Pest Megyei Hirlap, 1964. szeptember (8. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-06 / 209. szám

1964. SZEPTEMBER 6, VASÁRNAP

MCC)

kKívIod

9

gonNéhány nap óta új, különleges érdekessége van Szentendrének: megnyílt a szerb egyházművészeti gyűjtemény, amely a nemrégen felújított püspöki székesegyház egyik nagy gonddal átalakított és berendezett melléképületében talált méltó hajlékot. A múzeum megalapításának gondolata már évekkel ezelőtt fölmerült és állandóan foglalkoztatta azokat, akik jogos aggodalommal látták, hogy lassanként elkallódnak és megsemmisülnek a görögkeleti szerb egyház művészet- történeti és történeti szempontból egyaránt rendkívül értékes emlékei. A letűnt századokban ugyanis Magyar- ország több vidékén igen népes és virágzó görögkeleti egyházközségek működtek, azokon a helyeken, ahol a hazájukból különböző okok miatt kivándorolt görögkeleti vallású népcsoportok telepedtek le. Új hazájukban hűségesen ápolták magukkal hozott nemzeti és vallási hagyományaikat, templomokat építettek, amelyben leginkább a bizánci stíluselemek érvényesültek. A templomok külső és belső díszítése, berendezése, kegytárgyai ugyancsak a bizánci ízlés szerint készültek, sok helyen a régi hazából átmentett ikonokat és egyéb kegytárgyakat használták szertartásaik során az új templomokban.

A görögkeleti szerb egyházközségek az első világháborút követő évtizedek alatt lassanként elnéptelenedtek, híveik száma összezsugorodott, sok helyen valósággal gazdátlanná váltak a templomok. Ezt a folyamatot a második világháború eseményei és következményei még inkább meggyorsították, és így valóban tartani lehetett attól, hogy lassanként végképpen elkallódnak ezek az értékes emlékek.

A Magyarországon alakult görögkeleti egyházközségek a budai görögkeleti püspökség fennhatósága alatt működtek hosszú századokon árt. A legnagyobbak közé tartozott Pest megyében a szentendrei és a ráckevei, de gazdag és népes egyházközség volt az ország déli részein, például Szegeden és Hódmezővásárhelyen, valamint több dél-dunántúli községben. Amikor felmerült a szerb egyházművészeti gyűjtemény felállításának gondolata, sokáig folyt a vita, hogy hol állítsák fel a múzeumot. Végül is Szentendre mellett döntöttek, miután ez a város őrzi ma is műemlékké nyilvánított ódon házaival, utcácskáival — és sok templomával a leghívebben egykori alapítóinak, a görögkeleti hitvallású szerb és dalmát telepeseknek az emlékét.

A városi tanács végrehajtó bizottsága áldozatkész helyesléssel fogadta a gondolatot és városfejlesztési alapjából anyagi lehetőséget is biztosított ennek megvalósítására. Még a múlt évben megkezdődött az ország egész területén a kallódó emlékek

felkutatása és összegyűjtése. Ezt a nagy szakértelmet igénylő munkát két lelkes szakember, dr. Somogyi Árpád művészettörténész, az Ipar- művészeti Múzeum munkatársa és dr. Huzsvik György, a szentendrei püspöki könyvtár igazgatója irányította. Elsősorban az ő érdemük, hogy egybegyűlt az a szinte felbecsülhetetlen értékű anyag, amelynek számára a városfejlesztési alap pénzéből átalakított és berendezett épület nyújtott állandó hajlékot a püspöki székesegyház árnyékos kertjében.

Az épület termeiben rendezték el igen szemléltető módon a gyűjteményt, amelynek jó néhány darabja valóban kultúrtörténeti unikum. Az első teremben a látogatót ízléses tablók tájékoztatják arról, hogy hol álltak és állnak az ország különböző részeiben a szerb templomok és kolostorok. Itt kaptak helyet a ráckevei szerb templom régiségei, néhány ikon, arany- és ezüstveretű kéziratos misekönyv, aranyszálakkal hímzett miseruha. Ide kerültek a törökök elől menekült szerb kalugyerek által alapított grabáci, Tolna megyei templomának és kolostorának kincsei, a székesfehérvári emlékek, török fer- manok, egy bíborral bevont püspöki trónszék. És itt helyezték el 'Csernovics Arzén szerb pátriárka egyetlen portréját, akinek vezetésével 1690-ben nyolcvanezer szerb menekült a törökök elől Magyarországra. A további termekben kaptak helyet azok a nagy művészi és kultúrtörténeti értéket képviselő tárgyak, ikonok, oltárképek, ruhák, drágakövekkel ékes kötésű régi kéziratos könyvek, arany- és ezüstserlegek, szentségtartók, amelyeket az ország különböző részeiben, főleg Hódmezővásárhelyen, Baján, Szigetcsépen, Esztergomban, a Baranya megyei omladozó templomokban és egyéb helyeken gyűjtöttek össze.

Az egyes tárgyak mellé tömören, világosan megfogalmazott tájékoztatót talál a látogató, aki így vezető nélkül is könnyen végignek segíteni akarásától, doskodásától is függ.

. PORTRÉ

Lassacskán és gyalog megyek. Úgy hordom kedvemet,

Hogy minden ág, minden virág Kicsit érintse meg.

Csak egy szempárra éhezem, Mutassa fényeit,

Csak a virág és harmata Mutassa, hogy virít.

így olvad sorsom százfelé. Kiürül, megtelül,

De béke, csend és nyugalom Gordonkázik belül,

Es egyre messzebb lát szemem, A mindent fogja át.

Mint kétéves szelíd gyerek A szép arcú babát.

Néhány érdekes új módszer is bevezetésre kerül a most induló népművelési évadban. Az egyik és talán a legfontosabb: a kultúra munkásai továbbképzésének új rendszere. Az idei nyáron rendezték még utoljára az évad végi bentlakásos tanfolyamokat. A változás oka: a képesítési rendelet előírja a függetlenített népművelők iskolai végzettségét. Aki nem felel meg az előírt követelményeknek, az a jövőben nem lehet hivatásos népművelő. Az oktatás új formája: a módszertani tapasztalatcsere. Ennek keretében rövidesen egyhetes tapasztalatcsere körútra indulnak népművelőink Bács-, Baranya - és Somogy megyébe, ahol a tsz kulturális alap helyes felhasználását, a felnőttoktatás segítésének módszerét, az idegenforgalom és a népművelés kapcsolatát vizsgálják meg. hogy eredményeit hasznosíthassák saját munkájukban. Decemberben

Eger—Miskolc útvonalon rendeznek hasonló tapasztalat- csere utat, amelyen elsősorban a járási művelődési házak területi munkáját tanulmányozzák.

Újdonságnak számít szintén: rövidesen megalakul a színjátszórendezők, táncoktatók, karnagyok és bábosok klubja. A klubok munkája nem lesz azonos a továbbképző stúdiók tevékenységével, ahol kötött szakvizsgaanyag elméleti és gyakorlati oktatása folyik. A klubokban új anyagok — táncok, koreográfiák, színdarabok, kórusművek megismerése és új módszertani tapasztalatok szerzése lesz a cél. Ezek a klubok lesznek hivatva egy- egy szakkérdés részletes kidolgozására, kikísérletezésére, elméleti megalapozására.

Az új népművelési évad során egyhetes tanfolyamot rendeznek a családi ünnepek rendezői részére. Ugyancsak az új tervek között szerepel a bejáró dolgozók problémáival történő beható foglalkozás csakúgy, mint egy irodalmi kávéház létrehozása.

Szeptember elsején hivatalosan is megkezdődött az új népművelési év. A feladatok nagyok, a tervek biztatóak. De a legjobban sikerűit terv sem old meg önmagában mindent. A végrehajtás a lényeges. S ez a népművelők feladata.

Prukner Pál

Farkas András

4 A húszéves évforduló nem- 4 csak alkalmi rendezvények ^ egész sorát jelenti, hanem az ^ egész népművelő munka tar- ^ talmi változását. A cél: az el- % telt húsz esztendő eredményei- 4 nek összegezése a kulturális 4 élet minden területén. A kul- 4 turális szemlére készülő cso- ^ portok például elsősorban az ^ elmúlt két évtized legsikere- ^ sebb magyar drámáit, verseit, ^ szépprózáját szólaltassák meg ^ a színpadok rivaldafényében. 4 Az énekkarok ennek az idő- 4 szaknak a dalaival, indulói- í val szerepeljenek. A Ki mit ^ tud vetélkedőket úgy állítsák ^ össze, hogy felszabadult ha- ^ zánk történelmének egy-egy jelentős állomására adjanak 4 választ a részvevők. Az ol4 vasómozgalomba bekapcsoló- í dók legfőbb feladatául az új % magyar irodalom megismeré- 2 sét jelöljék célul, és így to- $ vább.

í Az évforduló jegyében új lendületet kap a honismereti í, körök tevékenysége. A feladat: í a szülőfalu vagy város elmúlt húsz esztendejének feldolgo- í zása, megírása, kiállításon tör- f ténö bemutatása. Persze mond5 hatnák egyesek: mi ebben az ; új, hiszen a honismereti kö- 5 rök eddig is szülőfalujuk tör- ; ténetét kutatták gyűjtötték \ egybe a múlt még fellelhető í emlékeit. Ha ez a munka to- j vá.bbra is csak a honismereti ! körök feladata marad, akkor ; valóban kevés benne az új vo- ; nás. Ám ha az eddig is aktí- ; van dolgozóknak mind széle- ! sebb tömegeket sikerül ma- ! guk mellé állítaniok — már : pedig ez most a cél — akkor ja falu történelmének felfcuta- í tása, megismerése többé nem!csak az egyes emberek, de az, \ egész falu közös ügye lesz. ;

A megyei tanács művelő-; ! désügyi osztálya hathatós se- j : gítséget kíván nyújtani az év- < [ forduló méltó megünneplésé-! : hez. A megye filmszínházai-1 : ban felújítják a húsz év leg-; \ nagyobb sikerű magyar film-;

! jeit a Valahol Európában-tól;

! kezdve a Talpalatnyi föld-ön;

: keresztül egészen a Budapesti;

| tavasz-ig. A Népművelési Ta- í ínócsadó 170 oldalas kiadványt j : jelentet meg október folya- S | mán, amely a húsz év legsike-:

! resebb magyar drámáiból, no-:

! velláiból és verseiből ad gaz-;

; dag választékú műsoranyagot <

! az öntevékeny együttesek sze-!

| repléséhez. Űj irodalmi, zenei j : és képzőművészeti alkotások j : szorgalmazására pályázat- J i tervezet kidolgozásán mun- : kálkodnak és nagyszabású; í megyei képzőművészeti kiállí-;

I tás megrendezését is tervbe j ! vették, amelyen a megyében!

: élő művészek eddigi legsikere-! í sebb alkotásait mutatnák be.!

Mindez persze csak ízelítő J abból a sok színű és váltó za- ; tos munkából,-amely már most; megkezdődött, hogy méltó ün-J népi keretet kapjon tartalmá-; ban és formájában egyaránt a \ nevezetes évforduló.------------------------------------|l

A megkezdett munka folytatása

Az elmúlt esztendő egyik j legnagyobb népművelő fel- £ r adata az analfabetizmus fel % térképezése és a megszűnteié séért indított szívós munkt ^ megkezdése volt. A feladat el- ^ ^ ső részét a felmérést lénye-4 4 gében végrehajtották népmű- 4 í velőink, de ami még most is í

Katona Erzsi: Nagymama és unoka

Páratlan értékű ritkaságok

Megnyílt a szentendrei Szerb Egyháztörténet] Múzeum

I Évadkezdés a népművelésben

Mór lekerültek a. nyári szünetet jelző táblák a művelődési házak ajtajáról és esténként újra messzire világítanak az ablakok. Vajsárga fényszemük mögül az élet hangos jelei szűrődnek ki a csöndesülő falsul utcákra: énekszó zeng, csizmák szapora koppanása hallik, költők szava szárnyal, hangszerek verik, harsogják vagy pengetik a megújuló élet gyorsuló ritmusát. A kulturális kérdésekkel foglalkozó újságíró ilyenkor megkönnyebbülten felsóhajt: vége az uborkaszezonnak, a kín-keserves témakeresésnek, mert szeptembertől kezdve a téma, ha nem is az utcán, de valamennyi művelődési házban ott hever, csak el kell menni, össze kell gyűjteni, aztán máris száguldhat a toll a fehér papírlapokon, hibákkal vagy dicsérő szavakkal, új tapasztalatokkal, vagy hagyományok felelevenítésével. Egyszóval vége a holtszezonnak, évadkezdésre kongatnak a népművelés valamennyi hajlékában.

Az idei népművelési évad két nagy komplex-feladat megoldását állítja a kultúra munkásai elé. Az egyik: hazánk fel- szabadulása 20. évfordulójának méltó megünneplése, a másik: az elmúlt évadban megkezdett nagyszabású népművelési feladatok sikeres továbbvitele, a már elért eredmények fokozása egy esztendő tapasztalatainak alapján.

megoldásra vár: az analfabéták bevonása az alapismereti tanfolyamok munkájába. Kétségtelen, hogy ebben is születtek eredmények az elmúlt népművelési évadban, de — sajnos — a kezdeti fellángolás csakhamar lelohadt, így a munka zöme erre az évadra maradt, s a népművelőkön múlik, hogy a tavalyi fellángolást az idén kitartó, alapos fel- világosító és tanító munka kövesse.

A gondos szervező és felvilágosító munka következményeként az elmúlt esztendőben jelentősen emelkedett a felnőtt- oktatásban résztvevő hallgatók száma. A jó indulást azonban itt is kevésbé sikerült befejezés követte, mert az esztendő végére közel másfélezren hagyták abba tanulmányaikat a levelező és esti iskoláit hallgatói közül. Persze hiba lenne a felelősséget kizárólag a népművelőkre hárítani. Ók a szervezésben derekas munkát végeztek és az évközi ellenőrzés már nem is az ő szorosan vett feladatkörükbe tartozott. Annál inkább felelősség terheli azoknak a vállalatoknak és üzemeknek vezetőit, akik részvétlenül gyakran közömbösen szemlélték dolgozóik elmaradását az iskolából, sőt nemegyszer akadályozták Őket abban, hogy eredményesen folytathassák tanulmányaikat. Ez egyúttal meghatározza az idei esztendő feladatát: elsősorban nem meny- nyiségi, hanem minőségi előrelépést kell tenni és ennek sikere jelentős mértékben a gyárak és vállalatok vezetőiSORSOM

Az Időt élem mint aki hallja és tudja a folyók futását feküdtem sikongós bokrokban a fagy fogói elöl menekültem bejártam az embereket hegyekre húztak mocsarakba tornyokat tégláztam magasba s a hullás is fölemelt nagyon hosszú szálakból a jövő ruháját szövöm pocsolya vagyok út meg forrás meddőség és mindig teremtés buktatnak régi kövek fotonok hada hull a hajamra kosaramból (ameddig élek) almát adok zoknis kisfiúknak pirosat Londonban, a tengerbe fűlő Amerikában pirosat körbe az egyenlítőn kérőidként minden faluban halakat viszek a Kongó meg az Amazon még szürke vizébe magunk fényképét mutatom majd Párizsban az embereknek a csizmás olasz földön frisset kopogó cipővel járok

Annyi utam van bejárni alig győzöm lépésem átfut határokon és mindenütt van ismerősöm

Papp Miklós

nézheti a rendkívül változatos és tanulságos gyűjteményt.

Az új szentendrei múzeumot alkotmányunk ünnepén nyitották meg a nagyközönség számára. Híre gyorsan elterjedt és már azóta is sok száz látogatója akadt, pedig egyelőre a szükséges útmutató jelzésék hiányában — elég nehezen találják meg az érdeklődők. Sziráki Ferenc, a városi tanács vb-elnöke, aki maga is egyik leglelkesebb támogatója volt a nevezetes múzeum létrehozásának, éppen most közölte a múzeum vezetőivel, hogy gondoskodik a szükséges jelzőtáblák sürgős elkészítéséről és elhelyezéséről.

Az új múzeum iránt — amely hétfő kivételével mindennap megtekinthető délelőtt 11 és délután 4 óra között — nagy az érdeklődés, amely kiterjed a püspöki palotában levő rendkívül érdekes könyvtárra Is. Ezt a könyvtárat Sztojkovics Arzén püspök alapította a múlt század második felében. Mintegy hatezer kötetes gyűjteményét, amelyben igen sok régi fóliáns, a XV. és a XVI. századból való egyházi vonatkozású könyv- ritkaságon kívül számos szlavisztikai és bizantinológiai nyomtatott és kéziratos munkát őriznek, a püspöki palotának abban a termében helyezték el, amelynek falait a szentendrei püspökök korabeli portréi ékesítik. Az első portré Vaszilije Dimit- rievicsé, aki a XVIII. század elején volt püspök, az utolsó pedig dr. Zubkovics Györgyé, aki 1951-ig töltötte be a püspöki méltóságot Szentendrén.

Hatezer kötettel gyarapította a könyvtárat Zubko-; vies püspök is, akinek értékes gyűjteményében — ép-: pen úgy mint az alapítóé- i ban — az egyházi munká-; kon kívül bölcseleti, irodai- i mi és tudományos művek is i szép számban szerepelnek, \ szerb, magyar, német, angol: és más nyelvű kiadványok. ;

Magyar László \

t

t