Pest Megyei Hirlap, 1964. szeptember (8. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-08 / 210. szám

VIII. ÉVFOLYAM, 210. SZÁM 1064. SZEPTEMBER 8, KEDD BÜSZKÉK VAGYUNK RAJUK TÖRTÉL: Virtífjsó ti l iát ten ej ész tés Telt házak, népszerű klubok, eleven szakkörök Szép eredményeket ért el az évek során egyenletesen fejlődő törteli Aranykalász Tsz az állattenyésztésben. Néhány számadat hű képet ad az eredményekről. Régen 900 liter tejet fejtek egy te­héntől évente, ma elérik a 2500 literes évenkénti átlagot. Ezt az eredményt a tenyészállatok gondos kiválogatásával és egyedi takarmányozással érték el. A megnövekedett juhállomány is kiemelkedő eredményekkel rendelkezik. 30 literes évenkénti tejhozamuk -— egyedenként — meghaladja az országos át­lagot . Gyapj úhozamuk 1962-ben még a négy kilót sem érte el, ma meghaladja az öt kilót A termelőszövetkezetnek je­lenleg 38 tenyészkocája van, melytől az idén 1600 malacot várnak. Ebben az évben ugyanis elérték az anyánkénti 12 darabos szaporodási átla­got. Az eredmények elsősorban Füle Ferenc főállattenyésztő hozzáértését és szakszerű jó munkáját dicsérik. Abonyban nincs válságban a kulturális ©let Jó vezetés, társadalmi össze­fogás, a közönség kultúra iránti szeretete tette eredmé­nyekben gazdaggá Abony kul- túrközpontját, a Petőfi műve­lődési házat. — Nálunk ismeretlen foga­lom a színházi válság — mondja Berta Ferenc igazgató. Miért nem járnak el a törvények szellemében? Kerepesi Emimétől, a tár­sadalombiztosítási kirendelt­ség ellenőrzési csoport vezető­jétől érdeklődtünk, hogy mi­lyen tapasztalatokat szűrtek le befejelte a második gólt is, 2:0. Szünet után is ceglédi táma­dások indulnak. Először Liptai fejéről ütötte le a labdát a vendégkapus, majd egy sza­badrúgást ütött ki. A 24. perc­ben Csurgai belőtte a harma­dik gólt, 3:0 javunkra. A ven­dégek sorozatosan szabályta­lankodtak. A játékvezető en­nek ellenére nem állította ki a szabálytalankodó játékost. Kiengedte kezéből a mérkő­zést, és ez nagyban elrontotta az addig jó játékot. A mérkő­zés eredménye már nem vál­tozott. Góllövők: Csurgai (2), Pin­tér. Jók: Pintér, Cseh, Csurgai, Liptai, Oláh. (Buják!) A jászkarajenői tsz-sportkör Jászkarajenő a ceglédi já­rás egyik legnagyobb és leg- rendezettebb községe. Sport­élet szempontjából mindig járásunk egyik legerősebb gócpontja volt. Több jól mű­ködő szakosztállyal szere­peltek különböző versenye­ken, járási bajnokságokon. A falusi dolgozók sparta- kiádjain mindig biztosan le­hetett rájuk számítani. Jól működő tornászaik, labda­rúgóik, tekeversenyzőik is­mertek voltak megyénkben és még távolabbi helyeken is. Az elmúlt évi megyei spartakiádon Kiss Ferenc at­létájuk I. osztályú csúcsot futott 100 m-es síkfutás­ban. Torszászaikat ezüst­éremmel díjazták. Kerékpá­rozóik jó eredménnyel vet­tek részt a megyei döntőkön. Szép sportpályával rendel­keznek, rendezett, egészsé­ges öltözőjük van, amilyen igen sok más nagyobb sport­körnek sincs. Anyagi gon­dokkal nemigen küszködnek. Megfelelő támogatásuk van az MTS, Pest megyei Ta­nácstól, a Lenin Tsz-tői és a községfejlesztési alapból. A község lakossága, fiatalok, idősebbek igen szeretik a sportot, segítenek a sport fejlesztésében. Mégis, ha valaki érdeklő­dik a faluban a sport felől, csak a leglesújtóbb felelete­ket kapja. Rossz véleménnyel vannak a sportolókról, nem­különben a jelenlegi veze­tőség egyes tagjainak ma­gatartásáról is. Labdarúgóik a járási bajnokságon igen gyengén szerepelnek. Pedig többen közülük jó képes­séggel rendelkeznek, maga­sabb osztályban is megáll­nák a helyüket. így például Kiss János és Egedy Pál. Rossz szereplésüknek több oka is van. Egyik: a veze­tőség helytelen nevelő mód­szere. Egyes vezetők maguk adnak tápot a sportszerűt­len életre. Nem mondja senki, hogy adott esetben ne tartsanak baráti megbe­szélést, ahol közben meg­tárgyalják a felmerülő prob­lémákat. De az ilyen meg­beszéléseket mások is ébe­ren figyelik és sokaknak nem tetszik az összejövetel többször kifogásolható befe­jezése. A másik ilyen hiba, hogy a sportolók még tagsági dí­jat sem hajlandók fizetni! De miért is' fizetnének? A vezetőség sem fizet! A sport­kör ez évben még egyetlen fillér tagdíjat sem könyvelt el bevételként. Ezen az állapoton rövid időn belül változtatni kell. Elsősorban a sportoló ifjú­ságnak kell saját soraiban rendet teremteni. Tonn Gyu­la sportelnök nagy tapasz­talattal rendelkező vezető. Egymaga azonban nem elég ahhoz, hogy a kátyúba ju­tott jászkarajenői sportéletet egyenesbe hozza. Segítségre van szüksége. Úgy tudjuk, a község illetékesei bírálták a vezetőséget, feltárták a hi­bákat és behatóan foglal­koznak azzal, hogy a község ismét vezető legyen a kör­nyék sportéletében. a kifizetőhelyek legutóbbi el­lenőrzésekor. — A legtöbb helyen a válla­latvezetés mostohán, a szak- szervezeti bizottságok pedig közönnyel viseltetnek a kifi­zetőhelyek munkájával kap­csolatban. Hogy ez mennyire helytelen, azt mi sem bizo­nyítja jobban, minthogy eze­ken a kifizetőhelyeken álla­pítjuk meg a legtöbb hibát. Egy-egy hónapban száz­ezreket fizetnek ki anél­kül, hogy valaki a legcse­kélyebb mérték ben is fe­lülvizsgálná az ügyinté­zők számfejtéseit. Egyéb vonatkozásban fontos­nak, feltétlenül szükségesnek tartják a beható ellenőrzése­ket. Mit von ez maga után? A dolgozók sok esetben nem kapják meg államunk törvé­nyei és rendelkezései szerint az őket megillető járandósá­gukat (táppénz, szülési segély, családi pótlék, stb.). Ilyen vo­natkozásban nemcsak gazda­sági, hanem politikai jelentő­sége is van annak, hogy a dol­gozók mindent, megkapjanak, ami megilleti őket. — A 71/1955. (XII. 31.) MT rendelet kötelezően előírja, hogy a munkáltatók saját ha­táskörükben saját költségveté­sük keretében saját alkalma­zottal kötelesek ellátni a kifi­zetőhelyi teendőket. Ebbe be­letartozik a tételes szakreví­zió és ugyancsak kötelezően írja elő a PM rendelet a bel­ső ellenőrzést is, mely meg­győződésem szerint mindenütt akadály nélkül végrehajtható. Példa erre a Ceglédi Vendég­látóipari Vállalat, a Május 1 Ruhagyár ceglédi telepe, az Elelmhszerkiskereskedelmi Vállalat, ahol mind a tételes felülvizsgálat, mind a belső ellenőrzés rendszeresen és eredményesen működik. — A kifizetőhelyeket ellen­őrző albizottságok csak névle­gesen léteznek, a valóságban semmit sem tesznek a társadalombizto­sítási munka megjavítása érdekében. Es ami a legkirívóbb, a szak- szervezeti bizottságok közöm­bösen viselkednek, pedig ne­kik elsődleges feladatuk lenne az albizottságok patronálása. A jó munkához elengedhetet­len — mondotta végezetül Ke­repesi elvtársnő —, hogy a rendelet szellemében kell el­járni. Takács András A reneszánsz nagy mesterei Reprodukciós kiállítás a Kossuth Múzeumban Vasárnap délelőtt lelkes kö­zönség jelenlétében Szálkái Miklós költő nyitotta meg a Kossuth Múzeum szeptemberi új kiállítását. A XIV.—XV. században az egyházi szemlélet felengede- dett, a művészet az embert belehelyezte természetes kör­nyezetébe. Ennek a művészeti korszaknak a hazája Itália volt, de egész Európában meg­mutatkozott hatása. Hazánk­ban Mátyás király volt, aki a reneszánsz alapjait megvetet­te. E termékeny korszak alko­tásainak reprodukcióit talál­juk a falakon. A reprodukció ugyan nem hat az eredeti mű erejével, de feltétlenül hatal­mas pluszt jelent nekünk, akiknek eredetiben nincs módunkban a műveket megte­kinteni, annál is inkább, mert azok egy része a második vi­lágháború alatt elpusztult — fejezte be megnyitó beszédét Szálkái Miklós. A Kossuth Múzeum e kiál­lításával is hírnevét öregbítet­te. Mindössze az hiányolható, hogy a képek eredeti méretei nincsenek feltüntetve. •— Baldavári -m A háromszáz főt befogadó teremből sokan kinn rekednek színházi előadások alkalmával. Pedig Abonyban is dolgoz­nak az emberek. Sokan a köz­ség határain túl, esetleg ép­pen a fővárosban. Mégis el­jönnek színházi és egyéb ren­dezvényekre. — Elkészült az idei műsor­tervünk — mutatja Fehér Já­nosáé, a kultúrház adminiszt­rátora. — A különböző dara bokát a Szolnoki Szigligeti, a Győri Kisfaludy és az Állami Déryné Színház művészeinek tolmácsolásában láthatja majd közönségünk. Sor kerül a Já­nos vitéz, a Bástyasétány 77; a Pygmalion és a Lili bárónő bemutatására. Az Országos Rendezőiroda is hoz néhány sikeres összeállítást. Túlságos propagandára sincs szüksé­günk. De nem csupán a színháznak vannak pártolói Abonyban. A kultúrforradalom más nagy­szerű iskolái is működnek. Ide sorolhatók a klubok és szak­körök. Az ifjúsági klubnak száz körüli a tagsága. Részük­re szervezik a tíz-tizenkét elő­adásból álló ifjúsági akadé­miát, a diákoknak tánctanfo­lyamot. Számbelileg is szépen gyara­podik a nyugdíjasok klubja. Főként a vasutasok járnak oda szívesen. Az ismeretterjesztés nagy előnye, hogy a TIT-nek hely­ben is alakult csoportja, amely előadókat biztosít. Az asszonyokról sem feled­keznek meg. A nőtanáccsal karöltve népi hímzésre tanít­ják őket. Nem volna teljes a kultúr- ház munkájának méltatása, ha nem említenénk meg a szak­körök vezetőit. A táncosokat Szűcs Éva segítette a járási kulturális szemlén elért má­sodik helyezéshez. Az irodal­mi szakkör számos nyilvános szereplése mögött Péter Ida munkája rejlik. A bábosoknál Fehér Jánosné, a színjátszók­nál Mocsári József tevékeny­kedik. Tegyük hozzá: szép sikerrel. J. Z. Lendvai László Sorozatunkban most újabb kél traktorost, illetve kom­bájnvezetőt mutatunk be. Mindketten erejüket nem kí­mélve vesznek részt üzembiz­tos gépükkel a mezőgazdasági munkákban. Ltendvai László, a törteli Rákóczi Tsz traktorosa három évvel ezelőtt hagyta ott a cegléd—csemői állami gazda­ságot, hogy tudását a törteli tsz-ben hasznosíthassa. Azóta is példamutatóan dolgozik s minden rábízott feladatot a legrövidebb idő alatt kiváló minőségben elvégez. Kovács Benő, a ceglédi gép­állomás kombájnvezetője. Sok éve dolgozik munkahelyén • felettesei, valamint a tsz-efc vezetői mindig a legnagyobb elismeréssel nyilatkoztak mun­kájáról. Az idén nyáron a kombájnvezetők megyei ver­senyében második lett. Kovács Benő SZABÁLYSÉRTŐK Varga István Cegléd, XI. kér. 192. szám alatti lakos, pálin­kát főzött a lakásán. A ceg­lédi pénzügyőri szakasz elko­bozta tőle a pálinkafőző gé­pet, 28 liter pálinkát lefoglalt és 800 forintra megbírságolta. ■k Darányi Miklós Cegléd, Ki­nizsi u. 7. szám alatti lakos bögrecsárdát tartott fenn a lakásán. Barátai, ismerősei között 725 liter bort mért ki. Az eljárás megindult ellene. NYOLC NYELVEN... HitItán talál az ember olyan •kis községre. ahol nyolc nyelven be­szélő pedagógus él. Ilyen■ ritka hely szomszédsá­gunkban Törtei, ahol eszperantó nyelven írja fel- szabadulásunk 20. évfordulója alkal­mából cikkét a mindig mosolygó Stricki György ta­nár, a Pácé című nemzetközi és ha­vonta más-más or­szágokban megje­lenő eszperanló folyóirat munka­társa. A magasan kép­zett sokoldalú ta­nár kitűnően be­szél még angol, francia, német, szerb, horvát és latin nyelven. Emellett igen je­lentős a régi pénz- és bankjegygyűj­teménye. A több mint ötven fajta és közel ezer da­rabos pénzgyűjte­ményében az avar és római kori le­letektől napjain­kig sokféle pénz­érme megtalálha­tó. Több kötetben feldolgozta már Törtei község tör­ténetét. A köztisztelet­nek örvendő peda­gógusnak egy bá­nata van csak. Eddig még nem sikerült érem- gyűjtő társakra találnia. D — Könyvtárról könyvtárra A napokban felkerestük a város legnagyobb üzeme, a KGV műszaki és szépirodalmi könyvtárát. A 800 kötetes műszaki könyvtárt méltatlan helyen, a rajztárfolyosó végében helyez­ték el. A modern, új épület­ben nyugodt, elmélyedt búvár­kodásra alkalmas olvasóhely nincs. A műszaki könyvtáros, Vince János IV. évfolyamos gépészmérnök hallgató, ko­rábban gyártmányszerkesztő. Nagy szeretettel és hozzáértés­sel foglalkozik á rábízott Négy évtized a cimbalomnál Ritkán esik szó hasábjain­kon a gépzenészekről. Pedig sok kellemesen töltött est be­szélhetne sikereikről. Völgyi Ferenc, a ceglédi Magyar Étterem zenekarának cimbalmosa most ünnepli 40 éves jubileumát. Ennyi idő óta mestere széphangú, régi ma­gyar hangszerének. Nyolcéves korában ismerke­dett meg a cimbalommal és 14 évesen már Zsiga Samu 12 tagú zenekarában játszott. Hí­res zenekar volt: a moziban a néma filmekhez ők játszották a kisérő zenét. — Ha a film nem is tet­szett, de a zenéért eljöttek az emberek — mondja. — Egy este 150 magyar nótát is- el­játszottunk, s a hálás közön­ség virágaitól alig látszott a színpad. Volt úgy, hogy eskü­vőt is elhalasztottak értünk, csak mi játsszunk a lagzinl Később Völgyi Imre zene­karával járta az országot és külföldet. Pesten a Britanniá­ban, az Aranykacsában és a Víg hajósban játszottak. Az Aranykacsa ebben az időben a színészek kedvenc szórakozó­helye volt. Jávor Pál, Gázon Gyula, Mezei Mária hallgatta muzsikáját. — Mi volt a legérdekesebb epizód az életében? — Lengyelországban, Kat- tovicében muzsikáltunk, ami­kor az egyik vendég úgy zár­óra tájt odajött hozzám és egy zsebkendővel letakarta a cimbalmot. „Na játsszál”! Ki­vert a veríték az izgalomtól. Az ujjammal hirtelen kitapin­tottam az „a” hangot és el­kezdtem játszani. Sikerült! Ritkán volt olyan ünneplésben részem, pedig elmondhatom, hogy mindenütt szerettek. anyaggal. Érthetetlen, hogy az évenként könyvvásárlásra ren­delkezésre álló 20 ezer forintot miért nem használják fel tel­jes egészében a könyvtár fej­lesztésére. A havi 100—200 könyyköl- csönző 60—70 százaléka fiatal, köztük több technikumi és öt egyetemi hallgató, akik részé­re egyetemi tankönyveket is beszerzett a könyvtár. A szakkönyveken kívül mű­szaki katalógusok, a szakmába vágó magyar folyóiratok és 13 külföldi szaklap is megtalál­ható. Tárgymutatós nyilván­tartás van,1 és a műszaki könyvtáros — egyéb beosztá­sa mellett — az Országos For­dító Irodán keresztül gondos­kodik a munkához szükséges külföldi közlemények lefordí­tásáról. A jogi és pénzügyi könyvtá­rat Krekács elvtárs, a szép- irodalmi könyvtárat Szokolai elvtárs kezeli. A szépirodalmi könyvtár hosszú bolyongás után — volt már a Vigadóban is! — megtalálta helyét a gyár területén. Üj helyén szívesen felkeresik a kölcsönzők, és sokkal jobban ki tudja elégí­teni az olvasók igényeit; (Dajka) Ezúton mondunk hálás köszöne­tét rokonainknak, Jő lsmerősednk- nek és jó szomszédainknak és mindazoknak, akik szeretett jt édesanyám, nagyanyánk és test) vérünk: özv. Asztalos Sándorné szül.: Öcsal Mária temetésén meg jelenitek, részvétükkel nagy bána­tunkban osztoztak, sírjára koszo­rút, virágot helyeztek. Asztalos István és esaládja Két idegenbeli mérkőzés után újra hazai pályán ját­szott — vasárnap — NB III-as labdarúgó-csapatunk. Az An- navölgyi Bányász együttesét fogadta. A CVSE: Hamza — Cseh, Gyikó, Császár — Laborcz, Oláh — Csurgai, Máté, Liptai, Pintér, Halmi összeállításban lépett pályára. Edző: Dékány Ferenc. Játékvezető: Kocsis (Bada­csonyi, Ripp). Az első gólt mi szereztük Pintér révén. A mieink ra­gyogó formában játszottak, szinte alig jutott labdához a vendégcsapat A szórványos támadásokra, sorozatos hazai lövések válaszolnak. A 31. percben Csurgai védhetetlenül CVSE—Annavölgyi Bányász 3:0 (2d))

Next

/
Oldalképek
Tartalom