Pest Megyei Hirlap, 1964. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-16 / 243. szám

A boldogság pénteken jön? A lottózás egyre népszerűbbé válik nálunk is, erre utal az az adat, hogy a járásban az év első nyolc hónapjában kö­zel egymillió szelvény fo­gyott el. Ez azt jelenti, hogy négy—négy és fél ezer járás- beH lottózó hallgatja izgatot­tan c pénteki húzás eredmé­nyeit. Sokan nem is hiába, Krenács Jánosékat már meglátogatta a szerencse. Áp­rilis 4 óta játszik együtt a járási tanácsnál a 3 tagú kol­lektíva és nem eredménytele­nül. Legnagyobb eseményt az jelentette, mikor meghallot­ták egyik péntek délben, hogy van egy négyes, egy hármas és hat kettes talála­tuk. Személyenként 92 ezer forintot nyertek. Nem lettek hűtlenek továbbra sem a lot­tózáshoz, de a szerencse sem hagyta el őket teljesen. Azóta is sokszor volt két találatuk és két alkalommal három szá­mot jelöltek be helyesen. Ké­résünkre elmondták a nyerő­számokat is: , 29, 40, 52, 58, 59, melyet nyugodt lélekkel mer­nek ajánlani. z V. Tóth Sándornak már nem volt ilyen szerencséje. 5 éve lottózik, heti három szel­vénnyel, de egy alkalommal talált csak el három számot. És, hogy a szerencse kerül­geti, azt a számtalan kettes jelzi. Egyelőre csak kerülgeti, de ö abban reménykedik, hogy rövidesen rá is talál. A lot­tón állandó számokkal ját­szik Ezek: 8, 16, 25, 43, 58. Néha „kisegítőként” a 64-est írja be, de eddig még nem sok sikerrel. Reméljük, hogy az általa bejegyzett számok­kal rövidesen találkozunk maid nyerőszámokként. Sokan a pénteket nagy P-vel írják, s 11 óráig „pénz”-nek ol­vassák, 11 után „pech”-nek. Ha nem nyertek számaik, bosszúsan dobják el a szel­vényt. Ali István megvárta a nyereménysorsolást és csak aztán derült ki, hogy helyesen tette. Egy hangulatsarok fel­szerelést nyert. (gyarmati) MONOB »VIDÉKI P E S fZ M £ G Y,E I HÍRLAP KÜLÖN KI ADASA VI. ÉVFOLYAM, 243. SZÁM 1964. OKTOBER 16, PÉNTEK Egy év honvédelmi sportjának mérlege Tíz új lőtér Rakétások, ejtőernyősök Növekvő feladatok MHS-szervezeteink szep­tember 30-án zárták az. elmúlt évet és október elsejével át­lépték az „új esztendő” kü­szöbét. Régi szokás, hogy ilyenkor számot vetünk a mögöttünk maradt év sikereiről és hiá­nyosságairól. Eredményként kell elkönyvelni, hogy alap­szervezeteink többsége szer­vezetileg megerősödött, tekin­télye megnőtt, helyesen kap­csolódnak a község politikai, gazdasági, kulturális és sport- eseményeibe. Javult az együtt­működés a társadalmi és tö- megszervekkel, számos közös rendezvényt tartottak az MHS- és KlSZ-szervezetekkei, tűzoltótestületekkel. Monor, Gyömrő, Üllő, Ve- csés, Ecser, Maglód, Mende, Tápiósüly, Vasad, Monori- erdő községekben a pártvezetőségek helyesen és következetesen foglal­koznak az MHS-sei és a honvédelmi sporttal, s ez nagyban hozzájárul az elért eredményekhez. Alapszervezeteink 36 elő­adást 1850, 16 filmvetítést 1540, 4 honvédelmi napot ,2500 rész­vevővel rendeztek. Az össze­tett honvédelmi versenyen 1628-ain, közöttük 163 nő vett részt. Ezenkívül több száz sor­köteles fiatalt vontak be a Községeink a statisztika tükrében Vecsés a „dobogón 6« Mint a járás életéről kö­zölt statisztikai sorozat első részében kimutattuk: 18 közsé­günkben 92 666-an éltek a múlt év január elsején. Egy év alatt a természetes szaporodás 330, a bevándorlás 699 volt, így az év végéig a járás lakos­sága 1029-cel, 93 695-re emel­kedett. A természetes szaporodás Monoron a legnagyobb (88). Vecsésen is jelentős, de a mo- noriak alatt marad (70). Né­hány községben természetes szaporulatról nem beszélhe­tünk, mert itt a halálozások száma magasabb volt mint az élveszületéseké. így van ez Gyomron (—7), Vasadon (—5), Káván (—1). A bevándorlás a legna- gyobbmérvű Vecsésen és Gyomron, valamint Maglódon. Jelentős az elvándorlás Sáp­ról, Vasadról, Csévharasztról. A természetes szaporodás, valamint az oda- és elvándor­lás adatait összevetve Bénye, Csévharaszt, Gomba, Káva, Mende, Tápiósáp, Url és Va­sad a „fogyó” falvaink közé tartozik, itt nem nőtt, hanem csökkent a lakosság a múlt év­ben. Jellemző, hogy ezek (Mende kivételével) vasútállo­más nélküli községek. A né­pesség a nagyobb, Pesthez kö­zelebbi, jobb közlekedésű köz­ségekben emelkedett. 1964 ele­jére tehát a községek nagyság­rendje és lélekszáma így ala­kult: Vecsés 17 256 Monor 15 774 Gyömrő 9697 Pilis 8725 Üllő 8267 Maglód 5770 Mende 3668 Tápiósüly 3596 Tápiósáp 3264 Nyáregyháza 3194 Gomba 2719 Úri 2584 Ecser 2330 Vasad 1729 Péteri 1669 Bénye 1470 Csévharaszt 1273 Káva 710 Vecsés nemcsak a járás leg­nagyobb községe, hanem me­gyei viszonylatban is „rajta van a dobogón”: a megye 183 községe közül Érd és Gödöllő után a harmadik helyen áll a népesség tekintetében. Vecsés nemcsak igen nagy, de nagyon gyorsan növekedő létszámú község. Erre jellemző az is, hogy 1949-ben csupán 384-gyel volt több lakosa, mint Monor- nak, s ma már 1472-vel! Ha nem a lólekszámot, ha­nem a területet vesszük figye­lembe, akkor egész máskép­pen alakul a nagyságrend: 1. Monor, 2. Csévharaszt, 3. Üllő, 4. Pilis, 5. Gomba, 6. Vecsés, 7. Vasad, 8. Nyáregyháza, 9. Tápiósáp, 10. Mende. 11. Gyömrő, 12. Úri, 13. Maglód, 14. Tápiósüly, 15. Bénye, 16. Ecser, 17. Péteri, 18. Káva. Újjáválasztották a pilisi Új Élet Tsz nőbizottságát Szerda este újjáválasztották a pilisi Űj Élet Termelőszö­vetkezet nőbizottságát. Sza­kadó esőben, közel húsz asz- szony jött össze az esti órák­ban, ki a zöldségföldről, ki pedig a kukoricatörésből jött be, hogy újjáválasszák a tsz nőbizottságát. Az összejöve­telt Fehér László párttitkár nyitotta meg. Majd a tsz-el- nöke ismertette a nőbizottság további feladatait. Az asszo­nyok közül öten szóltak hoz­zá. Máris komoly terveik vannak, elhatározták, hogy megrendezik a tsz öregeinek találkozóját, mozgósítják az asszonyokat a tsz őszi mun­káira. Ezután a vezetőségbe beválasztották Bencze Kál- mánnét elnöknek, Sedró Já­nosiét, Krizsán Miklósnét, Temesvári Károlynét, Borgu- la Pálnét, Kerepeczki János- nét, Fekete Ádámnét, Lasán Jánosnét, Marosvárí István- nét, Csemóczki Károlynét, Budoga Károlynét vezetőségi tagoknak. lövészkiképzésbe. 10 latorét építettünk 65 000 forintos tár­sadalmi munkával. A monori és gyömrői alapszervezet a korszerű haditechnika elemeit oktatta a sorköteleseknek, akik ez évben már a rakétás egységekhez vonulnak ,be ka­tonai szolgálatra. 18 újonc ejtőernyős haj­totta végre az első 10 ugrást, 1000—3000 méter magasságból eredményesen. Közel 100 azoknak a száma, akik a sportlövészet területén aktí­van működnek, a lövészek 50 százaléka minősített verseny­ző. ■ Az elért eredmények figye­lemre méltóak, de ezeket nagyban lerontja, hogy az MHS évi tagdíját szeptember 30-ig csak a taigság ,30 száza­léka fizette be. A tagdíjbefi­zetésben kiemelkedik Monor, Vecsés, Vasad. A helyes következtetések le­vonása után hozzálátunk az új kiképzési év megszervezé­séhez. A feladatok nem csök­kentek! Ez évben a sorkötelesek technikai kiképzését Monor és Gyömrő mellett meg kell oldani Ecser, Vecsés, Üllő és Pilis községekben is. Ezen túlmenően, valamennyi alapszervezetnek biztosítani kell, hogy az új honvédelmi törvény szerinti sorkötelesek vegyenek részt az előírt 5 kötelező lőszám végrehajtásá­ban és a lövészsportot terjesz- szék a lakosság — elsősorban a fiatalok — körében is. Az említettek mellett még igen sok más feladatot is végre kell hajtani. 1965 ja­nuár, február hónapban meg­kezdődik az MHS vezetőszer- veinek újraválasztása. A vá­lasztás előkészítése legyen a kiképzési és sportfeladatok végrehajtásának megalapozá­sa, segítse elő, hogy a kikép­zések, a tartalékos tiszti to­vábbképzések időben beindul­janak. A megnövekedett honvédel­mi teendőket csak úgy tudjuk eredményesen végrehajtani, ha az alapiszervek vezetősége mellé felsorakoznak a tarta­lékos tisztek és konkrét fel­adatot vállalva segítik az MHS-vezetők igen nehéz, de szép munkáját. Kovács László, az MHS járási elnöke MA: A bölcsődék helyzetéről; az egyes családi esemé­nyek társadalmi megün­nepléséről és egyéb folyó ügyekről tárgyal a já­rási tanács vb. BÚVÓPATAK F ilaki jön. De olyan furcsán. Az egyik lépés nyiko­rogva koppan a betonon. Egy asszony jön. Bot­jával segíti élettelen lépte lendületét. Kendője viseltes, szigorúra kötve keresztezi arcát. Valamikor szép le­hetett, de az idő, meg a gond belevájt a szép voná­sokba. Ismerem a családot. A múltból öröklött szegény­ségükből nem tudnak kilábalni. Megszokott rassz ru­haként viselik. Akkor is, amikor nem kellene. Teg­napi életük nyomora még mai falatjukat is keseríti. Talán ma is vallják a régi keserű igazságot, hogy aki szegénynek született, az akármit is csinál, szegényen hal meg. — Én tulajdonképpen azt szeretném megkérdezni, hogy lehetne megtanulni németül? Igaz, 58 éves va­gyok már, de megpróbálnám. Nagyon szeretném. a fia szanatóriumban van. („Nem tudom mi van az /l idegeivel. Már gyerekkora óta.”) Nagyobb lánya gépírónő. (..Tönkreteszi teljesen az az állandó kikül­detés. Van úgy, hogy napokig nem jön haza.”) A férje üzemi lakatos. Ügyes kézzel tesz-vesz. Két kezével ja­vítgatja. alakítja a szükség szerint otthonukat. („Most hogy összedült a nővérem háza, még összébb kellett húzódjiunk.”) Az alacsony kis házat még a régi sze­génység méretezte, csak igénytelenül szorul meg ben­ne a ma lehetősége. („Mondta is a lányom, hogy tö­megszállás a lakásunk. De én már nem bánom. Nekem így is jó”) — Azt azért nagyon szeretném, hogy tudjaJc né­metül. Jövőre jön haza a lányom a férjével. Tudni akarok valamit, hogy szót értsünk. Nagyon lehetetlen, amit kívánok? J\Jem. Soha nem késő. Lehet, hogy nyomasztó az li örökségünk és a mánk sem gondtalan, de végülis egyszer merjen mindznki többet, nagyobbat a kény­szerrel szokottnál. Alert nem temethetjük el magunk­ban a szebb, az okosabb élet utáni vágyat. Egyszer valahol előtör, mint a roppant sziklák alatt feszülő búvópatak. Fekete János ÉLET A TORNYOK ÁRNYÉKÁBAN MONOR FELÖL Pilishez közeledve, a lassan őszi kön­töst öltő fák közül két égnek meredő torony hívja fel ma­gára az ember figyelmét. A kéttornyú lak mellett egy mo­dern, emeletes épület is emel­kedik a fák között. Belépve a 10 holdas „ud­varra”, régi 200 éves műem­lék kastély tűnik a szemünk elé. Ez a felszabadulás előtt egyetlen családé volt, most 130 árva, félárva gyermeknek biztosít boldog otthont. A sok színben pompázó vi­rágágyak, majd az előcsarnok oszlopai között végighaladva, a gyermekek szép, tágas, ké­pekkel és függönyökkel díszí­tett. tükőrfényes parkettája hálószobáiba jutunk. Az itt lá­tott rend, tisztaság a tanuló­kat dicséri, hiszen az épületek környékét, és helyiségeit ma­guk tartják rendben. A RÉGI KASTÉLY épülete „Az épületek környékét és belső helyiségeit maguk tartják rendben...” Karácsonyra: a Hókirálynő Tavaszra: a Koldus és királyfi Nem lesznek unalmasak a téli esték Mendén A mendeiek színjátszó gár­dája nemcsak otthonában, hanem a járás többi köz­ségében is igen szép siker­rel szerepelt már. Megkér­deztük Szuhányi Ferencet a Petőfi Sándor Művelődési Ház színjátszó csoportjának vezetőjét, hogy milyen Men­de jelenlegi kulturális élete? Mit terveznek, mire készül­nek? — Két-három éve elért szép eredményeink még ele­venen élnek emlékezetünk­ben — mondotta. Ezt a szín­vonalat most is tartani igyekszünk. Az utánpótlás biztosítására egy gyerinek- csoportot alakítottunk. A kö­zönség nagy érdeklődésére és megelégedésére adtuk elő a nyáron Fajankó kalandjai és a Varázsital című mesejá­tékokat. Legközelebbi elő­adásunk karácsonykor lesz, amikor is J. Svarc Hóki­rálynő című kétrészes mese­játéka kerül színre. Gyer­mekcsoportunkban a szerep­lők közül hat nyolcadikos maradt ki az iskolából — en­nek dacára egyik sem vált meg közülünk, továbbra is hűségesen járnak a próbá­ra. Távolabbi tervünk az, hogy a tavasszal Mark Twain Koldus és királyfi című re­gényének színpadi változa­tát adjuk elő. — Felnőtt színjátszó cso­portunk a KISZ-ből alakult újjá. Felkészültségére és tu­dására jellemző, hogy a leg­utóbbi járási kulturális ver­senyen aranyoklevelet nyert. Feltett szándékunk az, hogy az első helyet megőrizzük továbbra is. E csoportunk november 7-re tűzte műso­rára Hunyadi Sándor Tanító úr nadrágja című színdarab­ját. A zenekíséretet műve­lődési házunk szalonzeneka­ra látja el, amelyet nagy hozzáértéssel Kriskó János pedagógus vezényel. — Nem lenne teljes a be­számolóm, ha házunk ének­karáról nem emlékeznék meg. Az énekkar vezetője: Kriskó Jánosné, aki műve­lődési házunk igazgatója is. Az irányítása alatt álló énekkar is szép eredmé­nyekkel dicsekedhet. A leg­utóbbi versenyen ezüstokle­velet nyertek. Most azt a nemes célt tűzték ki ma­guk elé, hogy a legközeleb­bi dalostalálkozón az arany­érmet hódítják el. — A mendeiek kedvelik a Déryné Színház előadá­sait. A színtársulat minden hónapban ellátogat közsé­günkbe. A legközelebbi hó­napokban a Pygmalion, a Lili bárónő, Az igazi, Édes fiam, A szabin nők elrablása, a Kiskirálynő és a Szere­lem bolondja című színda­rabok kerülnek előadásra. — Megemlítem még, hogy minden vasárnap — ha nincs más programunk — este 7-től éjfélig táncestet rendezünk. A zenét minden esetben Pavlyás István nép­szerű zenekara szolgáltatja. Végül beszámolómat azzal a jó hírrel zárom, hogy a tél folyamán kultúrházunkban ifjúságunk részére hathetes tánctanfolyamot indítunk. Krátky László » .N QiPZM'WKM „Újra megtalálják az élet értelmét.. mögött emelkedik a gyerme­kek iskolája, amelyben barát­ságos, jól berendezett lap ter­mek sorakoznak egymás mel­lett. A gyermekek tanulásá­nak megkönnyítésére eredmé­nyesen használják a rádiókat, diafilmvetítőket, saját film­felvevőjükkel készített filme­ket, a három televíziót, lemez­játszót, magnetofont, hangos­filmvetítőt, zongorát, valamint a sok könyvből álló könyvtá­rat, Rendszeresen megtekintik a községi filmszínház javasolt filmjeit, részt vesznek mú­zeum- és színházlátogatáso­kon. A tanulás mellett lehe­tőségük van érdeklődési kö­rülinek megfelelő foglalkozás­ra is az egyes szakkörökön, az ifjúsági termelőszövetke­zeten belül. Az ifjúsági szö­vetkezetben növénytermesz­téssel és kisállattenyésztéssel foglalkoznak. Szabad idejük­ben községünk két termelő- szövetkezetének kívánsága szerint részt vesznek a beta­karítási munkákban. Életük a közösen kialakított napirend szerint folyik, napi ötszöri étkezéssel. Államunk egymil­lió 800 ezer forintot fordít évente az intézet fenntartá­sára; Nem túlzók, ha azt írom, hogy a gyermekek családi fé­szeknek érzik a pilisi gyer­mekotthont. Ezt az is bizo­nyítja, hogy a 8. osztály el­végzésekor — amikoris el kell hagyniuk az intézetet — ki­csordulnak könnyeik, s a ne­héz elválás után sokan leve­leznek nevelőikkel, szabad idejükben pedig felkeresik őket. A gyermekek zöme valóban magáénak érzi intézetünket, azonban be kell azt is valla­nom. hogy néha egy-két gye­rek az újonnan érkezettek kö­zül — nem érzi eléggé ott­hon magát, vándorútra indul. Erőfeszítéseink azonban már hoztak eredményeket ezen a területen is. A ki-kiröppenő kis vándorok egy részét sike­rült meggyőzni a vándorlás helytelenségéről, hátrányos következményeiről, s persze, a még bizonytalan lábakon álló tanulók érdekében is megte­szünk mindent. NEHÉZ FELADAT és nagy \ felelősség szülőnek lenni, de nem túlzók, ha azt mondom, hogy nehezebb szülők helyett szülőknek lenni, s a minden területen komoly hiányossá­gokkal küszködő, a felnőttek­ben sokat csalódó — ezáltal sokszor hálátlan — gyerme­kek nevelésével foglalkozni. Nevelőink azonban nem té­vesztik egy pillanatra sem szem elől, hogy a nevelésben nem lehet selejt, hiszen azok­nak az emberelőnek egy ré­széről van szó, akik fel fog­ják építeni a szocialista társa­dalmat, E cikk olvasói, gondolom, ezekután ismerősebben tekin­tenek a zöld kerítés mögé, ahol 37 felnőtt munkája nyo­mán újra megtalálja az élet értelmét 130 gyermek. Király János

Next

/
Oldalképek
Tartalom