Pest Megyei Hirlap, 1964. október (8. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-25 / 251. szám
1964. OKTÓBER 25. VASÁRNAP ’^yfiirtop 7 A («lóri» Hungáriáé rekordtermése A Szőlészeti Kutató Intézet lakiteleki gazdaságában — ahol a nagyüzemi elszaporítás végett törzstelepet kaptak az újonnan nemesített szőlőfajták — a szüret után megkezdték az idei termés felmérését. s az ezzel kapcsolatos gazdasági számításokat. A múlt évi és az idei tapasztalatok szerint az új fajták hozamai kitűnőek. Az idén a Gloria Hungáriáé állított fel rekordot: holdanként átlagosan 112,70 mázsa termést adott. A sorrendben második a Kocsis Irma 84,34 mázsás, harmadik az Irsai Olivér szőlőfajta 79,90 mázsás hoidankénti terméssel. (MTI) Madárűzés magnószalaggal ÍNYENC Indokolt óvatosság Hans Söhnker filmszínésznek legújabb filmjében egy késdobáló mutatványát kell kiállnia. A színész némi nyugtalansággal várta a testét körülszegező éles késeket és megkérdezte a rendezőtől: „mi lesz, ha az artista eltéveszti?” — „Igaza van, válaszolt a rendező — talán valóban helyesebb, ha ezt a jelenetet forgatjuk legutoljára”. A kártevő madarak és egyéb állatok zajjal történő elűzésének gondolata valószínűleg egyidős magával az emberiséggel. A mező- és erdőgazdaság különféle területein már évszázadok óta más és más hang- és zajtkeltő módszerekkel, trombitával, kereplővel, riasztó lövésekkel igyekeznek távoltartani a termést dézsmáló állatokat. A második világháború után világszerte szélesebb körben megindult madárhang kutatásokkal párhuzamosan vetődött fel annak a lehetősége, hogy a kártékony madarakat riasztó hangok magnószalagról történő lejátszásával tartsák távol a védelemre szoruló területekről. A magnófelvétel riasztó hangjait ugyancsak madarak szolgáltatták: e hangokkal figyelmeztették valamely veszélyre társaikat. Ma már nemcsak a madarak, hanem a mezőgazdaságban pusztító rovarok, rágcsálók hangjának kutatása is folyik. Ha sír a sirály A háború után az USA légierőinek a sirályokkal gyűlt meg a baja. Ezek az elegánsvonalú vízimadarak százezer számmal tanyáztak a távolkeleti tengerparti repülőterek közelében, és fel- és leszállásPillantás az élő szívbe Dr. Eric Carlens és dr. Torsten Silander svéd orvosok olyan merevfalú szívvizsgáló műszert szerkesztettek, amelyet egy kis műtéttel a nyaki vénán — visszéren — keresztül, közvetlenül a szívbe lehet vezetni. Készüléküknek, a kardioszkópnak, a végén átlátszó gumigömbbe szerelt, lámpaelemmel világítható prizma látható. A szívbe való bejutás után konyhasó oldatot fecskendeznek a gumigömbbe, mely ilyen módon hozzáfekszik a bal és a jobb pitvart elválasztó izomfalhoz és a vizsgáló orvos megfigyelheti, hogy van-e rajta valamilyen rendellenesség. Az eljárásnak hiányossága, hogy csak a jobb oldali szívfél megtekintésére alkalmas. A szív bal oldalának vizsgálata sem jelent ma már megoldhatatlan nehézséget, mert a visszereken keresztül a szív jobb pitvarába juttatott katétert viszonylag köny- nyen át lehet juttatni az elválasztó izomfalon a szív bal oldalára és ha közvetlenül nem is lehet látni a szívnek ezt a részét, de a kapott vérminták és a nyomásértékek rendkívül fontos útbaigazításokat nyújtanak a vizsgálatokat vezető orvosnak a bal szívfél állapotáról. A sematikus ábra a kardioszkóp bevezetésének módját mutatja be • . ' ^ *'4' kor különféle módon nehezítették meg a pilóták munkáját. Rátelepedtek a radarantennákra, a szélvédő üvegekhez ütközve zavarták a pilóta kilátását, beszívódtak a gázturbinák hajtóművébe & még sok más kellemetlenséget idéztek elő. öt évvel ezelőtt kezdték meg a sirályok hangjelekkel történő elriasztását, oly módon, hogy „kíméletesen” megvertek néhány sirályt, s fájdalmas hangjukat magnószalagra rögzítették. Ezt játszották vissza kísérleti sirálycsoportoknak. Ezzel a módszerrel azonban csak ideig-óráig lehetett távoltartani a sirályokat, mert hozzászoktak a „bús” sirályhangokhoz és visszatértek megszokott helyükre. Az említett kísérletek még ma is folynak, és szakkörök szerint félelmetesebb sirályhangokkal ezt a módszert fel lehet használni a sirályok halastavak környékéről történő elűzésére. Jacques Rilmo vermonti lakost szülővárosában hosszú időn át bolondnak tartották, és „patikányhaj kurászó Ril- mo”-nak csúfolták. Ö ugyanis megfigyelte, hogr a sertésólai közelében tanyázó patkányok egy igen éleshangú patkány- sivitásra úgy eltűntek, hogy hosszú ideig nem volt szükség patkányirtószerre. Rilmo ezután 154 patkányt fogott össze és évekig kísérletezett velük, hogy a megfelelő riasztó patkánysivítást rögzíteni tudja magnószalagon. Kísérletei meddők maradtak, mert a patkányok semmiféle ingerlésre nem voltak hajlandók élesen visítani. Végűi csaknem 10 ért kísérlet után Ril- mónak sikerült csapdába kerítenie egy házi nyúl nagyságra kihízott patkányt, amelyet felingerelt és hihetetlenül éleshangsú visítását magnószalagra rögzítette. A feltalálónak ezután a visító pat- .kányhang lejátszásával valóban sikerült elűznie a patkányokat raktárak, lakások, gabonatárolók környékéről. A patkányirtó cégeknek Rilmo rendszere azonban nem jelent konkurrenciát, mert a patkányok elűzése nem oldja meg a problémát, ezek ugyanis a szomszédban megtelepednek és tovább pusztítanak, fertőznek. Seregélyhang hangszóróból A patkányűzésnél nagyobb gyakorlati haszonnal kecsegtet a seregélyek ■ elriasztása fonoakusztikus módszerrel. A nyugat-németországi Frankfurt am Main madártani intézetében 1958-ban kezdték meg a seregély-hangokkal kapcsolatos . kutatásokat. Mindenekelőtt a seregélyek veszélyt jelző kiáltását rögzítették magnószalagra. Ennek alapján dr. Tempel, a mainzi növényvédel- | mi kutatóintézet munkatársa kikísérletezett egy seregély- j riasztó fonoakusztikus eljárást, amelyet 1960 és 1962 között már á gyakorlatban is kipróbáltak az oppenheimi szőlőhegyek védelménél. A fonoakusztikus módszernél a seregélyek veszélyt jelző kiáltásait megfelelő felerősítés után magnószalagról lejátszották. Ez a módszer a gyakorlatban azonban csak akkor vált be, ha a szalagot a seregélyrajok közeledésekor hozták működésbe. A letelepedett seregélyeket ily módon már sokkal nehezebb volt elűzni. A kutatók a háromévi kísérletekből még a következő következtetéseket vonták le: a seregélyriasztó fonoakusztikus módszert csak nyílt és jól áttekinthető terepen érdemes alkalmazni, az elektronikus berendezéseknek nem szabad i torzítaniok: tehát a lejátszott j seregélyhangnak nem kell túl- erősnek lennie. A hangközvetítést mindig a rárepüléskor kell megkezdeni és folyamatosan alkalmazni mindaddig, amíg a seregélyek távoznak. E néhány kiragadott példa talán szerény ízelítőül szolgált a világszerte folyamatban levő fonoakusztikai kutatásokról, amelyektől azonban számottevőbb eredményt valószínű csak az elkövetkező évtizedek folyamán lehet majd várni. Endresz István — Látom gyógyszerész úr, primőr érkezett.. Gyémánt helyett... sütemény Az Accra—London között közlekedő repülőgépen indulás előtt — szigorú védő- őrizet mellett — kis csomagot helyeztek el. Amikor a gép megérkezett az angol fővárosba, a csomagocskát ugyanolyan szigorú elővigyázatossági rend.'feabályokkai szállították a vámhivatalba. Csak ott derült ki, hogy a gondosan őrzött csomagban csiszolatlan gyémánt helyett — közönséges sütemény volt. Csaknem ezzel egy időben J ugyanilyen értékes szállítmány tűnt el titokzatos módon Accra és Tel-Aviv között. A kár mintegy hetvenezer font sterling. VAN ^ I Bp x * (, ,£! 1 /^f 5 / ! k* J —rmk J A ... Kritika... , Önkritika. Egy váratlan felfedezés: A RÁK ELLENI IMMUNITÁS Érdekes kísérleteket hajtottak végre a Moszkvai Kísérleti és Klinikai Onkológiai Intézetben. Üj törvényszerűséget sikerült feltárni: ha születésükkor rákvírussal beoltott állatok szervezetébe néhány hónap múlva ismételten bevitték ugyanazt a vírust, rákos daganatok képződését nem észlelték. A szervezetben a vírus másodszori beoltása esetén immunitás alakult ki a rákkal szemben. A rákvírussal szembeni immunitás jelenségét Galina Dejcs- man, a Kísérleti és Klinikai Onkológiai Intézet daganatképzö vírusokkal foglalkozó kabinetjének vezetője fedezte fel. E felfedezés igen váratlan volt. A tudomány már sok olyan vírusfajtát ismer, ami rosszindulatú daganatokat vált ki. A kutatásokat most SzV—40 vírussal végezték, amelyek főleg a majmok vesesejtjeiben fordulnak elő. Midőn ezzel a vírussal az egynapos hörcsögöket és egereket beoltották, nem egészen fél év múlva a kísérleti állatok egybarma- dánál szarkoma keletkezett. A tudósok gondolkodóba estek: vajon nem lehetne-e a rákvírus ellen ugyanúgy harcolni, mint ahogy az orvosok néhány más vírus ellen harcolnak — oltásokkal? A rákvirus rendszerint az élet első napjaiban vagy a méhen belüli fejlődés periódusában kerül az állat szervezetébe. Ebben az időben a szervezet még nem rendelkezik az immunitás kialakításának képességével. A mikroorganizmusokkal szembeni ellenálló képesség valamivel később fejlődik ki. Ezért a virus akadálytalanul „berendezkedik” a vi- lágrajött állatok szöveteiben. Néhány hónap múlva egyes kísérleti állatoknál megindul a daganatképződés. De vajon nem lehetne-e ezt a végzetes folyamatot megelőzni? Kiderült, hogy igen. A kí- sérletsorozatokból kitűnt, hogy ha ismételten SzV—40 virust juttatnak az állatok szervezetébe, miután már kifejlődött bennük az immunitás képessége, de még nem kezdődött meg a daganatképződés, akkor a hörcsögök és egerek megmenekültek. Az újonnan bevitt vírustól megszabadulni igyekezvén, a szervezet felhasználta a felébresztett védekező erőket a szövetekben inár előzőleg „berendezkedett” vírusok elleni harcra is. A Novosztyi sajtóügynökDr. Eric Carlens és dr. Torsten Silander a kardioszkópot egy szívmodell jobb pitvarába vezetik A művelődésügyi miniszter — az érdekelt szervek vezetőivel egyetértésben — rendelkezést adott ki a külföldi állampolgárok magyar felsőoktatási intézménybe való felvételének engedélyezéséről és tanulmányai folytatásáról. Eszerint az egyezmények, megállapodások alapján felsőfokú tanulmányok folytatására hazánkba küldött, valamint egyezményes megállapodástól [ függetlenül magyar felsőoktatási intézményben t ovábbta* nulásra jelentkező külföldi i állampolgárokat az erre kije- \ lölt intézmények — a művé- ! szeti és a testnevelési főiskola kivételével — felvételi vizs- i ga nélkül kötelesek a nappali \ tagozatra felvenni. Az így fel- ! vett hallgató az intézmény felvételi létszámkeretét nem I terheli. ség tudósítója megkérte Nyikolaj Biohint, a Szovjet Orvostudományi Akadémia elnökét, a Kísérleti és Klinikai Onkológiai Intézet igazgatóját, hogy beszéljen a felfedezés jelentőségéről, fejtse ki véleményét az embernél rákos daganatokat kiváltó okokról, mivel manapság a tudósok felfogása eltér ebben a kérdésben. Nyikolaj Blohin akadémikust nemrég megválasztották a Nemzetközi Rákellenes Szövetség elnökévé (ezt a tisztséget 1966-ban kell elfoglalnia). Ennélfogva Blohin akadémikusnak a rák problémájáról vallott nézete különös érdeklődésre tart számot. — A felfedezést elvileg az teszi fontossá, hogy világossá vált: a vírussal szembeni immunitás még akkor is kiváltható, ha ez a virus az állat születésétől kezdve a szervezetben van. Aránylag sok adatunk van az állatoknál rosszindulatú daganatokat kiváltó vírusokról. Bebizonyosodott, hogy az egerek leukózisai, a madarak számos daganata, az egerek tejmirigyrákja vírusos természetű. Ám, de mint már említettem, az emberi rák kórokozóját egyelőre még nem fedezték fel, s a következő nézet a legelterjedtebb: a daganatoknak számos okuk van, amelyek között a vírusokon kívül a vegyi és fizikai kancerogén ágensek is jelentősek. Ami az én véleményemet illeti — ezt persze ma még bizonyítani lehetetlen —, úgy vélem, hogy a vírusok szerepet játszanak az embernél a rosszindulatú daganatok kifejlődésében. Valószínűnek tartom, hogy vannak olyan vírusok, amelyek rákot idézhetnek elő az embernél, továbbá, hogy e vírusok sok I ember szervezetében jelen varrnak. Ebből egyáltalán nem következik, hogy feltétlenül valamennyiüknél rosz- indulatú daganatoknak kell kifejlődniük. íme egy egyszerű példa: az egész emberiség száz százalékban fertőzött tuberkulózissal, de távolról sem mindenki szenved ebben a betegségben. A kórokozó mikroorganizmusok csupán a kedvező közegben aktivizálódnak. Hát a rák? Nyilvánvaló, hogy a rákvirus „aktivizálódásához” ugyancsak bizonyos előfeltételek szükségesek. A rákos daganatok kifejlődése szempontjából jelentősek azok a körülmények, amelyek közepette valaki él. Szerintem az onkológiában a „vírusos” irányzatnak nagy perspektívái vannak. A vírusok, mint ahogy a kísérletek mutatták, bármely meglepetésre képesek. így például az adenovirus egyes típusai, amelyek rendszerint az embernél a garatban fordulnak elő, s az ember szempontjából ártatlanoknak tűnnek, a hörcsögöknél tüdőrákot idéznek elő. E kísérletekből arra következtethetünk, hogy megfelelő körülmények között az adenovi- rusok az embernél is esetleg daganatokat válthatnak ki. Ezenkívül ismeretessé vált, hogy a különböző vírusfajták között nincs pontos határ. Nyikolaj Mazurenko, a Kísérleti és Klinikai Onkológiai Intézet munkatársa olyan jelenségeket figyelt meg, midőn a közönséges himlővirus vérrákot kiváltó vírussá alakult át. Feltételezhető, hogy a rák iránti fogékonyság az egyes embereknél, sőt a lakosság különböző csoportjainál is eltérő. Az emberi rák keletkezésében a vírusok szerepének tanulmányozása azt a reményt kelti, hogy mind nagyobb jelentőségűekké válnak az immunológia terén végzett munkálatok, amelyek különleges rák elleni pro- filaktikus eszközök előállításához vezetnek. Mindaz, amivel a korszerű onkológia rendelkezik, két évtized munkájának eredménye — mondta befejezésül Nyikolaj Blohin. — Meggyőződésem, hogy a világ onkológusainak nagy erőfeszítéseit a rák feletti győzelem fogja koronázni. Külföldi diákok Magyarországon
