Pest Megyei Hirlap, 1964. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-03 / 232. szám

rtyt MEGYEI ^ítífep 1964. OKTOBER 3. SZOMBAT Magyar—csjeliSEl©vak barátsági nagygyíálés a Sportcsarnokban (Folytatás az 1. oldalról) rőket és behozva az idő- és tempóveszteségeket, fel­zárkózott az élen haladók sorába. Népünk egysége, amely a magyar történelem legjobbjai­nak álma volt századokon át, most megvalósul; ez az egység a társadalom valamennyi dolgozó osz­tályának szövetsége a szo­cialista társadalom teljes felépítésére. E célkitűzésben találkozik és egybeesik az egyéni és a kö­zösségi érdek. Ma népünk nincs megosztva, minden ere­jét és tehetségét a szocialista építés szolgálatába állíthatja. Amikor arról szólunk, hogy hazánkban a szocialista építés évről évre új sikereket ér el és népgazdaságunk, a kultú­ra, az életszínvonal bármely korábbi állapothoz mérve nagyszerű fejlődést mutat, hozzá kell tennünk, hogy az elért eredmény a nö­vekvő igényekhez mérten nem kielégítő. Évente több min/t 40 milliárd forintot fordítunk beruházá­sokra, s ehhez képesít a mun­ka termelékenységének növe­kedése, az önköltség csökken­tésének üteme nem kielégítő. A most készülő 1965-ös, s a készülő új ötéves tervet, de az év (hátralevő hónapjait is arra kell felhasználni, hogy növekedjék a munka termelé­kenysége, hatékonysága, szi­lárduljon a munkafegyelem s ezzel javuljanak az eredmé­nyek. Csak így lehet az elért eredményekre támaszkodva új sikerekért küzdeni. Magyarország népgazdasági eredményeiben, s általános fejlődésében jelentős szerepe volt és van a Szovjetuniónak és a többi szocialista ország­nak. Ugyanazok az imperialis­ták és propagandistáik, aki a népek elnyomása, a dolgozók fokozott kizsákmányolása cél­jából létrehozták és erősítik a maguk „közös piac’Vát és ha­sonló országhatárokon átnyú­ló gazdasági szervezeteiket, ál- szen-t módon egyenlőtlen hely­zetről és gazdasági függésről fecsegve támadják a Magyar Népköztársaságot, a Szovjet- ] unióhoz és más szocialista or­szághoz fűződő gazdasági kap­csolatai, valamint KGST-tag- sáigia miatt. Más oldalról sűrűn halljuk emlegetni mostanában azt is, hogy a szocializmust „önerő­re támaszkodva” kell építeni. Ha ez úgy értendő, hogy egyi­künk sem követeli egyolda­lúan a Szovjetunió és a töb­bi szocialista ország segítsé­gét, hogy csak arra támasz­kodjék, hanem a lehető leg­jobban mozgósítja és haszno­sítja saját országa anyagi ere­jét és lehetőségeit, akkor ez szép, üdvözlendő, követendő jelszó. De aki az „önerőre tá­maszkodás” jelszavával a szűk nemzeti elzárkózás útját ajánlja bármely szocialista országnak, az bűnt követ el az adott szocialista ország né­pének érdekei ellen, a szocia­lista országok egysége, a kö­zös ügy ellen. Kádár elvtárs hangsúlyoz­ta. hogy belső fejlődésünk el­választhatatlanul összefügg a nemzetközi helyzet általános alakulásával, s nagymérték­ben függ attól a küzdelemtől,- amelyet a szocialista orszá­gok, az antiimperial ista és békeszerető erők a világbéke megőrzéséért, a termonukleá­ris háború megakadályozá­sáért vívnak. A nemzetközi helyzetnek ma meghatározó tényező­je a Szovjetunió, a szo­cialista országok fejlődő, legyőzhetetlen ereje és közös fellépése a világ nagy kérdéseiben. Nagy öröm számunkra, hogy a szocialis­ta országok kapcsolatait érint­ve megállapíthatjuk, hogy a magyar—csehszlovák barát­ság és együttműködés erős. és politikai, gazdasági és kultu­rális téren egyaránt egészsé­gesen fejlődik. Országaink szorosan együtt­működnek a külpolitika terü­letén is. A Magyar Népköz- társaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság alap­vető feladatának tekinti, hogy külpolitikájával is szolgálja a szocializmus építését és a bé­ke erőinek növekedését. A Szovjetunió, a többi szo­cialista ország — köztük or­szágaink — külpolitikájának erőfeszítéseinek legnagyobb sikere, a békés egymás mellett élés politikája realitásá- sának legmeggyőzőbb bi­zonyítéka, hogy az imperial! isták által az az utóbbi években többször végsőkig kiélezett nemzetközi feszültség ellenére sikerült megóvni a békét és megaka­dályozni a termonukleáris vi­lágháborút. Magyarország népe világo­san és határozottan elítéli az imperialisták agresszív ak­cióit. A Szovjetunióval és a többi szocialista országgal együtt internacionalista szo­lidaritásával minden rendel­kezésre álló eszközzel támo­gat minden népet, amely az imperialista agresszióval szem­ben nemzeti jogait védelmezi, függetlenségéért, szabadsá­gáért harcol. Tudjuk, hogy e kérdések el­döntésében végső fokon a nem­zetközi helyzet állandóan ha­tó tényezőinek van meghatá­rozó szerepük. Ezek: a szocia­lista világrendszer növekvő po­litikai, erkölcsi, gazdasági és katonai hatalma, a kapitalis­ta országok dolgozóinak osz­tályharca, a felszabadult és felszabadulásukért küzdő né­pek antiimperialistá ereje és a népek szervezett békeakarata. Ezen állandó tényezők tör­ténelmi hatását semmilyen erő nem tudja többé meg­változtatni. Harcunk sikere szempontjá­tól különösen jelentős a szo­cialista országok és az egész nemzetközi kommunista moz­galom eszmei és cselekvési egysége. Ennek az egységnek jó alapjai a kommunista és munkáspártok 1957. és 1960. évi tanácskozásán elfogadott okmányok. Közösen kidolgo­zott programunk helyességét az élet igazolta, mert politi­kánk eredményeképpen erősö­dött a szocialista világrend- szer, fokozódott a tőkésorszá­gokban élő dolgozók osztály­harca, a gyarmati rendszer ■'•'lóráit éli és tovább szűkült az imperializmus befolyási övezete. Súlyos kárt okoz viszont a béke, a demokrácia, a szocia­lizmus ügyéért harcoló erők­nek, hogy a Kínai Kommunista Párt vezetői az utóbbi időben a marxista—leninista pár­tok, a szocialista országok egysége ellen támadnak. A nemzetközi kommunista mozgalom bevált marxista— leninista irányvonalával szemben nyíltan nagyhatalmi, soviniszta álláspontra helyez­kednek. A kialakult helyzetben tör­ténelmi jelentőségű feladat vár minden kommunistára, a béke és a haladás minden igaz hívére: az egységbontás­sal szembe kell helyezni az összefogást. Ezért rendkívül időszerű a kommunista és munkás­pártok nemzetközi tanács­kozása, amely megvitatja a forradalmi harc új feladatait és közös álláspontot dolgoz ki azokban a kérdésekben, amelyekben az lehetséges és szükséges. Meg­értjük egyes pártok képviselői­nek aggodalmát az értekezlet összehívásával kapcsolatban. De az a véleményünk, jobb tanácskozni, mint tétlenül nézni az egység bomlasztását. Senki sem akarja, hogy a ta­nácskozás szakítást idézzen elő. Ellenkezőleg: arra kell törekedni, hogy megtaláljuk a közös platformot. A Magyar Szocialista Munkáspárt a tanácskozás híve, támogatja az érte­kezlet összehívását, és elküldi képviselőit a de­cemberi moszkvai előkészítő értekezletre. Kádár elvtárs végül hang­súlyozta: Az elmúlt napokban rend­kívül hasznos eszmecseréket folytattunk a Novotny elvtárs által vezetett csehszlovák párt- és kormányküldöttség tagíaival és örömmel állapí­tottuk meg, hogy valamennyi kérdésben teljes közöttünk az egyetértés. Kapcsolataink a jövőben tovább erősödnek. Befejezésül éltette Csehszlo­vákia Kommunista Pártját, annak Novotny elvtárs által vezetett Központi Bizottságát, pártjaink, a csehszlovák és a magyar nép megbonthatatlan barátságát, az internacionaliz­must, a kommunizmust és a békét! Kádár János nagy tapssal fogadott beszéde után Antonin Novotny lépett a mikrofonhoz. Antonin Novotny: Testvéri kapcsolataink záloga pártjaink legszorosabb együttműködése Novotny tolmácsolta a ma­gyar népnek Csehszlovákia Kommunista Pártja, a kor­mány és Csehszlovákia dolgo­zó népének—elvtársi üdvözle­tét és köszönetét mondott a szívélyes fogadtatásért, majd így folytatta: Nem először vagyunk az önök vendégei. Emlékszem a Magyar Népköztársaságban három évvel ezelőtt tett lá­togatásomra. Amint az tör­ténni szokott, ha valahová évek múlva isimét ellátoga­tunk, mindjárt észrevesszük, hogy mi minden változott meg. így történt ez mostani magyarországi tartózkodá­sunk alkalmával is. Sok új üzemmel, modern lakóteleppel gazdagodtak, ipari és mezőgazdasági üze­meikben előrehaladt a mű­szaki fejlesztés és a terme­lés megszervezése. Alkal­munk volt beszélgetni mun­kásokkal, műszaki szakembe­rekkel, parasztokkal, tudo­mányos és kulturális dolgo­zókkal. Meggyőződtünk arról, hogy joggal büszkék munká­juk eredményeire, hogy őszinte meggyőződéssel szol­gálják a szocialista Magyar- ország további felvirágozta­tásának ügyét. Támogatják a Magyar Szocialista Munkás­párt politikáját és vezetésé­vel valóra váltják a VIII. pártkongresszuson kitűzött fő feladatot — a szocialista tár­sadalom teljes felépítését. Csehszlovákiában is — ugyanúgy, mint önöknél, — az ipari és mezőgazdasági termelés további növelésén kí­vül az egész népgazdaság mi­nőségi fejlesztésére irá­nyul a figyelem. Ezért nekünk — ugyanúgy, mint néhány más szocialista országnak, többek között a Magyar Népköztársaságnak — érdekünk a szocialista mun­kamegosztáson, a termelés szakosításán és összehangolá­sán alapuló gazdasági együtt­működés elmélyítése. Né­peink mai testvéri kapcsola­tainak haladó, forradalmi ha­gyományai vannak. A hagyo­mányok alapja az a harc, amelyet legjobb fiaink vívtak a kizsákmányoló rendszer és a fasizmus ellen. Testvéri kapcsolataink to­vábbi sikeres fejlődésének záloga marxista—leninis­ta pártjaink szilárd esz­mei és akcióegysége s legszorosabb együttműkö­dése. Csehszlovákia Kom­munista Pártja és a Magyar Szocialista Munkáspárt kö­zött nincsenek vitás kérdések. Az őszinte elvtársi és nyílt véleménycsere, elősegíti a lenini elvek következe­tes érvényesítését a két párt munkájában, bel- és külpolitikai kérdésekben egy­aránt. Megbeszéléseink — amelyeken számos konkrét kérdés szerepelt — jelentős, pozitív hatást gyakoroltak és gyakorolnak a következő években is a kölcsönös együttműködés fejlesztésére. A csehszlovák—magyar kapcsolatok minden terü­leten a következetes szo­cialista internacionaliz­muson nyugszanak és a két ország baráti né­peinek további közeledéséhez vezetnek, ezzel hozzájárulnak a szocialista világrendszer egységének, erejének fokozá­sához. Nem titkoljuk, hogy előre­haladásunk útján egy sor ne­hézségbe ütköztünk és még ma is számos problémánk van. Ezeket részben külső okok, részben saját hibáink és hiányosságaink okozták. A népgazdaságaink fejlesz­tésére kitűzött célok azonosak, mi is azt akarjuk, hogy ter­veink tudományosabbak és perspektívikusabbak legye­nek, fejezzék ki a szocialista társadalom fejlődésének tör­vényszerűségeit és biztosítsák erőforrásaink maximális ki- liasználását. Országunk fejlődő életé­ben nagy szerepe van a párt-, az állami és a tár­sadalmi szervezetek rend­szeres eszmei neveiőmun- kájának. Ennek tartalmát és célját a kommunizmusba való átme­net perspektívája, a burzsoá ideológia elleni kérlelhetetlen harc szüksége adja meg. Az ellenséges ideológiát nyugatról különböző formában igyekez­nek hozzánk becsempészni. Pártunk tisztában van az­zal, hogy ha sikerülne a szo­cialista országok és a kommu­nista pártok barátságát és sző* vétségét megbontani, az egyet jelentene országaink meggyen aítésével és a világ reakció: erőit növelné. Ezért szilárdít juk egész népünk egységét és erősítjük dolgozóink interna­cionalista tudatát. Megteremt­jük a nemzetek és a nemzeti­ségek baráti közösségét, amely jogaik elismerésén és sokol­dalú fejlődésén alapul. A találkozásainkon és a tár­gyalásainkon a jelenlegi nemzetközi helyzet kérdéseiben is megmutatkozott a nézetek teljes azonossága. Aktívan támogatjuk a Szov­jetuniónak és a többi szocia­lista országnak a békés egy­más mellett élés megvalósítá­sára irányuló lenini politiká­ját. E politika célja a világ­béke megőrzése, az általános és teljes leszerelésről szóló megállapodás megkötése, az atomfegyverek betiltása, a nukleáris fegyverek tovább­terjedésének megakadályozása, valamint olyan javaslatok megvalósítása, amelyek szo­rosan összefüggnek a leszere­léssel és az atomfegyverek felhasználásának megtiltásá­val. Szilárd meggyőződésünk, hogy a szüntelenül növek­vő békeerök végül is az em­beriség többsége vágyának és akaratának tiszteletben tartására kényszerítik a há­ború híveit. Országaink azonos nézetet vallanak abban a kérdésben is, hogy az európai béke és biztonság és a világbéke szá­mára különös veszélyt je­lent a Német Szövetségi Köztársaságban kialakult helyzet. Ismételten hangsúlyozzuk, hogy a bonni kormánynak a sa­ját és a német nép ér­dekében józanul, reáli­san kellene szemlélnie a jelenlegi európai elren­deződést és tudomásul kellene ven­nie a két szuverén német állam létezését — akár tet­szik, akár nem. Ugyanígy tudomásul kellene vennie, hogy itt az ideje a szocia­lista országokkal a békés egymás mellett élés elvei alapján a jószomszédi kap­csolatok megteremtésének és ebből le kellene vonnia a szükséges következtetéseket. A pártjuk és kormányuk képviselőivel folytatott tár­gyalásainkon közösen megál­lapítottuk, hogy a szocia­lista országok békepolitiká­jának sikerei elválaszthatat­lanok egységük megerősödé­sétől, s attól a szüntelen harctól, amelyet a nemzet­közi forradalmi munkásmoz­galom — a marxista—leni­nista irányelvek és a pro­letár internacionalizmus alap­ján i— folytat a világ for­radalmi előrehaladásáért. A világ fejlődéséből adódó feladataink és céljaink szel­lemében pártjaink — ugyan­úgy, mint a testvéri kom­munista és munkáspártok túlnyomó többsége — elítélik a Kínai Kom­munista Párt vezetőinek politikáját, amely meg­bontja az egységet, árt a forradalmi haladó erők­nek, megakadályozza a békére irányuló törekvéseket és ez­zel a nemzetközi imperia­lista, reakciós köröket se­gíti. Ma már teljesen világos, hogy a Kínai Kommunista Párt vezetőinek eljárása szem­ben áll a proletár internacio­nalizmus és a marxizmus— leninizmus eszméivel. Ez tá­madás a nemzetközi kommu­nista mozgalom ellen, gyen­gíti a szocialista országok egy­ségét. A múltban a világ leg- reakciósabb elemei han­goztattak ahhoz hasonló nézeteket, mint amilyene­ket a Kínai Kommunista Párt egyes vezető képvise­lői hirdetnek. Ebben a helyzetben Csehszlo­vákia Kommunista Pártja és a Magyar Szocialista Munkás­párt — a kommunista és a munkáspártok többségével együtt — amellett foglal állást, hogy hívják össze nemzetközi tanácskozásra valamennyi kommunista testvérpárt kép­viselőit. Véleményünk szerint a kommunista pártoknak ezen a tanácskozáson értékelni kelle­ne az 1957. és 1960. évi tanács­kozások határozataiból adódó eredményeket. Elvtársi nyüt- sággal kellene megvitatni a nemzetközi kommunista moz­galom jelenlegi alapvető prob­lémáit, a nemzetközi helyzet fő politikai kérdéseit, levonni a szükséges következtetéseket, amelyek szilárd eszmei alapot és kiindulópontot jelentenének minden kommunista párt te­vékenységéhez országaikban és a nemzetközi kommunista mozgalomban. Pártjaink a közös megbe­széléseken minden alap­vető kérdésben kifejtették és a közös nyilatkozatban megerősítették azonos né­zeteiket, és készek minden erejüket latbavetni a nem­zetközi kommunista erők egységének megszilárdítá­sára. Küldöttségünk nevében még egyszer megköszönöm a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának, a for­radalmi munkás-paraszt kor­mánynak, Kádár János elv­társnak és a magyar népnek a meghívást baráti országuk­ba, az elvtársi fogadtatást és az itt töltött kellemes napo­kat. Nagyon jól éreztük ma­gunkat a Magyar Népköz- társaságban, ahol a magyar nép hagyomá­nyos vendégszeretetével és gondoskodásával vettek körül bennünket. Hisszük, hogy ha­sonló érzések töltik majd el Kádár elvtársat és a többi elv­társakat is, akik meghívá­sunkra majd Csehszlovákiába utaznak. Szívből kívánom a magyar népnek, a Magyar Szocialista Munkáspártnak és a forradal­mi munkás-paraszt kormány­nak, hogy gyönyörű országuk­ban további sikert érjenek el a szocializmus teljes felépítésé­nek történelmi jelentőségű munkájában. Antonin 'Novotny beszéde után hosszan zúgott a taps. A nagygyűlés részvevői mele­gen ünnepelték a csehszlovák és a magyar államférfiakat, a két nép testvéri barátságát. Szépvölgyi Zoltán zárszava után a nagygyűlés az Interna- danáié hangjaival ért véget. Véres utcai összetűzések Belfastban Véres összetűzések- robban­tak ki az angol parlamenti választásokra készülő észak­írországi Belfastban. A hét elején az egységes Írország programjával fellépő naciona­lista Köztársasági Párt bel­fasti székházára egyszer-egy- szer kitűzték a zöld-fehér-na- rancs színű ír nemzeti tri­kolort, amit a rendőrség tüstént eltá­volított. A péntekre virradó éjjel új­ból felkúszott az ír zászló a Köztársasági Párt épületére. A székház kapuit lezárták. A kivezényelt rendőrség feszítővassal, csákánnyal tört be a székházba és letépte a zászlót. Amikor azonban az ablakon át kimá­szó acélsisakos rendőrök visz­sza akartak vonulni, szembe találták magukat a felháboro­dott tüntetők ezerfőnyi töme­gével. A közzétett adatok sze­rint húsz rendőrt szállítot­tak kórházba, egyikük súlyosan megsebesült. Tizenkét tüntető ugyancsak megsérült, de kórházi látlelet után hazaengedték őket. A rabszállító kocsi 15 tüntető belfastit vitt az őrszobára. Hajnalra a város elcsendese­dett. iMe'u&csor' a Kriisa-f&ls&igeten Nyikita Hruscsov szovjet I szovhozban. Mindkét helyen a kormányfő, aki jelenleg a | baromfihús-, illetve a tojás- Krim-félszigeten tartózkodik, [ termelés megszervezését ta- pénteken látogatást tett két | nulmányozta. Budapesten tartotta 14. ülésszakát a Magyar-Román Mú'szái Tudományos Együttműködési Bizottság A Magyar—Romáin Műszaki Tudományos Együttműködési Bizottság szeptember 28 és ok­tóber 1-e között Budapesten tartotta 14. ülésszakát. A bi­zottság megvizsgálta az előző ülésszak óta kifejtett tevé­Rehabilitálni akarják Pétaint A francia jobboldali sajtó- i kaippány folyik az áruló ban hónapok óta erőteljes I Pétain marsall rehabilitálá- ________________________________ sára. P hilippe Pétain hívei a „nemzeti kibékülés” jelsza­vával a per újrafelvételét követelik és azt kívánják, hogy a marsall hamvait ün­nepélyesen helyezzék el a kenységét és új határozatoikat douaumonti' emlékműnél, a fogadott el a műszaki tudó-, verduni csata hősei között, mányos segélynyújtásra. Legújabban Francois Maxi­Az ülésszak munkája baráti fia,c ismert francia regény- légkörben, a teljes, kölcsönös író is Pétain rehabilitálása egyetértés jegyében folyt le. mellett száll síkra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom