Pest Megyei Hirlap, 1964. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-14 / 241. szám

KS? HEGYEI kMívUw 1964. OKTÓBER 14, SZERDA Csak a munka, egyenjogúság Napirenden a parasztasszonyok helyzete a nők országos tanácskozásán Az Újvárosháza tanácster­mét egy napra ismét az asz- szonyok vették birtokukbá: ülésezik a Magyar Nők Or­szágos Tanácsa. Fenn, az emelvényen ' Erdei Lászlóné ismerteti a végrehajtó bi­zottság beszámolóját a nő­mozgalom sikereiről, problé­máiról, lenn, a padsorokban figyelő tekintetű asszonyok jegyeznek. Napirenden: a pa­rasztasszonyok megváltozott helyzete hazánkban. „A parasztasszonyok munká­ja, a termelésben elfoglalt he­lyük — hangzik a beszámo­lóban — már számarányuk miatt is rendkívül jelentős: országosan a tsz-tagság 38,5 százaléka nő — sőt, Pest megyében eléri a 46 száza­lékot. Mintegy kétmilliót tesz ki a „bedolgozó” asszonyok, lányok száma hazánk szo­cialista nagyüzemeiben. 1963- ban a nők által előállított mezőgazdasági termékek ér­téke meghaladta a 4 mil­liárd 644 millió forintot, ami személyenként 18 és fél ezer forintnak felel meg!” A figyelő arcokon jóleső meglepetés: csaknem ötmil- liárd a nők munkájából — ez igen! A legtöbben mind­járt fel is jegyzik. Jól jön majd otthon, a nők egyen­jogúságával kapcsolatos vi­tákban. Mert — mi tagadás —, ilyen viták még sokfelé és sűrűn vannak! 1961-ben, amikor a Ma­gyar Nők Országos Taná­csa hasonló kérdésben ülé­sezett, a mezőgazdasági szakmunkásképzésben részt vevő nők aránya mindössze 3 százalékot tett ki. Ma ez az. arány 22,6 százalék. A múlthoz képest több, a nők számarányához viszonyítva kevés. De még azok a nők sem dolgoznak mindenütt szakképzettségüknek megfe­lelő munkakörben, akik a szakmunkás-bizonyítványt — gyakran nehéz áldozatok árán — megszerezték. Akik pedig megfelelő munkakör­ben dolgoznak, nem min­denütt kapják meg a kép­zettségük után járó díja­zást. Sok probléma van a nők­nek a vezetésben való rész­vétele körül is. Gyakran még olyan tsz-ekben is ki­rekesztik őket a vezetésből, ahol a tagság túlnyomó több­ségét a nők alkotják. — Nem véletlenül született az a találós kérdés: har­minc fejkendő a mezőn, egy kalap az árokparton, mi az? A felelet: a növénytermesztő brigád — meg a vezetője! — idézte a szólásmondást a 4 barcsi járás küldötte. S aj, tréfa mögött — valóság van! J. Nem tréfa, hanem valóság,?: hagy a közösben végzett mun- £ kán kívül többnyire a nők vállát nyomják a háztáji föld ^ megművelése, a háztartás és g a gyereknevelés gondjai is. A terhek egy részén az asszo­nyok számára kedvezőbb, jobb munkaszervezéssel: csa­ládi műveléssel, hetenkénti: szabad nap biztosításával stb,: enyhíteni lehetne. S itt az ide­je annak is, hogy kialakul- i jón végire a családon belüli j helyesebb, igazságosabb mun-; kamegosztás. • Sok segítséget ] nyújtana a szolgáltató háló-] zat s a közétkeztetés fejlesz-] tóse is, de ennek egyelőre i anyagi korlátok szabnak gá-l tat. i Véget ért a beszámoló, kéz-] dődihet a vita. Nos, itt nyo-] ma sincs a húzódásnak, a más ] értekezletekről jól ismert] „pont én legyek az első” jel-] szavának. Az itt ülő asszo-] nyolcnak van mondanivalójuk, i A gyorsírók alig győzik je-; gyezná. ] Mi legyen a húsz évesnél idősebb lányokkal, fiatalasz- szonyokkal. akik a KISZ-ből már kimaradtak? Hogyan te­gyük tartalmassá estéiket, vasárnapjaikat? Miből érez­zék, hogy az új társadalom, a szocialista nagyüzemi mező- gazdaság az ő életüket is megszépíti, megkönnyíti? Szűcs Béláné kecskeméti küldött szenvedélyes szavak­kal ismerteti a Bács megyei parasztasszonyok helyzetét. A fárasztó napi munka után nem szórakozás, kikapcsoló­dás vár rájuk, hanem a ház­tartás ezernyi nyűge, gondja. Még vasárnapjaikkal sem tudnak mit kezdeni; a férj vagy vőlegény, a legkisebb faluban is talál magának pi­hentető szórakozásit: labda­rúgó-mérkőzést, kuglipartit, vagy kártyacsatát, de mi ma­rad a nőknek? A házi munka — vagy a tétlen semmitte­vés. S még rosszabb a helyzet a tanyákon! a „szomszédok” 6—8 kilométerre laknak egy­mástól; a megyének mind­össze három művelődési autó­ja van; a rádió-, a televízió- készülék sem jutott még el minden házba. — A gépesítés fejlődésé­vel mindinkább leszűkül az asszonyok munkaterülete — tolmácsolta a Fejér megyei nők problémáit Papp And­rásáé. — Persze, ez a gond is összefügg a szakmunkáskép­zés ügyével: biztosítsák a nők számára is az egészségükre nem ártalmas, álló gépek — tejszeparátorok, keltetőik, ön­tözőberendezések stb. — keze­lésének megtanulását! — „Alá kapál — nem ér rá munkaegységet keresni” — ez a szállóige járja nálunk — mondotta felszólalásában Bor­sod megye küldötte, Barcza Károlyné. — Márpedig, a nők túlnyomó többsége nálunk a növényápolásban dolgozik. Érdemes összehasonlítani munkakönyvüket egy férfi dolgozó munkakönyvével. Az előbbiben munkanaponként 0,20—0,60 munkaegység van bejegyezve. Ha egy asszony egy hónapban 24—25 napot dolgozott, legjobb esetben is 13—15 munkaegység a teljesít­ménye. Ezzel szemben egy fogatos vagy sertésgondozó férfi naponta több munkaegy­séget kereshet, s hónap végén 120—140 munkaegységet ír­nak jóvá könyvében. Ez az aránytalan bérezés a nők és férfiak, de még a különböző termelési ágakban dolgozók között is bérfeszültséget ókoz! Biztosítson a tsz állandó vagy legalább is az eddiginél több munkát az asszonyoknak! — kérte felszólalásában Bor- sányi Jánosné, Szolnok me­gye küldötte. Az a kevés ker­tészeti és kapás növényápolá­si munka, ami a gabonater­mesztés gépesítése óta az asz- szonyoknak jut, az esztendő­nek csupán rövid időszakában nyújt számukra munkalehető­séget. Az állattenyésztést „ki­sajátították” a férfiak, ba­Tágasabb óvodát £ kap Hévízgyörk \ y A község óvodája jelenleg ^ egy rossz, korszerűtlen épü- £ letben működik, amely erre ^ a célra nem alkalmas. Mivel 4 a helyi tanács rövidesen más- 4 hová költözik, a jelenleg ta- ^ n ácsházán alt használt tága- £ sabb épületben helyezik el az ^ óvodát. Mielőtt azonban a ki- ^ csínyek átköltöznek, a házat ^ 50 ezer forint költséggel a ^ célnak megfelelően átalakít- 4 ják és rendbehozzák a kéri- ^ tést is. Szükségessé vált Hévízgyör- ^ kön a községi szeszfőzde fel- íj újítása, amelynek berendező- ^ se annyira tönkrement, el- ^ használódott, hogy üzemben ^ tartását a pénzügyőrség nem ^ engedélyezte. Idén pedig na- 4 gyón jó volt a gyümölcster- 4 més a községben, ezért igen ^ hiányzik a szeszfőzde. Épüle- ^ tét most a helyi tanács az en- ^ gedélyezett pótelőirányzatból ^ felújítja, a szeszfőző üstökéit, 4 egyéb felszerelést rendbeho- ^ zat ja. ;í ! Kontaktlencse kakasoknak \ ? Hat-nyolchetes kakasok sze- % mére vörös műanyagból ké- ^ szilit kontaktlencsét illeszte- £ nek, amely nemhogy javita- 4 ná, de egyenesen rontja a Iá- j tást. $ Ennek a csodálatos követ- % kezménye, hogy a legdühöd- % tebben csatázó kakasok is $ egyszeribe megszelídülnek. £ _______________________________— Savanyítják a káposztát a MÉK gyóni savanyító üzemében. Szeptember eleje óta naponta 220—230 mázsa káposztát tartósítanak itt (Foto: Gábor) romfitenyésztésre pedig még nincs mindenütt lehetőség. Nem hallgatták el az asz. szörnyök a jót sem. Fekete Já­nosné, a Magyar Nők Orszá­gos Tanácsának alelnöke, a kartali tsz növénytermesztési brigádvezetője örömmel adott számot jól gazdálkodó szövetkezetük eredményeiről. Október 4-re mind a hatszáz holdon elvégezték a búzave­tést; nyolcadikén készen let­tek a cukorrépa kiszedésével és a közös kukorica letörésé­vel, a háztáji ezután követ­kezik. A tavalyi 42 forintos munkaegységérték — a jelek szerint — idén sem lesz ke­vesebb. Mindezt 'onnan tudja, hogy öt asszony társával együtt, ő is tagja a tsz veze­tőségének. Szövetkezetük tag­jai szorgalmasak és elégedet­tek. — A növényápolási munka alacsony díjazása nálunk is érezteti hatását — mondotta a nagykőrösi Dózsa Tsz tagja, Szend i Ferencné. Egyetértek azzal a felszólalóval, aki szó­vá tette: a bérezésben mutat­kozó aránytalanságok csök­kentésére vezessenek be ket­tős műszakot az állattenyész­tésben. Ezzel több tsz-tagnak tudnának állandó munkát biztosítani. 1961-ben, a Szov­jetunióban tett látogatásunk alkalmával több kolhozban tapasztaltuk ezt a megoldást, közmegelégedésre ... Az emelvényen egymásnak adják át a szót az asszonyok. Jogos igényeket, jobb mun­kaszervezéssel máris megold­ható problémákat, — és na­gyobb anyagi áldozatokat igénylő, távolabbi kéréseket tolmácsolnak. Okos, meg­fontolt szavaikban nyoma sincs a követelőzésnek, az el- vakultságnak. Amit szóvá tesznek — nemcsak az asszo­nyok, az egész mezőgazdaság gondja. S ha megoldását sür­getik — joggal teszik; minden szavuknak aranyfedezete van: több mint négy és fél milliárd forint értékű munka! Nyíri Éva Sokba kerül az elnök... Az amerikai elnökválasztás költségei kétszázötven millió dollárt tesznek ki. 1956-ban 120 millióba, 1960-ban száz- hetvenöt millió dollárba kerül­tek. Újság a vitrinben Húsz esztendővel ezelőtt jelent meg az Új Szó, a szovjet hadsert g magyar nyelvű lapja. Néhány napja olvashattuk egykori főszerkesztőjének, a súlyos betegségéből lábadozo II,é; Bélának, ezzel kzpcsoWos visszaemlékezéseit. Az Új Szó-hoz engem is fűznek emlékek, bár csupán ol­vasója s „őrízöje” voltam ... alezredes. Puhaszárú csizmá­jában mérgesen topogott fel­felé a csorba lépcsőkön, s le sem ülve, haragosan elkezdte! — Ej, gyevuska, gyevuskaj te nem jó ember! Szekreter is ■nem jó ember. Én adok min­dennap gazét a, és ti nem tel 'szel vitrinbe! Két hete nézek) vitrin, mindig nincs semmi benne. Nu, gavari, hova teszel gazetaV. — Ide — mutattam meg­szeppenve a valaha jobb na­pokat látott, törött lábú, intar­ziás vitrinre. Folytatni is akartam, de nem lehetett: Kartyenov alezredes sapkájá­ba temetett arccal kacagott. Olykor ránézett a hadirokkant vitrinre, s zömök termetét rázta a meg-megújuló nevetés. Óvatos udvariassággal mi is vele kuncogtunk. — Ej, ti gyerekek! — legyin­tett hirtelen: — davaj, avto- mobilba, mutatok nektek vit­rin. Másik, jó vitrin. yt zzal maga előtt terelgetve zi bennünket, kocsiba száll­tunk, s meg sem álltunk az Arany Bika Szálló előtti térig. Ott az alezredes, kézenfogva egy magas lábakon álló, üve­gezett szekrénykéhez húzott bennünket. A szekrénykéket néhány hónapja állították fel a város legforgalmasabb te­rein, újság helyett, tájékozta­tásul. Ezekben függesztették ki a közérdekű közleménye­ket, a lakossághoz intézett felhívásokat, a hozzátartozói­kat kereső lakosok SOS-cédu- láit, s a koncentrációs tábo­rok rémségeiről készült első fényképeket. — Vöt, vitrin! — mutatott Kartyenov alezredes az üveg­szekrénykére. — Ide teszed gazeta, nem burzsuj vitrinbe! Ponyemájes, gyevuska?! — kérdezte szigorúan összerán­colt homlokkal s térképtáská­jából fenyegető mozdulattal három tábla csokoládét dugott a zsebembe. ny. é. A KOSSUTH KIADÓ ÚJ KÖNYVEI $ A Kossuth Kiadó gondozá­sában megjelent Földes % György „Megmondom a maga- ^ mét..című könyve. A 4 szerző — aki a Ludas Matyi 4 hasábjain és a rádióban £ gyakran „megmondta már a £ magáét” — a kötetben cso- fj korba fogott írásaiban a ne- ^ vettetés eszközével pellengér- ^ re állítja a vezetők és a be- 4 osztottak olykor kifogásolható ^ kapcsolátát. A sza'íragyűjte- £ mény számos visszás jelenség \ tükrében mutatja be a kiski- ^ rályoskodó, az embertelen és ^ a nyegle vezetőket, s velük £ párhuzamosan az intrikus, a 4 pletykás, a lógós és a fegyel­mezetlen beosztottakat. A kö­tetet sok szövegközti karika­túra színesíti. Ugyancsak a Kossuth Ki­adónál látott napvilágot Tóth József „Üzemi agitáció” című munkája. A vállalati propa­gandisták régóta aktuá’is „ké­zikönyve” az agitációs mun­ka egyik legfontosabb terüle­tével, annak szerepével és je­lentőségével foglalkozik. Vá-- laszt ad arra, melyek azok a legfontosabb feladatok, ame­lyekre a dolgozókat mozgósí­tani kell, az agitáció milyen módszerei és formái a legered­ményesebbek. (MTI) cát kínálta felénk, másikkal maga is kivett egy süteményt. Hármasban — gondolta — majd jobban megy. A tálca hamar kiürült, s a városparancsnok a tárgyra tért. Tolmács nélkül, mulatsá­gos nyelvtani hibákkal, de magyarul beszélt. Valódi Vol­ga vidéki kiejtéssel. Ahol aka­dályokba ütközött, kisegítette magát — anyanyelvével. Mondanivalójának lényege az volt, hogy a háborút a fronton megnyertük, de meg kell nyernünk a szívekben is. Ahogy a városokban, falvak­ban, gyárakban tesszük, a fe­jekből, "az emberek gondolko­dásából is el kell takaríta­nunk a romokat. Ehhez kíván segítséget adni az Uj Szó, a ] Vörös Hadsereg lapja, az igaz- ] ság hangjával. Bennünket, az i ifjúsági szervezet vezetőit ar- i ra kér, hogy segítsünk ter- ; jeszteni, hallatni az igazság ] hangját. Ezt a kötég gazetát ] vigyük magunkkal és tegyük ] vitrinbe, hogy mindenki ol- : vashassa. Aztán holtnap, hol- i nap után, mindennap küld ! majd nekünk sok-sok gazetát, ] s azokat is tegyük vitrinbe. • Megállapodásunkat — befeje- l zésül — egy-egy tábla csoko- ] lódéval szentesítette ... I j csokoládén testvériesen \ fi megosztoztunk, s az igaz- \ ság hangját ünnepélyesen el- ] helyeztük az elhagyott javak \ kormánybiztosától kapott tö- l rött lábú — valaha jobb napo- \ kát látott intarziás vitrinben. \ Az újabb szállítmányokat vsa- ] ponta odatettük. \ Két hétig őrizgettük imí- ] gyen az újságokat, míg egy \ napon a szállítmánnyal ven- ] dégünk is érkezett: Kartyenov ............................; m unkahely nemcsak erre va- ; ló. Hamarosan csend lesz és \ álomra hajtjuk a fejünk Es- ! te is van olimpia! Hajrá ma- j gyár ok! ¥ X-ről azt mondják, hogy \ közveszélyes alkoholista. Már j megitta a jövőjét. Elvonó ku- \ rára kellene küldeni, de félő, \ hogy rászoktatja a személyze- í tét az italra... * : Egy ceglédi önkiszolgáló: boltban láttam. A legényke ; lehetett olyan nyolc éves — j kenyeret jött vásárolni. Egy ] veknit bele is rakott a kosa- ] rába. Aztán, nem tudott ellen- ! állni a csábításnak, mellétett í egy szelet csokoládét is. Csak i a fizetésnél derült ki, hogy i nincs elég pénze. Felvilágosí- ] tofták, hogy valamit vissza ] kell tenni. A gyerek — szemrebbenés ] nélkül — visszatette a kényé- : rét. í ¥ A ceglédi Húsipari Vállalat \ telepvezetője mesélte: Az egyik üzemükben dolgo- \ zott egy sportfelelős. Lelkes i aktíva volt. Minden délben \ már a keményre fújt futball- í labdával távozott az üzemből, j Egyszer egy rendész lesre sza- j ladt és becsúszó szereléssel \ megkaparintotta a labdát,j amelyről kiderült, hogy nem í levegővel, hanem zsírral töl-! tötték fel. A derék sportfele- ! lös ellen szabadrúgást ítéltek, j s ö a partvonalon kívülre ke-; rült. A labda ezúttal nem ju-; tott ki a kapun, csak a sport- \ felelős, aki többet nem rúg- i hat labdába és máig is azon ! sopánkodik, hogy ő a sport ál- t dozata. ö. F. í készül, sőt, elkészültek már a jövő nyári fürdőruha model­lek is. Lám. Dolgozik a ke­reskedelem. Jelenleg ugyan egy-két kifejezetten őszi és téli cikket nem lehet kapni, de ezt csak a röghöz kötődött kisszerű lelkek róják fel. Mert a kereskedelem, mint a zsenik általában, megelőzi a korát. Most ősszel feltűntek például a régen keresett nyári fonott cipők. Félreértés ne es­sék. Nem a tavaly nyáriak. Ezek már a jövő nyáriak. Bi­zony, mert a kereskedelem nem ér rá apró-cseprő kis na­pi ügyekkel tömi magát. A kereskedelemnek fontosabb dolga van. A kereskedelem mást sem csinál, mint felké­szül. Nagy dolog ez bará­taim ... ★ Voltunk mi már lovas nem­zet, csikós nemzet, sportnem­zet, meg mit tudom én még milyen nemzet. De olyan nem­zet, mint most leszünk, még sosem voltunk. Hála a késő esti olimpiai közvetítéseknek, ezután álmos nemzet leszünk. Este kiguvadt szemmel néz­zük azt, amit már a rádió ko­ra reggeli adásából úgyis tu­dunk. Másnap vörös és kari­kás szemmel megyünk a hi­vatalba és izgatottan latolgat­juk a várható esélyeket. De sajnos, ezt nem lehet mindig csinálni. Abba kell hagyni az izgalmas témát. - Elvégre a Hazudnék, ha azt állítanám, ] hogy Vácott sokat tettek a talponállók megszüntetéséért. A meglevő műintézetek neve ; is sokat elárul rendeltetésük­ről. Ilyen nevek vannak: „Ka- kuk”, ahol nem az erdei ma­dár fészkel. „Bözsi néni”. E közkedvelt hely gebines ve­zetőjétől kapta nevét. A rend­őrség több ízben javasla­tot tett Bözsi néni le­váltására, de akkor nevet kellene változtatni. Van ezen­kívül „Zsibbasztó”, ahol az úri közönség hamarosan úgy elzsibbad, hogy az az egy-két pofon, amit kap, meg sem kottyan, hiszen érzéstelenítve van. Ragyogóan egzisztál a „Makk hetes” nevű mondain szórakozóhely is, ahol nem­csak berúgni lehet, hanem fo­rintos alapon ultizni, vagy százasokba rexezni. Itt talál­koztunk egy derék vasutas atyával. Az atya békésen asibbasztotta magát. De mert a gyereknek az apja mellett a helye, magával hozta a nyolcéves kisfiát is. Már ki- ] lene felé járt az idő. Az atya i időnként egy kis sört is adott ; fiának, mert ilyen egy jő atya, ] aki ad arra, hogy a gyerek ] idejekorán edződjön hozzá az élet nehézségeihez. ¥ ! Sokan szidják a kereskedel- ! met. Pedig alaptalanul. Olva- j som az újságban, hogy a ke- ; reskedelem már a tavaszra E zé rkilencszáznegy ve nőt egyik őszi napján nagy izgalom lett úrrá a MADISZ debreceni központjának szék- házában: a szovjet hadsereg várospar ancr.no Ica, Kartyenov alezredes hívatott magához bennünket. Az alezredes hatalmas tál­ca süteménnyel és egy köteg újsággal várta, küldöttségün­ket. Kinn, a városban javában tombolt az infláció. Éhesek voltunk; de önérzetesek is, s ezért rá sem néztünk a süte­ményre. Kartyenov elvtárs tnszont kitűnő emberismerö lehetett, s különösen jól is­merte \az éhes ember lélekta­nát. Míg egyik kezével a tál­i\\VV\\\\\\VVVVXVVWVV\Wxwvxxv\\mxx%%x» -v -

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom