány (teljes aláírással) VIII. ÉVFOLYAM, 254. SZÁM 1864. OKTÓBER 29, CSÜTÖRTÖK ÚJABB 200 LAKAS! A Rákóczi úton, a Tejbolt szomszédságában gépek zúgásától hangos a környék. Megkezdték annak az épületnek a bontását, amelynek helyén az új lakótelep első házát emelik majd. Dömperek hordják a földet és a földmarkoló nyomán készül az alap. Itt jövőre újabb 200 lakásba költöznek ceglédiek. Makói hagyma, szabolcsi alma Cegléden Tárolás sátorban - Mit csinál hatvanöt asszony és leány ? Az Alkotmány Tsz almája nem exportképes Jól jött volna az a 16 millió, amiből Nagykőrösön építkeznek — Exportra a dánszentmik- lósi Micsurin Termelőszövetkezet az idén százharminc vagon almát termelt. — Befejezték a cukorrépa szedését és vele együtt a szüretet is a Petőfi Termelőszövetkezetben. Szorgalmas munka folyik a ceglédi MÉK-telepen. Lányok, asszonyok válogatják a hagymát, tehergépkocsik érkeznek és távoznak, üresen és tele áruval. A MÉK emberei vajon hogyan látják a város téli ellátását? — Ha akad is olykor probléma, TUBI-TUBICAM Nagy sikere volt vasárnap az immár hagyományos galambkiállításnak és vásárnak a volt Vasutas Kulturott- honban. Több százan gyönyörködtek a nap folyamán a szebbnél szebb galambokban, s közülük igen sok új gaz- - •. ■ dán».»«- talált - A helyiiparban napok alatt kiküldik a nyugdíj határozatot A napokban tájértekezletet tartott a szakszervezet a Cipőipari Vállalatnál a nyugdíjelőkészítő albizottságok részére. A tájértekezleten megjelent Vágási Sándor, a HVDSZ társadalombiztosítási tanácsának felelőse. Bevezető szavaival méltatta a nyugdíjelőkészítő albizottságok munkáját. Ezután Mányai Lajosnénak, a nyugdíjcsoport előadójának tartalmas előadása hangzott el, a Nyugdíjelő- készitéstől a határozathozatalig címmel. Elmondotta többek között, hogy a jól előkészített ügyek beérkezése után szinte napok alatt elküldik a nyugdíjhatározatot az érdekelt félnek. Hangsúlyozta, hogy ez nemcsak egyéni, hanem politikai, társadalmi érdek is. A részletes beszámoló után, a hallgatók elmondták, hogy örülnek az ilyenfajta segítségnek. Javasolták, hogy a többi szakszervezet is tartson hasonló tájértekezletet. Végezetül Vágási Sándor hangsúlyozta, hogy ezután jobb lesz a nyugdíjelőkészítés a HVDSZ-hez tartozó kifizető helyeken. Takács András — Büntetés. Farkas Béla (Abony, Mártírok útja 21.) ittasan vezette motorkerékpárját. Kétszáz forint pénzbírsággal sújtották. remélhetőleg nem lesz baj a lakosság ellátásával. Már hetekkel ezelőtt megkezdtük a burgonya és a különböző zöldségfélék tárolását. Ez a munka még nem fejeződött be. Szabadtéri tárolóinkban gyűlik a burgonya, zöldség és káposzta. Sajnos, ez utóbbiból eddig keveset kaptunk, de remélhetőleg biztosítani tudjuk majd a szükségleteket. — Hatvanöt asszony és lány most a makói hagyma feldolgozásával van elfoglalva. Tizenkét vagon hagymát kaptunk Makó környékéről, ezt ötféle méretre válogatjuk és ötkilogrammos zsákokba csomagolva szállítjuk Nyugat-Né- metországba. A tárolásával baj volt, szerencse, hogy idejében sikerült befejeznünk az elszállítást. Ugyanis — miután helyünk nagyon kevés van — az udvaron sátrakban halmoztuk fel a hagymát. Hirtelen jött az eső és ha nem igyekeztünk volna, kárt szenved a szép hagyma. — A hét végére nagyobb szállítmány almát várunk Szabolcsból. Ott nem győzik vele a munkát, mi készítjük elő az exportra. A tervek szerint harmincöt vagon érkezik ebből a gyümölcsből. — Milyen a MÉK kapcsolata a termelőszövetkezetekkel? — Aránylag jónak mondható, ha egyes tsz-ek nem is teljesítik a szerződésben vállalt kötelezettségeiket. A Ceglédi Petőfi például tizenöt és fél vagon burgonya szállítására kötött szerződést, de eddig csak nyolcvan mázsát adott le. Munkaerőhiányra hivatkoznak, állítólag nincs, aki felszedje. Pedig ha kötbért kellene fizetniök, az érzékenyen érintené a közös gazdaságot. Az Alkotmány Tsz-nek is kellett volna almát szállítania. Sajnos, nem tud eleget tenni kötelezettségének, mert az almájuk nem exportképes. Viszont nagyon elégedettek vagyunk a Vörös Csillag és a Dózsa Népe Termelőszövetkezettel. Nemcsak a határidőket tartották be, hanem gyönyörű, exportképes almákat vagon szám hoztak telepünkre. — Sajnos, sok a gondunk a szállítással. A szerződés szerint, ha a tsz külön nem vállalja, a huszonöt mázsán felüli mennyiségeket, nekünk kell behoznunk a tsz-ből. Kocsink viszont rendkívül kevés van és a Ceglédi TEFU nem is tud többet biztosítani. Napi hatnyolc gépkocsit foglalkoztatunk, de nem egyszer tíz- tizenkettö is kevés lenne. Sajnos, a gépkocsik műszaki állapota sem a legjobb. — Az előbb a tárolási problémákról beszélgettünk ... — Sajnos, a mostani telepünkön nincs mód újabb építkezésre. A város rendezési terve nem engedi meg, hogy itt építkezzünk. A tavasszal a vállalat adott- volna tizenhat millió forintot, de miután az illetékesekkel nem sikerült megegyezni az építkezés helyében, a pénzből Nagykőrösön építenek. Pedig nagyon kellett volna az a tizenhatmilliós, teljesen gépesített korszerű raktár ... (Opauszky) Népszerű, de fejlesszük tovább! Hozzászólás az üzemi labdarúgó-bajnoksághoz Sok szó esett már a városban folyó üzemi labdarúgóbajnokságról. Arról, hogy annak megrendezése hagyományos Cegléden, s ennek a népszerű sportágnak tovább szélesíti szurkolótáborát. A Ceglédi Hírlap vasárnapi számában az idei bajnokságról és a helyezésekről számoltak be. Szerintem ez feltétlen helyes volt, de szólni kellett volna az üzemi bojnokság körüli problémákról is, a jövőre nézve, okulás végett. Az egyik ilyen probléma, A zene és a gyerekek szerelmesei ,Szülővárosom zenei műveltségét szolgálom“ mondja a fiatal tanárnő A ceglédi Erkel Ferenc zeneiskolát a város határán túl is jól ismerik, mert a környező községekben is több helyen folyik zeneoktatás a ceglédi zeneiskola tanárainak közreműködésével. Mind az iskola székhelyén, mind e kihelyezett osztályokban sok növendékkel foglalkoznak. E népszerűség okai után kutatva, először a legilletékesebbhez, az iskola igazgatójához, Béres Károlyhoz fordultunk kérdésünkkel. — Miben látja a sikerek magyarázatát? — A sikerek fő oka az, hogy az iskola nevelői jól képzett, hivatásukat és a gyermekeket szerető pedagógusok, akik lelkiismeretesen végzik munkájukat — mondotta az igazgató. — Ezenkívül az iskolába a felvétel megfelelő képességi vizsgához van kötve, ami már eleve bizonyos nívót biztosít. Végül, de nem utolsósorban meg kell említenem azt a lelkes munkát, amelyet a fiatal kollégáim végeznek. Közülük külön ki kell emelnem a ceglédi származású Zádor Emőkét és Dávid Sándort, akik igazán a szívüket adják a munkába, hogy szűkebb hazájuk zenei műveltségét minél magasabbra emeljék. ők valóban büszkeségei zeneiskolánknak. Már csak azért is, mert ebben az iskolában tették meg első lépéseiket azon a hosszú úton, mely végül is a tanári katedrához vezetett. Néhány percre felkerestük Zádor Emőkét. — Hogyan telt az első év? — A tanárképző elvégzése után, tavaly, főleg kezdő növendékekkel foglalkoztam. Gyakorló évemet — úgy érzem — siker kísérte. Ezt az is bizonyítja, hogy az elmúlt évi huszonkét növendékkel szemben az idén harmincnégy növendékem van — mondja a fiatal tanárnő. — Közülük né- hányan igen szépen haladnak. Ha Sztanyik Erzsiké így folytatja, néhány év múlva élvonalbeli zongoristává válhat. És ha Raksányi Ildikó jó képessége kellő szorgalommal párosul, még sok örömünk lehet benne. De a többi növendékeimről is az a véleményem, hogy jó zenészekké válhatnak, kellő szorgalommal és kitartással. Arra a kérdésre, hogy vannak-e a hangversenydobogó iránt táplált reményei, határozott nemmel válaszol és hozzáteszi, hogy már kisgyermek korában is mindig pedagógus szeretett volna lenni. Később a gyermekek iránti szeretetével együtt nőtt benne a zene szeretete. Saját bevallása szerint a hangversenydobogóért sem tudna a gyermektől megválni. — Az a vágyam, hogy szülővárosomban a zenei műveltséget szolgáljam — fejezi be önvallomását. Közben új növendékek érkeznek, nem tartjuk fel tovább. Dávid Sándort, a másik ceglédi származású zenetanárt keressük, de nem kíséri szerencse fáradozásunkat. A fiatal pedagógus, aki két éve végezte a tanárképzőt és innen került szülővárosába, külföldön járt riportunk időpontjában. Róla így „csak” annyit, hogy jó munkája jutalmául tíznapos tapasztalatcserére küldte a Szovjetunióba a zeneművészek szakszervezete. A Szovjetunióban folyó zeneoktatást tanulmányozza, a küldöttség többi tagjával együtt. Hazaérkezése után nyilván beszámol majd a megye hegedűszakos tanárainak útjáról. (forgács) hogy a benevezett csapatok között nagy az erőviszonyeltolódás. Ezért a gyengébb csapatok játékosainak kedvét szegik a nagyarányú vereségek. Például a KGV csapata nem játszotta le minden mérkőzését, mert több csapat visszalépett és a második fordulóra nem állt ki. fgy tett a Kertimag ÁG, a a kereskedők csapata, de bajnokság közben lépett vissza a további küzdelmektől a Cifrakerti ÁG csapata is. Az üzemi labdarúgó-bajnokság csak akkor lenne teljes értékű, ha minden csapat lejátszana mérkőzését a kisorsolt ellenféllel. Nem volna-e helyes a benevezett csapatokat erőviszonyaiknak megfelelően két csoportra osztani? Bizonyosan nagyobb ambícióval és lelkesedéssel készülnének, s nem kellene bosszankodni az elmaradt mérkőzések miatt. Ügy gondolom teljesebb értékű lenne a bajnokság is, mert minden csapat komolyabban venné. (B.) Három hónap Tóth Gábor ceglédi lakos nemrégiben figyelmetlenül motorozott a Pesti úton. Vele szemben egészen szabályosan haladt L. László 14 éves gyerek. A vad motoros nem adta meg a fiúnak az elsőbbséget, hanem elütötte. A gyerek kulcscsonttörést szenvedett. A járásbíróság Tóth Gábort háromhónapi felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte.
