Pest Megyei Hirlap, 1964. október (8. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-01 / 230. szám
1984. OKTÓBER 1, CSÜTÖRTÖK Búcsúzik a postamester A mai nappal nyugállományba vonult Bálint Ernő, a veresegyházi postahivatal vezetője, feleségével együtt. Izig-vérig postás dinasztia Bálintéké. Bálint Ernő 42 éven át, 1923-tól dolgozott a postán. Pályafutását a Bihar megyei Bagamér községben kezdte, s 1941-ben helyezték át Veresegyházra. Unokaöccsei ma is a bagaméri posta alkalmazottai. Ernő bácsi felesége „hivatalosan” 1951 óta dolgozott a postán, addig „besegítő családtagként segített férjének. Jó munkájukat dicsérő oklevelek sora jelzi. Bálint Ernőné kiváló dolgozó oklevelet is kapott. Négy gyermekük közül a legidősebb szintén postás Veresegyházon. F. M. Asszonyok a krumpliföldönj négylábú páciensek — 8 520 000 forint értékű pólóinget gyártanak az idén a vecsési Fehérneműkészítő Ktsz-ben. Ebből 3 170 000 forint értékű ing készül exportra. Naponta átlag 440 pólóing készül itt. Mindössze húsz férfi dolgozik a vácbottyáni termelő- szövetkezetben. Ök is valamennyien traktorosok s minden másnap végeznek csak gyalogmunkát. így az asszonyokra marad a sok munka. A tsz negyven asszonya birkózik is a rengeteg dologgal hősiesen. — A munkájukkal nincs is baj — mondja elégedetten Kónya László tsz-elnök, de ... Aztán meggondolja magát, s ahelyett, hogy folytatná, a fejét vakarja; — nem érdemlik meg az asszonyok, hogy panaszkodjam rájuk. — Türelem kell hozzájuk, nagy, nagy türelem — mondja az elnök. És elmeséli, tegnap is, hogy járt velük. Valamilyen könnyű munkát kellett elvégezni, rábízta ' egykét asszonyra, mire a többiek irigykedtek. S amikor az elnök kijelentette, más is • A munka meg a nyelvelés • A ..harmat-mariskák“ eilen • Vácbottyáni negyvenek A norvég szakszervezeti delegáció látogatása a Csepel Autógyárban A hazánkban tartózkodó norvég szakszervezeti delegáció, Emil Reierse, a norvég építőipari szakszervezet alel- nöke vezetésével tegnap a Csepel Autógyárba látogatott. Kíséretükben volt Huszt- ra Sándor, a SZOT területi osztályának munkatársa. A vendégeket Szőnyi Miklós igazgató fogadta, majd rövid tájékoztatót tartott számukra. Ezután a küldöttség a gyár szakszervezeti, pártós tömegszervezeti vezetőinek társaságában megtekintett néhány gyáregységet. Ebéd után a szakszervezeti munkával kapcsolatos eszmecserére került sor a delegáció tagjai és a vendéglátók között. MINTA VEB-TÁRGYALÁS VELENCÉN Megkezdődött a tanév a három megye szakszervezeti iskolájában A Szakszervezetek Pest megyei Tanácsának közgazdasági bizottsága a vállalati egyezhető bizottságok tagjainak részére egyhetes tanfolyamot kezdett hétfőn Velencén. A volt Gschwindt-féle kastélyban, ahol nyáron gyermeküdülő van, ősztől tavaszig a szakszervezet rendez különféle tanfolyamokat. Három megye összevonásával, Pest megyén kívül, itt van a Fejér és Nógrád megyei szakszervezeti iskola is. A jelenlegi .tanfolyamon 31 Pest megyei, 20 Nógrád és 20 Fejér megyei „diák” tanul. Tananyaguk: a Munka Törvénykönyve. A vállalati egyeztető bizottsági tagok általában jól ismerik már a Munka Törvénykönyvét, de a kényesebb fejezetek gyakorlása, ismétlése csak hasznukra válik. A tematika is a bonyolultabb kérdések köré csoportosul: mi a teendő akkor, ha áthelyezési, elbocsátási, vagy baleseti kártérítési ügyet tárgyal a vállalati egyeztető bizottság-! A tanfolyam előadói — a Munkaügyi Minisztérium, a SZOT és az SZMT munkatársai, karöltve a Pest megyei Főügyészség és a Pest megyei Bíróság szakembereivel — arra törekednek, hogy a továbbképzés minél színvonalasabb, sőt izgalmasabb legyen. Ezért ma — több éves hagyományokhoz híven — minta egyeztető bizottsági tárgyalást rendeznek. Délelőtt a szakemberek játsszák le a tárgyalást, délután pedig a hallgatók, majd értékelik a viták és állásfoglalások helyességét, illetve megbeszélik a közben felmerült különleges munkajogi kérdéseket. Sok éves hagyomány az is, hogy nem egyénenkénti vizsgáztatással, hanem csoportos vetélkedővel zárják a tanfolyamot. A szombaton sorra kerülő munkajogi vetélkedő győztesei ajándéktárgyakat, illetve elismerő okleveleket kanrak. Velencén, a három megye szakszervezeti oktatási központjában, október 12-től 17- ig rendezik meg a következő tanfolvamot. Ezen a társadalmi bíróságok tagjai vesznek részt. megcsinálhatja ugyanezt, akkor már nem akadt vállalkozó. — így van ez sokszor, ilyenek — s elnézően mosolyog. — Gyakran vitázom velük, néha órák hosszat is elbeszélgetek egyikkel, másikkal és igyekszem meggyőzni, megmagyarázni, hogy nincs igaza, s ha nincs, akkor miért nincs. Ez a legnehezebb. Rájuk hagyni mir.dent — hát igen, ez lenne a legkönnyebb, legyinteni, hadd beszéljenek, amit akarnak —, ez bizony könnyebb lenne. De épp ezt nem szabad tenni. A burgonyaföld felé haladunk. Már messziről hallani az asszonyok beszédét. Cser- fesek, vidámak, jó kedélyűek valamennyien. S beszélnek állandóan, miközben a burgonyát szedik az elszáradt szár alól. Van témájuk bőven. — Ez a két asszony nem a tsz-be való. Nem bocsátók meg nekik soha. Minek is jönnek ide dolgozni — halljuk Adamecz Mihályné sértődöttségét — csak a köny- nyű munkát vállalják el. Persze tehetik, hárman keresnek a családban. Azt mondták, a spárgába se mennek majd, ahhoz nem fűlik a foguk. — Dehogy nem mennek Érám, nyugodjon meg, ott is fognak dolgozni. S hogy csúnya szájuk van? Hát mit tegyünk? Ilyenek. Nem kell mindent mellre szívni — nyugtatja a háborgó fiatal- asszonyt az elnök. Nemcsak egymásról beszélnek, pletykálnak munkaközben az asszonyok. Több szó esik itt komolyabb gondokról, tsz. közös problémákról, mint pletykákról. Az asszonyok nemcsak dolgoznak a tsz-ben, de szót kértek a tsz életéből, problémáiból, gondjaiból is. Szeretnek mindent tudni, világosan akarják látni, mi hogv van, s mit •— miért tesznek. Az elnök fiatal ember. De mindenki elnök bácsinak szólítja a faluban. Talán a tisztelet, a bizalom jele ez. Mert tisztelik s bíznak benne. S nyugodtan fordulnak hozzá minden bajukkal, gondjukkal. Maruszki Lőrincné a konyhakertek után érdeklődik. Hol jelölik majd ki. Itt a szurdokban nem lesz jó — mondja, ez a föld nem arra való. Inkább az öregfalut ajánlja, annak a talaja megfelel. — Az öregfalu — töpreng az elnök, aztán beleegyezően 4 bólint. — Akkor majd ott lesz, í majd megbeszéljük még a töb- g biekkel is. Persze, lehet az g öregfalun is. Szabó Jánosné leteszi a ka- ^ pát, s nevetve jön a többiek- í hez. y — Hallotta, elnök bácsi?« Hogy zúgolódnak azok, akik a | Baricán kaptak krumpliföldet. | Megtudták, hogy nekünk 90 £ mázsás a termésünk, az övék ^ meg jóval rosszabb. De hát ők í •kérték, hogy ott adjanak ne-y kik. — Remélem, nem engem hibáztatnak ezért is — most legalább ne-m mondhatnak semmit, hisz ők akarták így — hunyorít hamiskásan az elnök. — Hej, pedig de szívesen szidnának emiatt is engem, ha lehetne, ha magamtól jelöltem volna ki a részüket oda. — És kezébe vesz egy nagy szem krumplit, szórakozottan forgatja, nézegeti az ujjai között. Szóba hozzák az asszonyok az elnök előtt a „harmat-maiiskákaf" is. Azért kapták ezt a szép nevet, mert kora hajnalban, amikor még harmatos a fű, akkor járnak ki a határba „beszerző“ útra. Aztán mennek Pestre, a piacra. Ada- meczné is ezeket szidta az imént. Az asszonyok haragszanak á harmat-mariskákra, de még nem tudják, mit lehetne tenni ellenük. Csak azt tudják, hogy tenni kell valamit. Hiszen nem a t.sz.-t károsítják meg, hanem őket, hisz a tsz az övék. Bizonytalanul néznek az elnökre, tanácsot várnak tőle, segítséget. Az elnök is tart ezektől, épp úgy, mint az asszonyok. Csúnya szájúak, gorombák, s azt tartják, 20 kilóig lehet lopni, azt6 még a törvény sem bünteti. — Majd kitalálunk valamit — mondja az elnök, de hangja elárulja a bizonytalanságot. A krumpliföld vége felől alacsony, köpcös ember közeledik. A MÉK embere. Azért jött, hogy megbeszélje a tszszel, kössenek szerződést 5 hold fokhagymára. A feltételek kedvezőek, a pénz is, amit a MÉK kínál érte. Az asszonyok tanácskoznak néhány percig az elnökkel, vállalják, ne vállalják, nem lesz-e túl ! sok a munka, győzik-e majd a spárgát, paradicsomot, epret, j meg a többit és még a fokhagymát is. Végül megállapodnak, győzik, persze, hogy győzik, s akárhogy nézik is, \ ez bizony nem rossz üzlet. S már, hogyne győznék, hiszen ha pletykálnak is, ha óvódnak is sokat az asszonyok, de a munkában megállják a helyüket, Vonák Kata — Létszámunk két állatorvos, egy technikus, egy adminisztrátor, egy állatápoló, öten látjuk el a munkát — mondja dr. Komár Gyula, a ceglédi állatkórház főorvosa Nem a létszámot kevesli, nem is a munkát sokallja, inkább a szűk hely miatt panaszkodik; — Tegnap éjjel is kénytelenek voltunk a vágóhídra vitetni egy üszőt. Menthető lett volna, de sajnos, nem tudtuk elhelyezni. A ceglédi állatkórház joggal vívta ki jó hírét. Éjjel-nappal a „páciensek” rendelkezésére áll. Messzi tájakról, jóval a megye határain túliról ^ hoznak ide beteg állatokat: macskát, lovat, papagájt, tehenet, kutyát, disznót, galambot. Van már rádió az autókban, a vonatokon, hajón és autóbuszon, láttam már kerékpárost is száguldani, a kormányra akasztott Oriontonnal. A fejlődés azonban — úgy látszik — egy járművet sem kímél meg. Százhalombattán egv kubikos talicskájának szarván is szól már a tranzisztoros kis japán masina. Hurrá: itt a talicskarádió ... ■k Dunaharasztiban a tanácselnököt kerestem. A munkaidő már véget ért, de reméltem, hátha még bent lelem a tanácsházán. A ház azonban néptelen volt. Az elnök irodájának előszobája nyitva. Sehol egy lélek. Beljebb megyek. Ott sincs senki. Végre benyitok az elnök irodájába: üres. Végigkóborlok néhány irodahelyiségen: sehol senki. Kimegyek a folyosóra: teremtett lélek sehol. Dunaharasztiban a bizalom légköre már olyan teljes, hogy az elnök irodája akkor sincs zárva a váratlan látogató előtt, ha az elnök már hazament ... •k Az egyik körülállványozott budapesti templom előtt külföldieket kalauzolt az idegen- vezető. A templomhoz érve közölni akarta, amit mindenki úgyis látott, hogy a templomot restaurálják: — Jetzt restauriert — akarta mondani, de tévedésből a mondat így hangzott el: — Jetzt restaurant. Nem csodálkozom, ha egy nyugati adóból felröppen a kacsa; Magyarországon éttermeket csinálnak a templomokból. ★ Nagykörösön borotválkozom. A fodrászüzletbe két ember lép be. Egy férfi és egy hölgy. Látogatásukra előkerül az üzletvezető. Az én fodrászom egyik szeme rajtam, a másik a vendégeken. Az arcom felét körülbelül lekaparhatna. amikor az egyik kolléga odasúgja neki: — Pénztárellenőrzést tartanak. Az én fodrászom erre lecsapja a borotvát és a fiókjából előkotort kék papírt kezdi kitölteni. Az arcom egyik felére rászáradt a szappan, a már leborotvált felén kezdett kinőni a szőr. Végre befejezte. XJjra velem foglalkozott. Már abban reménykedtem, hogy hamarosan befejezzük, de tévedtem. Ezúttal az ellenőr hölgy lépett hozzánk. Az egészségügyi könyvet kérte. Az én fodrászom újra lecsapta a borotvát, kikereste a könyvecskét és szolgálatkészen, udvariasan felelt az ellenőr hölgy kérdéseire. Kiderült, hogy lejárt a vérvizsgálat érvényességi ideje. Ezen elvitatkoztak. Velem a kutya sem törődött. Kedves ellenőrök! Egyszer azt is ellenőrizzék, milyen szolgáltatásban részesül a vendég? Küldjenek ki újabb ellenőröket, akik ellenőrzik azokat az ellenőröket, akik elhívják a félig beszappanozott vendég mellől a fodrászt, hogy megnézzék a vérvizsgálati leletét. Ne vádoljanak \ anarchizmussal, de engem, vendégi minőségemben, első- ] sorban az érdekel, hogy meg- borotválnak-e, nem pedig az, I hogy a fodrászdolgczónak j mennyi a vérsüllyedése. Kívá- I nők minden fodrásznak sok I vörösvérsejtet és tapintató-) sabb ellenőröket... * Lacika hétéves. Okos gye- j rek. Tudja, hogy a papája fő-S nőkét lelkes úttörőköszön-j téssel kell üdvözölni. Azit is s tudja, hogy Egon bácsinak a f kezitcsókolom, Málcsi néninek \ a dicsértessék dukál. Tudja, < hogy kinek kell letagadni a \ papát, és azt is tudja, hogy a \ beteglátogatónak nem szabad { elmondani, tegnap is kint szü- í retelt a szőlőben a család. La- í cika tudja, hogy a Málcsi né-í ni tiszteletére kifüggesztett 't utolsó vacsora képet le kell í venni, ha Karcsi bácsi jön. * Lacika azt is megtanulta, j hogyha Krisztinkáékhoz megy í gyerekzsúrba, ott nem kell i elmondani, hogy a papa párt- í tag. Lacika mindent tud. Leg- | feljebb azt nem tudja, hogy \ mennyi kétszer kilenc. De ez £ nem is baj. Végeredményben ^ nem az iskolának, hanem az í életnek tanul a gyerek... j Ö. F. 2 Injekciót kap az idegsokkos galamb + + Utókezelés egy frissen operált tehénen Készül az orvosság. A gyógyszertár is a kórházban van (Foto; Gábor)
