Pest Megyei Hirlap, 1964. szeptember (8. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-10 / 212. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA VIII. ÉVFOLYAM, 212. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR 1964. SZEPTEMBER 10, CSÜTÖRTÖK Két kalász teremjen , ahol azelőtt egy termett Kemény harcok Kongóban Csombe-csapatokat bombáztak amerikai repülők - Megalakult a Kongói Népköztársaság Miközben az afrikai egység- szervezet tárgyal, a külföldi ,tanácsadókkal” és zsoldosok­kal megerősített kormány­csapatok folytatják az irtóháborút a népi felszabadító erők el­len. Léopoldville-i értesülések sze­rint a Mobutu-féle csapatok Albertville-ből észak felé nyo­mulnak előre, s megszállták az északi országos főútvona­lon fekvő Bandera várost. A partizánerők azonban az or­szág középső vidékein Coquil- hatville körzetében • jelentős nyomást fejtenek ki a kor­mánycsapatokra. A kormány amerikai gépekből álló légi­flottája bombázta, géppuskáz­ta az útvonalakat. Kedden véletlenségből éppen a kormánycsapatokat érte légitámadás az amerikai gépek részéről, mert a külföldről szerződte­tett /pilóták nem álltak hiva­tásuk magaslatán. Időközben újabb hírek érkeznek Stanleyville-ből, ahol — mint már jelentettük — Gbenye volt belügymi- * niszter vezetéséve] népi kor­mány alakult. Gbenye beje­lentette a Kongói Népköztár­saság megalakulását. Hailé Szelasszié Lengyelországba is ellátogat A lengyel lapok első ol­dalon közlik, hogy Hailé Sze­lasszié, Etiópia császára szep­tember második felében a lengyel államtanács meghívá­sára hivatalos látogatást tesz Lengyelországban. Ünnepélyes tanévnyitó a gödöllői Agrártudományi Egyetemen Bensőséges ünnepség szín­helye volt szerdán délelőtt a gödöllői Agrártudományi Egyetem. Jámbor Miklósnak, a megyei pártbizottság titkárá­nak jelenlétében került sor az új tanév megnyitására. Dr. Magyari András, a bio­lógiai tudományok doktora, az Agrártudományi Egyetem rek­tora köszöntötte az egyetem közel ezer új hallgatóját, akik közül kétszázan a mezőgaz­dasági kar, százötvenen a gé­pészmérnöki kar nappali ta­gozatán, kétszázan a mezőgaz­dasági kar és százharmincán a gépészmérnöki kar levelező ta­gozatán, kétszáznyolcvanan pedig szakmérnök hallgató­ként vesznek részt az idei tan­évben első ízben az egyetem munkájában. — A magyar mezőgazdaság­nak, a termelőszövetkezetek­nek és az állami gazdaságok­nak sok és kitünően képzett szakemberre van szüksége — mondotta dr. Magyari András rektori megnyitójában. — Az élet már bebizonyította, hogy sikeres nagyüzemi gazdál­kodás elképzelhetetlen jó szakemberek nélkül. Egyetemünk megtisztelő fel­adata: olyan mérnökök kikép­zése, akik realizálni tudják a szocialista mezőgazdaságban rejlő lehetőségeket. És ettől elválaszthatatlanul: olyan em­berek nevelése, akik szocialis­ta módon élnek, dolgoznak és gondolkodnak. Csak akkor vé­gez jó munkát a tanár, egye­temünk csak ■ akkor teljesíti oktató-nevelő feladatát, ha e kettős célkitűzést sikerrel és együtt oldja meg. Dr. Magyari András a to­vábbiakban az élet és az egye­tem szoros kapcsolatáról szólt: — Világosan megmutatko­zott az elmúlt tanévben is, hogy csak az a tanár tudja korszerűsíteni az oktatási ! anyagot, csak az tudja igazán, ' mi a korszerű, aki maga is í részt vesz az élet problémái­nak megoldásában, aki ismeri az életet. Ezért fontos, hogy szakmája területén min­den tanár tevékenyen ve­gyen részt a termelés problémáinak megoldásá­ban. Az egyetemnek a legkülönfé­lébb módon kell segítenie a szocialista gazdaságokat. Nem­csak úgy, hogy részükre jól képzett, a termelés feladatait ismerő és megoldani képes mezőgazdasági szakembereket nevel, hanem azáltal is, hogy tanszékeinken olyan termelési eljárásokat dolgoznak ki, olyan új növény- és állatfaj­tákat kísérleteznek ki és állí­dé még nagyon szeretnék élni egy kis ideig, s látni, szemlél­ni azt az óriási változást, mely hatvan év alatt történt ebben az országban. Három unokám van, és nagyon boldog va­gyok, hogy közülük kettőben tovább él a mezőgazdaság sze- retete. Az egyik állatorvos, a másik a keszthelyi mezőgaz­dasági főiskola hallgatója. És hiszem, hogy a ma még csak négyhónapos dédunokám sem lesz majd hűtlen a földhöz ... amely nekem az életem értel­mét jelentette... ÉVNYITÓ ZSÁMBÉKON Zsámbékon, a vezetőiskolán, valamint a felsőfokú mező- gazdasági technikumban ked­den tartották az ünnepélyes tanévnyitót, s tegnap megkez­dődött a tanítás. A vezetőképző iskolán 105 termelőszövetkezeti vezető ta­nul az 1964—65. oktatási év­ben, míg a felsőfokú techni­kum első évfolyamára 84 hall­gatót vettek fel. Az első na­pon vendége volt a felsőfokú technikumnak. H. H. Noris, az Amerikai Egyesült Államok In- diána állami egyeteme üzem- tani tanszékének professzora látogatott el Zsámbékra. Meg­hallgatott egy előadást, amely­ről elismerően nyilatkozott. Elmondotta, hogy véleménye szerint magasfokú képzés fo­lyik a technikumban, s di­csérte a magyar mezőgazdasá­gi oktatási rendszert. Kifejez­te, hogy Magyarországon nyit­va áll a tanulási lehetőség a fiatalok előtt. A hallgatóknak vetítettképes előadást tartott az állattartásról, majd a tech­nikumban tett látogatása után a helybeli Üj Élet Termelő­szövetkezet gazdaságát tekin­tette meg. Napirenden: A járási és helyi tanácsok munkája A megyei tanács végrehajtó bizottságának ülése A megyei tanács végre­hajtó bizottsága Varga Péter vb-elnök vezetésével szerdán délelőtt ülést tartott. Az ülésen megtárgyalták dr. Ádám Mihály, a megyei ta- ! nács vb-titkára jelentését, a tanácsok testületi és tömeg­kapcsolati munkájának ala­kulásáról. A helyzetet rész­letesen elemző beszámoló megállapítja: az elmúlt évben általá­ban valamennyi szinten továbbfejlődött a taná­csok munkája, sokolda­lúbbá, tervszerűbbé vált, kiszélesedett a tanácsde­mokrácia. Ezt visszatükrözi az is, hogy a községekben a korábban jellemző egyoldalúságot si­került megszüntetni, s meg­teremtették a sokirányú mun­ka alapjait. Az elmúlt hét hónapbán tárgyalt fő napi­rendek változatos képet mu­tatnak: a tanácsüléseken 19 százalékban pénzügyi, 16- ban mezőgazdasági, 13-ban községfejlesztési, 8 százalék­ban művelődésügyi problé­mákat tárgyaltak, ezenkí­vül több ízben foglalkoztak kereskedelmi, egészségügyi és általános igazgatási kérdé­sekkel. Sajnos, nem sikerült teljes mértékben érvényt szerezni annak a megyei végrehajtó bizottsági hatá­rozatnak, hogy a járási vb-k szervezzék meg a községi tanácsülések előkészítésének rendszeres és hatékony el­lenőrzését. Erre mutat az is, hogy az év első felé­ben kilenc községi tanács­ülés elmaradt. Általában nem kielégítő még a tanácsülési határozatok végrehajtásának megszervezése, ellenőrzése sem és hiányos a végrehaj­tással kapcsolatos beszámo­lás, a községi vb-k nem te­remtettek még kellő tekin­télyt a tanácsülési határo­zatoknak. A beszámoló hang­súlyozza, hogy az állandó bizottságok egyre több tanácsülés előkészítésében vesznek részt, majd a tanácstagok vá­lasztókerületi munkájával foglalkozik. Az elmúlt évben nőtt a beszámo­lók és fogadóórák szá­ma, emelkedett a lakosság érdeklődése. Például a me­gyei tanácstagok az év első felében 400 választói meg­bízást júttattak ~el a vb tit­kárságához. Ebben az idő­szakban százezer állampol­gár vett részt a beszámoló­kon, a megye felnőtt lakos­ságának mintegy 20 százalé­ka, 84 megyei tanácstag 124 beszámolót tartott és közel tízezren jelentek meg a fo­gadóórákon. A jelentés nyomán kialakult vitában a felszólalók többek között hangsúlyozták: a köz-, ségi tanácsüléseken, sőt, a já-i rási tanácsok munkaterveiben is tapasztalható, hogy sok he­lyen egyszerre nem néhány LÁNC... LÁNC... A Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács ülése Kedden Belgrádban össze­hívták a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács ülését. A küldöttek Borisz Krajger, a szövetségi végrehajtó tanács alelnöke beszámolója alapján megvitatják a közelmúltban:: életbeléptetett új árrendszer ^ után kialakult helyzetet és szá- jj mos aktuális kérdésről ta-1 nácskoznak. Ekhós szekéren Amszterdamtól Moszkváig Az amerikai Leon Gillis és öt­tagú családja el­határozta, hogy ekhós szekéren te­szi meg az utat egész Európán ke­resztül Amszter­damtól Moszk­váig. Csehszlová­kián miár átha­ladt, és elragad­tatva nyilatkozott arról, hogy a la­kosság milyen szí­vélyesen fogadta. Most Lengyelor­szágban jár és rövidesen — illet­ve mintegy négy hét múlva —■ Moszkvába érke­zik. A furcsa vállal­kozással Gillis és családja azt óhajt­ja bebizonyítani, hogy kevés pénz­zel is lehet szép utazást tenni. (Foto: Gábor) ; fontos, aktuális problémát tűz­nek napirendre, hanem túlsá­gosan sok kérdést, szinte „öm­lesztve”, és így az üléseken ér­demben egyikkel sem tudnak foglalkozni. Ezért a községi tanácsok vb-el- nökeinek több segítséget kell nyújtania a felkészü­léshez, az eredményesebb vb, illetve tanácsülések érdekében. Meg­állapítható azonban, hogy a. községi tanácsülések színvona­la javult. Egyre több helyen foglalkoznak például a közok­tatás helyzetével, a közrendi védelmével és egyéb fontos kérdésekkel. Kívánnivalót hagy még maga után az, hogy az állandó bizottságok nem eléggé hatékonyan folynak be­le a mezőgazdaság fontos, sor ron levő munkálatainak meg­szervezésébe. Sokkal többet kellene foglalkozni a gyer­mek- és ifjúságvédelem kér­déseivel is. Végezetül az elnöklő Varga Péter foglalta össze a vitát Hangsúlyozta: — A különböző szintű taná­csoknak figyelemmel kell len­niük a területükön felmerülő legfontosabb közös problé­mákra, mint a vízellátás, a villamosítás, az iskolaépítés,' és kereskedelmi ellátottság. Ezeknek a lakosságot foglal­koztató problémáknak politi­kai jelentőségük van, ezért a lehetőségeikhez képest töre­kedni kell a megoldásukra. A végrehajtó bizottság ülé­se következő napirendi pont­ként megtárgyalta az 1965. évi tanácsi tervjavaslattal, vala­mint az 1965—66. évi állóesz­köz fejlesztési tervvel kapcso­latos kérdéseket és a jövő évi helyi iparpolitikai tervjavas­latokat. Részt vettek a megbe­szélésen a megyei tanács ille­tékes osztályvezetői, valamint a megyei szervek vezetői is. Dr. Mátyás Boldizsár, a me­gyei tanács tervosztályvezető­jének tájékoztatása nyomán' élénk vita alakult ki a költ­ségvetésben szereplő, rendel­kezésre álló pénzügyi keretek felhasználásáról. Felszólalt Szakali József, a megyei párt- bizottság titkára, aki többek között hangsúlyozta: a rendelkezésre álló pénz­ügyi kereteket úgy helyes csoportosítani, hogy a jö­vő évben megvalósítható beruházásokra használják fel azokat. Egyik legfontosabb teendő, hogy a régóta húzódó építke­zéseket minél gyorsabban be­fejezzék. Hangsúlyozta, hogy a különböző megyei szervek, a megyei tanács osztályainak szoros, egybehangolt munkájá­ra, együttműködésére van szükség a beruházási keretek célszerű felhasználása érde­kében. A megyei tanács végrehajtó bizottsága ezután egyéb ügyek­kel foglalkozott: meghallgat­ta az újítómozgalom és a ter­melési tanácskozások helyze­téről szóló jelentést, Cegléd, Nagykőrös, Szentendre és Vác városok jövő évi városfejlesz­tési tervjavaslatának értéke­lését és az egészségügy terü­letén tervezett fejlesztésekről adott tájékoztatót. Az ülés megfelelő határozatok meg­hozatala után Varga Péter vb-elnök zárszavával ért vé­get. tanak elő. amelyek segítségé­vel javítható a termelési ered­mény. az elmúlt tanévben az egyetem tanárai Pest megyé­től Szabolcsig, Borsodtól Ba­ranyáig sok szövetkezetnek nyújtottak konkrét termelési segítséget és az egyetemen el­ért tudományos vívmányokat már az egész ország területén megtalálhatjuk. Különösen nagyra értékeljük azt a mun­kát, amelyet mintegy kétszáz tanárunk huszonhat gyenge termelőszövetkezet segítése te­rén végez. Befejezésül dr. Magyari András rektor a most kezdő fiatalok felelősségéről beszélt. — örvendetes, hogy jelentő­sen megnőtt a tehetséges fia­talok érdeklődése a mezőgaz­dasági pálya iránt. Minden helyre hárman jelentkeztek! A felvett hallgatók nyolcvan- négy százaléka kitűnő, jeles vagy jó érettségi bizonyít­vánnyal rendelkezik. Mindeb­ből az következik: az egyete­mi évek senki . számára sem jelenthetnek könnyelműen el­töltött időt. A tanulás, az élet­re való felkészülés nagy szor­galmat és kitartást igénylő esztendei következnek. Az egyetemi évek alatt dől el, hogy az életbe kerülő mérnö­kök hogyan tudják majd fel­használni a tudomány és tech­nika vívmányait, hogyan tud­ják megszervezni a mezőgaz­dasági termelést és biztosítani annak további fejlődését. Ha­zánknak nem akármilyen dip­lomásokra van szüksége! Olyan mérnökökre, akik je­lentős segítséget tudnak nyúj­tani a magyar mezőgazdaság mind gyorsabb felvirágzásá­hoz! Az ünnepélyes tanévnyitó az elsőéves hallgatók es­kütételével fejeződött be. Ezután került sor a gyé- mántdiploma átadására. Török Károly okleveles gazda kerek hatvan esztendő­vel ezelőtt fejezte be sikeres tanulmányait a kolozsvári Me­zőgazdasági Főiskolán. A nyolcvankét éves mezőgazda- sági szakember, aki jelenleg Nagyatádon él népes, családja körében, megható szavakkal mondott köszönetét a megtisz­telő kitüntetésért. — Két kalász teremjen ott, ahol azelőtt egy termelt így bocsátottak utunkra hatj évtizeddel ezelőtt a főiskolá- • ról. És ugyanezt mondom én j is a most kezdő fiataloknak, akik nagyon boldogok lehet­nek, hogy ilyen nagyszerű he- : lyen tanulhatnak. Én már so­kat éltem, sokat tapasztaltam,

Next

/
Oldalképek
Tartalom