Pest Megyei Hirlap, 1964. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-22 / 248. szám

AKOMMUNISTAK SZÁMVETÉSE ELÉ Irta: Kovács József, a járási pártbizottság titkára A POLITIKAI BIZOTTSÁG határozata szerint november elején járásunkban is meg­kezdődnek a pártszervezetek vezetőségválasztó és beszámo­ló taggyűlései. Pártszerveze­teinkben jelenleg már a tag­gyűlések előkészítésén dolgoz­nak. Járási pártbizottságunk megtárgyalta a vezetöségvá- lasztás feladatait. Pártbizott­ságunk vonatkozó célkitűzé­seiből e cikk keretében — la­punk szerény terjedelme miatt — csak néhány fő cél­kitűzés ismertetésére szorit- kozhatom. Abból kiindulva, hogy a párt vezeti hazánkban a szo­cializmus építését, hogy ma az osztályharc fő területe a gazdasági építés — következik, hogy a maga területén pár­tunk minden alapszervezete felelős a szocialista építő munka időszerű feladatainak eredményes megoldásáért. A vezetőségválasztó taggyűlé­sekre való készülés egy pilla­natra sem jelenthet tehát el­fordulást az időszerű gazdasá­gi feladatoktól. AZ ALAPOSABB SZERVE­ZŐ MUNKÁT indokolja a korán beköszöntött esős ősz, mely az eddigi terveinket fel­borította. Mindenekelőtt a búza vetésére kell a fő figyel­met fordítani. Az erőket azon területek letakaritására kell összpontosítani, ahová búza­vetés történik. Továbbra is ügyelni arra, hogy a lehető­ségekhez képest legjobb mi­nőségben vessük el a búzát. Különösen nagy figyelmet igényel e munka a pándi Egyetértés, a tápióbicskei Áp­rilis 4-e, a tápiószentmártoni és a szentmártonkátai Kossuth termelőszövetkezetekben, ahol ez évben is — éppen a múlt évi gyenge talajmunka és egyéb vetési hibák miatt — nagy kiesések voltak búzából, s emiatt e termelőszövetkeze­tek a népgazdasági terveik teljesítésében súlyosan elma­radtak. A búza vetése mellett meg kell gyorsítani a még kinnle­vő termények, és a kukorica­szár letakaritását, hogy e terü­leteken ne akadályozza az oly fontos őszi mélyszántást. Párt- szervezeteink ne felejtsék el, hogy az idei kukorica- és cu­korrépatermés azért jobb a korábbiaknál, mert egyrészt sikerült előbbre lépni a nö­vényállomány növelésében, másrészt — és főleg — mert ez évben a tavaszi vetésű nö­vények mintegy 90 százaléka őszi mélyszántásba került. Arra kell ügyelni, hogy a gépeket időkiesés nélkül cso­portosítsuk át a vetés befejez­tével a mélyszántásra. Nem kis feladat a még hátralevő 16 000 hold felszántása, de de­rék traktorosaink öntudatos, fegyelmezett munkájában bíz­va, remény van rá, hogy jó­val a fagyok beállta előtt ezt is elvégezzük. MOST ELŐ KELL SEGÍ­TENÜNK pártszervezeteink eszmei, politikai és szervezeti egységének erősítését. El­mondhatjuk, hogy járásunk párttagsága egyetért pártunk Központi Bizottságának poli­tikájával és támogatja azt a gyakorlatban is. A választási előkészületek során azonban látnunk keil, hogy egyes párttagjaink né­zete egy-cgy kérdésben nincs összhangban a párt politikájá­val. Legutóbb például a kákái községi alapszervezet taggyű­lésén egyik elvtárs azért bí­rálta pártunk politikáját, mert az szerinte „nem eléggé for­radalmi”. Néhányan nehezen értik nieg, hogy a szocializ­mus alapjainak lerakásával lényeges változások következ­tek be hazánkban a gazdasági és a társadalmi viszonyok te­rületén is. A régi értelemben vett osztályharc objektív tár­sadalmi és gazdasági viszo­nyai megváltoztak. Osztály­harc azonban ma is folyik. A VIII. kongresszus határozata alapján ma az osztályharc fő területe a gazdasági építő munka. A mi szűkebb terüle­tünkön: a mezőgazdasági ter­melés növelése, a szövetkezeti gazdaságok m egszilárdítása képezi az osztályharc fő tar­talmát. Nem egyszerű és könnyű feladat ez. A földbir­tokosok, a régi rendszert kép­viselő főjegyző, vagy a bur- zsoá pártok ellen könnyebb volt harcolni — a frontok tisz­tábbak voltak — mint saját hibáink, vagy éppen az újat akadályozó konzervatív néze­tekkel viaskodni, amit nem egy esetben a sógor, a koma, vagy valamely közeli rokonunk képvisel a szövetkezetben. KÜZDENÜNK KELL a párt politikája, egyes határo­zataival szembeni formális egyetértés ellen is. Hangsú­lyozom — ez nemcsak „alap­szervi” betegség, de még a járásnál is fellelhető. Abban mutatkozik meg, hogy amikor egy-egy határozat végrehajtá­sát tárgyaljuk, egyetértés van, amikor azonban a végrehaj­tást ellenőrizzük, az a tapasz­talat, hogy semmi nem válto­zott, a határozat elvei nem érvényesülnek a munkában. A párt politikájával való egyetértésnek a munkában, a tettekben kell realizálódni. Például jelenleg az őszi fel­adatok időben, jó minőségben való végrehajtásában. Párttagságunk zöme példa­mutatóan kiveszi a részét a munkából, azonban most a ve­zetőségválasztásokra való ké­szülés során nem hunyhatunk szemet afölött, hogy egyes párttagok nem vigyáznak a közös vagyonra, megsértik a munkafegyelmet, túlzott mér­tékben fogyasztanak szeszes italt — még a munkahelyen is. Egyes párttagok nem akar­ják megérteni, hogy a párt­tagság nem jár előjogokkal, hogy a párttagoknak nincs több joguk, mint a többi ál­lampolgárnak. Amiből több van, az a kötelesség a szocia­lizmus ügye, a közösség érde­kében végzett munka terüle­tén. A választási előkészületek során törekedjünk erősíteni a kapcsolatainkat a pártonkívü- liekkel. Igényeljük támogatá­sukat és figyeljük jelzéseiket. örülünk az olyan jelenségnek, mint amit a nagykátai alap­szervünk titkáránál tapasztal­tunk, aki még az újságban is fellépett a Sütőipari Vállalat­tal szemben, a nagykátai ke­nyérellátás rossz minősége miatt. A mezőgazdasági szektor­ban dolgozó pártszervezeteink a most folyó őszi munkák so­rán figyeljenek fel azokra a termelőszövetkezeti tagokra, traktorosokra, akik becsülettel helytállnak és az átlagember­nél magasabb öntudatról tesz­nek tanúbizonyságot. Munká­juk elismeréséül mondják meg nekik — ha egyébként is érdemesek erre — hogy szí­vesen látjuk őket pártunk tagjelöltjei sorában. Szívesen látjuk továbbá vezetőségvá­lasztó taggyűléseinken az első napirendi pontnál azokat a pártonkivüli aktívákat, akik a kommunistákkal vállvetve dolgoztak és dolgoznak a ner hézségek leküzdésén. A BESZÁMOLÓ jó előké­szítése a vezetőségválasztási felkészülés lényeges része. A taggyűlések munkaértekezlet j jellegét a beszámoló adja meg. A beszámolóban számot kell adni az elmúlt két év a VIII. kongresszus célkitűzéseinek végrehajtásáról. Ismeretes, hogy az 1963-as évet tizen­nyolc milliós mérleghiánnyal zárták termelőszövetkeze­teink. Az érintett termelőszö­vetkezetek pártvezetőségeinek erről sem szabad megfeled­kezniük. Hogyan következett be, hogy egyes termelőszövet­kezetekben a vezetés, a tag­ság fölé helyezte magát és sú­lyosan megsértette a szövet­kezeti demokráciát? A beszámolók mutassák meg az elért fejlődést, de a fő fi­gyelmet a visszahúzó erőkre, a bajok okainak elemzésére for­dítsák. A vezetőség beszámolói legyenek nyíltak, őszinték, személyre való tekintet nél­kül tárják fel a hibákat. Na­gyon ügyeljenek arra, hogy a gazdasági kérdéseket a párt a kommunisták munkájával összefüggésben tárgyalják. A végzett munka alapos elemzése mellett fordítsanak nagy figyelmet a holnap teendőinek meghatározására. Készítsenek jó határozati ja­vaslatokat, mely a párt poli­tikáját helyesen ülteti át a pártszervezet területére. Azt várjuk, hogy pártszer­vezeteink megerősödve kerül­nek ki a választási munkából, s hatékonyabban fogják irá­nyítani és szervezni a holnap feladatainak megoldását. I. ÉVFOLYAM 15. SZÁM 1964. OKTÓBER 33, CSÜTÖRTÖK Az első fagyig szedjük a paradicsomot, mert érdemes IN MEMÓRIÁM! DR. KELEMEN KÁROLY A tóalmási Lenin Termelő- szövetkezetnek az idei legna­gyobb anyagi forrása a szá­raz kertészeten belüli hagyo­mányos paradicsomtermelés. Kétszázötven holdon ültet­tek paradicsomot, s a terme­lőszövetkezet tagjai családon­ként két-három hold gondozá­sát vállalták. Suth István és Eperjesi András vezetésével két brigád nevelte a palán­tákat. Az ültetésnél a nőta­nács is segített. mogyi Jánosné, a termelőszö­vetkezet megbízottja. A meg­határozott ládaszám miatt kicsit nehéz az elosztás, de mindenki elégedett. Meg­haladtuk a kétmillió forintot, és még jövedelmezünk vala- j mennyit az első fagyig, mert addig szedhetjük a paradicso­mot. ürbán László — Termelőszövetkezetünk megalakulása óta — mondja Koch Pál, a termelőszövetke­zet elnöke — anyagilag min­dig a paradicsommal biztosí­tottuk magunkat, A tagság érdekelve van a szorgalmas munkában, a jó termésered­ményben, mert minden termelő megkapja az összbevétel negyven százalékát. Holdanként százharminc mázsa paradicsomra szerződ­tek, és elérték a száznyolcvan, kétszáz mázsát is. Naponta öt-hatezer láda van forga­lomban, és ezerhatszáz, ezer­nyolcszáz mázsa paradicso­mot szállítanak a hatvani cukorgyárba. Hadd említsük meg mindjárt, hogy dicsére­tet érdemel Barna Balázs és Dányi Mihály átvevő, mert fáradtságot nem ismerve mun­kaidőn túl. is mindent meg­tettek a termelők érdekében. — Kora reggeltől, késő es­tig dolgozunk — mondja So­HÍREK Ma délelőtt 10 órakor a já­rási pártbizottság épületé­ben értekezletet tartanak a megye tanulmányi felügyelői és a megyei tanács műve­lődésügyi osztálya iskolacso­portjának tagjai. Napirenden szerepel a novemberi nevelé­si értekezletek előkészítése és az új tanév legfontosabb feladatai a felügyelői mun­kában. A járási párt-végrehajtó- bizottság mai ülésén tár­gyalja meg a függetlenített igazgatók által vezetett mű­velődési otthonok tevékeny­ségét. A felszabadulásunk husza­dik évfordulójára megalakult honismereti bizottságok ered­ményesen gyűjtik közsé­geinkről az adatokat. Hama­rosan hozzákezdenek az ösz- szegyűjtött anyag rendezésé­hez és a monográfiák meg­írásához. Fortuna kocsiján... orvos A Megyeri úti temetőben sírján a koszorúk virágait már megcsípte az októberi dér, elhervadtak a szirmok, de az újszilvási emberek szivében mélyen él a sze­retet, ragaszkodás. Az em­lékezés, hála szimbolikus krizantémjai ott fehérle­nek a szilvást kertekben és a keze alatt meggyógyult gyermekek és öregek em­lékezetében, szívében. Orvos volt és harminc- három éves korában, egy nemes, gazdag életpálya kibontakozásának kezde­tén ment el az élők sorá­ból. Hatéves újszilvási működése alatt egyedül vállalta az új, akkoriban alakult község egészség­ügyének megszervezését, a lakosság gyógyítását, Az újszilvási homokon, a ki­etlen pusztaságban első­ként felépült orvosi ren­delőjében fáradtságot nem ismerő energiával dolgo­zott, gyógyított emberségé­vel, gyógyszerrel és az emberek iránti önzetlen szeretetével, türelmével. Gyógyíthatatlan beteg­ségének tudatában orvosi hivatásához menekült, munkájában kereste a mindig visszatérő gondo­lattól való szabadulást. Mindannyian, akik is­mertük, osztozunk a csa­lád mély gyászában, a két kis árva bánatában és ott él tovább emlékezetünk­ben ő az orvos, a minden­kin segíteni akaró ember. Tanuljatok csak gyerekek... A körzeli gimnázium gondjai Kultúrpolitikánk alapvető törekvései hogy a művelődés, a tanulás lehetősége minden­kihez közel kerüljön. Fontos ez éppen a tanulás igazi ide­jében, a tizennegyedik és a tizennyolcadik életév között. Nagy lépést jelentenek a cél felé •a körzeti gimnáziumok. Nagy lépés ez, sok költség, ezerféle gond jár vele, de jog­gal várhatunk szép eredmé­nyeket tőle. Mit mondanak az érdekel­ték? A tanácselnök — Katona Antal — legszivesebben a sa­ját zsebéből venné a kinőtt is­kola bővítéséhez szükséges összeget. Komolyan, megfon­toltan Ígéri a község messze­menő támogatását. Az igazgató — Kali Endre — a gondok egy részén már túl van, mert a két első osz­tály megindulásához az anyagi, tárgyi és személyi feltételeket megszerezte. November elsejé­től iskolaautóbusz hozza, viszi a távolról járó szentmártoni és tápiószőllősi gyerekeket. A kö­zeli napokban ül össze az a bi­zottság, amely a tervdokumen­táció előkészítését megrendeli. Bízik a tanács ígéretében, hogy a 'községfejlesztési alap­ból jelentősen támogatják az iskolaépület bővítését. A fel­szereléshez szükséges pénz már együtt van, de a beszer­zés nehéz lesz. A tanárok szákmai könyveket sürgetnek, főleg a gyakorlati oktatáshoz és az orosz nyelvhez. A kezdet nehézségeihez tar­tozik, hogy a többfelől jött ta­nulók nem rendelkeznek azo­nos felkészültséggel. Egyéb­ként már összebarátkoztak egymással és az iskolával is. Csengetnek, az iskolában szünet van. Nagy a zsivaj. A gyerekek ősi szokás szerint egyszerre beszélnek, s így a hangzavarból rövid monda­tok válnak csak ki: — Nehéz a matek! — Korán kell felkelnem! — Jó, hogy helyembe jött az iskola, minden este hazamehe­tek!—* mondja egy mély, majdnem férfihang. S aztán egy hang, amely a legtöbbet mondja: — Ha nem nyílt volna itt gimnázium, nem engedtek vol­na: tovább tanulni... Tanuljatok csak nyugodtan gyerekek, mi felnőttek majd eligazítjuk a többit! Személygépkocsira gyűjtött Telek Antal és felesége Nagy- kátán. Megtakarított pénzüket gépkocsi nyeremény-takarék­betétkönyvbe tették a múlt év végén. > Az OTP a legszebb álmuk­ra is ráduplázott, mert a gép­kocsi előbb tulajdonukba ke­rült, mjnt a tervezett vételár összegyűlt. Az augusztus 18-i sorsolás alkalmával takarékbetétköny­IROK AZ OLVASOK KÖZÖTT Vasárnap este Vidor Miklós, József Attila díjas író baráti találkozón ismerkedett meg tápiógyörgyei olvasóival. Az úttörők rövid műsorral kö­szöntötték őt, akinek eddigi munkásságát Novotny Antal a járási könyvtár munkatársa ismertette. Az író ezután fel­olvasta „Legényélet” című no­velláját, majd a feltett kérdé­sekre válaszolva alkotói mód­szeréről, műhelytitkairól és terveiről beszélt. A találkozót éjszakába nyúló, könyvtombo­lával összekötött könyvesbál zárta be. Ebből az alkalomból az igaz elismerés hangján kell szól­nunk az áldozatkész, fáradha­tatlan Lenksy Elviráról, aki vállalta a találkozó megszer­vezését. Tizenhárom éve könyvtárosa a községnek, az idén kapta meg a szocialista kultúráért kitüntetést. vüket kisorsolták és ők most boldogan veszik tulajdonukba a Moszkvics 403-as személy- gépkocsit. Nagykáta—Nagykőrösi Kinizsi II. 4:0 (Iván Mária rajza) Nagykáta, 400 néző. Vezette: Pusztaszeri. A Nagykőrös kezdett job­ban, már az első percben nagy gólhelyzetet hagytak ki. A 29. percben Molnár ballá­bas lövése, majd Németh la­pos lövése került ismét a há­lóba. A II. félidőben is-Nagy- káta rohamozott, s a fölényt Molnár és Péter kapufája, va­lamint Németh oldalhálója_je­lentette. A 75. percben Péter közelről a hálóba talált, majd rá 5 percre a kapust is kicse­lezte, de mellé gurított. A 80. percben Schmiklt a játékve­zető kiállította. Góllövő: Németh 2, Molnár és Pintér. Jók: Basa I., Gallai, Né­meth. Lendvai Gyömrő—Tápiószele 4:2 Játékvezető: Császár. Az idegenben játszó szelei csapat az első félidőben telje­sen egyenrangú ellenfélnek bizonyult, azonban a soroza­tos játékvezetői tévedésekkel szemben nem tudta felvenni a harcot. Császár játékvezető ezen a mérkőzésen mutatott bírásko­dással azt igazolta, hogy nem képes még a területi bajnok­ság mérkőzéseit sem vezetni. Helyesnek tartanánk, ha az illetékesek esetenként ellen­őriznék a területi labdarúgó­mérkőzéseken bíráskodó já­tékvezetők működését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom