Pest Megyei Hirlap, 1964. szeptember (8. évfolyam, 204-229. szám)
1964-09-24 / 224. szám
Hogy állnak az őszi munkák? Benes Ottó tanácselnökhelyettesnek ‘tettük fel e kérdést a napokban: — Viszonylag jól halad mindhárom termelőszövetkezetben az őszi munka — jegyeztük a tájékoztatást. — A szántás-vetés határidőre készen lesz. Felkészültek termelőszövetkezeteink a szüretre is. E héten megkezdik a szőlő szedését a Szabad Földben és a Rákócziban. Az új telepítések előkészítése is jó ütemben halad. A kukorica törése a hét végén kezdődik. A három termelőszövetkezet között most nehéz lenne megállapítani az elsőséget. Mindenütt lelkesen dolgoznak és, az eredményeket nagymértékben segíti a munkaverseny. Különösen az Uj Élet kezd előretörni, mert ott nemcsak a brigádok versenyeznek, hanem egészséges páros verseny is folyik a tsz tagjai között.-Szabálysértők Ezúttal nem a szokásos szabálysértőkről yan szó, hanem olyanokról, akik többszöri figyelmeztetés ellenére sem tettek eleget kötelességüknek. Egyesek nem végezték el a szövőlepke elleni védekezést. Ezek közé tartoznak: Nagy István Cegléd, XI. kér. 525, Kurali Jánosné Cegléd, Hollós u. 13, Farkas Lajos Cegléd, Bársony u. 5, Benczik Lajos Cegléd, Sütő u. 16, és Bogdán Mihályné Cegléd, XI. kér. 542 szám alatti lakosok:* A városi tanács szabálysértési hatósága ezeket a személyeket százötven-százötven forintra büntette. Reméljük, ebből okulnak majd a többi termelők is és a jövőben nagyobb gondot fordítanak a gyümölcsfák ápolására. örömmel és büszkeséggel tölt el valamennyi abonyit annak a rohamos fejlődésnek a látványa, amelyen az elmúlt években a község keresztülment. A strand és a kádfürdő, az út- és vízvezetékhálózat kiépítése, a közvilágítás fejlesztése — hogy csak a legszembeötlőbbeket említsük —, mind fontos állomást jelentenek a község életében. S hogy ez a fejlődés egy pillanatra sem áll meg, azt a község 1965. évi községfejlesztési tervjavaslata is bizonyítja, amelyről szeptember 17-én tárgyalt a tanácsülés. A község 1965. évi fejlesztésére 2 386 000 forintot fordít a tanács. Ebből az összegből 592 ezer forint a lakosság és 355 ezer forint az állam hozzájárulása. Itt jegyezzük meg, hogy az 1958. évi 7, sz. tvr. értelmében a lakosság által befizetett községfejlesztési adó minden forintja után 60 fillér támogatást ad az állam a termelőszövetkezeti községeknek. Az állami házhelyek értékesítéséből 350 ezer, társadalmi munkából pedig további 300 ezer forint bevételt fordítanak a kitűzött feladatok megvalósítására. A jövő évben — a többi között r— a járdák építésére és felújítására 220 ezer forintot tervezett a tanács és ebből az összegből 3 kilométer új beton- járda^ épül. A villanyhálózat fejlesztése újabb 4 kilométeres szakaszon valósul meg és ez további 120 új fogyasztó bekapcsolását teszi lehetővé. A közvilágítás ugyancsak 120 új lámpahellyel gyarapszik jövőre. Ezek a beruházások 470 ezer forintba kerülnek. Az ivóvízvezeték-hálózat is 6 kilométerrel bővül 1965-ben. így a Beloiannisz út és a Ra- dáck út külső részein, valamint a Szolnoki úton az új kútról létesítenek leágazásokat. A közutak építésére csak 1966-ban kerül sor, azonban az ahhoz szükséges tervdokumentációk már 1965- ben elkészültek, mintegy 150 ezer forint értékben. A szociális otthon bővítése és az új bölcsőde építési terveinek elkészíttetése 170 ezer forintos összegben szerepel ak 1965. évi községfejlesztési tervben. A kitűzött feladatok megvalósításának biztosítékai mind anyagi, mind erkölcsi vonatkozásban adottak, így azokra nyugodtan számíthatunk. — inka — Készül a ceglédi járás felszabadulásának monográfiája Beszélgetés Pataki Ferenc helytörténésszel Nagy munkában van ezekben a napokban Pataki Ferenc ceglédi (helytörténész. Lakásán éjfél előtt ritkán alszik ki a lámpa. íróasztalán hatalmas iratcsomók, levelek tömkelegé. — Sürget az idő — mondja. — A Hazafias Népfront járási bizottságának felkérésére a ceglédi járás felszabadulásának történetével foglalkozom. Az a megtiszteltetés ért, hogy a felszabadulás 20 éves emlékeinek összegyűjtésére alakult járási helytörténeti akcióbizottság elnökévé választottal(p. — Ez még június végén történt. Azóta áttanulmányoztam a fővárosi, szolnoki, kecskeméti könyvtárak, levéltárak anyagait és az idevonatkozó hadijelentéseket. Mindenütt a legnagyobb készséggel voltak segítségemre. — Nem is erről szeretnék főként beszélni. Hanem arról a nagy jelentőségű támogatásról, amit a járás mintegy 20 önkéntes adatgyűjtőjétől és 50 adatközlőjétől kaptam. Lapozgatunk a nagyszámú levél és helytörténeti leírás között. Szép gyöngybetűs lapok, sűrűn gépelt oldalak váltják egymást. Közöttük nagyon sok apró vázlat, térkép. Szinte mestermunka mindegyik. Pataki Ferenc is nagy elismeréssel beszél róluk. Antal Domokosné kocséri pedagógus a falu felszabadítására vonatkozó minden konkrét adatot összegyűjtött. Jaku Béla jász- karajenői, Miklós Ferenc kocséri, Füzes Vilmos albertirsai, Hasznos László és Koroknay Andor csemői tanyai tanítók az első levélbeni felkérésre segítettek. Folytathatnánk azonban még tovább a sort, a még feldolgozatlan anyagok szerzőivel. Nagy segítségére vpltak egyszerű munkás- és parasztemberek is. Szeretettel emlékezik meg két dánszentmiklósi paraszt- emberről, a jászkarajenői temetőőrről, akik eddig ismeretlen katonasírokat mutattak az egykori harcok színhelyén. A ceglédi járásban a felsza- badítási hadműveletek teljes erővel 1944. november 1-én kezdődtek Kocsér és Jászkara- jenö déli határainál és november 7-én reggel 9—10 óra között értek véget Albertirsánál. Ez az egy hét azonban rendkívüli eseményekben öltött testet, nemcsak katonai vonatkozásban, hanem az itt élő emberek életében is. Pataki Ferenc ennek az egy hétnek a történetét nemcsak a történelem tanár precizitásával, hanem az akkori napok feszült várakozását, borzalmait is megelevenítő emberi helyzetkép , leírásával próbálja megrajzolni. A munka így viszonylag lassan halad. Ma még csak a november 2-i események leírásánál tart, de Ígéri, hogy a 20. évfordulóra, ez év november 1-re már készen lesz az 50—60 oldalas kézirat. — Ki adja ki nyomtatásban a tanulmányt? — Még pontosan nem tudom. ígéretet kaptam a múzeum igazgatójától, hogy megjelenhet a helytörténeti sorozatban. Reméljük, mire a kézirat elkészül, ez a kérdés is tisztázódik, és „A ceglédi járás felszabadulásának története” méltóképpen fogja reprezentálni Pataki Ferenc és a számos adatgyűjtő fáradságot nem ismerő munkáját. z. z. Százezer ember igényli: Legyen végre gazdája az idegenforgalomnak Cegléden is ! Az alföldi idegenforgalom sajnos, még hazai idegenforgalmunk mostohagyermeke. Kecskemét, Szolnok idegenforgalmi hivatala is csak a közelmúltban alakult meg. A Pest megyei Idegenforgalmi Hivatal tevékenysége főként a Dunakanyarra szorítkozik. Az.Alföld és ezen belül Cegléd idegenforgalmi 'vonzerejének felismerése még várat magára. Igaz, műemlékekben viszonylag szegény a területünk. Kevesebb nevezetességgel dicsekedhetünk, mint Pécs, Sopron, Eger vagy a Dunakanyar. Az ide látogató külföldiekkel beszélve, azonban megállapíthatjuk, hogy számukra nemcsak ez a vonzerő, hanem a hamisítatlan magyar vendéglátás. A magyar konyhának és ezen belül az Alföld specialitásainak jó híre van külföldön. Sok külföldi egy hangulatos magyar csárdában elköltött jó vacsorát többre becsül a műemlékeknél. Ennek tudatában nem kell csüggednünk idegenforgalmi lehetőségeinket illetően, mint ahogy ezt az idei tapasztalatok is bizonyítják. Korábban tíz év alatt nem fordult meg annyi idegen vendég a Kossuth, vagy a Magyar étteremben, mint az idén. Ennek követelményeit a vendéglátóipari vállalatnak is fel kell ismerni. Nem halogatII. ható már az idegen nyelvű étlapok, a helyi specialitások, az idegen nyelven beszélő felszolgálók biztosítása. Szükséges Lenne egy hangulatos borozóra is az öregszőlők területén. A szálloda is állandóan túlzsúfolt külföldi vendégekkel. Júliusban 99, augusztusban 90 külföldi vendég szállt meg szállodánkban. Az érkezőknek azonban több mint felét el kellett utasítani, mert Banczik István portás tájékoztatása szerint általában este 8—10 óra között érkeznek gépkocsival. Az ilyen fáradt autós vendég elutasítása kellemetlen benyomást okozhat városunkkal kapcsolatban. Néhányat ugyan magánházaknál el tudnak szállásolni, de problémát jelent, hogy Cegléden nincs megszervezve a fizetővendég szolgálat. Többen keresték szálloda helyett városunkban a cara- pinget, még az Idegenforgalmi Hivatalt. De ilyen nincs. Ezek hiányában német és csehszlovák autós vendégek a Vörösmarty téren vagy a kecskés- csárdái csalitban vernek sátrat. Ez szinten nem öregbíti hírnevünket. Szükség volna tehát a jövőben egy campinghely kijelölésére, amire nyáron nagyon alkalmas lenne a Széchenyi úti diákotthon tágas és bekerített udvara. Nem használtuk ki azt a kedvező lehetőséget sem, hogy ugyanebben a diákszállóban a nyári időszakban turistaszállót rendezünk be. Pedig ez mindenütt a világon elterjedt, még ott Is, ahol sok a szálloda. Itt említjük meg, hogy Nagykőrös már lépéseket tett egy camping- és egy turistaszálló létesítésére a Cifrakertben. Városunkról a jubileum évében nem készült el a régen igényelt idegenforgalmi tájékoztató. A Kossuth-szálló bö- röndcímkéjén kívül nincs más helyi jellegű propagandaanyagunk. Nincsenek ízléses, szép és olcsó ajándéktárgyaink. Egyszóval nem készültünk fel a nagyarányú idegen- forgalomra. Cikkünk alapján szeretnénk remélni, hogy valamennyi érdekelt szerv felismeri az idegenforgalom adta lehetőségeket és a jövőre vonatkozóan megteszi a szükséges intézkedéseket. Ennek első állomása a függetlenített idegenforgalmi megbízott munkakör létesítése és egy idegenforgalmi tájékoztató iroda felállítása kellene hogy legyen. A többit már az élet maga, a felvetődő igények kielégítése határozná meg. Időben kezdjünk tehát hozzá, hogy a jövőre várható még nagyobb idegenforgalommal jelentkező igényeket színvonalasan ki tudjuk elégíteni. — Zoltán — (Vége.) — Ez 500 vagon befogadóképességű modulraktár lesz — kaptuk a tájékoztatást. 3 millió forintos beruházással épül, s megoldódik vele a város és a járás tárolási problémája. Mellette záros határidőn belül 2000 vagon befogadóképességű gabonatároló silót építünk. — Megkezdődött a rövid tenyészidejű kukorica szállítása is — mondta Papp Kálmán. — Közel húsz vagonnal érkezett eddig, de a kukorica tömeges szállítása csak a jövő hetekben várható. Kissé távolabb hét asszony nagyteljesítményű morzsolő- géppel dolgozik. — Három ilyen magyar gyártmányú, kitűnő gépünk van, s a szorgalmas asszonyok egy műszak alatt 400 mázsát lemorzsolnak vele. Az év végéig 600 vagon kukoricát morzsolunk és szárítunk a tervek szerint. — Vége a nyárnak, ezt jelzi a városi strand ajtaján kifüggesztett „zárva” tábla is. Az elmúlt szezonban 55 ezer látogatója volt a strandnak, 5 ezerrel több, mint a tavalyi év azonos időszakában, de a Községgazdálkodási • Vállalat már a jövő év tervein dolgozik. Remény van arra, hogy egy termál medence építésére és kabinok bővítésére kerüljön sor. A termál medence vizét a már meglevő új kút biztosítaná, amihez még egy új kút fúrását tervezik. — A ceglédi Táncsics Termelőszövetkezet KlSZ-alap- szervezete és gazdasági vezetősége 26-án nagyszabású szüreti mulatságot rendez. Cikkünk nyomán: Korábban kérjük az újságot címmel szeptember 1-i számunkban megírtuk, hogy a Felszegi út és a Szőlő út környékén késve kézbesítik a Ceglédi Hírlapot. A, Budapest- Vidóki Postaigazgatóság megvizsgálta a panaszt. Nagy Bé- láné, az igazgatóság vezetője közölte: a fenti területen alkalmazott hírlapkézbesítő munkáját nem végezte lelkiismeretesen, ezért elbocsátották. Az új kézbesítő .remélhetőleg valamennyi előfizetőnek időben eljuttatja majd az újságot. — Pénteken este nagyszabású táncdalest lesz a Kossuth Étteremben. Fellépnek: Ambrus Kiry, Aradszky László, Mezei György táncdalénekesek, konferál: Halász Tivadar, zongorán kísér: Reményi József. —A Bács megyei Építőipari Vállalat megkezdte a 25 lakásos ház építését, a Jókai ütés a Rákóczi út sarkán. Jelenleg bontási munkák folynak, átadására körülbelül jövő év júliusában kerül sor. — A ceglédi könyvesbolt e heti ajánlata: Rejtő Jenő: Az elátkozott arc, Tennessee: Drámák, Hevesi Lajos: Jelky András kalandjai (Ifjúsági). Ezenkívüli Képes német nyelvkönyv, gyermekek részére, és az Én múzeumom VII. füzete. (Drezdai Képtár, modern képtára.) — Nagy óravásár a' ceglédi Öra- és Ékszerboltban. Bőséges választék áll a vásárlók rendelkezésére csehszlovák ébresztő órákban, 86.60 forinttól 128 forintos árban. Igen szép és tetszetős kivitelben szovjet karórák is érkeztek, 280—320 forintos árban. — A járási tanács dolgozói vasárnap kiránduláson vettek részt Cserkeszőlőn. Képes beszámoló 1 HOVA KERÜL A GABONA? A Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat állomás melletti telepén Papp Kálmán telepvezetőtől érdeklődtünk:, mikor kezdődik náluk a csúcsforgalom? •— Nálunk ilyen nincs — mondotta a telepvezető —, szinte egész évben egyforma ütemben dolgozunk. Természetesen cséplés és kukoricatörés idején azért élénkebb a forgalom. — Tehetünk egy körsétát a telepen? Kérésünkre máris elindultunk, s pár pillanat múlva nagyarányú építkezést örökített meg a fényképezőgép. VIII. ÉVFOLYAM, 224. SZÄM 1964. SZEPTEMBER 24. CSÜTÖRTÖK 1965-ben: Több mint 2 millió 380 ezer forint Abony fejlesztésére