Pest Megyei Hirlap, 1964. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-15 / 242. szám

I. ÉVFOLYAM 13. SZÁM 1964. OKTOBER 15, CSÜTÖRTÖK BONTOTT A TANÁCSÜLÉS; Mennyi pens gut Nayyknta fejlesztésére Félmilliós kölcsönt is felvesznek házhelycélokra Az elmúlt évek alatt a köz­ségi tanács sokat tett Nagy- káta fejlesztéséért, de a ter­vek még többet mondanak. A szeptemberi tanácsülés meg­tárgyalta Nagykáta jövő évi községfejlesztési költségveté­sét, és úgy osztotta el. a ren­delkezésre álló pénzt, hogy abból olyan hangsúlyozott fel­adatokra jusson, mint a víz-, villany- és úthálózat fejlesz­tése, valamint az új iskolai politechnikai terem. Ezenkívül természetesen részfeladatok­nak is adtak helyet a költség- vetésben. A vízhálózat kiépí­tésére közel egymillió forin­tot, a villanyhálózat bővíté­sére, és a közvilágítás korsze­rűsítésére kettőszázezer forin­tot, az úthálózat javítására és járdaépítésre kettőszázhu­szonötezer forintot, poli­technikai tanterem építésére százezer forintot irányoztak elő. A községi tanács félmillió forint OTP kölcsönnel — a községfejlesztési tervnek meg­felelően — újabb házhelyek kialakítását tervezte. A közeljövőben kielégítik az építeni szándékozó la­kosság nagy részének házhelyigényét. — Hogyan használják fel a költségvetési keretet? — kér­dezzük Monda János tanács­elnöktől. — A vízhálózat és a vízel­látás megoldására ivóvíztársu­íf Árfelhajtó törekvésekkel állunk szentben.•• A Nemzeti Bank válaszlevele a tóalmási Lenin Tsz hitelügyében MAGYAR NEMZETI BANK Megyei Igazgatóság MNB jdzfftzim: 22U A Pest megyei Hírlap sízep- tember 17-i „Tápió mente” c. melléklete „Kevés a terület sok az állat, hiányzik a takar­mány” címmel foglalkozik a tóalmási Lenin Termelőszö­vetkezet abraktakarmány-vá- sárlási problémáival. A cikk megállapítja, hogy a bank — a cikkíró szerint ismeretlen okból — nem ad hitelt a tsz takarmányvásárlására. Erről a következő tájékoztatáist ad­juk: A tsz augusztus 6-án 640 ezer forint összegű hitelkérel­met nyújtott be a nagykátai fiókhoz, hogy tagjaitól húsz vagon májusi morzsolt kuko­ricát és öt vagon szénát tud­jon vásárolni. Fiókunk szük­ségét látta annak, hogy a ké­relem teljesítése előtt, a Me­gyei Igazgatóság a tsz-nél ag­ronómiái célvizsgálatot végez­zen, s a vizsgálat megállapítá­sainak ismeretében foglaljon állást. A Megyei Igazgatóság a helyszínen tartott célvizsgá­lat keretében, a mellékelt másolatban megküldött jelen­tés szerint, valóban megállapította az abraktakarmányhiányt. Ez az új termésig húsz vagont tesz ki. A jelentés rámutat azonban arra is. hogy a közös abraktermést a szövetkezet nem úgy osztja fel, ahogy a jelentős mértékű abrakhozam kiesése miatt kellene. Amíg ugyanis az őszi és tavaszi ár­pa tervezett 55 vagonos ho­zamával szemben a tényle­gesen betakarított termés 31 vagon, tehát a tervezettnek 56,5 százaléka, addig a tagok részére tervezett természet­beni értékesítést változatlan mennyiségben kívánják biz­tosítani. A szövetkezet veze­tői azzal érvelnek, hogy évről évre eladnak a tagaknak olyan mennyiségű árpát, amely meg­határozott. munkateljesít­ménytől függően ugyan, de dolgozó tagonként 4 mázsa, illetve nyugdíjasok részére 2 mázsa árpa beszerzését bizto­sítja. A szűkös taikarmányhelyzet- re való tekintettel a tagság­gal is meg kellett volna ér­tetniük, hogy ha a termés gyengébb lett, akkor eladni ie csak latot akarnak életre hívni. A lakosság támogatásával a víztársulat már jövőre megalakulhat. Egy jelentősebb, viztomyos há­lózat kiépítése körülbelül ti­zenhárom millió forintba ke­rülne. Ilyen összeget még ab­ban az esetben is csak tíz év alatt tudnánk előteremteni, ha a községfejlesztésből minden egyebet törölnénk, és csak er­re takarékoskodnánk. A kö­zeljövőben csak a felső szer­vek és a lakosság anyagi tá­mogatásával és közreműködé­sével lehet szó a viztomyos hálózat megépítéséről. — És a közvilágításra szánt összeg? — A jövő évben villamosít­juk a hálózatba még be nem kapcsolt területeket. Ezzel párhuzamosan korszerűsítjük a közvilágítást, új utcai lám­pasor nyúlik tovább a meg­világított útvonalon. A jövő évben már valóban nappali fényt kapnak a legforgalmasabb utcák. — Beszélnünk kell a község egyik árnyoldaláról is. Ag­gasztó, hogy egyes emberek semmire nem becsülik a kö­zösség pénzét és fáradozását. Megrongálták,' tönkretették az utcai szemétkosarakat, lefe­szítették a padok deszkáját, feltépték és elvitték a kiülte­tett rózsatöveket, ellopták egy közkút szívószerkezetét, le­szakították a gyermekjátszótér hintáját, kitörték a kis facse­metéket. Noha az ilyen bar­bárság és a nemtörődömség elkeserít bennünket, — búcsú­zik el az elnök — a tanács to­vábbi erőfeszítéseket tesz a község felvirágoztatására. Bí­zom benne: egyszer minden­ki megérti, hogy a tanács a lakosság érdekében dolgo­zik. A nem várt jutalom Három írás is foglalkozott már a Tápió menti napokkal. Ez a mai már csak olyan utó­hang akar lenni, — visszaem­lékezés a megszépítő messze­ség távlatából. De nem meg­szépítés, hanem ténymegálla­pítás, hogy a valóban példa­mutatóan, vagy talán példa nélkül ügybuzgó, lelkes és lelkesíteni tudó Ofella Sán­dor művelődési otthon igaz­gatón kívül nagy részt vál­lalt a feladatok megoldásából a körzeti földművesszövetke­zet vezetője és minden alkal­mazottja, a helyi párt- és tö­megszervezetek, a honvédség, egyszóval a falu apraja és nagyja. S nem utolsósorban Kiripolszki Józsi bácsi, aki fiatalokat is megszégyenítő munkával érte el, hogy a fő­ünnepség színhelye, s a rá­bízott Alkotmány utca — az ottani asszonyok segítségével — ragyogóan tiszta, ünnepien feldíszített legyen. Bár a szüreti napok meg­rendezéséért jutalmat nem kért és nem is várt Tápiósze- cső, — mégis kapott. Az egyik az volt, hogy a pesti Rákóczi út is megiri­gyelhetné azt a sortatarozást, amit az ünnepség előtt a falu központjában végeztek. Kö­szönet ezért — az anyagi fe­dezetet biztosító szerveken kívül — a Kákái Ktsz és a he­lyi Egyetértés Termelőszövet­kezet kőművesbrigádjainak. De az igazi ajándék, a va­lóban meglepő meglepetés más volt. S ezért az ÉMÁSZ jászberényi üzemegységének jár a köszönet: az eddig med­dőre állított utcai villanyégők hosszú hetek, hónapok után kigyulladtak, s az est sötétjé­ben botorkáló járókelőiknek nem kellett egy hátulról jövő autó vagy kerékpár fénysu­garaira várni, hogy valamit lássanak. Köszönjük ezt a régen várt, egyetlen napfényessé tett es­tét! Kellemes, láb és nyaktö­rést kizáró éjszakát kaptunk ajándékba. De nem lehetne ezt naponta megismételni? Mert az utcai közvilágítás Tápiószecsőn az­óta sem működik... <k. p.) VITA A VERSENYTÁBLA KÖRÜL Ne csak mutassunk a számokkal, de beszéltessük is őket! A tápiógyörgyei Zöld Mező Termelőszövetkezet hatezer hold szántón gazdálkodik. Hi­báik ellenére is évről évre ja­vul a szövetkezet teljesítmé­nye. Mind a vezetés, mind a tagság kezdi megtalálni azo­kat a módszereket, amelyek eljuttatják majd a Zöld Mező Termelőszövetkezetet a ki­egyensúlyozott gazdasági vi­szonyok közé. írhatnék számokat, amelyek megmutatnák egy-egy terüle­ten az emelkedő eredménye­ket. Tekintettel azonban ar­ra, hogy ezek a számok olyan tüneteket is takarnának, ame­lyek ellen a tagság legjobbjai már keresik az ellenszert, in­kább a reálisan összehangolt kép vetítését tartom ésszerű­nek és célszerűnek. Az eredményeknek persze mindenki örül, hiszen a szo­cialista mezőgazdaság eredmé­nyei, bárhol érjék is azt el, csak megnyugvást és bizako­dást adnak. Tekintettel azon­ban arra, hogy járásunkban az adottságok a mezőgazdál­kodáshoz igen eltérőek, hely­telennek tartom a feltétel nél­küli összehasonlítást, még a versenytábláin is. Alkalmam volt meghallgat­ni a főmezőgazdász legutóbbi beszámolóját. Szeptember 23­án kezditek az ősziek vetését. A tervezett kétezer hold őszi vetésből szeptember 28-ig hét­száztizenkettőt már elvetet­tek. De közben ott van négy- százötven hold cukorrépa, ez a járás nukorrépa-terüietének több mint egynegyed része. Naponként tíz-tizewkét vagon­nal szállítanak az állomásra. Az átlagtermés száznyolcvan mázsa. Gondoskodni kell kettőszázkilencvennégy hold napraforgó betakarításáról is, hogy legyen elegendő terület az őszieik alá. Nos1, nem kell nagy közgazdasági és mező- gazdasági tudás ahhoz, hogy meglássuk ezekben a számok­ban a „lemaradás” magyará­zatát. Tudatlanságot igazolna a határidők jelentőségének le­becsülése, de fetisizálni a ha­táridőt csak a gazdaságilag naiv felületesség képes; Nehezen tudna bárki is meggyőzni arról, hogy ha hi­bákkal is, de a népgazdaság fejlesztésében az utolsó he­lyen állnánk. A tények alap­ján állíthatom, hogy a tápió­györgyei Zöld Mező Termelő­szövetkezet a szocialista me­zőgazdaságnak jelentős ténye­zője már most is, és gazdag ígérete a jövőnek. Faragó Béla Hogyan beszéltessük a számokat ? A cikk egy-két megállapí­tásához szükségesnek tartunk megjegyzést fűzni. Valóban nem könnyű dolog értékelést készíteni, különbö­ző adottságokkal rendelkező termelőszövetkezetek munká­járól. Nem lehet például azo­nos mértékben, azonos határ­időre elvárni a vetőszántást egy rozstermelő és egy búza­termelő tsz-től. Éppen ezért, mivel járásunk területén az adottságok különbözők, nem lehet értékelést készíteni oly módon, hogy minden tsz-nek leírjuk a cukorrépa területét, amely sehol sem éri el a járás cukorrépa területének egyne­gyed részét, s hogy külön fog­lalkozzunk a termésátlagok­kal, a munkaszervezéssel és általában az eredményes elő­rehaladást segítő vagy gátló tényezőkkel. A sorrendet ily módon esetleg kalapból ki­húzva lehetne eldönteni. Faragó elvtárs meglepő mó­don reagál, a cukorrépa, nap­raforgó nagy területeire apel­lál. De hiszen ezen növények betakarításának ütemével nem volt baj, ezek végzésében a szövetkezet messze túlszár­nyalta az eredeti elképzelése­ket! Helyesebb lett volna ta­lán azt írni, hogy a zöldtrá­gyának szánt növényt a ter­melőszövetkezet — szakmai elgondolásból — a tervezett­nél később szántatta alá. En­nek helyességét nem vitattuk volna. De így ... nem stimmel a dolog. A számok valóban jó bará­taink! Éppen ezért nem azt érdemlik, hogy felületes isme­retek miatt, meg nem alapo­zott indokolás bizonyítására beszéltessük őket. Megjegyzéseinkkel nem az értékelés makulátlanságát kí­vántuk megvédeni, hisz a tel­jességet valóban nem fejezik ki. de mégis tükrözik az ered­ményeket. Jó, ha figyelik a vezetők és a tapasztalat sze­rint nagyon is figyelik, reagál­nak rá. Az érzékenykedés azonban kevés, cselekedni kell! A járási versenybizottság HÍREK — A Kukái Földművesszövet­kezet október 15-től 22-ig la­kástextil, háztartási gép, rá­dió, televízió és játékkiállítást rendez a művelődési háziban. 18-án a kiállítás keretében di­vatbemutatót tartanak. — Tápiógyörgyén lesz az „őszi megyei könyvhetek” já­rási megnyitója október hó 18-án. Meghívottak: Bihari Sándor költő, a Magyar Rá­dió és Televízió munkatársa, és Galabárdi Zoltán író. szerelt és legkorszerűbb szü­lőotthona. Állandóan „telt ház” van, sokszor a pót­ágyakra is szükség van. A szürke adatok mögött fárasztó emberi munka rej­tőzik. Az otthon vezetése és felügyelete hét éve neheze­dik dr. Kazinczy Camillo fő­orvosra, aki ezenkívül a já­rási központi rendelőintézet­ben minden délelőtt két órát, délután egy órát rendel a nőgyógyászaton. S még ez sem minden! A járás tizenöt községében meghatározott na­pokon találkozik a kisma­mákkal szakrendelésen, ta­nácsadáson. Most, szeptember 1-től a szülőotthonba segítőtársat ka­A csecsemők birodalmában Beszélgetés közben pott, idehelyezték dr. Sze­keres Sándor szakorvost. A csecsemők szakorvosi ellátá­sa dr. Jákics József gyer­mekgyógyász feladata. Az orvosi munkát jól összefor­rott gárda segíti, a hét szü­lésznő, a négy csecsemőgon­dozó, a műtősnő. Az ad­minisztratív, konyhai és ta­karító személyzet pedig a kis­mamák nyugodt, kellemes környezetét biztosítja. Saj­nos, a két szakácsnő csak igen nagy megerőltetéssel tud­ja megfőzni a napi ötven személyre szükséges ételt. Fel­tétlenül kellene még egy konyhalány. A költségvetésükre általá­ban nincs panasz. A já­rási tanács pénzügyi osztá­lya, s mindenekelőtt dr. La­katos József tanácselnök és Békési György tanácstitkár mindig legnagyobb megér­tést tanúsított irántuk. En­nek az eredménye, hogy a szülőotthon a legmodernebb felszereléssel rendelkezik. A legnehezebb orvosi műtéte­ket is elvégzik itt. Dr. Kazinczy Camillo be­szélgetés közben elmondja, hogy tavaly 663 gyermek született. Az idén nem ér­jük el ezt a számot. Ugyan­csak megnőtt az abortuszok száma. — Itt jól érzem magam — vallja be dr. Kazinczy Ca­millo főorvos. — Szeretném megérni a nagykátai járási kórház felépülését, és ott folytatni a munkát. Ezután kiléptünk a par­kosított udvarra. Elbúcsúz­tam, hogy átadjam a helyem a délutáni látogatóknak. (Rada) Az újszülöttek birodalmában Legyünk büszkék járásunk híres intézményeire, s ne elégedjünk meg azzal, hogy néha elmegyünk mellettük, ismerkedjünk meg velük kö­zelebbről. Az ismerkedés gondolatával léptem be a járási szülőotthon udvarára. Dr. Kazinczy Camillo főor­vos, a szülőotthon vezetője bepillantást nyújtott a szü­lőotthon életébe. Az otthon áldásos történe­te 1955-ben kezdődik. A kas­télyból hoztak létre tíz­ágyas szülőotthont. 1957-ben az ágyak száma húszra emel­kedett. 1961. április 1-én, új szárnnyal kibővítve, 30 ágyas otthonná fejlődött. Ma a megye egyik legjobban fel­kevesebb takarmányt le­het. Ezzel szemben a termelési tervben előirányzott mennyi­séget változatlanul kívánják a tagok részére állami felvásár­lási áron átadni, s közben a közös állatállomány részére a magasabb, szabadpiaci áron történő beszerzéssel kívánják az abrakhiányt ellensú­lyozni. Amennyiben a tagok számára tervezett eladást a terméskiesés arányában mér­sékelnék, úgy öt vagonnal ke­vesebb lenne az abrakhiányuk. Tény az, hogy a szövetke­zet a kukorica vetésterületét az eredeti tervvel szemben 140 holddal növelte, ez azt iga­zolja, hogy az abrakhiány csökkenté­sét a szövetkezet fontos kérdésként kezeli. Nem helyeselhető azonban j a tagokkal kötött — a kukori-: ca művelésére vonatkozó —i munkavállalási szerződésnek i azon kitétele, mely szerinti „joga van a tsz-tagnak a ku-í koncában szerzett keresetét j kukoricára beváltani 100 fo~ | rintos áron.” Ez a megáilapo-j dás egyben azt is jelenti, hogy! a tsz-tag állami felvásárlásig áron — de mondhatnák alatta', — kapja közösből a kukori-l cát, ugyanakkor a szövetkezet, j amint a hitelkérelemből isi megállapítható, j háromszoros áron vásá- ; rolná vissza i a közös állatállomány eltar-\ fásához hiányzó kukorica- j mennyiséget. Véleményünk! szerint olyan törekvéssel ál-! lünk szemben, amely indo-! kolatlan árfelhajtást rejt ma-i gában. s ezeket a törekvése-! két állami pénzzel nem támo-j gathatjuk. Igazgatóságunk cenzúrabi- j zottsága a fentieket mérle-i gelve utasította el a termelő- \ szövetkezet abraktakarmány-; vásárlási hitelkérelmét. Aj nagyikátai fióknak erre vonat- j kozóan tá jékoztatást adtunk, ! s egyben felhívtuk & figyel- i met arra, hogy a termelő- i szövetkezet vezetőivel vitassa meg álláspontjuk tarthatat- i lanságát. Nincs tudomásunk arról, hogy a termelőszövet­kezet vezetői közgyűlés ke­retében foglalkoztak volna a közös takarmány gondjával, s ezen a tagság megértését kérték volna. Aláírás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom