Pest Megyei Hirlap, 1964. szeptember (8. évfolyam, 204-229. szám)
1964-09-09 / 211. szám
4 :syífrfap 1964. SZEPTEMBER 9, SZERDA Kerékpárosok karamboloztak Hétfőn délelőtt Dunakeszin a Tanácsköztársaság útja 122. számú ház előtt Bállá József budapesti lakos személygépkocsijával elütötte Farkas Alajos dunakeszi gyártelepi kerékpárost. Farkas Alajos szabálytalanul kanyarodott a gépkocsi elé, súlyos sérülésekkel a MÁV-kórházba szállították a mentők. Este tíz órakor Érdöl Man- niniger András tehergépkocsival elütötte Varga Antal érdi kerékpárost. Manninger András nem a látási és útviszonyoknak megfelelő sebesség- t gél haladt. Varga Antal súlyos sérülésekkel a Központi Honvéd kórházba került. — A Szovjetunióban újra megjelent a Magyar Képzőművészet című 130 oldalas album. A kötetben harminchat reprodukció található. A szegedi szabadtéri játékok idei eseményrengetegében szinte elsikkadt az az előadás- sorozat, amely a nyári egyetemen hangzott el a Csongrád megyei TIT rendezésében arról a nagy fontosságú kérdésről, hogy a modern technika korszakalkotó találmányai, az audio-vizuális eszközök, tehát a film, a rádió, a hanglemez, a magnetofon és a televízió hogyan használhatók fel az oktatásban. Pedig szakkörökben a szegedi nyári egyetem gazdag, tizenkét napos programja igen széles körű érdeklődést keltett. Több mint kétszáz hazai pedagógus vett részt az előadáson és ötven külföldi csehszlovák, lengyel, német és szovjet szakember A szakemberek között a Egyfelé — két ösvényen ? Miért kérdéses ez egyáltalán? S ha kérdés, rosz- szalló-e? Több úton is azonos célhoz juthat az ember! Kétségbevonhatatlan. Vannak esetek, amikor a kutatás, vagy a változó körülmények egyenesen pa- rancsolóvá teszik a tobbfe- lől közelítést. Más alkalommal azonban éppen az erők meggondolatlan, észszerű ti en elfecsérlését jelenti. A most szóvá teendő példa is ilyen. Egy kicsit meglepve, ha nem megütközve hallja és tapasztalja az ember, hogy egy-egy településen belül külön utat jár a község, külön utat a szövetkezet. A legtöbb helyen nem kerül a helyi tanács tervébe a mezőgazdaság fejlesztését segítő program. Nem szerepel a tsz bekötő útjának építése-,-a~ fásítás, vagy éppen a legelőjavítás. Pedig kinek, ha nem az érintett község lakosságának érdeke mindegyik. A lakóhely állampolgárainak jövedelme, életkörülménye alakítja a falu képét. Az óhajtott korszerű és gazdag élet így lesz valóság. Enél- kül csak fél értékű programot fogalmazhat a végrehajtó bizottság, bármenynyi fejtörés és erőfeszítés is legyen a tervben. A boncolgatott tételnek másik fele is érvényes: a falvakban levő üzem, a termelőszövetkezetek sem buzgólkodnak közös létesítmények tető alá hozásában. Épülnek óvodák bölcsődék, orvosi rendelőik, művelődési otthonok, s a szövetkezetek javarésze ezt jóváhagyólag tudomásul veszi. Ennyit tesz. De elég-e? Ki használja a felsorolt intézményeket legalább olyan arányban, ha nem jobban, mint a község más tájon kenyeret kereső lakói... Lehetetlen fel nem fedezni az érdekazonosságot! Öröm, hogy ebből néhány helyen már levonták a következtetéseket. Szentendrén 15 ezer, Bernecebará- tin 10 ezer forinttal járultak hozzá a tsz-ek a községfejlesztéshez. Ugyanakkor szomorkodni kell azon, -hogy csak néhány esetet citálhatunk. Bár a rosz- szabbra kellene keresgélni példát! Meg kell változtatni azt a nézetet, amely csak szűk helyi érdekeket tekint. A község és az ország javára, de mindenekelőtt a lakosság előnyére össze kell kovácsolni, eggyéforraszta- ni a törekvéseket Nem két ösvényen, de közös úton érhetünk gyorsabban célhoz. Tóth György Gépek a tantermekben • A modern technika és az oktatás * • Érdekes előadássorozat Szegeden • Megkezdődtek a kísérletek Pest megyei Tanács művelődésügyi osztályának vezetőivel együtt több mint húsz Pest megyei pedagógus is helyet foglalt, közülük többen beszámoltak saját tapasztalataikról és részt vettek a termékeny vitában. A vetítéssel, filmbemutatókkal, magnetofonfelvételekkel illusztrált előadások részletes tájékoztatót nyújtottak az érdeklődőknek azokról az eredményekről, amelyeket , a modern technika vívmányainak fölhasználásával a külföldi szakemberek elértek már, eddig, elsősorban a Szovjetunióban és az Egyesült Államokban, ahol a legkorábban kezdték meg ezen a téren a kísérleteket. Hazánkban eddig csak egyéni kezdeményezések és kísérletezések történtek. Tulajdonképpen a szegedi előadássorozat volt az első jelentős lépés e témakörben. Az öntevékenyeit kísérletező pedagógusok közül többen bemutatták a nyári egyetemen a kísérleteknél felhasznált eszközeiket, amelyeknek nagy részét maguk szerkesztették és állították össze. Nagy érdeklődést keltett egy kecskeméti tanár didaktografja, amellyel az idegen nyelvek alsófokú oktatása során ért el figyelemre méltó eredményeket. A nyári egyetem kéthetes tanfolyamának berekesztése után a Pest megyei Tanács művelődésügyi osztályának képviselői kijelentették, hogy az előadássorozat már csak azért is rendkívül hasznos volt, . mert Magyarországon ez alkalommal ismerkedhettek meg először az oktatásügy szakemberei és a gyakorló pedagógusok a modem technikai eszközök felhasználásának és alkalmazásának sokoldalú lehetőségével. Az előadók részletesen feltárták az újszerű oktatási módszerek alkalmazásának előnyeit, de rámutattak annak veszélyeire is. Az előadássorozat hasznos útmutató volt atekintetben, hogy a sok egyéni kezdeményezést és kísérletet milyen irányban és módon kell folytatni. A külföldi tapasztalatok egyértelműleg bizpnyítják, hogy a leghatékonyabb és legkorszerűbb technikai eszköz is csak a pedagógus szervező és irányító tevékenysége mellett szolgálhatja igazán az oktatás és a nevelés céljait. — A nyári egyetemen megismerhettük — mondták a Pest megyei pedagógusok — azokat az oktatógépeket, amelyek a jövő iskolájának rendkívül fontos eszközei lesznek. Ezek a gépek megkönnyítik a pedagógus és a tanuló munkáját egyaránt, fokozzák az oktatás eredményességét és alkalmasak az oktatási idő jelentékeny megrövidítésére a tanuló nagyobb megterhelése nélkül. Az ötvenes évek végén konstruálták meg az első ilyen gépeket a Szovjetunióban és az Egyesült Államokban, ahol már konkrét eredményeket értek el velük. Ezek a gépek szigorúan meghatározott program szerint működnek, az átadásra szánt ismeretanyagot egyszerű, világos formában dolgozták fel és osztották kis egységekre. A gépek automatikusan működnek és nagy előnyük, hogy alkalmazásuk esetén a tanuló szinte minden lépésnél maga győződhet meg végzett munkája helyességéről. A gép ugyanis csak akkor halad tovább, ha helyes választ kap a feltett kérdésre. Ez azt jelenti, hogy a gyenge tanuló sem marad el. A nyári egyetemen részt vett és előadást' tartott dr. Fekete József, a Művelődés- ügyi Miniszétrium főosztály- vezetője is, aki bejelentette, hogy a kidolgozott tervek szerint Magyarországon 1970- ig végzik el a kísérleti munkákat és 1970 után kezdhetik meg az oktatás fokozatos gépesítését. (m. 1.) ŐSZIRÓZSA (Foto: Kotroczó) \\\V\\\V\\\\\\\VA\\\\\\\\\\\\\\VV\N^^ Házilag készített gépekkel segítik a betoncsőgyártás fejlesztését a Szentendrei Betonárugyár dolgozói Az új lakótelepek és üzemek építkezésein a beton- csatornacső az egyik légkeresettebb cikk. Az ÉM Be- tonelemgyártó Vállalat üzemei ugyan jelentősen növelték a betoncső termelését, mégsem tudnak annyit gyártani, mint amennyi szükséges lenne. Ezért a vállalat szentendrei gyárának dolgozói házilag készítettek a korábbiaknál korszerűbb és nagyobb teljesítményű csőgyártó gépeket. Az elsőt még jórészt külföldi alkatrészekből állították össze, de most már elkészült a második és a harmadik gép is, amelyhez csak hazai anyagot használtak fel. A mintegy 150 000 forint értékű új gépek teljesítménye 20—25 százalékkal nagyobb, mint a régi berendezéseké. Ennél is jelentősebb, hogy az új berendezések a korábbinál jobb minőségű, vagyis másodosztályú helyett elsőrendű árut gyártanak. Bővítették a választékot is, mert nemcsak tó—30, hanem 10—80 centiméter átmérőjű csöveket is készítenek az új berendezések, A három gép évente mintegy 210 kilométer hosszú betoncsővel segíti az ország csatornahálózatának építőit. Az év végéig azonban még két új csőgyártó berendezést készítenek a szentendrei üzem dolgozói. (MTI) \ -----------A szürke L I , / ^hegyeken fu-................. . ■■■■.....tt:-tt1—....................-- nnimnnmmm • iiiiiiiiiiiiiiitiiimiiiimmtiliiiiimiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiir R ossz világ jár manapság az útirajzírókra! Mi újat mondhat most a tollforgató Olaszországról, Ausztriáról, Angliáról, Csehszlovákiáról — vagy akár a tengerentúli országokról is. Honfitársaink ezrei, tízezrei, sőt, százezrei járták meg a külföldet. Felfedezni egy idegen országot, útirajzot adni ró- rá, vajmi nagy képű vállalkozás! Jugoszláviával sem más a helyzet. Mit mondjon az ember a magyar olvasóknak arról az országról, ahol az idei nyáron lépten-nyomon magyar szó ütötte meg a fülét. A déli pályaudvarról induló rije- kai gyorsra egyre több vagont kapcsolnak, a belgrádi vonatra hetekkel előtte helyjegyet kell váltani. És hol vannak még az autósok?! Nem minden meghatottság nélkül nézr tem a meredek dalmát szirte- ken felfelé kapaszkodó, bátor kis H-betűs Trabantokat; egy- egy sátortáboron végigsétálva számtalanszor ütötte meg a fülemet bizalmas tónusú hazai szóváltás. Ezek után, tessék mesélni Jugoszláviáról! Valamit mégis megpróbálok, ami bennem legjobban megmaradt. A rijekai gyors, a belgrádi expressz, a kis Trabantok utasai, a campinglakó magyarok a tudhatói, hogy úgy van-e, ahogy mondom. A Zágráb—spliti éjszakai vonat utasa felriad bóbiskolásá- ból. A vonat fent mászik a meredek hegyek között, a Ve- lebitekben. Hajnalodik. Az éjszakai utas meresztgeti a szemét a derengő tájban. Ilyen magasan volnánk? Szürkés-fehér hó mindenütt. Hó és hó. Világosodik. A hő már nem szürkésfehér, csak szürke. Sőt, már nem is hó. S az utas ekkor eszmél rá, hogy amit eddig hónak nézett, az kó. Kopasz, ón-színű, kietlen sziklasivatagon tör át a vonat órák óta és még ki tudja meddig. Igen, most már tisztán látni a napfényes reggelben: szíyet- szoriító kopár táj, sehol egy ember, sehol egy kert, egy ház — csak kő és kő. Imitt, amott a sziklákkal egybeolvadó színű birkák bánatosan kutatnak egy kis táplálék után. Milyen valószínűtlen, hihetetlen itt ez az emberekkel zsúfolt vonat. Az utas megnézi az óráját. Tizenöt perc múlva Splitben kell lennie. Nem, ez lehetetlen. Split, oh igen Split, amint hallotta és olvasta, virágzó tengerparti város, pálmákkal és fügefákkal, hatvanezer lakóval és vidám strandokkal, hófehér villákkal és zsibongó gyümölcspiaccal. Nem, ez, lehetetlen ... A vonat áttör egy alagúton, a hegyek legyezőként szétnyílnak, és ott lent, a tintakék Adria partján egy délszaki város nyújtózik, pálmákkal és fügefákkal, zsongó sétányaival és tarka strandjaival, autóbuszaival és fehér hajóival. Mint a mesében, ha a vándor el akar jutni tündér- országba: csak át kell kelnie a nagy szürke, kopár hegyeken .,. A prospektusok, az útikönyvek mean éppen szűkszavúak, ha a portékát dicsérik. Az én jugoszláviai „Reise- führerem” azonban ugyancsak mostohán bánt el a Mestrovics Múzeummal. „Kicsit feljebb — írja — Mestrovics szobrászművész nyári villája, most galéria, amelyet a mester 1952-ben hazájának adományozott. A galéria és a hozzátartozó kert a spliti nyári szabadtéri játékoknak is hajlékot nyújtanak.” Ez bizony nem sok. Forró nyári délután tett le az autóbusz a Mestrovics-ház előtt. Zöld templomba lép az ember. Babérfák, tujá'k, pineák eleven fala vezet a fehér grá- nitpalota oszlopos homlokzatához. A bejáratnál idős hölgy szundikált. Nem volt ott senki. Ezen az augusztusi vasárnapon mélyen alattunk, a tenger végtelenjébe nyúló partjai mentén himbálóztak a gu- mimatracos nyaraló seregek. A termekben nem voIt őr. Minek őrizni a hatalmas márvány, bronz terméskőisteneket, a többmázsás madonnáikat. Ki bírna velük? .És itt Split. Kilátás a Mar.jan-liegyrol merne hozzájuk nyúlni? De kik ezek a csodás szenvedő arcú nyúlt koponyájú, hosz- szú áliú máriák, krisztusok? És miért ilyenek? Honnan ismerem őket, hol találkoztam velük? Nézem és már tudom. Délelőtt, amikor a spliti piacon nézelődtem. Ez a madonna árulta a zöld fügét, az a krisztus a faragott dobozokat, és ez a nő — akit a katalógus Mestrovics anyjának mond — édes szőlővel rakott kosarat vitt a fején. Mestrovics-fejek. Dalmát- fejek. Idevalók, a nagy szürke hegyek közé. ahonnan egyszer elindult egy pásztorfiú, s a kemény dalmát kövekbe:# messzire vitte a köveket ostromló tenger kristályos tisztaságát. A hajón sok az álmos ember. A hajó Ulcinjából jön, a vad Crna Gora-i hegyek alján y felevő partvidékről és Rijeká- í ba, az egykori Fiú nőébe tart. f Mellettem verbászi család 'f utazik. Papa, mama. kisfiú, ff kisleány. A mama fekvőszék- ff ben olvas, a papa meg a gye- ff rekek sörösládákon ülnek. ^ Lentről jönnek, majdnem az? albán határtól és a Bácskába í mennek. Ulcinjától—Rijekáig ff 36 óra. onnan még vagy 600 ff kilométer vonaton. f. y Az ember végigmutat a par- í ti szürke hegyeken: — Nem olyan régen, ezt a ff vidéket az elnéptelenedés fe- ff nyegette. Innen ment a leg- ff több Fremdarbeiter Nyugat- ff Németországba. Most min- ff den ki marad, és egyre jönnek f vissza a külföldre szakadtak f is. Dalmácia gabonája: az ide- ff genforgalom. Elvetették a mag- ff ját és kikelt. Amit a tenné- ^ szét az egyik oldalon elvont ff ettől a néptől, azt a másik ol- ff dalon visszaadta. ^ Novobáczky Sándor f Verekedés, késelés Budaörsön Szombaton este fél tízkor Budaörsön, a Rózsakért étterem mellett, a Kárpáti utcában Nagy Gyula húszéves gépkocsiszerelőj zsebkésével súlyosan megsebesítette Herold Alfonz húszéves rakodó- munkást és Valajk János 23 éves kocsikísérőt. A rendőrségi vizsgálat eddig a következőket állapította meg: Nagy Gyula szombat este betért a Rózsakért étterembe, megivott egy pohár sört, majd elhagyta az éttermet, és amikor a szomszédos eszpresszó előtt elhaladt, Valajk János az útját állta. Megfenyegette Nagyot: „Ha nem tűnsz el, agyonverlek”. Nagy, aki még szórakozni akart, elindult, hogy a bátyjától kérjen segítséget, de rövid idő múlva utolérte Valajk, aki öt társával együtt rátámadt. A verekedés hevében Nagy előrántotta zsebkését, többször szúrt vele, aztán látva, hogy támadói meginognak, visszarohant a Rózsakertbe. Az épségben maradt támadók azonban utána rohantak, Nagyot beszorították a söntésbe, szódásüveggel ütlegelték — szerencsére a rendőrjárőr idejében odaért, így különösebb baja nem esett. A rendőrség őrizetbe vette Nagyot, akit a verekedés közben ugyancsak megszúrtak, de könnyű sérülést okozván; míg a Nagy által súlyos sérülést szenvedett Heroldot és Valaj- kot kórházba szállították. — Kemencén még az idén befejezik az egészségház, az orvosi lakás és a sportöltöző építését.
