Pest Megyei Hirlap, 1964. szeptember (8. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-24 / 224. szám

Hogy állnak az őszi munkák? Benes Ottó tanácselnökhe­lyettesnek ‘tettük fel e kér­dést a napokban: — Viszonylag jól halad mindhárom termelőszövetke­zetben az őszi munka — je­gyeztük a tájékoztatást. — A szántás-vetés határidőre ké­szen lesz. Felkészültek terme­lőszövetkezeteink a szüretre is. E héten megkezdik a szőlő szedését a Szabad Földben és a Rákócziban. Az új telepíté­sek előkészítése is jó ütemben halad. A kukorica törése a hét végén kezdődik. A három ter­melőszövetkezet között most nehéz lenne megállapítani az elsőséget. Mindenütt lelkesen dolgoznak és, az eredménye­ket nagymértékben segíti a munkaverseny. Különösen az Uj Élet kezd előretörni, mert ott nemcsak a brigádok ver­senyeznek, hanem egészséges páros verseny is folyik a tsz tagjai között.-Szabálysértők Ezúttal nem a szokásos sza­bálysértőkről yan szó, hanem olyanokról, akik többszöri fi­gyelmeztetés ellenére sem tet­tek eleget kötelességüknek. Egyesek nem végezték el a szövőlepke elleni védekezést. Ezek közé tartoznak: Nagy István Cegléd, XI. kér. 525, Kurali Jánosné Cegléd, Hollós u. 13, Farkas Lajos Cegléd, Bársony u. 5, Benczik Lajos Cegléd, Sütő u. 16, és Bogdán Mihályné Cegléd, XI. kér. 542 szám alatti lakosok:* A városi tanács szabálysértési hatósága ezeket a személyeket százöt­ven-százötven forintra büntet­te. Reméljük, ebből okulnak majd a többi termelők is és a jövőben nagyobb gondot for­dítanak a gyümölcsfák ápolá­sára. örömmel és büszkeséggel tölt el valamennyi abonyit annak a rohamos fejlődésnek a látványa, amelyen az elmúlt években a község keresztül­ment. A strand és a kádfürdő, az út- és vízvezetékhálózat ki­építése, a közvilágítás fejlesz­tése — hogy csak a legszem­beötlőbbeket említsük —, mind fontos állomást jelente­nek a község életében. S hogy ez a fejlődés egy pillanatra sem áll meg, azt a község 1965. évi községfejlesztési tervjavaslata is bizonyítja, amelyről szeptember 17-én tárgyalt a tanácsülés. A község 1965. évi fejlesz­tésére 2 386 000 forintot fordít a tanács. Ebből az összegből 592 ezer forint a lakosság és 355 ezer forint az állam hoz­zájárulása. Itt jegyezzük meg, hogy az 1958. évi 7, sz. tvr. ér­telmében a lakosság által be­fizetett községfejlesztési adó minden forintja után 60 fillér támogatást ad az állam a ter­melőszövetkezeti községeknek. Az állami házhelyek értéke­sítéséből 350 ezer, társadalmi munkából pedig további 300 ezer forint bevételt fordíta­nak a kitűzött feladatok meg­valósítására. A jövő évben — a többi között r— a járdák építé­sére és felújítására 220 ezer forintot tervezett a tanács és ebből az összeg­ből 3 kilométer új beton- járda^ épül. A villanyhálózat fejlesztése újabb 4 kilométeres szaka­szon valósul meg és ez továb­bi 120 új fogyasztó bekapcso­lását teszi lehetővé. A közvi­lágítás ugyancsak 120 új lám­pahellyel gyarapszik jövőre. Ezek a beruházások 470 ezer forintba kerülnek. Az ivóvízvezeték-hálózat is 6 kilométerrel bővül 1965-ben. így a Beloiannisz út és a Ra- dáck út külső részein, vala­mint a Szolnoki úton az új kútról létesítenek leágazáso­kat. A közutak építésére csak 1966-ban kerül sor, azonban az ahhoz szükséges terv­dokumentációk már 1965- ben elkészültek, mintegy 150 ezer forint értékben. A szociális otthon bővítése és az új bölcsőde építési ter­veinek elkészíttetése 170 ezer forintos összegben szerepel ak 1965. évi községfejlesztési tervben. A kitűzött feladatok megva­lósításának biztosítékai mind anyagi, mind erkölcsi vonat­kozásban adottak, így azokra nyugodtan számíthatunk. — inka — Készül a ceglédi járás felszabadulásának monográfiája Beszélgetés Pataki Ferenc helytörténésszel Nagy munkában van ezek­ben a napokban Pataki Ferenc ceglédi (helytörténész. Lakásán éjfél előtt ritkán alszik ki a lámpa. íróasztalán hatalmas iratcsomók, levelek tömkelegé. — Sürget az idő — mondja. — A Hazafias Népfront járá­si bizottságának felkérésére a ceglédi járás felszabadulásá­nak történetével foglalkozom. Az a megtiszteltetés ért, hogy a felszabadulás 20 éves emlé­keinek összegyűjtésére alakult járási helytörténeti akcióbi­zottság elnökévé választottal(p. — Ez még június végén tör­tént. Azóta áttanulmányoztam a fővárosi, szolnoki, kecskemé­ti könyvtárak, levéltárak anya­gait és az idevonatkozó hadi­jelentéseket. Mindenütt a leg­nagyobb készséggel voltak se­gítségemre. — Nem is erről szeretnék főként beszélni. Hanem arról a nagy jelentőségű támogatásról, amit a járás mintegy 20 önkén­tes adatgyűjtőjétől és 50 adat­közlőjétől kaptam. Lapozgatunk a nagyszámú levél és helytörténeti leírás között. Szép gyöngybetűs la­pok, sűrűn gépelt oldalak vált­ják egymást. Közöttük nagyon sok apró vázlat, térkép. Szin­te mestermunka mindegyik. Pataki Ferenc is nagy elis­meréssel beszél róluk. Antal Domokosné kocséri pedagógus a falu felszabadítására vonat­kozó minden konkrét adatot összegyűjtött. Jaku Béla jász- karajenői, Miklós Ferenc ko­cséri, Füzes Vilmos albertirsai, Hasznos László és Koroknay Andor csemői tanyai tanítók az első levélbeni felkérésre segí­tettek. Folytathatnánk azonban még tovább a sort, a még fel­dolgozatlan anyagok szerzőivel. Nagy segítségére vpltak egysze­rű munkás- és parasztemberek is. Szeretettel emlékezik meg két dánszentmiklósi paraszt- emberről, a jászkarajenői te­metőőrről, akik eddig ismeret­len katonasírokat mutattak az egykori harcok színhelyén. A ceglédi járásban a felsza- badítási hadműveletek teljes erővel 1944. november 1-én kezdődtek Kocsér és Jászkara- jenö déli határainál és novem­ber 7-én reggel 9—10 óra kö­zött értek véget Albertirsánál. Ez az egy hét azonban rendkí­vüli eseményekben öltött tes­tet, nemcsak katonai vonatko­zásban, hanem az itt élő em­berek életében is. Pataki Ferenc ennek az egy hétnek a történetét nemcsak a történelem tanár precizitásá­val, hanem az akkori napok feszült várakozását, borzalmait is megelevenítő emberi hely­zetkép , leírásával próbálja megrajzolni. A munka így vi­szonylag lassan halad. Ma még csak a november 2-i esemé­nyek leírásánál tart, de Ígéri, hogy a 20. évfordulóra, ez év november 1-re már készen lesz az 50—60 oldalas kézirat. — Ki adja ki nyomtatásban a tanulmányt? — Még pontosan nem tu­dom. ígéretet kaptam a mú­zeum igazgatójától, hogy meg­jelenhet a helytörténeti soro­zatban. Reméljük, mire a kézirat el­készül, ez a kérdés is tisztázó­dik, és „A ceglédi járás felsza­badulásának története” mél­tóképpen fogja reprezentálni Pataki Ferenc és a számos adatgyűjtő fáradságot nem is­merő munkáját. z. z. Százezer ember igényli: Legyen végre gazdája az idegenforgalomnak Cegléden is ! Az alföldi idegenforgalom sajnos, még hazai idegenfor­galmunk mostohagyermeke. Kecskemét, Szolnok idegenfor­galmi hivatala is csak a közelmúltban alakult meg. A Pest megyei Idegenforgalmi Hivatal tevékenysége főként a Dunakanyarra szorítkozik. Az.Alföld és ezen belül Ceg­léd idegenforgalmi 'vonzerejé­nek felismerése még várat ma­gára. Igaz, műemlékekben vi­szonylag szegény a területünk. Kevesebb nevezetességgel di­csekedhetünk, mint Pécs, Sop­ron, Eger vagy a Dunakanyar. Az ide látogató külföldiekkel beszélve, azonban megállapít­hatjuk, hogy számukra nem­csak ez a vonzerő, hanem a hamisítatlan magyar vendég­látás. A magyar konyhának és ezen belül az Alföld speciali­tásainak jó híre van külföl­dön. Sok külföldi egy hangu­latos magyar csárdában el­költött jó vacsorát többre be­csül a műemlékeknél. Ennek tudatában nem kell csügged­nünk idegenforgalmi lehetősé­geinket illetően, mint ahogy ezt az idei tapasztalatok is bi­zonyítják. Korábban tíz év alatt nem fordult meg annyi idegen ven­dég a Kossuth, vagy a Magyar étteremben, mint az idén. Ennek követelményeit a vendéglátóipari vállalatnak is fel kell ismerni. Nem halogat­II. ható már az idegen nyelvű ét­lapok, a helyi specialitások, az idegen nyelven beszélő fel­szolgálók biztosítása. Szüksé­ges Lenne egy hangulatos bo­rozóra is az öregszőlők terü­letén. A szálloda is állandóan túl­zsúfolt külföldi vendégekkel. Júliusban 99, augusztusban 90 külföldi vendég szállt meg szállodánkban. Az érkezőknek azonban több mint felét el kellett utasítani, mert Banczik István portás tájékoztatása szerint általában este 8—10 óra között érkeznek gépkocsi­val. Az ilyen fáradt autós ven­dég elutasítása kellemetlen benyomást okozhat városunk­kal kapcsolatban. Néhányat ugyan magánházaknál el tud­nak szállásolni, de problémát jelent, hogy Cegléden nincs megszervezve a fizetővendég szolgálat. Többen keresték szálloda helyett városunkban a cara- pinget, még az Idegenforgalmi Hivatalt. De ilyen nincs. Ezek hiányában német és csehszlo­vák autós vendégek a Vörös­marty téren vagy a kecskés- csárdái csalitban vernek sát­rat. Ez szinten nem öregbíti hírnevünket. Szükség volna tehát a jövő­ben egy campinghely kijelö­lésére, amire nyáron nagyon alkalmas lenne a Széchenyi úti diákotthon tágas és beke­rített udvara. Nem használtuk ki azt a kedvező lehetőséget sem, hogy ugyanebben a diák­szállóban a nyári időszakban turistaszállót rendezünk be. Pedig ez mindenütt a világon elterjedt, még ott Is, ahol sok a szálloda. Itt említjük meg, hogy Nagykőrös már lépése­ket tett egy camping- és egy turistaszálló létesítésére a Cifrakertben. Városunkról a jubileum évé­ben nem készült el a régen igényelt idegenforgalmi tájé­koztató. A Kossuth-szálló bö- röndcímkéjén kívül nincs más helyi jellegű propaganda­anyagunk. Nincsenek ízléses, szép és olcsó ajándéktár­gyaink. Egyszóval nem készül­tünk fel a nagyarányú idegen- forgalomra. Cikkünk alapján szeretnénk remélni, hogy valamennyi ér­dekelt szerv felismeri az ide­genforgalom adta lehetősége­ket és a jövőre vonatkozóan megteszi a szükséges intézke­déseket. Ennek első állomása a függetlenített idegenforgalmi megbízott munkakör létesíté­se és egy idegenforgalmi tájé­koztató iroda felállítása kelle­ne hogy legyen. A többit már az élet maga, a felvetődő igé­nyek kielégítése határozná meg. Időben kezdjünk tehát hoz­zá, hogy a jövőre várható még nagyobb idegenforgalommal jelentkező igényeket színvo­nalasan ki tudjuk elégíteni. — Zoltán — (Vége.) — Ez 500 vagon befogadóképességű modulraktár lesz — kaptuk a tájékoztatást. 3 millió forintos beruházással épül, s megoldódik vele a város és a járás tárolási prob­lémája. Mellette záros határidőn belül 2000 vagon befo­gadóképességű gabonatároló silót építünk. — Megkezdődött a rövid tenyészidejű kukorica szállí­tása is — mondta Papp Kálmán. — Közel húsz vagonnal érkezett eddig, de a kukorica tömeges szállítása csak a jövő hetekben várható. Kissé távolabb hét asszony nagyteljesítményű morzsolő- géppel dolgozik. — Három ilyen magyar gyártmányú, ki­tűnő gépünk van, s a szorgalmas asszonyok egy műszak alatt 400 mázsát lemorzsolnak vele. Az év végéig 600 vagon kukoricát morzsolunk és szárítunk a tervek szerint. — Vége a nyárnak, ezt jel­zi a városi strand ajtaján ki­függesztett „zárva” tábla is. Az elmúlt szezonban 55 ezer látogatója volt a strandnak, 5 ezerrel több, mint a tavalyi év azonos időszakában, de a Községgazdálkodási • Vállalat már a jövő év tervein dolgo­zik. Remény van arra, hogy egy termál medence építésére és kabinok bővítésére kerül­jön sor. A termál medence vi­zét a már meglevő új kút biztosítaná, amihez még egy új kút fúrását tervezik. — A ceglédi Táncsics Ter­melőszövetkezet KlSZ-alap- szervezete és gazdasági veze­tősége 26-án nagyszabású szü­reti mulatságot rendez. Cikkünk nyomán: Korábban kérjük az újságot címmel szeptember 1-i szá­munkban megírtuk, hogy a Felszegi út és a Szőlő út kör­nyékén késve kézbesítik a Ceglédi Hírlapot. A, Budapest- Vidóki Postaigazgatóság meg­vizsgálta a panaszt. Nagy Bé- láné, az igazgatóság vezetője közölte: a fenti területen al­kalmazott hírlapkézbesítő munkáját nem végezte lelkiis­meretesen, ezért elbocsátották. Az új kézbesítő .remélhetőleg valamennyi előfizetőnek idő­ben eljuttatja majd az újsá­got. — Pénteken este nagysza­bású táncdalest lesz a Kos­suth Étteremben. Fellépnek: Ambrus Kiry, Aradszky László, Mezei György táncdalénekesek, konferál: Halász Tivadar, zon­gorán kísér: Reményi József. —A Bács megyei Építőipari Vállalat megkezdte a 25 laká­sos ház építését, a Jókai ütés a Rákóczi út sarkán. Jelenleg bontási munkák folynak, át­adására körülbelül jövő év júliusában kerül sor. — A ceglédi könyvesbolt e heti ajánlata: Rejtő Jenő: Az elátkozott arc, Tennessee: Drá­mák, Hevesi Lajos: Jelky András kalandjai (Ifjúsági). Ezenkívüli Képes német nyelvkönyv, gyermekek részé­re, és az Én múzeumom VII. füzete. (Drezdai Képtár, mo­dern képtára.) — Nagy óravásár a' ceglédi Öra- és Ékszerboltban. Bősé­ges választék áll a vásárlók rendelkezésére csehszlovák éb­resztő órákban, 86.60 forint­tól 128 forintos árban. Igen szép és tetszetős kivitelben szovjet karórák is érkeztek, 280—320 forintos árban. — A járási tanács dolgozói vasárnap kiránduláson vet­tek részt Cserkeszőlőn. Képes beszámoló 1 HOVA KERÜL A GABONA? A Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat állomás mel­letti telepén Papp Kálmán telepvezetőtől érdeklődtünk:, mi­kor kezdődik náluk a csúcsforgalom? •— Nálunk ilyen nincs — mondotta a telepvezető —, szin­te egész évben egyforma ütemben dolgozunk. Természetesen cséplés és kukoricatörés idején azért élénkebb a forgalom. — Tehetünk egy körsétát a telepen? Kérésünkre máris elindultunk, s pár pillanat múlva nagy­arányú építkezést örökített meg a fényképezőgép. VIII. ÉVFOLYAM, 224. SZÄM 1964. SZEPTEMBER 24. CSÜTÖRTÖK 1965-ben: Több mint 2 millió 380 ezer forint Abony fejlesztésére

Next

/
Oldalképek
Tartalom