Pest Megyei Hirlap, 1964. október (8. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-28 / 253. szám
Volán mellé ülhetnek A város és a járás több mint száz lakosának különösen nagy izgalmat jelentett ez a vasárnap. Délelőtt tartották a gépjárművezető tanfolyam záróvizsgáját, s mint ilyenkor szokás, bizony egy kicsit izgatottan készülődtek a hallgatók a nagy számadásra. Am nem volt semmi baj. Szinte mindenki megállta a helyét, nagyon keveset kellett pótvizsgára utasítani. Felvételünkön éppen a KRESZ-vizsga folyik 3x300 000 FORINT: orvosi ellátásra, városrendezésre, tűzrendészetre Önvilágító utcatáblák a centrumban A jó és takarékos gazdálkodás meghozza a maga gyümölcsét. Ezt bizonyítja, hogy a Pénzügyminisztérium és a megyei tanács a város részére több mint egymillió forintos különböző fejlesztést engedélyezett annak elismeréseként, hogy a pénzügyi gazdálkodásban ennél jóval nagyobb összegű bevételi többlet alakult ki. Ebből az összegből több mint háromszázezer forintot kapott az építési osztály a vízvezeték építésére, a parkok karbantartására, a közterületi padok beszerzésére. Ebből az összegből szerelik fel alig néhány héten belül a városközpont önvilágítós utcatábláit és bővítik a köztisztasági eszközök számát is. Az általános iskolák fejlesztésére szintén közel háromszázezer forint jutott. Ebből a régebbi iskolaépületék tűzrendészetét fejlesztik, villamossági berendezéseket, áramvezetékeket cserélnek, javítanak, könyveket vásárolnak az ifjúsági könyvtár részére, valamint több tanyai iskolánál épületet bővítenék, udvart, gyakorlóteret rendeznek. ^ A többletbevételből háromszáz- ezer forint jutott az orvosi ellátás fejlesztésére. A körzeti orvosok részére gyógyszereket, vegyszereket, kötszereket vásárolnak. Békegyűlés Csütörtökön délelőtt fél tíz órakor békegyűlést tartanak Budapesten a megyei tanács dísztermében. Ezen a béke- aktíva-értekezleten városunkat húsz fők küldöttség képviseli. A ceglédi lányok kitettek magukért Vasárnap délelőtt zajlott le az országos vidéki leány-serdülő egyéni verseny a gimnázium tornatermében. A várakozásnál többen neveztek a szakosztályoktól a versenyre és várakozáson felüli volt a verseny nívója is. Tizennyolc szakosztály ötvennégy serdülő versenyzőt indított. Szép számú nézőközönség gyűlt össze a verseny kezdésének időpontjára. Kilenc órakor megkezdődött a verseny a talajon és a gerendán. „A” és „B” csoportra osztva indultak a fiatal reménységek. Gyakran csattant fel a taps a szebbnél szebb gyakorlatok bemutatása után. A fiatal tornászlányok — a jövő utánpótlásai — tudásuk legjavát adták. Büszkék lehetünk a ceglédi lányokra. — ANYAKÖNYVI HÍREK Abony Házasságot kötött: Bodor Mihály és Sándor Margit, Romhányi János és Bogyai Terézia, Törölt János és Koncsik Julianna, Veres Ferenc és Kaié Katalin, Beviz Antal és Falusi Irén, Majercsik Sándor és Juhász Katalin, Csekő Lajos és Kelen Piroska, Körösi János és Farkas Olga, Zsemlye József és Szentesik Erzsébet, Retkes Károly és Bodócs Erzsébet. Morvái Ferenc és Lipák Julianna, Sziics Lajos és Falusi Ilona, Torma József és Terék Terézia, Hegedűs István és Telek Mária, Tóth Sándor és Urbán Erzsébet, Kengyel Kálmán és Bakk Julianna Elhaltak: Gáspár Ilona 55 éves, Patonai Istvánná Flundrik Hona 83 éves. Retkes Mihályné Kővágó Mária 89 éves, Kolozsvári József 77 éves, Habony Gyula 69 éves. Király Józsefné Bakk Julianna 40 éves. Albertirs* Házasságot kötött: Dobozi Mihály és Siprák Mária, Steckovics János és Lipták Zsuzsanna, Pálinkás László és Pintér Edit, Gye- nes István és Szathmári Éva, Koska dál és Melis Margit, Pozsgai Jenő és Nyíri Ilona, Koska János és Takács Erzsébet, Panecki János és Takács Mária, Andróczi Pál és Szedrei Erzsébet. Elhalt: Rabecz Mihály 81 éves, Rubes Jánosné . Bazsik Mária 82 éves, Kovács István 55 éves. Kratochwill Erzsi, Tóth Hanna, Martinovics Ági méltón képviselték városunk színeit. Nem csalódtunk Kratochwill Erzsiben, aki a nyáron Tatán szerzett országos versenyen a vidékiek közül a második helyet. A harmadik helyen végzett az összetettben, csupán négy tizeddel maradi le az első helyezettől. A szabónál vétett kis hibát, és azért került hátrányba, noha már majdnem a kezében volt az első hely. Nyugodtan, a tőle megszokott biztonsággal versenyezett Tóth Hanna és megbízhatóan versenyezett Martinovics Ági is. Meglepően jól állta meg a helyét és az erős mezőnyben a tizedik helyen végzett. Az eredmények: Egyéni összetett: 1. Huttyán Katalin (Balassagyarmat) 35.3 pont, 2. Fekete Zsuzsa (Székesfehérvár) 35.7 pont, 3. Kratochwill Erzsébet (Cegléd) 35.4 pont, 4. Kiss Erzsébet (Eger) 35.3 pont, 5. Tímár Klára (Nyíregyháza) 35.2 pont, 6. Mikó Piroska (Debrecen) 35.1 pont, 8. Tóth Hanna (Cegléd 35.1 pont, 10. Martinovics Ágnes (Cegléd) 34.5 pont. Szerenkénti győztes: 1. Mi- fcó Piroska (Debrecen) 9.2 pont, 2. Kiss Erzsébet (Eger) 9.1 pont, 3. Fekete Zsuzsa (Székesfehérvár) 9.1 pont. Gerenda: 1. Fekecs Zsuzsa (Székesfehérvár) 8.9 pont, 2. Kiss Erzsébet (Eger) 8.9 pont, 3. Szilágyi Erzsébet (Székesfehérvár) 8.8 pont. 5. Kratochwill Erzsébet (Cegléd) 8.8 pont. Korlát: 1. Kratochwill Erzsébet (Cegléd) 9.1 pont, 2. Huttyán Katalin (Balassagyarmat) 9 pont, 3. Fekete Zsuzsa (Székesfehérvár) 8.8 pont, 5. Tóth Hanna (Cegléd) 8.8 pont. Ugrás: 1. Tímár Klára (Nyír- egyháza) 9.1 pont, 2. Huttyán Katalin (Balassagyarmat), 9 pont, 3. Rutár Emma (Salgótarján) 9 pont. (bujáid) C E G L E D I JÁRÁS C E G LS D \ V Á R Ojt RES? E R E VIII. ÉVFOLYAM, 253. SZÄM 1984. OKTÓBER 28, SZERDA Sokat akart a szarka? Az eddigi évektől eltérően a termelőszövetkezetek nem mustot adnak le, és nem is dolgozzák fel a szőlőt,' hanem a tőkéről le- j szedve, fürtökben, egyenesen az átvevőhelyre szállítják. A Nyársapáti Pincegazdaságnál rendkívül vontatottan megy az átvétel. Különösen sokat panaszkodnak a csemői, törteti és jászkarajenői szövetkezetek. Hiába jelentik be előre, hogy mikor viszik a szőlőt, hiába érnek oda idejében, mások megelőzik őket. Nem egy esetben kellett visszavinniök a szőlőt, s másnap tudták csak átadni. Úgy gondoljuk, mindenki elképzelheti, milyen nagy idő és anyagi veszteséggel jár az ilyen átadás. A csemői Rákóczi Tsz nyolc-tíz, a Szabad Föld hat, míg az Uj Élet negyedszáz kilométeres utaztatás után tudja eljuttatni a szőlőt a pincegazdaságba. Képzeljük el, milyen minőségi és mennyiségi veszteséget szenved a szőlő, ha vissza kell szállítani és másnap ismét utaztatni. Nehéz lenne a felelősség kérdését tisztázni. Az bizonyos, hogy a pincegazdaság erején felül vállalta a szőlő feldolgozását. De az is biztos, hogy a termelő- szövetkezetek is a kényelmesebb megoldást választották, mert többségüknek módjában lett volna saját eszközeikkel feldolgozni a szőlőt, és akkor a mustnál elkerülhető lett volna az ilyen veszteség. Nem ártana, ha az illetékesek a jövő szüretre tanulnának ebből ... (O) Jól sikerült a Hsm kellene a télen egészségügyi felvilágosító kampányt szerveznünk? Szombaton a ceglédi orvosnapon huszonhárom orvos tartott előadást. A megye minden részéből, — de Budapestről is — érkeztek orvosok. Valamennyien nagy figyelemmel hallgatták az öregkor, a terhesgondozás, szülő és csecsemőkor orvosi vonatkozású előadásokat. Az orvosi nap részvevői érdeklődéssel hallgatták nemcsak a szakmai jellegű előadásokat, hanem például dr. Ti- szavölgyi Miklósnak, Cegléd egészségügyének fejlődéséről szóló ismertetését is. Elismerést érdemel az a kutatómunka, amely megelőzte az előadást. A hallgatók felfigyeltek arra, hogy 1527 óta vannak egészségügyi vonatkozású feljegyzéseink, emlékeink Ceglédről. Szervezett egészségügyi intézkedésekkel városunk területén azonban csak a Rákóczi szabadságharc idejétől találkozunk. 1807-ben nyílt meg Cegléden az első patika. 1873-ban nyílt meg az első kórház. A ceglédi Vörös Ökör vendéglőt alakították át kórházzá. A mai kórházat 1930- ban építették. Egészségügyi helyzetünk fejlődését híven mutatják a számok. A felszabadulás után örvendetes fejlődésnek indult Cegléd egészségügyi hálózata. A fogorvosi rendelő, az iskolafogászat, az SZTK rendelő, az óvodák, a szociális otthon bizonyítja, hogy sikerült előbbre lépnünk. A rendezőséget feltétlen dicséret illeti, az orvosnap okos és jó gondolat volt, méltó a 600 éves város ünnepségsorozataihoz. Most, az ismeretter- je|zfési év elején nem árlaVILLANÓFÉNY: Gyermeknevel de ? Kora délelőtt van, az iskolákban már alighanem becsöngettek órára, amikor benyitok a ceglédi Kossuth Tsz Árpád utcai borkóstolójába. Köszönésemet egy amolyan tizenkét- tizennégy év körüli kisfiúcska fogadja. Rendelek, s ő megszokott mozdulattal rakja elém a kétszer egy decit. Amíg a poharak nedűjét lehajtom, tekintetem a falra, az ott lógó táblára esik. A tábla imigyen szól: „18 ÉVEN ALULIAKAT NEM SZOLGÁLUNK KI!” „Lesz magyar újjászületés!“ A KÖZÉLETI EMBER az egész járás ügyes-bajos dolgait rejtő dossziékat rendezgeti, amikor belépünk hozzá. Súlyos gondokat, bajokat, panaszokat „kezel”, mert ma is vannak ilyenek. Nem akarunk olcsó hasonlattal élni, mégis azt kell mondanunk, húsz évvel ezelőtt sokkal rosszabb gondok, sokkal gonoszabb bajok, sokkal rettenetesebb panaszok égették az embert. A ma közéleti emberét idézzük: — HÜSZ ÉVE? Most húsz éve? Itt Cegléden pokoli volt a bizonytalanság, a rettegés, a bizalmatlanság. Tizenhat- éves lakatostanonc voltam akkoron. Hogy szorongtam esténként, amikor az elsötétített város visszafojtott lélegzettel, idegrendszerének egész feszültségével leste: mi jön az éjszaka, megérjük-e a hajnalt, vagy a lobogó lángokban bombák martalékává leszünk-e? S ha csendes maradt az éjszaka, a másik kérdés fojtogatott: „Hallottad? Kinél dörömbölnek? Kit vittek el? Miért vitték el?” — mert a német csizmák hol itt, hol ott dobogtak, házkutatásokat tartottak, katonaszökevényeket, vagy egyszerűen csak élelmet kerestek... S a nappalok? Azok sem különben. A munka után kétségbeesett futkosás: hol, melyik üzletben adnak valamit az élelmiszerjegyekre? Sor- banállás, sorbanállás mindig mindenütt. Közben pedig .a sors fintora: már-már sorra- került volna, de éppen akkor fogyott ki a készlet, vagy éppen akkor bőgött fel a légoltalmi sziréna. S ha leszállt az este, hányán, de hányán kellek útra kis motyójukkal a szabad ég alá, a határba, a tanyákra, a bombák elől, a veszély elől, vagy ki tudja mi elől... A RÉMÜLET mégsem bénított meg mindenkit. Nem messze tőlük, a szomszédjukban egy kiszolgált katona lakott. Nála esténként sokan vendégeskedtek. Nem étellel, itallal, hanem jó reménnyel szolgált vendégeinek. Ott ülték körül leoltott lámpák mellett esténként a telepes rádiót és várták, hogy felcsendüljön a jól ismert, érces bariton: „Itt a Kossuth Rádió, a Kossuth Rádió beszél!” S a hírek biztatást, erőt adtak. Van még remény, nem veszett el minden, lesz magyar újjászületés! De sokat beszélgettek az igazi hírekről! így formálódott a tizenhatéves tanonc utat kereső, tájékozatlan tudata. Most már nemcsak sajnálta az el- hurcoltakat, a kilakoltatotta- kat, a sárga csillaggal porig alázottakat, az ejtőernyős figyelésre küldött, majd kiképzés nélkül a frontra hurcolt leventéket, hanem cselekedett is. Amikor beterelték a Kaptafagyárba, nem sokat tétovázott. Tán a Kossuth Rádió éltette erejét, amikor élete kockáztatásával megszökött onnan ... Nem lett bűnsegéd az ország kifosztásában! Tizenhatéves volt és élni akart. Élni akart, de félelem és rettegés, rettegés és nyomor nélkül! A szomszédok, az egész utca, a város, az ország fel- emelkedéséről álmodott... Azóta is híven szolgálja embertársai ügyét. (Visszaemlékezését elmondta: Szeleczky Mihály, a népi ellenőrzés elnöke) Ejnye, morfondírozok magamban, valami hiányzik erről a tábláról. Megvan! — ütök a homlokomra. — Az aláírás! Az aláírás, amellyel a tábla így föstene: „18 ÉVEN ALULIAKAT NEM SZOLGÁLUNK KI! MI, A 14 ÉVESEK” Hanem van abban a borkóstolóban még egy tábla. Arról is leírtam egyet-mást. íme: A bolt vezetője: Ehlrich R.ezső. Felügyeleti szerve: Városi Tanács, kereskedelmi osztály... ______________________________ —czjá— „ Saját zsebre" dolgoznak Háborodj fel, Olvasó, háborodj fel, mert a bölcsőde alkalmazottai a saját zsebükre cserélgetik a konyha gázpalackjait! Felháborító, nemde- bár? Kedves Olvasó, ki járatlan vagy a szent és ostoba bürokrácia útvesztőjében, bizonyára azt gondolod, hogy amikor a ceglédi bölcsődében elfogy a gáz, kiürül a palack, akkor átmennek a gázcseretélepre és egyszerűen kicserélik azt. Ho- hó, ha így képzeled, mélységesen tévedsz! Ilyenkor a szabványos ügy- irályszerű eljárás a következő. Először telefonálni kell a MÁV, szállítmányozási vállalatának, amely potom két héten belül — garantáltan! — kijön, elviszi a palackot, fuvarlevéllel feladja, átszállítja Szolnokra, onnét beszállítja az ottani telepre, ott egy-két héten belül — garantáltan! — kicserélik, s ha minden jól megy, az az áldott palack egy hónapon belül esetleg már vissza is érkezik... S addig? Addig persze a legkisebbeknek csak a legnagyobb kínlódás árán tudják megfőzni a mindennapi ételt. — Nem igaz — mondod magadban, kedves Olvasó, ki sok bürakratikus agyalágyultság- ról hallottál már — ez azért mégsem lehet igaz! Nos, ha nem hiszed, hát tudd meg: jelenleg már hat hete nincs gáz a Rákóczi úti bölcsődében. — És nincs erre más megoldás? — kérded magadban növekvő vérnyomással — hát a szentségit, nincs erre más megoldás? Dehogyis nincs! Van. Azt is meg lehet csinálni, a bölcsőde valamelyik szakácsnőjének a nevére cserélik ki a palackot, itt helyben, gyorsan, pompásan és kényelmesen, csakhogy ... csakhogy így nem lehet a cserét elszámolni, mert így az e célra normatívailag megszabott 33 forint nem elegendő. „Maszeknek” ugyanis csak 80 forintért számolják el a tizenegykilós palackot. — No, de a csecsemők csak nem éhezhetnek! — mérgelődsz. Persze, hogy nem. Éppen ezért többször megtették már a bölcsőde alkalmazottai, hogy összeadták a pénzt és kicserélték a palackot a — saját zsebükre. Volna persze egy olcsóbb és praktikusabb megoldás is. Akkor, amikor Szolnokról palackot hoznak Ceglédre, fel lehetne rakni a ceglédi bölcsőde palackjait is arra a kocsira. Avagy tán megoldás lenne egy közületi gáztelep felállítása is, mert a vendéglátóipar és a földművesszövetkezet meg Budapestről szerzi be magának a gázt, s van olyan eset, amikor tőlük egy három és féltonnás Csepel megy Pestre két palackért... De maradjunk a bölcsődénél. Annak a konyháján valódi füstszag terjeng, mert a gáztűzhely mellett az igazi sparherd is felmondta a szolgálatot. Igaz, megvan rá a pénz, hogy a rég elavult tűzhelyet kicseréljék, de ezt — Szent Bürokrácia! — csak a negyedek negyedév végén lehet megtenni. így addig mindent átjár a 'füst. Avagy tán azt is cseréljék ki a szakácsnők — a saját zsebükre? (kecskeméti) Feszült figyelemmel hallgatják a résztvevők az előadót óta állandó emelkedést mutat az ellátott betegek statisztikája. A tartalmas előadás után a részvevők közös vacsorán vettek részt a Kossuth Étteremben. S. F. na azon gondolkodni, hogy nem lenne-e érdemes a tél folyamán a lakosság felvilágosítására szolgáló előadásokat rendeznünk orvosaink áldozatos közreműködésével. Indokolná ezt, hogy néhány év
