Pest Megyei Hirlap, 1964. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-20 / 246. szám

VÁCI UAPLfl i«-“"“ i ~~ inni—ii 1»T-— A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜIÖNKI ADÁSA VHl. ÉVFOLYAM, 81. SZÄM 1964. OKTÓBER 26, KEDD Váci zeneszerző új művei A magyar orgonairodalom Teát új művel gazdagodott. A Zeneműkiadó Vállalat október elején gondos, szép kiadásban adta Kei Pikéthy Tibor, a Vá­cott élő karnagy-zeneszerző két új művét. A 81 éves mes­ter Cantilena című mun­káját (op. 64.) Alexa lányának; Gyászzene címen irt mű­vét (op. 59.) szülei emlékeze­tének ajánlotta. Váci és hannoveri dalosok A jól sikerült Pokol-szigeti kirándulás után örökítette meg fotóriporterünk a Vácott vendégszereplő hannoveri kórust, a Vox Humana tagjainak társaságában CIKKÜNK NYOMÁN: PIACON ÁRUSÍTJÁK A BAROMFIT Nyáron Székesfehérváron járt a váci párt- és tanácsi küldöttség. Igaz, hogy Fehér­vár megyei székhely és még- eg'yszer akkora város, mint Vác; a rohamos ipari fejlődés, a várospolitika és a városfej­lesztés azonban a két város­ban számos problémát vet fel. Ezeket érdemes szemügyre vennünk. A szülő A testvér A sporttárs örül az ezüstéremnek Az Ambró utcában lakó Kulcsár házaspár napok óta fogadja a szomszédok, az is­merősök és ismeretlenek gra­tulációit. Ma is könnybelá- bad a szemük, mint azon a nevezetes októberi napon, amikor távirati irodák, újsá­gok, rádiók adták tudtul a világnak; Kulcsár Gergely ge­relyvetésben ezüstérmet nyert. — Nagyon várjuk a fiúnkat haza — mondják a szülők örök. aggódásával, de hang­jukba öröm vegyül. A Rádi úti húsipari válla­latnál keressük Fűzessy Gyu­lánál, a neves olimpikon hú­gát. — Itt, az üzemben, a reg­geli nyolcórás hírekből tud­tam meg Gergely szép sike­réről. Nagyon bízott magában indulás előtt, tudta, hogy jó formában van. De azt is tud­ta, hogy erős mezőnyben in­dul. Kimondhatatlan öröm számunkra a tokiói ezüstérem. S mit mond régi váci sport­társa, Góts Károly? — Tizenöt évvel ezelőtt együtt játszottunk a Váci Kö­tött kézilabda-csapatában. Tíz évig volt tagja az együttes­nek, s amikor fővárosi klub elszólította tőlünk, még min­dig a kézilabda volt a kiegé­szítő sportja. Már akkor hí­re járt, lelkiismeretes mun­kájának, szerénységének, jó­zan életének. Ez segítette a római bronzéremhez;, a japán fővárosban szerzett ezüsthöz s reméljük, hogy hozzásegíti majd a mexikói aranyérem­hez is! <—ö) Ez a kép a római győzelem után készült. A Váci Kötött­árugyár sportpályáján üdvözlik Kulcsár Gergelyt LEVELESLÁDÁNKBÓL: Lejár a határidő! Tisztelt Szerkesztőség! A múlt év novemberében vettem a Széchenyi utcai dísztárgy üz­letben egy ébresztő órát. Feb­ruárig járt, de utána a csen­gője nem működött, pedig ne­kem az a fontos az ébresz­téshez. Visszavittem. Ráfize­téssel kaptam egy másikat. Az járt is — augusztusig. Ezt már nem cserélték ki, hanem beküldték Pestre azzal, hogy három hét múlva készen lesz. Azóta öt hét is eltelt, de órát nem kaptam vissza. Félek, hogy lejár a jótállás és én végképp ára nélkül maradók. Vogel N. Mártírok útja 24. A járdán nincs KRESZ? Múlt hétfőn az egyik főtéri üzletből való távozásnál har­mad magammal a járda szélén álltam. Szemüvegem — akkor készültem eltenni — a kezem­ben volt. Ebben a pillanatban két nő, mint a villám ment el közöttünk s kisodorták a sze­müveget a kezemből, amely természetesen eltörött. Cnkén- telen felkiáltásomra visszafor­dultak. „Miért nem fogta job­ban?” — vont vállat az egyik s ügettek tovább. Megjegyezni kívánom, hogy a járdán a jobbra téréshez teljesen sza­bad volt az út, nem volt szük­ség arra, hogy (neveletlenül) közöttünk vonuljanak el s ne­kem 67 forint kárt okozzanak! M. F.-né A múlt héten dr. TilXinger István tanácselnök vezetésé­vel hozzánk látogatott a szé­kesfehérváriak négytagú kül­döttsége. A többórás megbe­szélés során sok hasznos kö­vetkeztetést vontunk le, ami segíti majd jövőbeni munkán­kat. Székesfehérváron sok gon­dot fordítanak arra, hogy a tanácstag jól lássa el felada­tát. Ezért arra törekszenek, hogy lehetőleg és elsősorban a tanácstagság­ból eredő feladatait lássa el jól és eredményesen. Tanácstagot egyéb társadalmi funkciókkal — a lehetőség keretein belül — nem terhelnek. A tanácstagok beszámolói­nak adatai alkalmasak arra, hogy abból a munkára, a la­kosságnak a közügyek iránt tanúsított érdeklődésére kö­vetkeztethessünk. A székesfe­hérvári, illetve a váci tanács­tagok száma; 132—88, ebből beszámolót tartott 115—77, a részvevők száma: 4642— 2500, a közérdekű bejelenté­sek száma: 467—345, az egyé­ni panaszok száma: 17—62. Fentieket elemezve megálla­píthatjuk, hogy bár a székesfehérvári vezetők sincsenek mindenben megelégedve a beszámolók tapasztalataival ott általában mégis többen vettek részt a beszámolókon, mint nálunk, vagyis a lakos­ság nagyobb érdeklődést tanú­sít a közügyek iránt. Székesfehérvári barátaink­kal történő eszmecsere foly­tán elemeztük a beszámoló­kon szóba hozott kérdéseket. Megvizsgáltuk: hogyan segí­tik a két városban a népfront­bizottságok, a területi párt­csoportok, a nőtanács, a Vö­röskereszt az előkészítő mun­kát. A tapasztalatcsere alap­ján máris tervezzük, hogy a nálunk eddig bevezetett, de a gyakorlatban ma már nem elég eredményes házmeghízotti intézmény helyett — székesfehérvári mintára — bevezetjük a lakóbizottsági rendszert. Csodálattal és érthető kí­váncsisággal néztük meg ott­létünkkor a város újjáalakí­tott, modern színházát, mely­ben tíz hónap alatt 143 elő­adást tartottak, s ezeket az előadásokat 91.655 néző nézte végig! Az e téren hallottakat nem hagyhatjuk figyelmen kí­vül, amikor a jövendőbéli új művelődési otthonunkról esik szó. A Székesfehérvár—váci ta­pasztalatcserék részletes is­mertetésére visszatérünk a ta­nácstagok közeljövőben elkez­dődő beszámolóin. Arany István tanácstitkár Az alsóvárosi Duna-parton lesz a nyári napközi Ismeretes, hogy a városi pártbizottság milyen gondos kutatómunkával mérte fel múlt esztendőben a város kul­turális, kommunális ellátott­ságának több fontos kérdését. Eközben több helyen felme­rült annak gondolata, hogy a nyári hónapokra is biztosíta­ni kell egy napközi otthont a felügyelet nélkül levő isko­lásgyermekek részére. A tanács kapta feladatul, hogy jelöljön ki megfelelő te­rűié tét. Ez megtörtént s aj pártbizottság legutóbbi végre- j hajtó bizottsági ülésén már j tárgyalta a bizottság jelenté- j sét, amely szerint jövő nyáron 1 az alsóvárosi Duna-párton — j az Ilona utcai iskola tantér- ! meivel kombináltan — mint- .' egy 150 gyermek részére biz­tosítva lesz a nyári napközi. A Váci Napló közölte a Szé­chenyi utca 7. számú házban lakók panaszát a kapu alatti „baromfipiac” miatt. Ezzel kapcsolatban közöljük, hogy már a cikk megjelenése előtt intézkedtünk, hogy a baromfi- eladás átkerüljön a piacra. A házon okozott kisebb rongálá­sokat helyrehoztuk. Egyidejű­leg gondoskodtunk arról, hogy a göngyölegeket gyakrabban elszállítsák. Kovács László fmsz. igazgató-elnök Dolgozni csak pontosan, szépen... Ügy gondoljuk, hogy ez a József Attila idézet egy­formán vonatko­zik fizikai és szel­lemi munkára egyaránt. örülünk, ha orr szágos lapokban, kiadványokban városunk nevével találkozunk. A pontatlanság azonban bosszú­ságra ingerel. Egyik helytörté­nészünk hatvan­nál több hibát fe­dezett fel Huba László „Vác és környéke” című füzetében. A „Tu­rista” októberi számában An- talffy Gyula írá­sát olvastuk — A Naszálytól a Na­rancsig címmel —, melyben ismét szemet szúrt több, Váccal kapcsola­tos tévedés. A székesegyház súlyos tömegével nem a főtérre ne­hezedik: az ugyan­is odébb van, vagy négyszáz méterrel. Az egyik képen lát­ható piarista templom sem öregtemploma Vácnak (1725-től kezdték építeni); mert hirtelen há­rom öregebbet megnevezhetünk: a fehérek temp­lomát (1699—), a Hétkápolnát (1711—), a Géza király téri temp­lomot (1721—■). S ma is a fegyház lenne Vác legne­vezetesebb épüle­te? Szerencsére mindinkább hát­térbe szorul, akár a DCM, akár a Forte-gyár, de még a siketnémák intézete mögött is. A Magyar Ter­mészetbarát Szö­vetség lapja sem ügyel a pontos tá­jékoztatásra. öt oldallal odébb azt írja, hogy Buda­pesttől (Vácon át) alig egy órá­nyira van vonat­tal Diós je nő. Ez menetrend sze­rinti pontosság­gal: két óra 11 perc. Vagyis: lehet 71 perccel több? (—o) Partvissal verte a feleségét Veresegyházon történt, a Csokonai utca 4. szám alatt. A 69 éves P. Szabó János a konyha kövezetét javította. Cementfoltos maradt a mun­kája, amit felesége szóvá tett. Vita. majd tettlegesség követ­kezett. P. Szabó partvist raga dott fel és úgy odaütött, hogy az asszony bal alsókarja eltö­rött. A szomszédban lakó Si­mon Józsefné odasietett és megakadályozta a további ve­rekedést. Bírósági akta lett a családi perpatvarból. P. Sza­bó Jánost hathavi felfüggesz­tett szabadságvesztésre ítél­ték, súlyos testi sértésért. Az ítélet jogerős. Naponta egy válás ? Egy nem éppen hízelgő adat­tal kezdem. A váci járásbíró­ságra havonta átlag harminc­nál több válóperi beadvány érkezik. Vagy a férj, vagy a feleség, de gyakran közös megegyezéssel kérik a házas­ság felbontását. Elgondolkoztató ez a nagy szám. Figyelmet érdemel, hogy mi az oka a házastár­si | sak ilyen irányú elhatározá­sának. Tárgyalást tárgyalás követ s hosszú idő telik el, amíg a bíró a Magyar Nép- köztársaság nevében felbont­ja a házasságot. Miért? Miért? A kérdésié irathalmazok adják a választ. Nem kevés azoknak a száma, akik három-négy hónapos is­meretség után s főleg nagyon fiatalon állnak az anyakönyv­vezető elé. Később rájönnek, Ha jó! akar szórakozni, keresse fel Vác kedvelt szórakozóhelyét, a DEÁKVÁR ZENÉS PRESSO KISVENDÉGLŐT Kitűnő ételek, ételkülönlegességek, halételek, házi tepertős túróscsusza! Tájjellegű fajborok, udvarias kiszolgálás. Különterme rendezvényeknek! Telefon: 743. ben Becsben 32 000 forintos támogatást fúrnak ki az ud­varnál. 1806 novemberében helyet kap a magyar nyelv tanítása és elrendelik a hatosztályos gimnázium szervezését. Az is­kolai könyvtár és a természet- rajzi szertár állandóan gya­rapszik. 1848. június 11-én bezárják az iskolát, a filozó­fiai osztályban megszüntetik a tanítást, mert a hallgatók nagy része fegyvert fogott Kossuth hívó szavára. Az is­kola sebesültek kórháza lesz. A változó hadihelyzet miatt hol a honvédek, hol az oszt­rákok kapnak benne helyet. 1849. július 17-én.az orosz se­reg veszi birtokába az épüle­tet, később katonai raktárnak használják. m szabadságharc bukása az rl iskola életére is nyomasz­tólag hat. Tanárhiány jelent­kezik. A tanítás németül fo­lyik, a földrajz is az „öster­reichische Vaterlandskunde”, bár a tanítványok nagy része még olvasni sem tudja. 1855 decemberében végre kegyesen megengedik, hogy az anya­nyelv oktatása túlnyomóan magyar lehet. Így telnek a passzív ellenállás évei. hogy tévedtek, s keresik a kü­lönválás útját. Gyakori a durvaság, a ve­szekedés, a tettlegesség. Sze­repet játszik az anyagi ók: a lakás, bútor hiánya. Min­den nélkül egybekelnek. „Szeretjük egymást, majd csak megleszünk valahogy” — ez nagyon romantikusan hangzik, de az élet realista. S ha a szülők szót emelnek a féltés, a szeretet jegyében? Le­torkolják, maradiságot emle­getnek. És milyen szomorú az a kép, amikor idős, több évtizedét együtt leélő emberek jelen­nek meg a bíróságon, mert „nem egymásnak valók”, A váci bírók is azon van­nak, hogy minél több házas­pár maradjon együtt, különö­sen, ha nem látnak súlyos in­dokot fennforogni. Ha gyer­mek van a családban, meg­magyarázzák a szülőknek, hogy ő lesz a válás legnagyobb áldozata. Egész életében kísér­ti majd őt a szülők viszály­kodásának árnyéka. A mi társadalmunkban a nő nincs alárendelve a férfi­nak. Egyenlő jogú partner­ként vállalják, a házasságot. Az pedig hosszú időre kell, hogy szóljon. Nem hetekre, hónapokra. (d. s.) Később sor kerül az 5., 6.,; majd a 7. és 8. osztály felállí- i fására. 1881-ben tizenkét ta- \ nulá már Vácott érettségizik, j Schuster Konstantin püspök 43 000 forintos adománnyal: segíti a tornaterem és rajzte­rem építését. Nagyobb méretű bővítésre azonban már csak az 1940—41-es években kerülhet sor. , felszabadulás után ha- r /i zánk politikai, gazdasági % és társadalmi átalakulásával % megváltozik az iskola jellege % is. Kapuja mind szélesebbre j tárul a dolgozók gyermekei j előtt. Mi sem bizonyítja job- 'j ban a fejlődést, mint az, hogy $ az államosítás első évében, az ^ 1948—49-es tanévben az isko- £ la hét osztályában 266 diák £ kap bizonyítványt s a tantes- f tület 14 tagból áll. Az idén jú- ^ niusban 19 osztály 736 tanuló- $ ja kapott bizonyítványt és a % tantestület száma 35-re nö- $ vekedett. % A váci gimnázium, mely két £ és fél évszázad óta jelentős f tényező Vác város és a $ környék kulturális életében, $ ma is részt vállal a szociális- $ mus építéséből, a kultúrforra- % dalomból. í (C. K.) i Az ÉM. Betonelemgyárló Vállalat váci üzeme azon­nali felvételre keres villanyszerelő szakmunkásokat, vizsgázott kazánfűtőket férfi segédmunkásokat Munkásszállást és naponta egyszeri étkezést biztosítunk, lelentkezni lehet személye­sen: Vác, Kisrét-dülő !. sz. (Forte mellett) A VÁCI GIMNÁZIUM 250 ÉVE ; j XV111. század elején a \ SX gyorsan népesedő Vác \ városának érthetően, iskolára j is szüksége volt. tfiz indította ■ gróf Kollonics Zsigmond püs- j pököt arra, hogy 1714 októbe- \ rében felszólítsa a kegyestaní- | tórend akkori főnökét: vállal- \ ja el a váci plébánia éllátá- \ sát és ezenkívül megfelelő \ módon az ifjúság oktatását. \ A tartományfőnök vállalta \ a megbízatást s még azon év­■ ben négy tanerő kezdte elmű- \ ködését. Az iskola fél évszá- : zad alatt állandóan fejlődik, : 1768-ban már 553 a tanulók : száma. Az osztályok bővülnek, filozófiát, logikát, majd fizi­kát is tanítanak. Migazzi püs­pöksége idején a lendület to­vább növekedik. Gyakran meglátogatja a tanítási órákat, több kísérleti eszközt juttat az iskolának. JJ József császársága ide- jén visszaesés mutatko­zik. Épületesére folytán ki­sebb helyre szorulnak, a ta­nulók száma 116-ra csökken. A helyzet csak 1797-ben ja­vul, amikor 350 a tanulók szá­ma. Az állandó növekedés anyagi támogatására Eger- váry Ignác pesti és Bolla Márton váci házfőnökök 1804­Székesfchcrvár, Vác, Székesfehérvár, Vác, Székesfehérvár, Váe, Székesfehérvár Amit tőlük tanultunk: bevezetjük a lakóbizottsági rendszert

Next

/
Oldalképek
Tartalom