Pest Megyei Hirlap, 1964. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-11 / 239. szám

mente Pontházak lesznek, de mikor lesznek politechnikai műhelyek? Kritikus gondolatok egy gyakorlati kérdésről NAGYKATAI JÁRÁS RESZERE I. ÉVFOLYAM 12. SZÄM 19G4. OKTÓBER 11, VASÁRNAP „Akadályversenyben“ a gépállomás az őszi munkák elvégzéséért Baj van az alkatrészekkel — Földben lesz-e időben a mag ? fejeződött be. Még ötven hold van hátra a szentmár- tonkátai Kossuthban. Ez a munka is rég véget ért vol­na már, de itt bosszantó alkatrészhiány­nyal küszködik a gép­állomás. Két gépbe nincs tengely, há­romba megfelelő csapágy, megrendelésüket régesrégen feladták, tudomásuk szerint ilyen alkatrészek vannak rak­táron, csupán az AGRO- TRÖSZT késedelmeskedik. Az alkatrészhiány egyéb­ként még számos helyen aka­dályozza az egyenletes, terv­szerű munkát. Egy nagy tel­jesítményű DT 54-es lánctal­pas traktor például egy hó­napja áll, kereszttengelytö- rés miatt. Egy másik, magyar gyártmányú 70 lóerős D4K— 70 traktor dugattyúgyűrü hiá­nya miatt három hete hasz­nálhatatlan. Az AUTÖKER lenne hivatott ezekben az esetekben az intézkedésre, ez azonban mindeddig nem tör­tént meg. Egy másik DT 54­est a gépállomás szakembe­rei javítottak meg, annak ellenére, hogy a garanciális idő nem telt le. Minden gátló körülmény el­lenére az eddigi eredmények alapján arra következtethe­tünk, hogy amit vállaltak, teljesíteni fogják. Persze az lenne a jó, ha a jövőben\ hasonló akadályok nem hát­ráltatnák munkájuk végzésé­ben. (d. g.) Csávás Lajos: Szívig érő fényességben Ifjúságom: szép madaram elrepült a rossz, a drága. Szívig érő fényességben tűnődve nézek utána. Tűztiszta szándék, te égess, ha csak magammal törődöm, házőrző hallgatás, eredj, ne védd nyugalmam s a bőröm! Utazás Arcok, tompa szavak, kopott kártyák között horpad a füst, a fény és a pálinkaszag. Rohan az éji táj. öregek alszanak, ólomhéjú szemmel. Fejük mellükön ring, mint egy hosszú útért kapott ezüst rendjel. HÍREK Irodalmi klubdclután szín­helye volt október 6-án, kedden a járási könyvtár helyisége. A klubdélutánt Aradi Nóra művészettörté­nész és Várkonyi Mihály író vezette. A Magvető Könyvkiadó, a TIT és a já­rási könyvtár rendezte ösz- szejövetel nagy sikert ara­tott. Még egyszer az esztrádról: SOK VOLT A TISZTELETBELI VENDÉG Tisztelt Szerkesztőség! A Tápió menti napok al-' kaiméval a budapesti József Attila Színház 1964. szeptem­ber 24-én esztrádműsorral lé­pett fel községünkben. A közismert művészek játéka nagy érdeklődést keltett és az előadásra minden jegy elkelt, sőtj még a pótszékeket is igénybe vették. A rossz szervezés következ­tében nagyon sok vendégnek végig állnia kellett. Azoknak is, akiknek 16 forintos jegyük volt, de székét megközelíteni nem tudták, mivel azok a tiszteletbeli vendégek által már foglaltak voltak. A közönség felháborodását még az is fokozta, hogy az előadás, amely tudomásunk szerint két és fél—háromórás szokott lenni, ezúttal csak egy és ne­gyed óráig tartott. Amikor a konferanszié be­jelentette, hogy „Remélem, kedves vendégeink jól szóra­koztak, a viszontlátásra" — a közönség körülbelül öt percig ülve maradt, mert nem akarta elhinni, hogy nap­jainkban előfordulhat, hogy ilyen keveset nyújtanak neki. Hangsúlyozni akarjuk, hogy a művészek előadásával meg vagyunk elégedve, azonban fe­lelőssé tesszük a művelődési otthon igazgatóját a rossz rendezésért, s kérjük, a jö­vőben jobban képviselje fa­lunk érdekeit. i Tápiószecső, 1964. október. A rendezvények bérletes látogatói Táplóságon 40 000 forint ér­tékű társadalmi munkával eddig 2200 méter gyalogjár­dát épített a lakosság. Expediciós úttörőnapot ren­dezett a szentmártonkátai II. Rákóczi Ferenc úttörőcsapat. Az egész napos programot jól sikerült tábortűzi műsor zárta be. Kölcsönző szaküzlet nyílt Tápiószentmártonban, ahol háztartási gépeket, kerékpá­rokat, edényeket, szüretelés­hez szükséges edényeket, ká­dakat, felszereléseket lehet kölcsönözni. A KISZ járási végrehajtó bizottsága október 3-án tár­gyalta meg a vezetőségvá­lasztó és küldöttértekezletet előkészítő taggyűlések eddigi tapasztalatait. Községeinkben lelkes előkészítéssel, jó szer­vezéssel eredményesen zaj­lottak le a taggyűlések. Korszerű étterem nyílik a napokban Tápiószentmárton­ban. Századunkat a technika szá­zadának szokás nevezni, ép­pen a nagy technikai fejlő­dés miatt. Minthogy a techni­kai tudomány meghatározza mai életünket, nagyon helyes, hogy a politechnikai oktatás részévé vált iskolai munkánk­nak. A hagyományos tantár­gyak mellett új tantárgy je- j lent meg, a gyakorlati fog- \ lalkozás. E tárgy veszi vál- ! laira a politechnikai nevelés i legnagyobb részét. Járásunk huszonkét iskolá­jából tizenhatban folyik gyakorlati foglalkozás. Hat iskolában, köztük olyan nagy iskolában, mint a lápiószecsői és a tápiószentmártoni, még nem vezették be ezt a tárgyat. A járás tizezerháromszáz ta­nulója közül nyolcezerkettő- száz részesül gyakorlati okta­tásban. E tárgy, eltérően a többi hagyományos tárgyaktól, bi­zonyos tárgyi feltételeket kí­ván, amilyen a. gyakorlókért és a mühelyterem. E feltételek tekintetében bizony nagyon szegényes a nagykátai járás. Gyakorlókért a legtöbb helyen rrégcsak akad, bár néhol ez sincs egészen rendben. Nagy- kátán például a tájjellegű kertépítést gátolja a községi tanácsnak az a közlése, hogy a községrendezési terv alap­ján a jelenlegi gyakorlókertet házhely céljaira esetleg bármely percben át kell adni. Tápiószecsőn meg éppen a gyakorlókért hiánya gátolja a tárgy bevezetését, holott a alap­meg­lan­Já­sincs Fű­in eg­húszezer forint értékű felszerelést már tavaly kapta az iskola. Rosszabb a helyzet a műhelyek kérdésében. rásunkban egy helyen korszerű műhelyterem. lanatnyilag elfogadható oldással dolgozik, — tanter­mekben, bérelt termekben, kü­lön épített teremben — nyolc iskola. Van iskolánk, ahol a tantermek egésznapos elfog­laltsága miatt arra kényszerül­nek, hogy egy teremben tart­sak a fiú műhelymunkát és a lányok háztartási gyakor­latát, olyan egy csárdában két dudás alapon. Igaz, van mozgás a műhely­terem építésében. Nagyká- tán a községfcjlesztési alapból a pénz már megvolna. A 2. számú iskolánál egyenesben vannak. Az 1. számú iskola műhelytermét azonban nem tudják hová tenni. Kardos Já­nos igazgató újabb és űjabb javaslatai minduntalan a köz­ség távlati fejlesztési tervébe ütköznek. • Szép, szép ez a terv, de úgy látszik, valahol mégis sántíthat, ha ilyen sze­rény iskolabővítésre sem gondolt. Pedig a leendő „pontházak”- ban, amiket az iskola melletti telekre terveztek, sok lakó és sok gyermek is lesz. Az iskolareformnak tapssal való üdvözlése, annak elfo­gadása nem elég. A feltételek megoldásához nagy társadalmi összefogásra van szükség. Józsa István A miniatűr „sirató" kombinát Egész évben üzemel a tojásgyár — Eljöttem egy kis tapasztalatcserére! (Endrődi István rajza) Tápiószőllős kis folt a térké­pen, de rohamléptekkel ha­lad a fejlődés útján. Uj házai, egészségháza, óvodája és most egy új üzem szemünk láttára indul fejlődésnek. Ez az újszü­lött egy hónapja jött a világ­ra, a Ceglédi Szeszipari Vál­lalat jóvoltából. Pillanatnyilag harminc kedves, mosolygós arcú asszony és leány az al­kalmazottja. Az ajtón belépve huncut mosoly és szives invitálás fo­gadja a látogatót. Pár pillanat múltán viszont elhomályosul a szem, sirás fogja el az em­bert. Ne értsük félre a dolgot. Nem a lányok és az asszonyok a bűnösök ebben, hanem a hagyma, amit ők tisztítanak. Az iménti mosoly pedig neve­téssé, majd évődő hanggá alakul. — Csak nem siratja, kedves, hogy meglátogatott bennün­ket? Nem tudok válaszolni. Ta­pogatózva keresem az ajtót, s végre friss levegővel mellem­ben megpróbálok én is moso­lyogni. Telefonon Kolek elvtársat keresem, s a vele való beszél­getésből tudom meg, hogy Cegléden nincs elég munka­erő, így került ide ez a kihe­lyezett üzem. Halmi Mihály a szőllősi szeszüzem munkása el­mondja, hogy az asszonyok zöme állandónak tekinthető, de sajnos, van köztük olyan is, aki néhány napi munka után továbbáll. Pedig nem ke­resnek rosszul. Az igaz, hogy nem mindig egyforma a nyersanyag, és így a teljesít­mény ingadozó. Van nézetel­térés is, s néha féltékenyek az asszonyok egymás teljesít­ményére. Ezek természetesen mind csak kezdeti nehézségek. A vállalat már hordát ja a téglát és vályogot, mert télre meleg műhelyt készítenek az asszo­nyoknak, ahol ötvenen-hatva- nan dolgozhatnak majd. Kérdés, nem lehetne- ter­melőszövetkezeti nyugdíjaso­kat is foglalkoztatni? A válasa szerint egyelőre erre nincs le­hetőség, de reméljük, hogy a teljesítmény mellett hamaro­san a szív is megszólal. —ász— ROVÁS MÁV-bosszantó rendelőben kaptam helyet. A délelőtti beteglátogatások után nem volt jó ott az anyák és a csecsemők fogadasa. Örömmel vettem a községi tanács segítségét, amikor a művelődési házban jelölte ki a tanácsadó helyet. Persze, ez sem a legmegfelelőbb. — Mi volt az első dolga Tóalmáson? — A „Gödör” és a cigány­telep meglátogatása. Szinte baráti kapcsolatot alakítot­tam ki velük. A Fehér-, a Púpos- és a Berki-család jó egészségi és szociális viszo­nyok között él. Tanácsadást nemcsak elfogadnak, kérnek is. Csak ... — Csak? — A cigányszaporodás. Amfg a faluban elég sok az „egyecs- ke”, addig náluk szinte min­den családbán évenként jön lönbséget megakarjuk szüntet­ni, akkor a Keleti pályaudvar kijáratánál miért késlekednek a forgók felállításával? Folyik, vagy nem folyik ? Apró dolognak tűnik, talán szóra sem érdemes, mégis sok bosszúságot okoz számtalan embernek. Járásunkban igen sok panasz hangzik el a szó­dásüvegekről. Üzemeink nem töltenek megfelelő mennyisé­gű szénsavat az üvegbe, és a kellő nyomás híján a víz leg­nagyobb része az üvegben ma­rad. Sok kifogásolnivaló van a használt, piszkos üvegeken is. A viz mindenütt folyik, csak a csapon nem. A .földműves­szövetkezetek illetékeseinek hatásosabb ellenőrzést kellene folytatniuk, mert a pénzéért mindenki szeretne szódavizet inni. A legtöbb kifogás Tápiósze- csö községben hangzott el. Szükség van a pontokra! mindi-cst pont megszerzésé­vé szükség van., ha egy osz­tállyal feljebb akar lépni. A csapat összeállítása nem változik: Varga. Gallai, Ba­sa I., Basa II.. Schmikl, Tú­ri, Molnár, Péter, Kármán, Lendvai, Németh. A mérkőzés 14.30-kor kez­dődik. A falusi vásártereken lehe­tett régen látni. Vásárok alkal­mával terelték a környező köz­ségekből érkezőket azok a for­gó 'kerekek, melyeken egyéb­ként a környékbeli gyerekek kedvenc szórakozásuknak hó­doltak. Szédülésig sergőztették egymást. A forgók éppen úgy, mint a f régi hires vásárok elvesztették ! jelentőségűiket, s az idő kereke \ leforgatta ezeket is. : Nagykátán a vasútállomás \ bejáratánál szimbólumnak, az \ utazóközönség bosszantására i felállítottak néhány ilyen ke- reket. Hogy a reggeli nagy for­galomban nap-nap után min- : denki tapasztalhassa — akár- csak a történelem kerekét — : ezeket sem lehet visszafelé for- \ gatni. • A MÁV-nál igen! ! Anakronizmusnak rossz, \ bosszantásnak meg primitív. ; Ha a falu és város közötti kü­i _____________ e gy-egy gyermek. S bizony anyagilag nincsenek felké- \ szülve rá ... — Mi a véleménye a falu- ' ról? : — Érdekes emberek lak- \ nak itt. Jó módban élnek.' Van szép, tiszta lakásuk, i modern bútoruk, solcan mégis: a kamrában, vagy a szűk,: kicsi nyárikonyhában lak-1 nak, összezsúfolódva. — És mi a véleménye a sze- \ relémről? Mosolyogva simítja végig \ szép hosszú gesztenye haját. \ Talán nőies tudatossággal i megvárakoztat egy kicsit,\ hogy tovább nézhessem esi- j nos, kedves arcát. — A szerelem olyan érzés, j amit a leggyengébb szél, a\ leglassúbb folyó víz is na- \ gyón könnyen tovább vi- < hét. í Huszonkét éves, s a mun-: kajának él. Védő néni. í Urbán László ­A nagykátai csapat ma is­mét idegenben lép pályára, Maglódon játszik a két bajno­ki pontért. A hazai pálya előnye a maglódi csapat mel­lett szól, Nagykáta eddigi ide­genbeli szereplése viszont azt ígéri, hogy érdekes, nagy har­cot vív egymással a két együttes, a kátai csapatnak Fésű Erzsiké, a körzeti vé­dőnő kiskunlacházi gyakor­lata után egy éve került Tó­almásra. Tele illúzióval, tele az egészségügyi munka sze- retetével. Azonnal a község örökmozgója lelt. Családlá­togatásokkal próbált kapcso­latot teremteni az orvos, anya és gyermek között. Alig huszonkét éves, s olyan népszerű, hogy mindenki, még a nagymamák is védő néni­nek hívják. Jó időben, rossz időben, minden pillanatban találkozunk vele a falu mind­két végén. Talán a község legaktívabb embere. Irástu- dallanokat tanít, kézimunka- szakkört vezet... Amikor megállítom, hogy áldozzon egy percet az újságnak, szó-1 márkásán emlékezik vissza. — Hely és felszerelés nél­kül kezdtem. Majd az orvosi A VÉDŐ NÉNI Érdekes beszélgetés fülta­núi voltunk a minap. íme: — Hiába, nincs olyan sza­bad terület, ahol ne dolgoz­na gép! — De ha nincs szabad te­rület, nincs munkánk. A traktorosok és a traktorok munkára várnak ... — A napraforgó kombáj­nozásánál is úgy dolgozunk, mintha nyugdíjas öregurak lennénk. Pedig mi munká­hoz vagyunk szokva! Hiába, ha a termelőszövetkezetek nem adnak elegendő em­bert, a gépeink félerővel tud­nak csak dolgozni... — Az őszi vetést október huszonnégyre be szeretnénk fejezni. Hogy leszünk így meg? ... — Megleszünk! — szögezte le határozottan a Szentmár- tonkátai Mezőgazdasági Gép­állomás fömezőgazdásza. Mielőtt azonban a fentebb elhangzott panaszokat köze­lebbről megvizsgálnánk, néz­zük meg, hogy mire ala­pozza a nehézségek ellenére is bizakodó véleményét a fömezőgazdász. Mindenekelőtt a gépállo­más eddigi eredményeire. Szeptember 30-án zárták a nyári idényt 138,1 százalékos tervteljesítéssel. A tervezett 44 és fél ezer normálhold he­lyett 61 ezer 467 hold föl­det munkáltak meg. Szán­tási tervüket 191,2 százalék­ra, vetési tervüket 116,2 százalékra teljesítették. A nyári idény végéig felszán­tottak a tervezett S ezer hold helyett 15 ezer 579 hol­dat, elvetettek 4 ezer helyett 4 ezer 649 katasztrális hol­dat. Olyan brigádtcljesitmé- nyekkel dicsekedhetnek, mint az első helyezett tápióbicskei Kulcsár-bri­gád, mely a nyári tervét 214,9. vagy mint a nagykátai Hipszki-brigád, mely 158,2 százalékra fejezte be. Aztán vannak olyan egyéni telje­sítmények, mint a tápió­bicskei Laczkó Jánosé, aki 244, vagy mint az ugyancsak bicskei Kiss Kálmáné, aki 238 százalékot ért el. A gépállomás feladata reá­lis, a határidőre teljesíteni tudja annak ellenére, hogy a gépállomás körzetébe tíz termelőszövetkezet tartozik. Ebből négynél van vető­szántás-lemaradás: a tápió- bicskeinél, szentmártonkátai- nál. a nagykátai Magyar—Ko­reai Barátságnál, g a legjelen­tősebb a kákáinál. A kukorica betakarítását; csak a napokban kezdték meg. \ nagyon lassan halad, s mi ad-; dig nem tudunk szántani. : Pedig gépeink, embereink i bevetésre készen állnak. Fé- i lő, hogy igyekezetünk eile-: nére, emiatt a munkák az utolsó na­pokra torlódnak össze. ! Az éjszakai szántásokat is! akadályozza az, hogy kis te- i rúletek szabadulnak fel. kü- i lönböző helyeken, s a sö-1 tétben traktorosainknak ke- \ resgélni kell ezeket. A törés, illetve a szántás: függvénye jelentős területen: az őszi vetésnek. A gépállo-i más körzetében az őszi árpa. i a rozs és a takarmányke- • verék vetésé* már gvakorla-\ tilag befejezték. A búza ve-: tése is beindult, kivétel vél-i kül minden termelőszövetke-1 zetben. ; A szőlőforgatás a szentlő-: rínckátai és a nagykátai: Kossuth termelőszövetkeze­tekben ezekben a napokban

Next

/
Oldalképek
Tartalom