Pest Megyei Hirlap, 1964. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-02 / 231. szám

1964. OKTOBER 2, PÉNTEK MEM 4200 vagonnyi fémzárolt vetőmag Országszerte megkezdték a hibridkukoricák betakarítá­sát, teljes erővel munkához látott, az állami gazdaságok 12 hibridüzeme. A terméskilátá­sok általában jók, s az idei termésből legalább 4200 vagon fémzárolt vetőmagot készíte­nek. Ezzel az ország teljes jö­vő tavaszi vetőmagszükségle­tét ki tudják elégíteni, ezen­kívül körülbelül 1200 vagon­nyit szállítanak majd külföldi megrendelőiknek. Az állami gazdaságok fő- igazgatóságán tájékoztatásul közölték, hogy a köztermesz­tésre kerülő hibridkukorica­fajtáink választéka az idén tovább bővült: a legjobban bevált NV 1-es, 5-ös, 26-os, 40-es, 42-es, 48-as és 57-es faj­tákon kívül a jövő tavasszal nagyobb mennyiségű vetőma­got adnak majd ki a korai érésű, s amellett igen bőven termő szegedi 71-es és szegedi 75-ös hibrid kukorica fajták­ból. Változatlanul élénk keres­let tapasztalható a magyar hibridkukorica-vetőmag iránt külföldön. A legtöbbet Cseh­szlovákia, a Német Demokra­tikus Köztársaság vásárolja. Jelentős tételekkel szerepel Lengyelország, Ausztria és a Német Szövetségi Köztársa­ság, sőt legutóbb már Si>édor- szág is bejelentette vásárlási szándékát. (MTI) ÖTVEN ÉV UTÁN Aranydiplomásolt a Semmelweis Kórházban A leghíresebb szerepek 9 — ... Kés!... tampon!... fogó!... ,1 A reggel ma is így kezdő­dik. Filmek, regények, szín­művek ezerszer megénekelt drámai pillanatai játszódnak a műtőben. Az öreg Rókus falai ilyet sokszor láttak. De sokszor látták ©zt az őszülő, civilben csokornyakkendős professzort is. akinek neve és praxisa világhírű: dr. Ceyda Pommersheim Ferenc ... Itt a bajt tapintó kéz, az okokat boncolgató, kereső be­széd, a figyelő műszer az úr. Szikár, a kortól kissé hajlott doktor próbál célhoz érni. Fel­adata sokszor nagyobb, mint a legnehezebb rejtvényfejtés. Amit megtud, többnyire hiero­glif. s ehhez még meg kell ta­lálni a megfejtés kulcsát öt évtizede nyitogatja dr. Fejér Árpád belgyógyász proíesz- szor __ S zerdán mindketten átvet­ték félszázados orvosi praxi­suk elismerését: az arany­diplomát. A csütörtöki dél hozta az esemény legmeghatóbb, leg­bensőségesebb szakaszát. A kórház igazgatói szobájában vezető orvosok, kollégák, kö­szöntötték jubiláló társaikat. Dr. Németh Béla igazgató főorvos: — Ma ünnepelt kollégáink neve és élete eggyéforrott a tudományos élettel, s a gyó­gyítással. Dr. Németh Magda rendelő­intézeti igazgató főorvos, két csokor virággal köszönt: — Szeretettel nyújtom át azoknak, akiktől orvosilag és emberileg mindannyian nagyon sokat tanultunk. Meghatott válaszok, ölelé­sek. Pohá r köszön tő. a Ülnek a fotelekben ünne­pélyes mosollyal, fiy.ugod.tan, hátradőlve, aliogyan csak ci­vilben, szolgálat után lehet. — Jóformán nem csináltam semmit. Reggel kilenckor egy egyszerű sérvműtétem volt — mondja Pommensheim pro­fesszor. — Mikor volt a legtöbb dolga? — Ötvenegyben. Kétezer- hétszáz műtét. Jól emlék­szem; strumaoperáció ebből 1046 volt. De most már csak a megyét fogadjuk. Fájlalja, hogy nem elsősor­ban, vagy mindenek előtt strumát gyógyít. Hiszen ezek ! specialistája! S ha nekünk,! megyei embereknek jó is, hogy bennünket ilyen nagy­szerű kéz operál, a strumás betegeknek még jobb lenne, ha lakóhelytől függetlenül hozzá jöhetnének. — Szokásos kérdés: mi a gyógyítás titka? — Számomra minden em­ber egyforma. Az orvos fel­adata, hogy természetes köz­vetlenséggel nyerje meg ma­gának a beteget. Ha azt nem is tudja megítélni a páciens, hogy jó orvos-e, akivel beszél, de azt mindenképpen érezni kell, hogy jó ember. — Az operáció előzménye? — A specialisták segítsé­gével a baj felderítése. Ha több oldalról közelítünk, ez szinte kizárja, hogy nem várt szövődmények zavarják az operációt vagy a gyógyulást. Így is fogalmazhatnám: a ti­tok a jó előkészítés. t — S a gyógyulás útja? — Nemcsak a testtel törőd­ni. de lelkiékkel Is. Tudni rej­tett gondját, azt, hogy mi bántja otthon vagy a munka­helyén. Az lenne az igazi, ha elérhetnénk, hogy a beteg érdekében meghallgatná az orvos szavát a munkahely is. o A másik fotelben Fejér pro­fesszor. — Pályám legszebb szaka­sza, amikor 1939-ben önálló főorvos lettem. Minden fele­lősség és lehetőség előttem állt. ... Legszomorúbb, ami­kor úgy érzem, nem tudok se­gíteni. A haldoklást, a halál birkózását sohasem lehet megszokni, akármilyen öreg is az ember... Életem örö­me, hogy általában szeretetet tapasztalok, és kapok min- den kitől. — Mikor jegyezte el magát az orvosa pályával? — Felső gimnazista karom­ban. Sok beteg volt a csa­ládunkban. A fiatalemberek­ben található világmegváltó ambíció és segíteni vágyás haj­tott engem is. Emellett olyan orvosokat láttam körülöttük, akikre ma is csak felnézhe­tek. — Életcélja? — Jól gyógyítani. Különben ez annyit is tesz: egymást tisztelni, megérteni. Az el­múlt évekről pedig ennyit; sok új született módszerben és technikában, de az alap a beteg megfigyelése, válto­zatlan követelmény marad, és ezt csak' sok szeretettel teheti az ember. — Pihenés? — Pihenésem a muzsika. Délelőtt kórház, délután egy kis orvosi szakirodalom, és nagyon sok muzsika. — Megnyugtató? — Nem mindig. De az em­ber pszichéjét, lelkét áthan­golja, és erre pihenésképpen is nagy szükség van. A mu­zsika mellett a könyv a tár­sam. Szabó Lőrinc vagy Kosz­tolányi versei. — Célok? — Ha visszapillantok öt­venéves pályafutásomra, talá­lok benne fiatal- és öregkori hibákat. Utólag látom, hogy ezt vagy azt jobban iá lehe­tett volna. Ezért mondom most, hogy még jobban sze­retnék praktizálni... Boldog, aki elégedett lehet önmagá­val ... ................... Tóth György L akatos Gabrielláról táncfilmet készít a Magyar Televí- i zió. A filmben részleteket mutatnak be a balerina leghíresebb '/ szerepeiből. Partnere Havas Ferenc. Az egyórás film rende- zője Banovich Tamás, operatőr Kocsis Sándor. Vadlegelő Vetőszántást végeznek a Budakeszi Vadgazdaságban, téli takarmány terem itt majd a vadak számára (Foto: Gábor) Lakatos Gabriella és Orosz Adél a „Bahcsiszeráji szökő­kút” IIL felvonásában (MTI Foto: Keleti Éva felvétele) I .v\\\\\VCV\\>\^\\N\\\\\VCV\\\\\VV\\\k\V\\\\V\\\\\\\\^^^ Kádár János távirata Kádár János, a magyar for­radalmi munkás-paraszt kor­mány elnöke táviratban fejez­te ki jókívánságait Lai Ba­hadur Sasztrinak, az Indiai Köztársaság miniszterelnöké­nek 60. születésnapja alkal­mából. (MTI) A pekingi ünnepségek Tegnap Pekingben ünnepi felvonulással emlékeztek meg a Kínai Népköztársaság kiki­áltásának 15. évfordulójáról. A Mennyei Békesség Kapuja téren az egybegyűltek előtt Peng Csen pekingi polgár- mester. a Kínai Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja mondott beszédet. Barátok találkozása Magyar—bolgár találkozó Törökbálinton Hangulatos magyar—bolgár baráti találkozó színhelye volt a törökbálinti Munkácsy Mihály Művelődési Otthon, amelynek nagytermében a bek. A nagy termések tit­ka másrészt az, hogy való­ban nagyüzemi táblákon, nagyüzemi módszerekkel ter­melnek. A szőlőtermelésben pél­dául kizárólag a magasmű­velést alkalmazzák. A sor­távolság átlagosan 190 cen­timéter. Az ilyen szélességű táblák megműveléséhez uni­verzális traktorok állnak ren­delkezésre. Ugyancsak kifej­lesztett géptípusaik vannak a növényvédelemhez is. Eze­ken a területeken azonban sokkal könnyebb a gépi mű­velés, mint nálunk a ho­mokos területeken. Ha nagyüzemi gazdálko­dásról beszélünk, nem kell gondolni látványos, ultramo­dern berendezésekre, gépek­re. Ellenkezőleg, több olyan dolgot láttunk, amely példa­ként szolgálhat arra, hogy nagy beruházások nélkül is lehet nagyüzemi gazdálkodást foly­tatni. A szőlőművelésnél a kordonok néhol egyszerű megoldással készülnek. A so­rok végén betonoszlopokra feszítették a dróthuzalokat, de közben egyszerű dúcok­kal támasztják alá a huza­lokat. Ez is nagyon meg­felel a célnak és ami ugyancsak nem lényegtelen — igen olcsó. A termelőszö­vetkezet kertészetében az ön­tözés nem a drága szórófe­jes berendezéssel történik, ha nem a nálunk is ismert, — de az utóbbi időben nagyon elhanyagolt —, bolgár rend­szerű árasztással. Amint a tapasztalatok bebizonyították, jól beválik, s jó termést eredményez. Több szövetkezeti vezető ér­Almaszüret a zsidnicei termelőszövetkezetben vezetőjével együtt bolgár földön talált menedéket. Sztojan Raden ezután rész­letesen ismertette a felszabadult Bulgária húsz év alatt elért eredményeit az ipar, a mezőgazdaság és a kul­túra terén. Beszédét a bolgár és magyar nép megbonthatatlan barát­ságának éltetésével fejezte be, majd színvonalas műsor következett. A műsor után két bolgár kisfilmet is be­mutattak. A művelődési otthon klub­termében közben a baráti találkozó rendezői közvetlen beszélgetésre ültek össze a bolgár vendégekkel. Meleg ünneplésben részesítették To­dor Sztojkov zongoramű­vészt. A fiatal, alig har­minckét éves zeneszerző rö­vid itt-tartózkodása alatt már elég sok magyar szót is meg­tanult. — öt napja vagyok már Magyarországon, és még öt napig leszek ennek a szép országnak a vendége — mondotta. — Boldogan fo­gadtam el a művelődésügyi miniszter meghívását, mert egyszer már hat esztendő­vel ezelőtt jártam Magya. országon, és nagyon szép emlékekkel távoztam. Elmondotta, hogy a ma­gyar zenekultúrát nagyen jól ismeri, Liszt, Erkel, Ba - tők, Kodály művei állan­dóan szerepelnek műsorán. — A magyar zenekultúra minden vonatkozásban elé ri az európai színvonalat — mondotta —, a magyar ba­lettről pedig nyugodt lélek­kel beszélhetek felső fokú j zőkkel. Igazán boldog va­gyok mindenért, amit Ma­gyarországon láttam és ta­pasztaltam. A bolgár vendégek a késő esti órákig maradtak együtt törökbálinti vendéglátóikkal. (m. 1.) helyi népfrontbizottság, a Tö­rökbálinti Téglagyár KISZ- szervezete, a községi párt- szervezet és a községi ta­nács vezetőivel együttesen ünnepségen emlékeztek meg i a baráti Bulgária felszabadu- ; lásának huszadik évforduló- i járói. Az ünnepségen meg- i jelent Sztojan Raden, a bu- ; dapesti Bolgár Kultúra igaz- ; gatója, Todor Sztojkov, a ; burgaszi szimfonikus zene- ! kar karnagya, ismert zene- ! szerző és zongoraművész, aki : a művelődésügyi miniszter : vendégeként tartózkodik Ma- ; gyarországon, Vaszil Misen \ Kocov, a szófiai Georgi Di- ; mitrov Mezőgazdasági Egye- i tem docense, Szajbert Sán- \ dorné, a Művelődésügyi Mi- nisztérium képviselője, vala- í mint a budapesti bolgár ko- í lónia számos tagja. A vendégeket dr. Kránicz \ József, a községi tanács vb- I elnöke üdvözölte, majd Szto- I jan Raden, a Bolgár Kul­túra igazgatója költői sza­vakkal emlékezett meg azok­ról a kapcsolatokról, ame­lyek a magyar és bolgár né­pet történelműi# legvi­harosabb századaiban el­szakíthatatlan testvéri , szálakkal kötötték össze. Az idén van az ötszázhu­szadik évfordulója a várnai csatának, amely egyformán nagy jelentőségű eseménye a magyar és a bolgár történe­lemnek. Ebben a véres üt­közetben a magyarok, lengye­lek, románok, szerbek, cse­hek együtt harcoltak a bol­gár nép fiaival a törökök el­leni, hogy megmentsék Eu­rópát a pusztulástól. A bol­gár nép büszke arra, hogy részt vehetett a második világháború végén Dél-Ma- gyaroroszág felszabadításában, valamint arra is, hogy a szabadságharc bukása -után Kossuth Lajos, Bem József a hősi küzdelem sok más nagyüzemi szőlők és gyű-; mölcsösök — tehát megelőz- > tek bennünket a telepítéssel< is — és kiforrott nagyüze-! mi termelési módszereik van-! nak, amelyekkel mi még! nem, dicsekedhetünk. Az ál-! lami gazdaság és a termelő-í szövetkezet szakemberei igye-; keztek átadni tapasztalatai-: kát, sajnos ez a fordítás J nehézségei miatt csak rész-! ben sikerült. így is sokat lát-; tak és tapasztaltak azonban \ megyénk szövetkezeti veze-i tői, s a tapasztaltakat —! mint mondották — idehaza a! gyakorlatban is megvalósít- \ ják. Mihók Sándor < ségű zöldség és gyümölcs fel­vásárlása, szállítása és el­osztása jó szervezettséget követel. Érdekes az is, hogy a felvá­sárlási és értékesítési árak között — ahogyan ezt ná­lunk mondják, az %árrés — nincs olyan nagy különb­ség, mint nálunk. A tapasztalatcsere során több szövetkezeti vezető el­mondotta véleményét. Mind­annyian megegyeztek abban, hogy a bolgárok a kertész­kedésben és gyümölcsterme­lésben egy lépéssel előbbre vannak, mint mi. Náluk már termőre fordultak a deklődött arról, hogyan ér­tékesítik a nagy mennyi­ségű gyümölcsöt és zöld­ségfélét. Az állami gazda­ságok központjuknak jelen­tik, mikor, milyen mennyi­ségű árut szállítanak. Az értékesítés gondja a köz­ponté. A termelőszövetkeze­tektől felvásárló vállalat vá­sárolja fel a nagy mennyi­ségű árut. Úgy tűnik azon­ban, hogy a felvásárlás szervezettebb, mint nálunk, mert a vezetők előtt isme­retlen volt az, hogy nem veszik át az árut. Ezt tá­masztja alá az is, hogy sok zöldségfélét — és nagy meny- nyiségben szolgálnak fel az étkezésnél. E nagy mennyi-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom