Pest Megyei Hirlap, 1964. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-15 / 242. szám

4 flap 1964. OKTÓBER IS, CSÜTÖRTÖK \Vv\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\^^^ I VÍZTORONYBÓL - SZÁLLÓIGE f 4 ’ ... í Azt -mondja a fáma, akasztott ember házában kötelet, £ 4 miskolcinak békát emlegetni — nem tanácsos. Én megtol- ^ 4 danám a szállóigék sorát még egy harmadikkal: ceglédi- £ 4 ek előtt víztoronyról — egy szót sem! Ügy kezdődött, hogy illetékes szervek megbízták az j í ÉM. Mélyépítő Vállalatot, készítsen víztornyot, hozzávalói $ nyomóvezetéket és csatornahálózatot Cegléden. A víztor- 4 4/ nyot 1963-ban, a nyomóvezetéket 1964-ben, a csatornázóis '4 % első szakaszát tavaly, a másodikat — ötmillió forint érté- % 4 kig — idén kellett volna elkészítenie. Így szólt a szer. 4 í ződés. ^ A valóságban minden másképp történt. A víztorony a 4 '4 mai napig sem készült eL A nyomóvezetékhez még a 4 '4 földmunkákat sem kezdték meg. Kezdtek helyette egy '4 tengerikigyó módjára húzódó műszaki vitát a tervdoku-1 ^ mentációban előírt Simplex-kötésről. A vállalat vezetői £ 4 azt állítják, hogy a Simplex-kötés sem műszakilag, sem £ 4 egészségügyileg nem megfelelő, csakis a Gi bánit-kötést j '4 ajánlják. A Pest megyei Beruházási Iroda szakemberei | ^ szerint a Simplex-kötés megfelelő. Ezt mondják az Orszá- A '4 gos Közegészségügyi Intézetben és az Országos Vízügyi '4 í\ Főigazgatóságon is. Az Építésügyi Minisztériumban —'4 '4 ahová a vállalat a vitás ügyet felterjesztette — semmit $ 4/ sem mondanak. A felterjesztést döntés nélkül küldték £ 4 vissza — megfelelő várakozási idő múltán. Mire volt hát jó az egész vita? Arra feltétlenül, hogy | 4 a vízműépítkezés még az idén se érjen véget, s hogy több á 4 millió forintos áthúzódás terhelje majd 1965-ben a me- 4 4f gyei tanács beruházási keretét! Még furcsább a helyzet a csatornázással. Az első sza- ^ 4 kosz műszaki átadása a kivitelezési hibák miatt eddig 4 '4 már háromszor meghiúsult. A Döntő Bizottság emiatt 4 $ 122 000 forint kötbér fizetésére kötelezte az ÉM. Mély- $ 4/ építő Vállalatot. Aki azt hiszi, hagy a büntetés használt, mélységesen 4/ I téved! A második csatornaszakasz dokumentációja 1963 4 4 augusztusa óta a vállalat birtokában van. A kijelölés g (4 alapján a munkát már tavaly meg kellett volna kezdenie, 4 4, s idén ötmillió forint értékben folytatnia. A vállalat a á 4/ munkára csupán néhány napja küldte még a szerződést, | 4/ s ebben a második szakasz befejezését 1966-ra vállalta. $ 4 Emiatt további huzavona várható, de ebből még nem lesz 4 4 csatorna. Abból sem, hogy a munkához szükséges értékes 4 '4 csőanyag hosszú hónapok óta a helyszínen hever. Csak 4 % úgy, „natúrban”, a természet lágy ölén... Sajnos, a víztorony- és a nyomóvezeték-építkezés el- ^ 4 húzódása a bosszúságon kívül azt is jelenti, hogy a cég. 4 4 lédi lakosok a tervezettnél legalább háromnegyed évvel | '4 később jutnak egészséges ivóvízhez. A csatornázás „tem- 4 '4 pója” pedig alapjában veszélyezteti a városban épülő új $ 4 lakások átadását: ha nincs csatorna — nincs beköltözés! á Azt mondják a néprajzkutatók, hogy minden szálló- 4 ^ ige születéséhez egy-egy anekdota fűződik. A „ceglédinek | í ne emlegesd a víztomyotP’ szállóigének is megvan a maga 4 \ története, de — egyelőre — nincs csattanója. Reméljük, $ í majd lesz. 4 ny. é. \ Műsoros takarékossági est Dabason Az október 15-től november 15-ig tartó takarékossági na­pokat amelyeket a Hazafias Népfront szervez, a dabasi járásiban ünnepélyes külső­ségek között nyitják meg szerda este. Hat órakor a da­basi művelődési házban Csá­kány Zoltán, a járási párt­bizottság titkára beszél a ta­karékoskodás jelentőségéiről, majd ezután sor kerül az Or­szágos Takarékpénztár Pest megyei fiókja által rendezett műsorra. A műsorban fellép­nek Erdész Zsuzsa és Kishe­gyi Árpád operaénekesek, to­vábbá Harsádi Lilla zongora- művésznő és Rónai Egon kon- ferá'nszié. Húszéves korában szívesen álmodik az ember, főként ha lány. Egy jóképű fiúról, aki kedvesen teszi a szépet, gyor­sabb előmenetelről a munká­ban, családalapításról, kelle­mes színházi estékről, utazá­sokról, önálló otthonról, gye­rekről ... Hegedűs Mária másról ál­modik. Egy művelődési házról, ahol végre maradéktalanul valóra válthatná terveit, el­képzeléseit. Ahol nem lenne többé időhiány. Időhiány. Ez ma Hegedűs Mária legnagyobb gondja. Ért­hetően. Megírtuk már lapunk­ban, hogy a szigetszentmiklósi művelődési ház lényegében egyetlen, színház-mozi terem­ből áll, s még ennek az egyet­len teremnek sem egyedüli gaz­dája a művelődési ház fiatal igazgatója. Hegedűs Mária szívvel-lélekkel dolgozni akar, fellendíteni a falu eléggé elmaradott kulturális életét. De hol? A rendelkezésére álló egyetlen teremben? Az lehe­tetlen, hiszen csalk a szakkö­rök száma jelenleg hat. Vala­mennyi hetek óta rendszeres foglalkozásokat tart. A hete­dik, a fotoszakkör egyelőre azért nem működik, mert szá­mukra ez ideig még nem si­került megfelelő helyiséget ta­lálni. A szakkörök jelenleg a köz­ségi és a lakótelepi iskolában működnek. A kettőt egymás­tól több kilométer választja el. Ezért került időzavarba már a népművelési évad kezdetén Hegedűs Mária. Estéről estére járja a falut, segíti, ellenőrzi a szakkörök munkáját. Annál is inkább szükség van erre, mert a szakkörök szinte kivétel nélkül nagy célokat tűztek maguk élé. — A honismereti szakkör például a falu hétszázéves fennállása alkalmából rende­zett sikeres kiállítás után most hazánk' félszabadulásának hu­szadik évfordulójára készül — mondja gondterhelten. — Gyűjtik az újabb anyagot s közben penészes pincékben tárolják az értékes kincseket. A bélyegszakkör is új kiállí­tást tervez: április 4-én a vi­lág politikai vonatkozású bé­lyegeit kívánják bemutatni. Az irodalmi szakkör tagjai no­vember 7-én lépnek legköze­lebb színpadra, de érdekes és újszerű műsorral szeretnének benevezni a televízió Ki mit tud vetélkedőjére is. Mindez beszédesen bizonyít­ja: segítségre, jótanácsra, újabb ötletekre minden szak­kör igényt tart. Csakhogy a szakkörök támogatása csupán az egyik feladata Hegedűs Má­riának. Az ismeretterjesztő munka megszervezése, irányí­tása legalább olyan fontos. Eredetileg hét ismeretter­jesztő sorozatot terveztek erre a népművelési évadra. Két, hat előadásból álló egészség- ügyi, egy földrajzi, egy ifjúsá­gi és egy úttörő előadássoroza­tot, valamint a szülők iskolá­jának két kurzusát. Amikor idáig jutottak a tervkészítéssel, váratlanul újabb két témakör­rel bővült az: — Ügy kezdődött — mondja —, hogy honismereti szakkö­rünk vezetője, dr. Balogh Zol­tán, aki a Csepel Autógyár jo­gásza, készítette el a gyári munkásakadémia jogügyi te­matikáját. Ö javasolta: mi len­ne, ha a községben is megis­mételnék az ott elhangzó tíz előadást? A Csepel Autógyár művelő­dési otthonának vezetői nem­csak hogy jónak találták az ötletet, hanem felajánlották azt is: fedezik a kiadásokat. így bővült a tervezett hét előadássorozat nyolcra, sőt, né­hány nap múlva mér kilencre, mert a Csepel Autógyár műve­lődési otthonának vezetői fel­ajánlották — éppen a felszaba­dulás huszadik évfordulójára való tekintettel — egy tíz elő­adásból álló, filmvetítéssel egybekötött történelmi sorozat megrendezését is. Csak hát hol? A két iskolá­ban zajló programokat tovább bővíteni már nem lehet. Ma­rad a mozihelyiség és a párt­ház. Időzavar. A községi és a la­kótelepi iskola, a pártház, a mozi és az igazgatói iroda közti sok kilométeres út ötszö­ge közöt t él, munkálkodik He­gedűs Mária. Dicséretes mó­don. Az Állami Operaházból ép­pen a napokban kapott értesí­tést: kérésére bársonyfüg­gönyt küldenek a művelődési ház színpadára. Nagy öröm. És az is, hogy a napokban a községi tanács végrehajtó bi­zottsága határozatot hozott az építendő új művelődési ház telkének megvásárlására. Az álmok, ha lassan is, de realizálódnak. Mindez nagy lendítő erő. Es újabb ötletek forrása. Mint például az irodalmi kávéhaz terve. A lakótelepi presszó vezetőjé­nek tetszik Hegedűs Mária öt­lete. Irodalmi magnóműsort adnának, a kávé mellett elol­vashatnák a presszóba betérők a legújabb irodalmi folyóira­tokat, a falakat a megye kép­zőművészeinek alkotásai dí­szítenék, amelyek a szentend­rei Művész-presszóban kiállí­tott képekhez hasonlóan, a helyszínen megvásárolhatók lennének... Húszéves korában szívesen álmodik az ember. Mert tudja, ereje és ideje is van az álmok .valóra váltására. Prukner Pál r / októberi mikulás Harminc százalékkal több lesz az édesség PRÓBAMEGHALLGATÁSON Sok ezer társammal együtt jelentkeztem én is. És büsz­kén elindultam a Bródy Sán­dor utcába, a Rádióhoz. A portán tudták mi járat­ban vagyok. — A bemondói meghallga­tásra? — kérdezte a barát­ságos portás — tessék kérem átmenni az üvegcsamokon, aztán balra, majd jobbra a második emeleten. Átmentem az üvegcsamo­kon. Először balra, aztán jobb­ra. Meszesvedrekbe ütköz­tem. Hol itt a lépcső? A fo­lyosón csend és sötétség. Az egyik ajtón kijön egy közép­korú nő. ö is tudta, miért bo­lyongok a kihalt folyosón. — Meghallgatásra? Egészen rossz helyen jár. Tessék le­menni oda, ahonnét jönni tet­szett, aztán balra ... Balra. Kacskaringós folyo­só. Egészen odáig, ahonnét tetszettem jönni — mormol­tam, s végre megtaláltam a liftet. Üjabb két emelet, le és fel. Balra, aztán jobbra, s végre a paradicsom! Sok, nagyon sok nő, fiatal és idősebb. Lány, asszony. Kö­vér és szikár. Kontyos és rö­vid hajú. Áll és mormol... Szöveget. A vizsgálóbírónő elé járul­tam, megfeddett, hogy elkés­tem. Nem tudta, hogy több, mint fél órát bolyongtam, Já­kobként a pusztában. Megkaptam a szöveget. Be­álltam a mormolok közé. Templom volt ez, valóságos imaház, sok öregasszony, akik rózsafűzért morzsolnak, köz­tük én is. Valaki a nevem mondta. Be­álltam a sorba. Mint a KÖZÉRT előtt, vagy az SZTK- ban. Az előttem álló ideges volt, mert két napja náthát szer­zett, és nem tudta hol. A há­tam mögött valaki bökdösött: hogy kell azt mondani?... Ür- | isten, nem tudok semmit! — Te jó ég, pont a mikro-g fonba fogok tüsszenteni! — hallatszott elölről. Vezérünk, az arkangyal, megszólalt: — Nem kell izgulni, semmi az egész! Senki nem hitt neki. Csak azt tudnám, hogy mi­ért kellett nekem idejönnöm?! Ereztem, hogy a hangyahad elindul a bokámtól felfelé. Be­hívtak. Tényleg könnyű volt. Olvastam is, sőt „bakit” sem ejtettem. Amikor kijöttem, figyeltem a nőket, s majdnem átöleltem őket: — Ne izguljatok, drága nő­társaim, semmi az egész! Könnyű volt! Nekem elhihe- titek! Ja, hogy mi az eredmény? Írásban közlik... Bartha Katalin Űgylátszik nem lehet elég korán kezdeni. Most már október közepén hírt adha­tunk mikulási-karácsonyi té­máról. A Pest—Komárom— Nógrád megyei Fűszer- és Édesség Nagykereskedelmi Vállalat a decemberi ünne­pekre 120—150 mázsa árut hoz forgalomba. Mikulás fi­gurák, szaloncukrok, keksz és nápolyifélék olyan mennyi­ségben kerülnek a megyei üz­letekbe, hogy valóban min­den kívánságnak eleget tehet­nek a kiszolgálók. Újdonságról nem adhatunk hírt. Űjabb édességfélék meg­jelentetése, a gyártási átváltá­sok miatt csökkentené a mennyiséget. Jövőre azon­ban sokkal előnyösebb hely­zetben lesz az édesipar. Automata sorokat vásárolnak és állítanak üzenibe s így 30—40 százalékkal nő a kapa­citás. Az idei fogyasztás már ed­dig nagyobb volt, mint egy esztendővel ezelőtt. Különö­sen táblás csokoládéból kér­tek többet a megyei fogyasz­tók. Ha kilóra nem is, százalék­ra már tudjuk mennyivel; a növekedés 30 százalékos. A nagykereskedelem azt is tud­ja, hogy csaknem egyforma a kereslet mindegyik csokigyárt- mény iránt. A pálmát mégis a keserű csokoládé vitte el. Még egyszer visszatérve a decemberi szezonra, elmond­hatjuk, már a jövő héten meg­kezdik a szállítást. Az ÉM Kő- és Kavicsipari Tröszt bányái az év első felé­ben mintegy hatezer tonna kővel maradtak adósak az üt­és vasútépítőknek. A kőbá­nyászok azonban gyorsan „kifizették'’ a tartozást és most hiánytalanul teljesítették a háromnegyedéves kőtermelési előirányzatot. Sok nehézséget okoz viszont, hogy a kibányá­szott kő nagy része nem ju­tott el rendeltetési helyére, mert a kertnél kevesebb va­gont kaptak a vasúttól. Vagon­ellátási gondok nehezítették a kavicsbányászok munkáját is. Ezért a kő- és kavicsüze­mek dolgozói megszervezték a vasárnapi vagon rakodást, mert ünnepnaponként kisebb az ország szállítási igénye és több vagont adhat a MÁV. Az idén még egyetlen munka­szüneti napot sem hagytak kihasználatlanul. Általában 30—40 ezer tonna kő és kavics berakása volt a vasárnapi tel­jesítmény. Míg a fösvény magát sze­génynek tettetve meggazdag­szik, a könnyelmű a gazdag szerepét dik. VNXNXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXrnaXXVNNXXXXXXXXXXXXXXVXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVS.XXXXXXVvXXXXXXXXXXSXV'XSXXXXXXXXXXXXXXXXX'.' NEKIK JOBB... (Foto: Gábor) játszva, elszegénye- k A bajban szerzett tapasz­talatokat el ne feledd, ha át­menetileg jól megy sorod, k A valóban nagy szellemek semmit sem tartanak cse­kélységnek. k Ne bánts meg senkit szán­dékosan, akaratlanul úgyis sokakat megbántasz. k Egy kis ötlet megvalósítá­sára fordított szorgalom na­gyobb eredményt hoz, mint egy zseniális terv kivitele­zéséhez tanúsított lustaság, k Beszédkészség és tárgyila­gos ítélőképesség rendszerint két embert kíván. k A nemes lélek másokért, a primitív önmagáért aggódik. k Elesni emberi dolog, nem felkelni: szégyen. k Az az okos vezető, aki még okosabbakkal veteti körül magát és hallgat is rájuk. ★ Semmi jó nem valósítható meg anélkül, hogy ne talál­Minden férfi hálás lehet a sorsnak, ha megbízható fe­lesége, barátja és öngyújtója van. k Aki babérjain pihen, az helytelen testrészén hordja. k Az önéletrajz rendszerint egy hiányosságát fedi fel a szerzőnek: az emlékezés hiá­nyosságát. k Egy új gondolat még ér­zékeny és gyenge: egy ásí­tás, egy mosoly megölheti. k Az antik tárgyak legna­gyobb hibája, hogy az ára modern. k Ne adj másnak tanácsot, úgy sem fogadják meg. Ki­véve, ha orvos, illetve ügy­véd vagy, mert akkor megfi­zetik. k „A mindent tudni akarok” rovat válaszol: Utánanéztünk. A rubeola nem váltópénze a rubelnek. ¥ Egyik ember annyi, mint a másik. Kivétel, aki még annyi sem. k Az emberek tudásvágya ha­tártalan: egyre többször be­szélünk olyan dolgokról, ami­hez nem értünk. Deák Gusztáv >\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\v |ldill a gyógyszertárban! í í X Sorban állok a patika pénz- j Xtára előtt, örömmel fedezem * X fel barátnőmet, jg — Mit veszel? — érdeklődik. $ g — Koffeintablettát -» vála- ✓ X szolom. g X — Én is azt szedek, g — Régen? ; g — Nem, csak néhány napja. $ g — És használ? X — Hogyne. Hármat-négyet g x beveszek belőle naponta. X — Persze, iszol feketét is, í g ugye? • 4 g — Igen. elég sokba kerül. g g — Hát akkor ne vegyél be a g X koffeinből — javaslom. g * ^ Azt nem lehet, akkor el- J Xalszom. < y — Hát feküdj le korán, g — Nem lehet. Nincs rá mód. g g — Miért? X X — Mert állandóan vendégeimé X vannak. X X — Érdekes, nekem is — jegy- 7 jg zem meg. g g — Tudod, a férjem szabadsá- g X gon van. ő nappal fogadja a é g látogatókat. Este pedig lefek- X X szik és én vagyok az ügyele- X X tea. ? X — Hozzánk a szomszéd ház- jg ^ ból is járnak. ;• g — Az semmi, nálunk a fiam X X a telefonszolgálatos. Ott is ér- X X deklődnek. g — Ég mit mond az orvos. ^ ^ meddig szükséges ez a gyógy- g «g szer? — kérdezem részvéttel. 5? g — Ö. két hét múlva már X g nem szükséges. Akkor kive- £ X szem a szabadságom és kial- ^ X szom magam. Addigra befe- g X jeződik az olimpia — sóhajt- g g ja barátnőm és kiváltja aX jg blokkot. X ^ G. J. y PÓTOLTA TARTOZÁSÁT A KŐBÁNYÁSZAT

Next

/
Oldalképek
Tartalom