Pest Megyei Hirlap, 1964. szeptember (8. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-17 / 218. szám

Kevés a terület, sok az állat, hiányzik a takarmány Adjanak pénzhitelt a tóalmási Lenin Termelőszövetkezetnek NAGYKATAI JÁRÁS RESZERE I. ÉVFOLYAM 5. SZÄM 1961. SZEPTEMBER 17. CSÜTÖRTÖK Valóban „minden jól megy“ a Tápiószelei Állami Gazdaságban? A járási párt-végrehajtóbizottság megvizsgálta a gazdaság pártszervezetének munkáját A járási párt-végrehajtóbizottság megvizsgálta, hogyan irányítja és szervezi a Központi Bizottság ez év februári ha­tározatának végrehajtását a Tápiószelei Állami Gazdaság pártszervezete. Az erről készült jelentést a végrehajtó bizott­ság a közelmúltban megtárgyalta. A tárgyalás vitája néhány olyan tanulságot szűrt le, melynek közreadása okulásul szol­gálhat a többi állami gazdaság. sőt a termelőszövetkezetek pártszervezetei számára is. A Tápiószelei Állami Gazda­ság az elmúlt évek során és jelenleg is eredményesen dol­gozik. A korábbi években ter­vezett veszteséggel dolgozó gazdaságból rentábilis, abszo­lút nyereséget produkáló gaz­daság lett. A fejlődésben ré­sze van a gazdaság pártszer­vezetének is. Az utóbbi évek sikerei bizo­nyos megelégedettséget szül­tek a gazdaság pártvezetöinél. Kialakult a „minden jól megy” hangulat. E nézet káros hatá- jsa a gazdaság dolgozói közötti rendszeres politikai szervező, mozgósító munka elhanyagolá­sában jelentkezik. A megelégedettség semmi esetre sem indokolt, mert az általános fejlődésen be­lül az állattenyésztési ter­melési ág egyes fő terüle­tein lassú a fejlődés. Áz 1963-as évet alapul véve tej hozamban a jó tsz-ek meg­előzték az állami gazdaságot, Ugyancsak alatta van a tsz-ek- ben elért színvonalnak a ma- lacozási átlag és a hízósertések súlygyarapodása is. A megnyugvás légkörét mu­tatja, hogy a Központi Bizott­ság ez év februári — a mező- gazdaság fejlesztésével kap­csolatos — határozatát sem dolgozták fel kellő alaposság­gal a pártszervezetben. Igaz, taggyűlésen tárgyalták, de a határozatból adódó közvetlen és távlati feladatokat nem dol­gozták ki. A pártszervezet taggyűlé­sein, vezetőségi ülésein jelen­tős helyet foglal el a terme­léssel való foglalkozás. Sőt, az utóbbi időben az elemző mun­kára is rátértek. Helyes kez­deményezés, hogy a kommunisták a negyed- ; éves kismérlegeket tag- $ gyűléseiken ágazatonként £ elemzik, s e munkába be- $ vonják az egyes szakága- ; zatok vezetőit is. Egyes párttagok nem is veszik \ szívesen, veszélyt látnak ab-; ban hogy „sokat” foglalkoz- nak a pártrendezvényeken a $ termelés kérdéseivel. Ezek az í elvtársak nem értik, hogy nap- í jainkban a termelés, a gazda- £ ságosság problémái az osztály- $ harc egyik fő területét képe-; zik, és a pártszervezeteknek \ az ideológiai munka mellett ^ erre a területre kell a fő erőt \ koncentrálni. A gazdaság pártszervezeté- nél is megtalálható az a be- J tegség, mely a többi állami \ gazdaság, de főképpen terme- £ lőszövetkezeti pártszerveze- £ leinknél még fennáll: a terme- £ lés pártmunka eszközeivel va- ^ ló elősegítésének hiánya. ^ A pártrendezvényeken csak- '>, nem azon módon foglalkoznak £ a termelés ügyeivel, mint a \ gazdaság vezetősége. Nem tud- £ ják, hogy a termelési felada- J tokát hogyan segítsék eló a £ pártmunka eszközeivel. Egy- ^ egy gazdasági probléma tag- ^ gyűlésen való megvitatásánál $ befejeződik a pártmunka. Pe- £ dig a valóságban arra volna \ szükség, hogy a taggyűléseken ^ kialakított feladatok végrehaj-J tása. a feltárt fejlődést gátló í tényezők elhárítására igényel-í ni a termelésben dolgozók se-$ gitségét. A taggyűlést követő J napokban vitassák meg azj egyes termelési ágakban dől- $ A járási tanácstagok fogadóórái Juhász Imre Tápiószőllősön 21-én, Mészáros Judit Tápió- bicskén 23-án, Megyes József j Farmoson 21-én, Herényi [ György Tápiószelén 21-én, Kármán András Nagykátán 21-én. dr. Kazinczy Camilló Nagykátán 24-én, Benkovics Mihályné Tápiószentmárton- ban 21-én, Tumann Vilmos Tápiószentmártpnban 24-én, Mokos József Tápiószecsőn 21-én, Varga Domonkos Tá­piószecsőn 24-én tart tanács­tagi fogadóórát. A községi tanácsülések időpontja Szentmártonkáta óra, Tápiógyörgye óra, Tápiószecső 18 Tápiószentm árion óra. 17-én 18 17-én 18 ■án 19 óra, 18-án 16 A tóalmási Lenin Termelő- szövetkezet évről évre ered­ményesebben dolgozik. Sze­retne megyénk legjobb szö­vetkezetei közé kerülni. Te­rületéhez viszonyítva máris legjobb a megyében. Hatszáz szarvasmarha, hat­száz hízott sertés, száz koca, nyolcszáz juh és tízezer ba­romfi van az istállókban, ólakban. Szép szám, mégsem állat- tenyésztésre, csupán állattar­tásra mutat. A termelőszövet­kezet nem tudja megtermelni egész évi abraktakarmányát. Miért? Kovács Pál, a szövetkezet főmezőgazdásza válaszol: — Területünk harminc százalékán a hivatalosan előírt, kötelező kenyérga­bonát, húsz százalékán dinnyét, paradicsomot, zöldségfélét, tíz százalékán napraforgót, burgonyát termelünk. A fennmaradt területen olyan kevés takarmányfélét tudunk termelni, amiből szinte lehe­tetlen állatainkat eltartani. — Gondolkoznak-e valami helyes, jó megoldáson? — Három lehetőség van. Vagy adjanak lehetőséget megtermeszteni a takarmányt, ami viszont a kötelező ke­nyérgabona miatt lehetetlen. Vagy: csökkenteni az állatál­lományt. Ebben az esetben az állatokat istállóstól el kellene vinni. Ez is lehetetlen. Utol­só és jó megoldás: adjon a bank pénzhitelt takarmányra. Biztos befektetés, mert évi tízezer liter tejjel, há­romszáz hízott sertéssel és ötven hízott marhával többet tudnánk adni nép­gazdaságunknak. — Nagyszerű! Igyekezzenek minél előbb megvalósítani! — Sajnos, nem lehet. Az il­letékes szakemberek, sőt, a bank is elismeri, gazdaságos­nak látja elképzelésünket, csak éppen nem ad pénzt. — Miért? — Ki tudja? Reméljük, a Nagykátai Já­rási Tanács vb mezőgazda- sági osztálya megpróbál se­gíteni! Urban László EGY REGI SEB ÜRÜGYEN... Szólnunk kellett volna HÍREK — Az Ujszilvási Állami i Gazdaságnak komoly segít­séget nyújtottak a tápió- j györgyei, tápiószőllősi és új- j szilvási iskola tanulói. Szór- ; galmas munkával elősegítet- | ték a komló időben történő betakarítását. — Magyar—lengyel barát­sági estet rendeznek szep­tember 23-án a tápiósze- csői művelődési otthonban. | Lengyelország kulturális fej- J lődése címmel előadás hang- \ zik el, majd a „Hol a tá­bornok?” című lengyel fil­met vetítik. — Kenyérgabona-termesz­tést aukciót tartottak szep­tember 11-én a szentlőrinc- J kótai Uj Világ Termelőszö- | vetkezetben. Az ankéton ! részt vettek a termelőszö­vetkezet vezetői, szakembe­rei. — A nagykátai járási mű­velődési ház hazánk felsza­badulásának 20. évfordulója tiszteletére szeptember hó­napban megkezdi műsoraival a tájolást. Az első előadást szeptember 19-én Újszilvá­son tartják „Mindenből egy keveset” címmel. — A nagykátai járási mű­velődési ház képzőművészeti szakköre szeptember 21-én tartja első foglalkozását a gimnázium klubhelyiségében. A Damjanich János Gimná­zium tanévnyitóján elgondol­kodtam. ötszáz fiatal kezdi most lelkesedve az új tanévet. Közülük államunk háromszáz­harmincnak biztosít minden nap meleg ebédet, s százhúsz­nak még kellemes otthont is a tanulás ideje alatt. Milyen jó ma diáknak lenni! Szinte egy kicsit irigyke­dem. Mi naponta százhúsz kilo­métert utaztunk, hogy közép­iskolába járhassunk, s éveken át egy tál meleg ételhez sem jutottunk. Mi csak ketten ju­tottunk el az érettségiig Nagy- kátáról az 1943—44-es tanév­ben. Most a három osztályból több mint százán készülnek az idén érettségire. S ha a mos­tani másodikosok mindnyájan becsületesen tanulnak, Nagykátán 1967 tavaszán több mint kétszáz érettsé­gizett hagyja el az isko­lát. Ezt a számszerű növekedést természetesen a megváltozott körülmények, társadalmi, gaz­dasági életünk fejlődése, új, rég várt gimnáziumunk fel­építése nyújtja. Ebben az épü­letben nemcsak tudományok­ban gyarapodnak a fiatalok, de alakulnak, változnak magatartásuk­ban is, kulturáltabb élet­formát ismernek meg. A rendszeres, néha nehéz fi­zikai munka után, zuhanyoz­va, frissen, fehér galléros kö­penyben szép, világos, kényel­mes termekben beszélik meg a gyakorlat tapasztalatait, vagy szórakoznak a televízió, rádió, magnó mellett. És a felépült gimnázium visszahat a társadalomra. Tanulóink igé­nye állandóan nő. Otthon is szeretnének fürdőszobát, tele­víziót, tágas, világos szobákat. A szülők ma már nem azért takarékoskodnak, hogy még egy darab földecskét ve­gyenek, hanem igyekeznek gyermekeiknek megadni mind­azt, amiben nekik . nem volt részük. Növekednek, épülnek, csinosodnak a házak, tágas ablakok kerülnek a régi he­lyére, szaporodnak a televízió- antennák. Papák, mamák boldogan kí­sérik ballagó gyermeküket a gimnáziumból a felépült mo­dern, impozáns pártházhoz, Nagykáta legszebb épületéhez. De sajnos, a további utakon nem szívesen mennek, mert az utcák sárosak, porosak, kö­vezetlenek, a parkosítás mi­nimális, s az is gondozatlan. Nagykáta szorgos népe min­den ablak alatt gondoz egy kis virágos kertet. Mi lenne, ha tavasszal az utcákat is birtok­ba vennék a kis kertek gon­dozói. Mindenki egy keveset, s Nagykáta virágos kert lenne. Csak egy kis áldozat, s Nagy­káta sokat nyerne!... Ha szabad szólanom a ta­nácsülésen leszavazott posta­palota építéséhez, elmondom, hogy fáj a szívem. Nagykáta milliókat érő épületet kapna* ’ s mit kellene adni érte? Öt­százezer forintot, melyet a felszabaduló posta épülete is megér. Vagy nem lenne szük­ség erre az épületre? Kérdezzük meg azokat az édesanyákat, akik egészséges gyermeküket viszik tanács­adásra abba az épületbe, ahol tüdőbetegeket is kezelnek. Van Nagykátának komoly, lel­kiismeretes gyérmekszakorvo- sa. Biztosítsunk számára is, gyermekeink számára is egész­ségesebb körülményeket! Nem is olyan lehetetlen, csak a postapalota építése mellett több nagykátai embernek kel­lett volna szót emelnie, sza- ■ vaznia... Szekeres Mária SPORT Nagykáta—Gyömrő 1:0 (0:0). Gyömrő, 300 néző. Az első 45 percben a két 16-os között folyt a játék, gól­helyzet egyik kapu előtt sem adódott. A II. félidőben Nagy­káta kezdett jobban, az 50. percben egy hosszú átadásból Kármán középről kiugrott, s a kifutó kapus mellett a kapu közepébe helyezte a labdát. A 62. percben gyors támadás végén Kármán egyedül törhe­tett kapura, azonban nagy helyzetből kapu mellé lőtt. A 75. percben Németh fejese a kapufáról a mezőnybe pattant, majd Schmikl lövését ismét a kapufa mentette. A szórvá­nyos gyömrői támadásokat a kátai védelem a kapussal az élen rendre sikerre! hárítot­ta. A gyömrői csapat nem késztette nagyobb erőbedobás­ra a kátaiakat, a gólhelyzetek alapján a győzelem nagyobb arányú is lehetett volna. A kátai csapat mérsékelt telje­sítményt nyújtott, győzelme azonban megérdemelt. Gól.lövö: Kármán. Jók: Varga, Basa l., Túri, Kármán, illetve a gyömrői vé­delem, Tápiószele—Ceglédi VSE IL 3:1 (1:0). Tápiószele, 400 néző. A szeleiek az első félidő 30. percében Molnár góljával megszerezték a vezetést. A második félidőben ismét Mol­nár volt eredményes a 65. és 70. percben szerzett újabb két góljával. A közepes színvona­lú mérkőzésen a hazaiak győ­zelme teljesen megérdemelt. Mindkét csapatnak akadt több gólhelyzete, azonban a csatá­rok nem tudták kihasználni. A szelei védelem a szokottnál gyengébb teljesítményt nyúj­tott, a csatársorból Molnár gólképessége és Zsíros okos játékfelfogása érdemel dicsé­retet. (Lcndvai—Volák) ködik a szakszervezeti nő­bizottság, pedig a gazdaság dolgozóinak mintegy 40 százaléka nő, s ennek következtében gyen­ge a nők körében a politikai munka, s a dolgozó nők sajá­tos problémáival nem foglal­koznak eleget, A Tápiószelei Állami Gazda­ság sajátossága, hogy az Agro- botanikai Tudományos Intézet­tel van összekapcsolva. Az in­tézetben tudományos kutató­munka folyik. Az itt folyó munka jellege, az itt dolgozók magasabb szintű képzettsége a pártvezetőségtől bizonyos dif­ferenciálást igényel az inté­zet pártmunkájának irányí­tását illetően. Felmerült az a gondolat, hogy a járási vezetésnek is jobban kell igényelnie járá­sunkban levő egyetlen tudo­mányos intézet segítségét a mezőgazdasági termelés terén meglevő nehézségeink leküz­déséhez. E területen már tör­tént előrelépés. Csak elisme­réssel említhetjük meg azt az értékes segítséget, amelyet a járás rét- és legelőjavítási ter­véhez az intézet tudományos munkatársa. Vinczefi elvtárs nyújtott. Első eredményei már ez évben is kézzelfoghatóan mutatkoznak. Bár az intézet országos feladatokat, lát el, és igen zsúfolt a munkája. bí­zunk benne, hogy erejükhöz mérten a jövőben is segítik a járás mezőgazdaságát. Számítunk rá, hogy a Tápió­szelei Állami Gazdaság kom­munistái úgy készülnek a kö­zelgő pártvezetőség választás­ra, hogy már most, az őszi ve­tési és betakarítási munkák­ban jobban a dolgozók felé fordulnak, s hatékony, rend­szeres politikai nevelőmunká­val szervezik, mozgósítják a gazdaság alkalmazottjait az őszi feladatok időben, jó mi­nőségben való elvégzésére. K. J, gozókkal a feladatokat, moz­gósítsák őket a. pártszervezet által megjelölt célok megva­lósítására. Az emberek közöt­ti politikai szervező, mozgósí­tó munkát hanyagolták el a Tápiószelei Állami Gazdaság pártszervezeténél is. Ez is az önelégültséggel van összefüg­gésben. Ezzel függ össze az is, amit a gazdaság szakszervezeti titkára fejezett ki: a pártvezetőség tagjai ke­veset tartózkodnak a gaz­daság dolgozói között. A dolgozók mozgósítása a ter­melési feladatokra nem lehet csak a szakvezetők feladata — mint ezt a gazdaság pártveze­tői vélték —, ez a párt, a szak- szervezet, a KISZ-szervezetek elsőrendű feladata. A dolgozók közötti politikai nevelőmunka elhanyagolásá­nak egyenes következménye a pártszervezet és a gazdaság dolgozói közötti szoros kapcso­lat hiánya, aminek legfőbb mutatója, hogy a pártszerve­zet létszámbelileg nem fejlő­dött kielégítően. Pedig a gaz­daságban nagyon sok öntuda­tos, pártunk politikájával egyetértő ember dolgozik. Nem kielégítő a gazdaság­ban működő tömegszervezetek — a szakszervezet és KISZ- szervézet — pártirányítása sem. Ennek következménye, hogy a KISZ eléggé gyenge erőt képvisel, pedig igen sok fiatal dolgozik a gazdaságban és szükség volna munkaképes, erős KISZ-szervezetre. Az aránylag jobban dol­gozó szakszervezeti bizott­ság munkájára is rossz fényt vet, hogy nem mű­KÓKAI MOZAIK Kevés ember veszi oly gyakran igénybe az IBUSZ szolgáltatásait, mint Röjtöki Hajnalka tanárnő Kákán, öt­hat külföldi utat tesz meg minden évben. Nemrégiben jött haza Kop­penhágából és szeptember kö­zepén indul egy szovjet — ázsiai útra. Gazdag élmé­nyeiről szívesen mesél min­denkinek. Kellemes utat kívánunk! ★ Ha minden község annyit tenne az állami gondozásban levő gyer­mekek érdekében, mint Kóka, akkor a fővárosi gyermekintézetek nem lennének olyan zsúfoltak. A falu szerető gondos­kodását az ő nevükben köszönjük meg. ■k Második otthonának tartja a községet Hovancsik Ferenc, a járási tanács vb pénzügyi osztályának vezetője. Patro­nálja, egyengeti a falu gond­jait, ismeri is, fejből a prob­lémákat. Ezért, tárgyalta vajon a községi tanács végrehajtó bi­zottsága írásos anyag nél­kül az 1965. évi költségve­tést? linkafőzést. Szigorú bünte­téssel el lehet rettenteni a titkos pálinkafőzdék tulaj­donosait a manipulációktól. ★ A községfejlesztési alapból háromszázezer forintos költ­séggel két szoba, összkomfor­tos, modern orvosi lakást építettek. Ezzel a második orvos több éve húzódó la­kásproblémáját megoldották. A lakás mellé rendelőt is akartak, de ezt nem enge­délyezték, mondván, a távlati terv szerint a községben köz­ponti rendelő épül. Most a rendelés az egész­ségházban folyik. Egészséges csecsemők és fertőző betegek együtt! Erre ki adta meg az enge­délyt? ★ A lakosság örül annak, hogy 1965-ben a község egy nagy teljesítményű, mélyfúrású kutat furat és jelentős összeget for­dít út és gyalogjárda építésére. •k • Szóvá tesszük, hogy a köz­ségi tanács a központban le­vő autóbuszforduló-szigeteket nem parkosíttatja, egy szál vi­rágot sem ültettet. Elhagyott, gondozatlan az egész terület, pedig a tanács­háza ablakai is ide néznek! A község lakói közül az utóbbi időben egyre többen — Kecskemét tradícióját ve­szélyeztetve — pálinkafő­zéssel foglalkoznak. Eddig a község lencséjéről volt hí­res, most a lencse körüli ár­tatlan történetek helyett újabb, izgalmasabb, s őszin­tén szólva, veszélyesebb tör­ténetek járnak szájról száj­ra. Egy-egy pénzügyőri vizs­gálat után árgus szemek fi­gyelik a kis kapuk mögül az összegyűjtött, illegálisan működtetett pálinkafőző ké­szülékek elszállítását a köz­ségi tanácsházára. A kókai pálinkafőzés egyre nagyobb méreteire jellemzé­sül talán egy adatot: 1964. január hónaptól bejelentés, nyomozás alapján eddig húsz pálinkafőző készüléket szed­tek össze hatóságaink. A községi tanács vezetői sze­rint a kókai pálinkafőzés híre már eljutott járásunk határain túlra is. Megyei szerveink is próbálkoztak a népgazdaságra, az emberek egészségére nagyon káros szeszgyártás megszüntetésé­vel. Eddig eredménytelenül. A község becsületesen, szorgalmasan dolgozó lakói­nak érdeke az összefogás a község vezetőivel, hatósá­gainkkal, hogy együttesen megszüntessék az illegális pá-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom