Pest Megyei Hirlap, 1964. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-15 / 242. szám

E G l E D I J Á R Á S É S CEGLÉD \ VAR OS R E S Z E R E VIII. ÉVFOLYAM, 242. SZÁM 1964. OKTOBER 15. CSÜTÖRTÖK Egyetlen állat se legyen télen a hideg martaléka! Ifitf/tjun látja a isa-építkeacscket a tanácstisztviselö ? Közeleg a tél. Minden év­ben nagy problémát jelent a termelőszövetkezeteknek, hogyan oldják meg az ál­latok téli elhelyezését. Bár az utóbbi időben egyre több korszerű épülettel igyekez­nek segíteni ezen a gon­don, mégis van még né­hány olyan istálló vagy fiaz- tató, amely a tél beállta előtt korszerűsítésre szorul. Arra voltunk kíváncsiak: já­rásunk termelőszövetkezetei mit tettek eddig ennek ér­dekében? Dobrovolni József, a járási tanács mezőgazda- sági osztályának építési elő­UJ BOLTOK A VAROSBAN A megnyitó ünnepségen a Pest megyei Iparcikk Kiskeres­kedelmi Vállalat vezetősége és a bolt alkalmazottai Az üvegbolt szép, ízléses kirakatának sok nézője akad Készülődés november 7 re A napokban ülést tartott a járási emlékbizottság és meg­tárgyalta a Nagy Októberi Szocialista Forradalom meg­ünneplésére való felkészülést. Bodor Zoltántól, a Hazafias Népfront járási elnökétől kér­tünk rövid tájékoztatót az ünnepségek tervéről. — Minden községben tar­tunk ezen a napon megemlé­kezést — mondotta többek között Bodor Zoltán. — Az ünnepségek előadóit a járási párt-végrehajtóbizottság je­löli ki. Azokban a községeik­ben, ahol van szovjet hősi, emlékmű, vagy szovjet kato­nák vannak eltemetve, meg­szervezzük azok megkoszorú­zását. Az iskolákban is tar­tanak ünnepségeket és meg­emlékeznek a NOSZF törté­nelmi jelentőségéről. A KISZ- szervezetek a művelődési ott­honokkal és sportkörökkel karöltve kultúr- és sport­műsorokat szerveznek erre a napra. Ebben az időben or­szágszerte tartják a szovjet film ünnepi hetét. Az első film bemutatása előtt a mozikban is rövid megemlékezést tar­tanak — mondotta befejezé­sül a Hazafias Népfront já­rási elnöke. kalmasak a szállásolásra. A kocséri Uj Élet, abonyi Jó­zef Attila és ceglédberceli Egyetértés tsz-eknél kell ki- sebb-nagyobb javításokat vé­gezni a növendékistállókban. Ezeket többnyire a tsz házi brigádja végzi, s itt nincs is probléma. Az albertirsai Dimitrov Tsz száznyolc fé­rőhelyes tehénistállójának épí­téséről sajnos nem lehet ugyanezt elmondani. Ez az istálló a 23. számú Építő­ipari Vállalat kivitelezésé­ben, már elég hosszú idő óta épül, de még most sem készült el. A tsz pedig számított erre az épületre, mert kevés a férőhelyük. Az albertirsai Szabadság Tsz-ben viszont a házi brigád munkája sem megfelelő, mert a lóistálló korszerűsítése nagyon vonta­tottan halad. Dicséretet érdemel viszont a dánszentmiklósi Micsurin Tsz hattagú építőbrigádja. Már a második harminc­férőhelyes fiaztatót korsze­rűsítik, nagyon pontosan és jól dolgoznak. Hasonló szép eredményeket ért el a törteli Rákóczi Tsz házi brigádja is Kovács László vezetésével. összegezve a járásban fo­lyó téliesítési munkálatokat, nincs ok különösebb panasz­ra. A tsz vehetői nagy fe­lelősségtudattal azon igyekez­nek, hogy a télen egyetlen állat se legyen a hideg áldo­zata.. Bónácz Mária Virágzik az almafa Érdekes természeti jelen­ségről számolhatunk be ol­vasóinknak. Özv. Kalocsai Ferencné Köztársaság utcai házának kertjében másod­szor borult virágba egy alma­fa. A kis fa., amely most két­éves, az idén három, szép al­mát termett. A tavaszt idéző üde virágokban sokan gyö­nyörködnek a házigazda ba­rátai és ismerősei közül. . VÍZTORONYBÓL - SZÁLLÓIGE Azt mondja a fáma, akasztott ember házában kötelet, miskolcinak békát emlegetni — nem tanácsos. Én megtol- danám a szállóigék sorát még egy harmadikkal: ceglédi­ek előtt víztoronyról — egy szót sem! Ügy kezdődött, hogy illetékes szervek megbízták az ÉM. Mélyépítő Vállalatot, készítsen víztornyot, hozzávaló nyomóvezetéket és csatornahálózatot Cegléden. A víztor­nyot 1963-ban, a nyomóvezetéket 1964-ben, a csatornázás első szakaszát tavaly, a másodikat — ötmillió forint érté­kig — idén kellett volna elkészítenie. így szólt a szer­ződés. A valóságban minden másképp történt. A víztorony a mai napig sem készült el. A nyomóvezetékhez még a földmunkákat sem kezdték meg. Kezdtek helyette egy tengerikígyó módjára húzódó műszaki vitát a tervdoku­mentációban előírt Simplex-kötésröl. A vállalat vezetői azt állítják, hogy a Simplex-kötés sem műszakilag, sem egészségügyileg nem megfelelő, csakis a Gibault-kötést ajánlják. A Pest megyei Beruházási Iroda szakemberei szerint a Simplex-kötés megfelelő. Ezt mondják az Orszá­gos Közegészségügyi Intézetben és az Országos Vízügyi Főigazgatóságon is. Az Építésügyi Minisztériumban — ahová a vállalat a vitás ügyet felterjesztette — semmit sem mondanak. A felterjesztést döntés nélkül küldték vissza — megfelelő várakozási idő múltán. Mire volt hát jó az egész vita? Arra feltétlenül, hogy a vízműépítkezés még az idén se érjen véget, s hogy több millió forintos áthúzódás terhelje majd 1965-ben a me­gyei tanács beruházási keretét! Még furcsább a helyzet a csatornázással. Az első sza­kasz műszaki átadása a kivitelezési hibák miatt eddig már háromszor meghiúsult. A Döntő Bizottság emiatt 122 000 forint kötbér fizetésére kötelezte az ÉM. Mély­építő Vállalatot. Aki azt hiszi, hogy a büntetés használt, mélységesen téved! A második csatornaszakasz dokumentációja 1963 augusztusa óta a vállalat birtokában van. A kijelölés alapján a munkát már tavaly meg kellett volna kezdenie, s idén ötmillió forint értékben folytatnia. A vállalat a munkára csupán néhány napja küldte meg a szerződést, s ebben a második szakasz befejezését 1966-ra vállalta. Emiatt további huzavona várható, de ebből még nem lesz csatorna. Abból sem, hogy a munkához szükséges értékes csőanyag hosszú hónapok óta a helyszínen hever. Csak ágy, „natúrban”, a természet lágy ölén... Sajnos, a víztorony- és a nyomóvezeték-építkezés el­húzódása a bosszúságon kívül azt is jelenti, hogy a ceg­lédi lakosok a tervezettnél legalább háromnegyed évvel később jutnak egészséges ivóvízhez. A csatornázás „tem­pója” pedig alapjában veszélyezteti a városban épülő új lakások átadását: ha nincs csatorna — nincs beköltözés! Azt mondják a néprajzkutatók, hogy minden szálló­ige születéséhez egy-egy anekdota fűződik. A „ceglédinek ne emlegesd a víztornyot!” szállóigének is megvan a maga története, de — egyelőre — nincs csattanója. Reméljük, majd lesz. ny, é. Megkérdeztük a Mélyépítő Vállalattól, hogy mikor adják már át a városnak a szenny­vízgyűjtő csatorna tavaly el­készült első szakaszát? Mikor kezdik meg a Jászberényi út, Mozdony utca, Rákóczi úton át vezető másik szakasz lefek­tetését? A közérdekű kérdésekre a Mélyépítő Vállalat ceglédi épí­tésvezetősége kedvező választ adott. Közölte, hogy az első rész műszaki hibáit a kivitele­ző vállalat kijavította. Remél­hetőleg egy-két héten belül végre megkezdhetik az üze­meltetést az első szakaszon. A tervezők felülvizsgálták a de­rítő állapotát. Elkészítették a szükséges intézkedéseket ah­hoz, hogy a város legnagyobb ilyen jellegű építkezése végre hasznot is hozzon. A második szakasz különö­sen sürgős azért, mert e nél­kül a Rákóczi úti új házakat nem lehet használni. Nos, vég­re elhárultak az akadályok a második szakasz kivitelezése elől. Remény van arra, hogy a csatornaépítés még ebben a hónapban megkezdődik, majd egész télen folytatni szeretnék az építkezést. SPORT A PARTTITKAR Fiatalok a télikertben Izgatottan várják a „nyitányt" kulturált köx'üímények kö­zött szórakozhat. A ceglédi járási és városi KISZ-bi- zottságon is felmerült az öt­let: ha a fővárosban egy ilyen szórakozóhely „belefér’* a KISZ-életbe, nem tud­nánk-e ugyanezt megcsinál­ni Cegléd városában is? Ez főleg azért fontos, mert Bu­dapest közelsége, gyors meg­közelíthetősége sok fiatalt, fiút, lányt vonz el a vá­rosból. Pedig nélkülük, rész­vételük vagy tapsaik nélkül nem tud valójában fellen­dülni a ceglédi kulturális élet. Az ötlet felmerült, de so­káig úgy látszott, megvaló­sítása lehetetlen. Mert hol szerezzenek helyet? Aztán Kovács Károly, a Kossuth Szálloda és Étterem igazga­tója, amikor előtte is szo­ba került az ügy, a hom­lokára csapott: hiszen itt van az ö szép, elegáns téli­kertjük, pár éve építették, ez alkalmas lenne arra, hogy ott szórakozzanak a fiatalok. Novembertől szombatonként tehát a fiatalok veszik majd át a Kossuth Étterem téli­kertjét. Öt órától kilenc óráig tart majd az ötórai tea. Jó zenekar húzza a talp alávalót és szeszes italt nem hoz ki a pincér. KISZ- isták őrködnek azon, hogy mindenki megfelelő öltözet­ben jöjjön és megfelelő mó­don viselkedjék. Habár, aki odamegy, nyilvánvalóan ér­deklődésből és nem feltű­néskeltésből megy oda. Novembertől fiatalokkal né­pesül be a télikert. S ahogy közeleg a határidő, úgy vá­lik mind kidolgozottabbá, szer­vezettebbé a program. Mozgo­lódnak a vállalatok, a tsz- ek, kisebb-nagyobb segítsé­get ajánlanak. Mozgolódik a TIT is és a művelődési ház: vajon hogyan lehetne ezeket a szombat délutánokat még érdekesebbé tenni? Színvo­nalas, lebilincselő műsorral természetesen — néha nem árt egy-egy előadást tartani. Rövid előadást olyan témá­ról, ami érdekli az egybe­gyűlteket. Cegléden izgatottan várják a premiert. Mindenki bízik abban, hogy az ifjúsági szó­rakozóhelynek is lesz olyan sikere, mint az irodalmi szín­padnak. (m- j.) adója erről a következőket mondotta: — Szinte minden termelő- szövetkezetben van egy-két olyan elavult épület, melyet hamarosan téliesíteni kell. Ezek jórészt még a négy éve megépült szerfás istállók. A munkákat mindenütt meg­kezdték, s reméljük, amikorra szükség lesz rá, be is fe­jezik. A sertésférőhelyeinket nem kell téliesítenünk, mert azok mindenütt van­nak olyan állapotban, hogy a legnagyobb hidegben is al­üvegbolt. Mindkét üzlet dí­sze lehet városunknak, szép ízléses kirakatával és mo­dem berendezésével. Felvé­teleink a megnyitáson készül­tek. Az ünnepi kereskedelmi hét keretében hétfőn két új üzle­tet nyitottak meg városunk­ban. Az egyik az új, modern önkiválasztó papírbolt, a má­sik pedig a korszerűsített Remény van arra... Cegléd a fővárostól vette az ötletet, hogy a művelő­dési házban irodalmi szín­padot hozzanak létre. Ám hiába volt idegen az öt­let, megvalósulásában telje­sen ceglédivé vált; a színpad színvonala műsoraival a vá­ros kulturális életének egyik fontos részét alkotja. Most újabb ötletimportról hallottunk. A fővárosban a KISZ kezdeményezésére már huzamosabb ideje működik ifjúsági szórakozóhely, ahol a fiatalság szeszmentesen és Félidő: 5:0, végeredmény 7:2. A váciak csapata a ka­pus kivételével a teljes NB Il-es csapatukat állították fel a ceglédi lányokkal szemben. A ceglédiek igen szépen ját­szottak és ötletes megoldása­ikkal többször zavarba hoz­ták a legerősebb felállításuk­ban játszó váciakat. A ceglé­diekre nyomasztólag hatott az erős ellenfél. Már az első i percekben gólt értek el a vá- ! ciak, s a félidő végére már |5:0-ra vezettek. A második : félidőben végig igen jól ját- j szó ceglédi csapat előbb Kiss lÉva, majd Boros góljával 5:2- 1 re szépített. A váciak az utol­só öt percben két szabaddo­bással állították be a vég­eredményt. A mezőny legfia­talabb és legjobb játékosa Kiss Éva volt. Jók: Tóth, Csendesné, Sza- lisznyó, de a többi játékos is dicsérhető, mert a szokottnál sokkal jobban játszottak. 1— Színes lapok a régészet regényéből címmel október 16-án este 7 órai kezdettel dr. Korek József, az MNM fő­igazgatóhelyettese tart elő­adást, amit filmvetítés kísér. ★ Ha azt kérdeznék tőlem, hogy Cegléden mi a hét leg­jobb vicce, a Teleki utcai sze­méttárolónál frissen festett táblát említeném. Ez így hangzik: „Mindennemű sze­mét lerakása tilos!” (-gi) Váci Forte II—Ceglédi Építők 7:2 Vasárnap a Váci Forte női csapatával vívott bajnoki ké­zilabdamérkőzést a Ceglédi Építők női csapata. A ceglédi csapat: Tóth, Szalisznyó, Bo­ros, Csendesné, Telekes, Kor- pácsy, Kiss. Csere: Kiss Éva, Kecskeméti 'Éva. Edző: Csendes György. I Gondja-baja alig különbözik! a többiek gondjaitól. Amint! a lakásszerzés évek óta tar-: tó eseményeit meséli, érdé-: kés kép alakul ki. — Valahogy úgy van, hogy \ ha nem lennék párttitkár,! már régen elintéződött vol- í na az én házvásárlási ügyem ; — cseng ki a szavak mé-j lyéről. — No, és szereti a tagság^ a párttitkárát? — Úgy érzem, hallgat-; nak rám — mondja tömő- í ren. j — S mi a párttitkár őszi í programja? — Tanulás az est! egyete- J men, mert nem akarok le- \ maradni a tagság mögött. \ Amíg másokat oktatok, bűz- $ dítok és lelkesedek, addig J magam is igyekszem össze- í gyűjteni azt a tudást, amely- $ lyel használhatok majd a kö- \ zösség ügyének. Odahaza, a \ szövetkezetben pedig meg- £ kezdtük a pártvezetőség-vá- £ lasztás előkészítését. Szeret- £ ném, ha a párttagokon ki- < vül a pártonkívüliek is azt J mondanák: ez a mi választá- ^ sunk volt... (D.) Ü met. Szinte a hajnal vette ki a kezemből a könyvet. A CSEMÖI LAKÁSA? Hát két lakás is jut a párttitkár- nak? Igen, a továbbiakból kiderül, hogy a csemői tsz párttitkárának Dánszentmik- lóson lakik a felesége, Ceg­léden él a lánya, ö a hét hat napján, de sokszor még a hetediken is a szövetkezet­ben dolgozik. Egy darabig bírta is szó nélkül a tá­volságot. Hanem most már szeretne szeretteihez közelebb lenni. Ahogy a termelőszö­vetkezet erősödik, úgy ma­rad égy-egy perccel több szabad ideje, s ilyenkor jó lenne az asszonnyal talál­kozni. Most sem várja, hogy más oldja meg a problémáját. Cegléden akar megteleped­ni» s ha úgy lesz minden, amint reméli, akkor a tél derekáig sikerül megterem­teni a ceglédi családi fész­ket. AZ EMBER PÄRTTIT- KÁRKÉNT is ember marad. — Mit mondjak? Hiszen nincs is olyan alkalom, ami­kor függetleníteni tudnám magam a gazdaság közös gondjaitól. Télen még csak akad szabad idő. Hanem az­tán tavasztól őszig, naponta tizennégy-tizenhat órát lótok- futok. Kevés időm marad a pihenésre és még kevesebb t szórakozásra. — És ha mégis? — Hát... mostanában vet­tünk televíziót. Nagyon sze­retem a szórakoztató adáso­kat. De itt sem megy ki a fejemből a szövetkezet. No, aztán szeretek a családdal moziba menni. A lehetősé­gekhez képest minden hé­ten legalább egyszer megné­zünk egy filmet. Az már jobb kikapcsolódás. De saj­nos, csak a hét végén me­hetek haza a családomhoz. Amikor csemői szobámban az ágyba kerülök, még szí­vesen veszek könyvet a ke­zembe. Az Aknamező külö­nösen lekötötte a figyelme­LENGYELFALVI JÓZSE­FET az esti egyetem előadá­sain ismertem meg. Fürge ujjaival szorgalmasan jegyez­te az előadó szavát, s az osztályfoglalkozásokon nem maradt le a többiektől. A szünetekben meghánytuk-ve- tettük a hallottakat. Egy ilyen beszélgetésnél tudtam meg, hogy csemői ember. Foglalkozására nézve: függet­lenített párttitkár. Legszíve­sebben a családjáról s a kislányáról beszélget. — Mióta pártmunkás? — Tizenhárom éve. Négy évvel ezelőtt kerültem a cse­mői Szabad Föld Tsz-be. Nagyon megszerettem a me­zőgazdaságot, s talán tet­tem én is valamit azért, hogy szövetkezetünk előre menjen — merül el gondo­latában Lengyelfalvi József. Hallgatunk egy sort, az­tán újra én kérdezem. — Tudom, a szövetkezet dolgai a fejében vannak. De én nem a termelési szá­mokra vagyok kíváncsi, ha­nem arra, hogy miként él a párttitkár, amikor magán­ember? Most rajta a hallgatás so­ra. Akadozva válaszol.

Next

/
Oldalképek
Tartalom