Pest Megyei Hirlap, 1964. október (8. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-28 / 253. szám
PEST MEGYE! Jflfií. OKTÓBER 28, SZERDA HERVÉ A napokban nyitották meg az Építőművészek Puskin utcai székházéban Luden Hervé, magyar származású francia fotóművész Foto és építészet című kiállítását. A nagy hatású kiállítást Major Máté, a Magyar Építőművészek Szövetsége elnökségének tagja nyitotta meg. A megnyitón megjelent a művész is + 4Az I. Internationale és Magyarország A nemzetközi munkásosztály első harci szövetsége megalakulásának századik évfordulója alkalmából a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete és az MSZMP KB Párttörténeti Intézete az I. Internacio- nálé és Magyarország címmel szép kiállítású művet jelentetett meg a Kossuth Könyvkiadónál. A tanulmánygyűjtemény sok adattal és számos érdekes összefüggés feltárásával gyarapítja a Nemzetközi Munkásszövetség és a magyar szocialista mozgalom kapcsolatára vonatkozó ismereteinket. Az első magyarországi szocialista szervezet, az Általános Munkásegylet megalakulásával foglalkozó fejezetben olvashatjuk: „Hrabje polgártárs, akinek a közeli időben Londonból Magyar- országra kell távoznia, meg- bizatik, hogy ebben az országban a szövetség nevében tevékenykedjék’. Az in- íernacionálé Főtanácsának 1866. szeptember 18-i határozatából idézett pár soros megbízás arról tanúskodik, hogy az Általános Munkásegylet megalakítása az Inter- nacionálé kezdeményezésére történt. Hrabje János, a Londonban élő magyar asztalosmunkás a főtanács említett határozatát követően hamarosan hazatért és megkezdte a szocialista szervező munkát. A tanulmányok bemutatják az Internacionálé fejlődését és a magyarországi szocialista mozgalom kialakulásának legfontosabb eseményeit. Az Általános Munkásegylet 1868 februárjában kibocsátott Alapító Kiáltványa már megkísérli, hogy tudományos alapon, a valóságos helyzetnek megfelelően elemezze a hazai munkásság helyzetét. Megállapítja, hogy „a gyáripar napról napra nagyobb kiterjedést nyervén, mindinkább növekszik a nagy gyárak száma, mindinkább szaporodnak az azokban felállított gépek és ezért növekszik az azokhoz szükségelt bérmunkások száma is — és ugyanazon mérvben, mint azok száma emelkedik, hanyatlik mindnyájunk előtt minden remény, minden kilátás az egyéni önállóság és szabadság elnyerhetésére. A munkás ezzel megszűnt ember lenni, ő áruvá lett”. Elsősorban az intemacio- náié segítségének volt köszönhető, hogy az Általános Munkásegylet hamarosan rátalált a proletár osztályharc útjára. 1869 augusztus 22- én már munkások ezrei gyűlnek össze a pesti gázgyár előtti téren „szabad népálla- moi”, polgári demokratikus szabadságjogokat követelve. A gyűlés végeztével a szónoki emelvény felett magasra emelkedik a nemzetközi proletariátus vörös zászlaja. „És ekkor — írja az egyik kortárs — az ezrekre rúgó nép levett kalappal egri szájjal hangoztatta: esküszünk, hogy hűen fogunk kitartani.” Az Általános Munkásegylet hű maradt ehhez az eskühöz. Széles körű szervező munkái végzett egyes vidéki városokban. liókegyleteket alakított, meggyőző szóval fordult nemcsak a munkássághoz, hanem a parasztsághoz ás az értelmiséghez is. 1870—71- ben szocialista munkástüntetések zajlanak az ilyesmit még nem látott pesti utcákon. 1871 júniusában, a világtörténelem első pröletárhatal- májjak. a. Párizsi Konynsin- r?k az emlékére rendezet i tüntetésen pedig már „az új, az általános forradalmat” éltetik. Az első magyarországi szocialista szervezet az elmaradott hazai osztályviszonyók között, állandó rendőri zaklatással küzdve, az Inter- nacionálé segítségével, betöltötte történelmi hivatását: a szocialista munkáspárt csírájává vált Magyarországon. Az Általános Munkásegylet és a vele kapcsolatban levő mun- kásszervezetek magukévá tették az I. Internaeionálé marxi irányvonalát és az összes alapvető kérdésben ennek értelmében foglaltak állást. A proletár internacionalizmus nagy eszméjét és a szocializmus igazságait hirdették. Tevékenységükben kiemelkedő szerepet töltöttek be azok a munlcásvezetők — elsősorban Farkas Károly vasmunkás, az Internacionálé magyaror szági megbízottja — akik rendszeres összeköttetésben állottak az Internacionálé központjával és személy szerint Marx Károllyal. Éppen ez a kapcsolat volt a fő oka annak, hogy a kormány 1871 nyarán az Általános Munkás- egyletet feloszlatta, vezetőit letartóztatta, majd később „hűtlenség” , címén bíróság elé állítatta. A korabeli illusztrációkkal kiegészített kötet olvasói meggyőződhetnek arról is, hogy az Általános Munkásegylet tevékenységének időszakában az 1848—49 eszméiért lelkesedő polgári-értelmiségi körökben is rokonszenvet váltott ki a munkásság szocialista szervezkedése, amely kezdettől fogva azt vallotta, hogy a proletariátus érdekei azonosak az egész dolgozó emberiség érdekeivel. E. T. — A Tanító űr nadrágja és a Hókirálynő. A mendei Petőfi Sándor Művelődési Ház felnőtt színjátszó csoportja a jövő hónapban Hunyadi Sándor: Tanító úr nadrágja című színdarabját, a gyermek színjátszó csoport pedig decemberben J. Svarc: Hókirálynő című kétrészes mesejátékát mutatja be. OKTÓBERBEN: KÖZSÉGRENDEZÉS! HÓNAP ECSEREN Tavaly októberben kezdték, idén áprilisiban folytatták s Z most megismétlik Ecseren az általános községrendezési hónapot. Az elmúlt évben még csak kísérleteztek, áprilisban már kialakult, milyen módszerekkel dolgozzanak, s mire van a leginkább szükség. A község belterületén a tavaszi-őszi esőzések utáni bekövetkező áradások, belvizek nagy károkat okoznak Egyes utcákat elönt a víz, kocsival szinte járhatatlanok. Régi tapasztalat azonban, hogy ahol rendesen kezelik az úttestet, s főleg a vízlevezető árkokat, ott ez nem következik be. Legalábbis nem olyan mértékben, mint ahol például az átereszeket csak a gondviselés tisztogatja. Most októberben a legtöbb gondot erre a munkára kell fordítani — határozott a í«- nácstéstület. Követik a békésr telepiek példáját, akik áprilisban Pintér Béla tanácstag vezetésével teljesen, új árokrendszert ástak ki. Azóta esett már nagy eső, felhőszakadás is volt, mégsem történt baj, egy kerék sem ragadt a sárba. Szeptember végén tizenkét- tagú bizottság mérte fel a teendőket és utána a tanácstagok a maguk körzetében megbeszélték a lakossággal, ki mit vállal a közös munkából. Valószínű, hogy az általános községrend ízési hónap idén is jól sikerül majd. Már eddig tizenkétezer társadalmi munkaórát fordítottak az emberek Ecser szépítésére. A közönség rendkívüli érdeklődéssel fogadta a maga nemében páratlan kiállítást (Foto: Gábor) EGY KLASSZIKUS A XX. SZAZADBÓL Nagy Lajos ént lé kóré Tíz éve miár, hogy meghalt, de mintha csak tegnap láttuk volna a kávéházban, ahol oly otthonosan tudott unatkozni, mint más a családi karosszékben, kanári madarak és horgolt terítőcskék között. Unatkozása azonban feszültséget rejtegetett mint ahogy stílusának — gyakran emlegetett — józan pontossága mögött is ott feszült a részvét lírája és az igazságkeresés szenvedélye. Nagy Lajos maga jegyezte fel, hogy bár még hatvanéves korában is atlétateste volt, már harminc esztendősen gyakran fáradtnak hatott, ahogy nem rászabott ruhájában, öreges tartással, merengve ült az ablakban, ahonnan oly sok mindent látott meg a magyar életből és az emberi természet megfejthető rejtelmeiből. Első írásait — a század legelején — saját szavaival szólva, „tusba mártotta”. Keserű, földhöz ragadt emberek, a szárnyalás minden lehetőségétől megfosztó sorsok szerepeltek azokban, és „az a csenA HUSZONNYOLCAS G0G0LAK des haldoklás, amely nem is érzi már a fájdalmat, a levegő ritkulását”. A fiatal Nagy Lajos a hozzánk főleg Bródy Sándor által közvetített zo- lai naturalizmus tanítványa volt. De már ezekben az írásokban feltűnt egy jellegzetes Nagy Lajos-i vonás: a finom irónia. A történelem drámai fordulatai ébresztették fel Nagy ! Lajosban azt az írót, aki — a testi és lelki nyomor, a beletörődés és képmutatás jelenségei mellett — észre tudta venni és ábrázolni a boldogságra törekvő emberséget, a munka szépségét, a lázadni merészelő öntudatot. Az 1917- ben írt „Tanyai történet”, az 1919-es Magyar Tanácsköztársaságra emlékező „1919 május” című nagyobb elbeszélés, az alföldi falu külső, s | belső körülményeit jellemző tények és a szociográfiai felmérést magas irodalommá emelő „Kiskunhalom” már nagy író művei. A kor igazi igényeit tudta kifejezni az apostagi cselédlány törvénytelen fia, a „titkos lakó”, aho- > gyan Kellár Andor jellemezte ; őt egyik vonzóan megírt em~ : lékezésében. Nagy Lajosnak ; ugyanis majd a felszabadu- | lásig nem volt saját lakása í és gyakran csak be nem jelentett szobatárs — titkos lakóként élt — barátainak szállodai, vagy albérleti szobáiban. A felszabadulás után ugyancsak érdekes, értékes írásokkal gazdagította Nagy Lajos a maga egyéni hangvételű életművét. Elsősorban „Pincenap- Zó”-ja és önéletrajza emelkedik ki közülük. Azt hirdette, hogy nem lehet egyszerűen füstté párologtatni évtizedek, évszázadok beidegzéseit. De mert felismerte a nagy történelmi és társadalmi töi'Vénye- ket, hitt a fejlődésben, az előrehaladásban és „a kor parancsoló feladata”-nak tartotta a szocializmus, a kommunizmus építését. „Nem az író parancsol azonban a kornak, hanem a kor az írónak” — foglalta össze, tömör szellemességgel, a maga véleményét. Szerinte az írónak sfi.ját feltételeiből kell műveiben újjáteremtenie a világot és így kell irányt mutatnia az olvasóknak. A „Magyar Klasszikusok” című sorozat utolsó kötetei éppen Nagy Lajos válogatott írásait tartalmazzák. Nagy Lajost műveinek értéke avatta a század magyar irodalma egyik — nemrégiben még köztünk járt. szellemében pedig mindig köztünk járó — klasz- szikusává. A. G. Az előnevvel többnyire születésekor ajándékozzák meg az embert. Legalább is így volt ez hajdanán. Ilyen meg olyan- falvy, vagy ilyen meg olyan- házy Oszkár, Boldizsár, esetleg Arisztid vagy Tasziló. Nem így Gogolátk bácsi esetében. Az ő bölcsőjét nem ringatták rangos kastélyban. Életének ötvenedik esztendejében érdemelte ki a „huszonnyolcai” előnevet. Míg másoknak ez egyszerűen csak úgy az ölébe, illetve a neve elé poty- tyant, ö jeles cselekedetével érdemelte ki. S ettől kezdve nem is emlegetik másképpen, csak így: a hitszon- nyolcas Gogolákl Történt pedig mindez néhány héttel ezelőtt, egy különösen szép nyárutói reggelen. Anno 1964! Aratás után, a szilvaszedés megkezdése előtt. Ennek az időbeli meghatározásnak, mint majd láthatjuk, külön jelentősége van. Gogolák János az első kakasszót meg sem várva, elindult a szövetkezeti istállók felé. A szürkület felszállt, piros fényeket küldött a hajnal a lombok közé, meg az útra. Tempósan igyekezett, s felszívta a reggeli jó illatokat. Megszokta már és meg is szerette ezeket az egyforma reggeleket. A fejőhöz közelében riadalom. Szaladgál néhány ember. Rátört egy pillanatra a rémület, rosszat sejtett. Futóra fogta lépteit. Kétoldalt izzadságpatak csörgött róla, lihegve állt az ajtóban. — Rövidzárlat! — mondta Vadza, a takarmányos. Széttárta a karját, jelezvén, hogy itt megállt a tudomány. Aztán két fekete kupacra mutatott. Ezek miatt történt. Két galamb csó- kolódzott a vezetéken. Meg is bűnhődtek, mert a magasból élettelenül, megszenesedve bulktalk alá. Két galamb nem nagy dolog. De az etetés, meg az itatás! meg a fejés! Az nem megy villany nélkül. Nem moccannak a gépek, hasznavehetetlen a szivattyú, a szállítószalag meg olyan, mint egy számya- szegett ügyetlen madár. Szerelők meg sehol. Talán délfelé előkerülnek. S ha akkor sem? Ennyi állattal nem lehet boldogulni kézzel. Nyolc ember ehhez kevés. így okoskodtak, beszélgették s közben elszéledtek. A nap már megmelegitette a gyalogút homokját, kár fecsérelni a drága időt. Munka a ház körül is akad, csak győzzék. Majd ha jönnek a szerelők, megcsinálják a vezetéket, akkor ők is visszajönnek. Az öreg Gogolák egy felborított tejeskannára telepedett. Morfondírozott. Sajnálta az állatokat, zúgó folyamként ért füléhez a panaszkodó, vinnyogó vagy éppen dühöngő horka- nás. Ekkor betoppant az elnök. Váratlanul, mint a villámcsapás. A hangja is mennydörgős mennykő volt, ahogy az öregre támadt. Tőle kérte számon a többieket. Szó szót húzott. Csúnyán összevesztek. A hirtelenharagú Gogolák. János tehetetlen dühében odavágta az elnöknék: — Ide többé be nem teszem a lábam! Kilépek! Velem nem lehet packázni! Van téesz másutt is. Ha már egyszer elhatározta, hogy búcsút mond a szövetkezetnek, nem másíthatja meg a szavát. Mivégre kiabált vele az elnök? Igaztála- nul! Tán, mert a jósorsa fellökte az elnöki székig? Fejébe szállt a gőz s azt hiszi, neki már ezt is lehet? Így füstölgött magában s táplálta haragjának füzét, nehogy elapadjon. Nem várja meg a zárszámadást sem. Nem bizony! Harmadnap eltűnt a faluból. Még virradat előtt elosont. Nem ment világgá, sőt, nem is ment messzire, csak éppen a szomszédos falu szövetkezetébe. Nézelődni. Ott illően fogadták s kérdezősködtek a jövetel miatt. Gogolák János nem titkolta szándékát, mondván, hogy ö s aztán még persze, néhányan: sógorok és komák átjönnének ide, ha a jövedelemmel nincs baj. Mert a jelenlegi helyükön nem maradnak az elnök miatt. Hej, örvendeztek a Jó Úton Járunk Termelőszövetkezetben, mert szűkiben voltak munkáskéznek. Azzal parolás- tak, hogy Gogolák Jánosék, amint tudnak, jönnek. Gogolák János tehát hazatért, ám utazásai korántsem értek véget. Sőt, csak most kezdődött el igazán. Másnap egy másik termelőszövetkezetet keresett fel. Ez is szomszédos volt, nem nagyobb távolságra, mint az előző. Ott is örömmel fogadták, amikor kitudódott a szándéka. Erős, munkabíró férfiakra itt is szükség volt, s rögtön szavát vették, hogy amint lehet, jönnek. Az őszi betakarításra már számoltak is a Gogolák- brigúdra. Ám nyughatatlan természet szorulhatott Gogolák Jánosba, \ mert harmadszor is útrakelt. j Sőt, negyedszer is. Már gya- j korlata is volt az összehason- j litásban, s szigorú szemmel : méricskélte a látottakat. S i immár szűnő dühét csendes i szomorúság váltotta fel. Mert \ hiába ment bármelyik sző- \ vetkezetbe, egyik sem volt \ olyan jó, mint az, amelyiknek \ búcsút mondott. Ekkor viszont már négy ter- j melőszövetkezetbe is eligérke-, zett, s várták is, nemcsak őt, \ de a sógorokat és a komákat', is, a négy helyen összesen hu-i szonnyolc embert. Hát várhatták. Mikor ki- \ fogytak a türelemből s érdek-i lődiek, akkor derült ki az igaz- í ság. ' ; De akkorra már Gogolák Já-; nosnak is bottal üthették a i nyomát. Mikor az elnök belco-! pogtatott a Gogolák-portára, hogy a múltkori szóváltásért; elnézést kérjen, hősünk már; messze járt. Hogy melyik sző- j vetkezetbe ment? Egyikbe^ sem. % Jelentkezett Budapesten vil-} la moskalauznak ... í Pataki Rózsa '
