Pest Megyei Hirlap, 1964. október (8. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-16 / 243. szám
A boldogság pénteken jön? A lottózás egyre népszerűbbé válik nálunk is, erre utal az az adat, hogy a járásban az év első nyolc hónapjában közel egymillió szelvény fogyott el. Ez azt jelenti, hogy négy—négy és fél ezer járás- beH lottózó hallgatja izgatottan c pénteki húzás eredményeit. Sokan nem is hiába, Krenács Jánosékat már meglátogatta a szerencse. Április 4 óta játszik együtt a járási tanácsnál a 3 tagú kollektíva és nem eredménytelenül. Legnagyobb eseményt az jelentette, mikor meghallották egyik péntek délben, hogy van egy négyes, egy hármas és hat kettes találatuk. Személyenként 92 ezer forintot nyertek. Nem lettek hűtlenek továbbra sem a lottózáshoz, de a szerencse sem hagyta el őket teljesen. Azóta is sokszor volt két találatuk és két alkalommal három számot jelöltek be helyesen. Kérésünkre elmondták a nyerőszámokat is: , 29, 40, 52, 58, 59, melyet nyugodt lélekkel mernek ajánlani. z V. Tóth Sándornak már nem volt ilyen szerencséje. 5 éve lottózik, heti három szelvénnyel, de egy alkalommal talált csak el három számot. És, hogy a szerencse kerülgeti, azt a számtalan kettes jelzi. Egyelőre csak kerülgeti, de ö abban reménykedik, hogy rövidesen rá is talál. A lottón állandó számokkal játszik Ezek: 8, 16, 25, 43, 58. Néha „kisegítőként” a 64-est írja be, de eddig még nem sok sikerrel. Reméljük, hogy az általa bejegyzett számokkal rövidesen találkozunk maid nyerőszámokként. Sokan a pénteket nagy P-vel írják, s 11 óráig „pénz”-nek olvassák, 11 után „pech”-nek. Ha nem nyertek számaik, bosszúsan dobják el a szelvényt. Ali István megvárta a nyereménysorsolást és csak aztán derült ki, hogy helyesen tette. Egy hangulatsarok felszerelést nyert. (gyarmati) MONOB »VIDÉKI P E S fZ M £ G Y,E I HÍRLAP KÜLÖN KI ADASA VI. ÉVFOLYAM, 243. SZÁM 1964. OKTOBER 16, PÉNTEK Egy év honvédelmi sportjának mérlege Tíz új lőtér Rakétások, ejtőernyősök Növekvő feladatok MHS-szervezeteink szeptember 30-án zárták az. elmúlt évet és október elsejével átlépték az „új esztendő” küszöbét. Régi szokás, hogy ilyenkor számot vetünk a mögöttünk maradt év sikereiről és hiányosságairól. Eredményként kell elkönyvelni, hogy alapszervezeteink többsége szervezetileg megerősödött, tekintélye megnőtt, helyesen kapcsolódnak a község politikai, gazdasági, kulturális és sport- eseményeibe. Javult az együttműködés a társadalmi és tö- megszervekkel, számos közös rendezvényt tartottak az MHS- és KlSZ-szervezetekkei, tűzoltótestületekkel. Monor, Gyömrő, Üllő, Ve- csés, Ecser, Maglód, Mende, Tápiósüly, Vasad, Monori- erdő községekben a pártvezetőségek helyesen és következetesen foglalkoznak az MHS-sei és a honvédelmi sporttal, s ez nagyban hozzájárul az elért eredményekhez. Alapszervezeteink 36 előadást 1850, 16 filmvetítést 1540, 4 honvédelmi napot ,2500 részvevővel rendeztek. Az összetett honvédelmi versenyen 1628-ain, közöttük 163 nő vett részt. Ezenkívül több száz sorköteles fiatalt vontak be a Községeink a statisztika tükrében Vecsés a „dobogón 6« Mint a járás életéről közölt statisztikai sorozat első részében kimutattuk: 18 községünkben 92 666-an éltek a múlt év január elsején. Egy év alatt a természetes szaporodás 330, a bevándorlás 699 volt, így az év végéig a járás lakossága 1029-cel, 93 695-re emelkedett. A természetes szaporodás Monoron a legnagyobb (88). Vecsésen is jelentős, de a mo- noriak alatt marad (70). Néhány községben természetes szaporulatról nem beszélhetünk, mert itt a halálozások száma magasabb volt mint az élveszületéseké. így van ez Gyomron (—7), Vasadon (—5), Káván (—1). A bevándorlás a legna- gyobbmérvű Vecsésen és Gyomron, valamint Maglódon. Jelentős az elvándorlás Sápról, Vasadról, Csévharasztról. A természetes szaporodás, valamint az oda- és elvándorlás adatait összevetve Bénye, Csévharaszt, Gomba, Káva, Mende, Tápiósáp, Url és Vasad a „fogyó” falvaink közé tartozik, itt nem nőtt, hanem csökkent a lakosság a múlt évben. Jellemző, hogy ezek (Mende kivételével) vasútállomás nélküli községek. A népesség a nagyobb, Pesthez közelebbi, jobb közlekedésű községekben emelkedett. 1964 elejére tehát a községek nagyságrendje és lélekszáma így alakult: Vecsés 17 256 Monor 15 774 Gyömrő 9697 Pilis 8725 Üllő 8267 Maglód 5770 Mende 3668 Tápiósüly 3596 Tápiósáp 3264 Nyáregyháza 3194 Gomba 2719 Úri 2584 Ecser 2330 Vasad 1729 Péteri 1669 Bénye 1470 Csévharaszt 1273 Káva 710 Vecsés nemcsak a járás legnagyobb községe, hanem megyei viszonylatban is „rajta van a dobogón”: a megye 183 községe közül Érd és Gödöllő után a harmadik helyen áll a népesség tekintetében. Vecsés nemcsak igen nagy, de nagyon gyorsan növekedő létszámú község. Erre jellemző az is, hogy 1949-ben csupán 384-gyel volt több lakosa, mint Monor- nak, s ma már 1472-vel! Ha nem a lólekszámot, hanem a területet vesszük figyelembe, akkor egész másképpen alakul a nagyságrend: 1. Monor, 2. Csévharaszt, 3. Üllő, 4. Pilis, 5. Gomba, 6. Vecsés, 7. Vasad, 8. Nyáregyháza, 9. Tápiósáp, 10. Mende. 11. Gyömrő, 12. Úri, 13. Maglód, 14. Tápiósüly, 15. Bénye, 16. Ecser, 17. Péteri, 18. Káva. Újjáválasztották a pilisi Új Élet Tsz nőbizottságát Szerda este újjáválasztották a pilisi Űj Élet Termelőszövetkezet nőbizottságát. Szakadó esőben, közel húsz asz- szony jött össze az esti órákban, ki a zöldségföldről, ki pedig a kukoricatörésből jött be, hogy újjáválasszák a tsz nőbizottságát. Az összejövetelt Fehér László párttitkár nyitotta meg. Majd a tsz-el- nöke ismertette a nőbizottság további feladatait. Az asszonyok közül öten szóltak hozzá. Máris komoly terveik vannak, elhatározták, hogy megrendezik a tsz öregeinek találkozóját, mozgósítják az asszonyokat a tsz őszi munkáira. Ezután a vezetőségbe beválasztották Bencze Kál- mánnét elnöknek, Sedró Jánosiét, Krizsán Miklósnét, Temesvári Károlynét, Borgu- la Pálnét, Kerepeczki János- nét, Fekete Ádámnét, Lasán Jánosnét, Marosvárí István- nét, Csemóczki Károlynét, Budoga Károlynét vezetőségi tagoknak. lövészkiképzésbe. 10 latorét építettünk 65 000 forintos társadalmi munkával. A monori és gyömrői alapszervezet a korszerű haditechnika elemeit oktatta a sorköteleseknek, akik ez évben már a rakétás egységekhez vonulnak ,be katonai szolgálatra. 18 újonc ejtőernyős hajtotta végre az első 10 ugrást, 1000—3000 méter magasságból eredményesen. Közel 100 azoknak a száma, akik a sportlövészet területén aktívan működnek, a lövészek 50 százaléka minősített versenyző. ■ Az elért eredmények figyelemre méltóak, de ezeket nagyban lerontja, hogy az MHS évi tagdíját szeptember 30-ig csak a taigság ,30 százaléka fizette be. A tagdíjbefizetésben kiemelkedik Monor, Vecsés, Vasad. A helyes következtetések levonása után hozzálátunk az új kiképzési év megszervezéséhez. A feladatok nem csökkentek! Ez évben a sorkötelesek technikai kiképzését Monor és Gyömrő mellett meg kell oldani Ecser, Vecsés, Üllő és Pilis községekben is. Ezen túlmenően, valamennyi alapszervezetnek biztosítani kell, hogy az új honvédelmi törvény szerinti sorkötelesek vegyenek részt az előírt 5 kötelező lőszám végrehajtásában és a lövészsportot terjesz- szék a lakosság — elsősorban a fiatalok — körében is. Az említettek mellett még igen sok más feladatot is végre kell hajtani. 1965 január, február hónapban megkezdődik az MHS vezetőszer- veinek újraválasztása. A választás előkészítése legyen a kiképzési és sportfeladatok végrehajtásának megalapozása, segítse elő, hogy a kiképzések, a tartalékos tiszti továbbképzések időben beinduljanak. A megnövekedett honvédelmi teendőket csak úgy tudjuk eredményesen végrehajtani, ha az alapiszervek vezetősége mellé felsorakoznak a tartalékos tisztek és konkrét feladatot vállalva segítik az MHS-vezetők igen nehéz, de szép munkáját. Kovács László, az MHS járási elnöke MA: A bölcsődék helyzetéről; az egyes családi események társadalmi megünnepléséről és egyéb folyó ügyekről tárgyal a járási tanács vb. BÚVÓPATAK F ilaki jön. De olyan furcsán. Az egyik lépés nyikorogva koppan a betonon. Egy asszony jön. Botjával segíti élettelen lépte lendületét. Kendője viseltes, szigorúra kötve keresztezi arcát. Valamikor szép lehetett, de az idő, meg a gond belevájt a szép vonásokba. Ismerem a családot. A múltból öröklött szegénységükből nem tudnak kilábalni. Megszokott rassz ruhaként viselik. Akkor is, amikor nem kellene. Tegnapi életük nyomora még mai falatjukat is keseríti. Talán ma is vallják a régi keserű igazságot, hogy aki szegénynek született, az akármit is csinál, szegényen hal meg. — Én tulajdonképpen azt szeretném megkérdezni, hogy lehetne megtanulni németül? Igaz, 58 éves vagyok már, de megpróbálnám. Nagyon szeretném. a fia szanatóriumban van. („Nem tudom mi van az /l idegeivel. Már gyerekkora óta.”) Nagyobb lánya gépírónő. (..Tönkreteszi teljesen az az állandó kiküldetés. Van úgy, hogy napokig nem jön haza.”) A férje üzemi lakatos. Ügyes kézzel tesz-vesz. Két kezével javítgatja. alakítja a szükség szerint otthonukat. („Most hogy összedült a nővérem háza, még összébb kellett húzódjiunk.”) Az alacsony kis házat még a régi szegénység méretezte, csak igénytelenül szorul meg benne a ma lehetősége. („Mondta is a lányom, hogy tömegszállás a lakásunk. De én már nem bánom. Nekem így is jó”) — Azt azért nagyon szeretném, hogy tudjaJc németül. Jövőre jön haza a lányom a férjével. Tudni akarok valamit, hogy szót értsünk. Nagyon lehetetlen, amit kívánok? J\Jem. Soha nem késő. Lehet, hogy nyomasztó az li örökségünk és a mánk sem gondtalan, de végülis egyszer merjen mindznki többet, nagyobbat a kényszerrel szokottnál. Alert nem temethetjük el magunkban a szebb, az okosabb élet utáni vágyat. Egyszer valahol előtör, mint a roppant sziklák alatt feszülő búvópatak. Fekete János ÉLET A TORNYOK ÁRNYÉKÁBAN MONOR FELÖL Pilishez közeledve, a lassan őszi köntöst öltő fák közül két égnek meredő torony hívja fel magára az ember figyelmét. A kéttornyú lak mellett egy modern, emeletes épület is emelkedik a fák között. Belépve a 10 holdas „udvarra”, régi 200 éves műemlék kastély tűnik a szemünk elé. Ez a felszabadulás előtt egyetlen családé volt, most 130 árva, félárva gyermeknek biztosít boldog otthont. A sok színben pompázó virágágyak, majd az előcsarnok oszlopai között végighaladva, a gyermekek szép, tágas, képekkel és függönyökkel díszített. tükőrfényes parkettája hálószobáiba jutunk. Az itt látott rend, tisztaság a tanulókat dicséri, hiszen az épületek környékét, és helyiségeit maguk tartják rendben. A RÉGI KASTÉLY épülete „Az épületek környékét és belső helyiségeit maguk tartják rendben...” Karácsonyra: a Hókirálynő Tavaszra: a Koldus és királyfi Nem lesznek unalmasak a téli esték Mendén A mendeiek színjátszó gárdája nemcsak otthonában, hanem a járás többi községében is igen szép sikerrel szerepelt már. Megkérdeztük Szuhányi Ferencet a Petőfi Sándor Művelődési Ház színjátszó csoportjának vezetőjét, hogy milyen Mende jelenlegi kulturális élete? Mit terveznek, mire készülnek? — Két-három éve elért szép eredményeink még elevenen élnek emlékezetünkben — mondotta. Ezt a színvonalat most is tartani igyekszünk. Az utánpótlás biztosítására egy gyerinek- csoportot alakítottunk. A közönség nagy érdeklődésére és megelégedésére adtuk elő a nyáron Fajankó kalandjai és a Varázsital című mesejátékokat. Legközelebbi előadásunk karácsonykor lesz, amikor is J. Svarc Hókirálynő című kétrészes mesejátéka kerül színre. Gyermekcsoportunkban a szereplők közül hat nyolcadikos maradt ki az iskolából — ennek dacára egyik sem vált meg közülünk, továbbra is hűségesen járnak a próbára. Távolabbi tervünk az, hogy a tavasszal Mark Twain Koldus és királyfi című regényének színpadi változatát adjuk elő. — Felnőtt színjátszó csoportunk a KISZ-ből alakult újjá. Felkészültségére és tudására jellemző, hogy a legutóbbi járási kulturális versenyen aranyoklevelet nyert. Feltett szándékunk az, hogy az első helyet megőrizzük továbbra is. E csoportunk november 7-re tűzte műsorára Hunyadi Sándor Tanító úr nadrágja című színdarabját. A zenekíséretet művelődési házunk szalonzenekara látja el, amelyet nagy hozzáértéssel Kriskó János pedagógus vezényel. — Nem lenne teljes a beszámolóm, ha házunk énekkaráról nem emlékeznék meg. Az énekkar vezetője: Kriskó Jánosné, aki művelődési házunk igazgatója is. Az irányítása alatt álló énekkar is szép eredményekkel dicsekedhet. A legutóbbi versenyen ezüstoklevelet nyertek. Most azt a nemes célt tűzték ki maguk elé, hogy a legközelebbi dalostalálkozón az aranyérmet hódítják el. — A mendeiek kedvelik a Déryné Színház előadásait. A színtársulat minden hónapban ellátogat községünkbe. A legközelebbi hónapokban a Pygmalion, a Lili bárónő, Az igazi, Édes fiam, A szabin nők elrablása, a Kiskirálynő és a Szerelem bolondja című színdarabok kerülnek előadásra. — Megemlítem még, hogy minden vasárnap — ha nincs más programunk — este 7-től éjfélig táncestet rendezünk. A zenét minden esetben Pavlyás István népszerű zenekara szolgáltatja. Végül beszámolómat azzal a jó hírrel zárom, hogy a tél folyamán kultúrházunkban ifjúságunk részére hathetes tánctanfolyamot indítunk. Krátky László » .N QiPZM'WKM „Újra megtalálják az élet értelmét.. mögött emelkedik a gyermekek iskolája, amelyben barátságos, jól berendezett lap termek sorakoznak egymás mellett. A gyermekek tanulásának megkönnyítésére eredményesen használják a rádiókat, diafilmvetítőket, saját filmfelvevőjükkel készített filmeket, a három televíziót, lemezjátszót, magnetofont, hangosfilmvetítőt, zongorát, valamint a sok könyvből álló könyvtárat, Rendszeresen megtekintik a községi filmszínház javasolt filmjeit, részt vesznek múzeum- és színházlátogatásokon. A tanulás mellett lehetőségük van érdeklődési körülinek megfelelő foglalkozásra is az egyes szakkörökön, az ifjúsági termelőszövetkezeten belül. Az ifjúsági szövetkezetben növénytermesztéssel és kisállattenyésztéssel foglalkoznak. Szabad idejükben községünk két termelő- szövetkezetének kívánsága szerint részt vesznek a betakarítási munkákban. Életük a közösen kialakított napirend szerint folyik, napi ötszöri étkezéssel. Államunk egymillió 800 ezer forintot fordít évente az intézet fenntartására; Nem túlzók, ha azt írom, hogy a gyermekek családi fészeknek érzik a pilisi gyermekotthont. Ezt az is bizonyítja, hogy a 8. osztály elvégzésekor — amikoris el kell hagyniuk az intézetet — kicsordulnak könnyeik, s a nehéz elválás után sokan leveleznek nevelőikkel, szabad idejükben pedig felkeresik őket. A gyermekek zöme valóban magáénak érzi intézetünket, azonban be kell azt is vallanom. hogy néha egy-két gyerek az újonnan érkezettek közül — nem érzi eléggé otthon magát, vándorútra indul. Erőfeszítéseink azonban már hoztak eredményeket ezen a területen is. A ki-kiröppenő kis vándorok egy részét sikerült meggyőzni a vándorlás helytelenségéről, hátrányos következményeiről, s persze, a még bizonytalan lábakon álló tanulók érdekében is megteszünk mindent. NEHÉZ FELADAT és nagy \ felelősség szülőnek lenni, de nem túlzók, ha azt mondom, hogy nehezebb szülők helyett szülőknek lenni, s a minden területen komoly hiányosságokkal küszködő, a felnőttekben sokat csalódó — ezáltal sokszor hálátlan — gyermekek nevelésével foglalkozni. Nevelőink azonban nem tévesztik egy pillanatra sem szem elől, hogy a nevelésben nem lehet selejt, hiszen azoknak az emberelőnek egy részéről van szó, akik fel fogják építeni a szocialista társadalmat, E cikk olvasói, gondolom, ezekután ismerősebben tekintenek a zöld kerítés mögé, ahol 37 felnőtt munkája nyomán újra megtalálja az élet értelmét 130 gyermek. Király János
