Pest Megyei Hirlap, 1964. szeptember (8. évfolyam, 204-229. szám)
1964-09-06 / 209. szám
1964. SZEPTEMBER 6, VASÁRNAP a ' POLITECHNIKAI JÁTÉKPÁLYÁZAT Az OKISZ, a serdülőkorú fiatalok technikai kultúrájának, tudományos érdeklődésének fejlesztését elősegítő, politechnikai játékpályázatot hirdet. A pályázaton bárki, akár több modellel, prototípussal, vagy részletes műszaki leírással részt vehet. Követelmény, hogy a pályamű olyan tulajdonságokkal rendelkezzen, amely kielégíti az ifjúság politechnikai nevelésének követelményeit, s a gyermekek játék közben könnyen ismerkedhessenek meg a műszaki, technológiai és természettudományi alapfogalmakkal. A nyertesek között 70 000 forint dijat osztanak ki. A pályamunkákat jeligés levélben november 30—december 5. között kell beküldeni az ÖKISZ Népköztársaság útja 12. szám alatti bemutatótermének címére. A pályázatról részletes felvilágosítást ad az OKISZ műszaki főosztálya, V., Pesti Barnabás u. 6. szám. (MTI) BUDAPEST—HAVANNA—BUDAPEST Egy évből három Foglalkozása: tanácsadó Pest megyei orvos Kubában J. F. Kennedy: J bevándoroltak országa“ A meggyilkolt Kennedy elnök „A bevándoroltak országa" című írása október elején jelenik meg New Yorkban. A könyv kiadója, Harper And Row közölte, hogy az elnök közvetlenül a merénylet előtti napokban dolgozott művének kiegészítésén. A könyvet ugyanis eredetileg egy faji megkülönböztetések ellen harcoló szervezet számara írta. Elmondja benne az amerikai bevándorlások történetét és erélyesen állást foglal amellett, hogy az USA-pan minden ország fiait engedjék letelepedni. Legutoljára elutazása előtt, 1962-ben beszéltünk dr. Marton Mártából, Pest megye főgyermekgyógyászával. Néhány szót csupán, azt is csak elsietve, útilázban égett. Másnap repülőre ült, indult Kubába. Meghívták szaktanácsadónak egy esztendőre, a meghívást elfogadta, s az egy évből előbb kettő, aztán három lett. Most is csak rövid szabadságra jött haza, máris visszafordul, sok még a dolga túl a tengeren. Hivatala az egészségügyi minisztériumban van, az anya- és csecsemővédelmi osztályon, annak vezetőit tájékoztatja a magyarországi tapasztalatokról. A szocialista egészségügy kialakítását pár éve kezdték Kubában, rohamosan de módszeresen és alaposan fejlesztik. Ehhez dr. Marton Márta a maga szakmájában sok segítséget nyújthat, hiszen évekig dolgozott megyénkben a gyermekegészségügy fejlesztésén és pedig nagyon jó eredménnyel. Most Havannában lakik, a kormány szép, tágas lakást bocsátott rendelkezésére. — Akkorát — meséli —, hogy szinte féltem benne egyedül. Megkértem anyámat, akármilyen áldozat is részéről az ő korában, jönne ki hozzám néhány hónapra. Kijött látogatóba, egy hét múlva beiratkozott spanyol nyelviskolába és kijelentette, ott marad, majd csak velem együtt jön haza. Nincs nála lelkesebb híve Kubának, úgy megszerette. De meg is lehet szeretni, mondhatom. Elragadtatva beszél a szigetország gyönyörű tájairól, a pompás virágokról, az örök napfényről. Az éghajlat ugyan kissé nedves, de nem kibírhatatlan. Huszonöt foknál nem magasabb az évi középhömérAkik a jövőért estek el ötezren véreztek el az országban á legjobbak közül az ellenforradalom kegyetlen bosszúhadjáratában, és öt bányász hullott el a felsógallai csendőrs őrt űzné l, amely 1919. szeptember hatodikén dördült el. Mondhatná valaki: mi ez az öt gyilkosság az ötezerhez képest? A felelet nem lehet más: az ötezer, a Horthy fővezérletével újra hatalomra került földesurak, iparbárók, bankárok, főpapok és tiszti különítmények bosszúhadjáratának áldozata, a történelmi múlt egy rövid időszakáért, a négy és fél hónapos proletár- diktatúráért. Mert „Magyarország e tavaszon a világ homlokán tombolt." Az öt bányász halála a negyedszázados rémuralom kezdetét jelezte. A proletárdiktatúra vívmányait felszámoló Peidl-kor- mány tiszavirág életű közszereplését a román imperialisták megszálló seregeivel együttműködő Friedrich-kor- mányé követte. A munkások bérét felére csökkentették, a napról napra hatalmasabbá váló infláció ennek értékét^ is tovább morzsolta. Az előző őszön még negyvenkétezren dolgoztak a vasiparban, egy évvel később már csak tízezren. így volt a többi szakmában is. Több mint százezer munkanélküli nyomorgott, a segély megszűnt, ötvenezren kerültek börtönbe és internáló táborba, a terror, az erőszakoskodás, a gyilok elöntötte az országot. Vén Dunának hömpölygő hulláma Vidd világgá bánatunk Elnyomóink véres gazságára Világ előtt te légy tanúnk. — énekelték a megkínzottak, a legbátrabbak, akik vállalták a szenvedést, s elég elszántak voltak ahhoz is, hogy tovább folytassák a küzdelmet. A bányákban tizenkétórás munkanap volt. Egymást követték az erőszakos bérletörések. Szólni nem lehetett. Aki tiltakozott, azt lázítónak nyilvánították, rács mögé vagy a Duna fenekére került. Tatabánya nyugtalankodott. A belügyminiszter úr őkegyelmessége felkérte a román parancsnokságot, küldjön egy századot a rebellis bányavidékre. A megfélemlítés nem érte el célját: a keserűség, a düh erősebbnek bizonyult a félelemnél. Sztrájkba lépett Tatabánya, Felsőgalla, Nagy- mányok, Szászvár, Komló. A kaposvári katonai körlet parancsnoksága jelentést küldött Siófokra Horthynak: Nagymányokon minden leállt. Szén hiányában a mázai villanytelep is. Kényszert kell alkalmazni! — rendelkezett a fővezér. Kaposvárról páncélvonat ment Nagymányakra, Sásdról gyalogság, Tolnáról egy század, két géppuskával. A bányászok besorozhatok — mondta Horthy —, s ha nem dolgoznak, falhoz velük. Tolna megye alispánja jelentette: a bányászokat ott munkára kényszerítette a karhatalom. Tatabánya-Felsögallán a bányászokban lobogott még a proletárforradalom gyújtotta láng. Léptük keményen dobbant, tekintetük dacos volt és halált megvető. Az asszonyok éheznek! A gyerekek éheznek! — kiáltották. A csendőrkülönítmény vállhoz emelte fegyverét. A főhadnagy vezényelt: Tűz! öt névtelen áldozat sírhalma nyitotta meg a mártírsírok végtelen sorát. Az öt bányász, aki negyvenöt évvel ezelőtt, e napon esett el, már a jövőért adta életét: az új felszabadulásért, a véglegesért. Méltán illeti emléküket tisztelet. Önfeláldozásuk, mártí- romságuk évfordulója esztendőről esztendőre a bányásznap ünnepe, amely alkalom számvetésre, emlékezésre, s elszánt fogadalomra: a harc továbbfolytatásáért a szabad hazában, új viszonyok között, hogy a munkás hatalom — ahogy vérüket hullató hitvallói egykor megálmodták —■, töretlen, tiszta fényben ragyogjon. Vadász Ferenc séklet. Szép, modern városai vannak az országnak, sajnos, azok kültelkein nem sikerült még mindenütt eltüntetni a régi nyomortelepeket, akármilyen rohamosan is építkeznek. Santa Clara városáról beszél. Nagy és szép város, capital regional, mondjuk magyarul úgy, hogy megyei székhely. Hihetetlen nagy ott a csecsemőhalandóság, az arányszámot a város peremének elhanyagoltsága rontja. Dr. Carlos Martinez Reyes megyei tőorvos tavaly eljött Magyar- országra, itt tanulmányozta az anya- és csecsemővédeimet, és ahogy hazaért, azonnal megszervezett egy hathónapos alapfokú védőnő tanfolyamot. Ebben a megyei főgyermekgyógyászunk segítségére volt. Az első védőnők már vizsgáztak, azóta dolgoznak, de egyben részt vesznek az újabb tanfolyamok növendékeinek tanításában, s maguk is továbbtanulnak még. Ügy látszik Kubában a tanulva tanítás, amit az analfabetizmus ellen folytatott küzdelemben kezdtek meg, általános. — Legalábbis az egészségügyben szintén meghonosították, — állapítja meg dr. Marr ton Márta. — Kell is. Egyelőire nincs elég megfelelően képzett oktatónk. Havannában most kezdődött meg az első gyermekápolónő-képző tanfolyam. Szakoktatója kitűnő magyar gyermekápolónő, Rigó Erzsébet. Nyolcvan növendéke napi hat órát dolgozik a kórházban, aztán még három órát tanul. Az a cél, hogy az egész országban kiépítsék az anya- és csecsemővédelmet. képzett védőnők, gyermekbetegápoló- mők és bölcsődei gondozónők képzésére fokozatosan több tanfolyamot, iskolát létesítenek, egyre több fiatal lány szerzi meg az oklevelet, két- három év múlva kiépül a ígyerm ekegészségü gy hálózata az egész országban. Most még azonban egyelőre a tankönyveik is csak készülnek. A vé- dőnőképző-tanfolyam gyermekgyógyászati tankönyvét Marton doktor szerkeszti. — Még nincs készen, hogy mielőbb befejezzem, azért sietek vissza és meg akarom várni, amíg kinyomtatják. Csak azután jövök haza. Van-e magyar orvos rajta kívül Kubában? — Csak egy éve jött egy tizenöt tagú csoport, szakórMahunka Káz- mért akkor láttam először, amikor — mély átéléssel — Sza- bolcska-verseket szavalt a vállalctti Ki mit tud vetélkedőn. Bár a versbe bélésűit, naturalista előadásmódja méltán keltett feltűnést. A vetélkedőt követő hetekben többször kerestem Mahunkát. Senki sem látta. Illetve: az expedícióban egyszer fél órát időzött, de kiderült, hogy tévedésből. Azt hitte, az a pénztár. Egy napon a véletlen kezemre játszott: házi asztalitenisz bajnokság indult, s Mahunka a főmérnök ellen játszott. Utánozhatatlan könnyedséggel, tollszárfogással. A főmérnök szuszogva, nehézkesen mozgott, de a mérkőzést három nullra megnyerte. Ismét szürke hétköznavok következtek: munka, termelési értekezlet, társadalmi bírósági tárgyalás, évvégi hajrá, ankét a selejt- röl. Mahunkát csupán szilveszterkor láttam: pertut ivott az igazgatóval. Eltelt egy hónap, kettő, Mahunka sehol. Kezdett izgatni a dolog: talán csak álmodtam az egész Mahunlcát? Lehetetlen! Az állományban szerepelt, a fizetését pontosan felvette, s hamvazó szerdán kidobta a beteglátogatót. Az élüzem ünnepségen zsúfolásig megtelt a kultúrterem. Az igazgató ünnepi beszédben méltatta a nap jelentőséáét, s a vállalat % tizennyolc észtén- 4 dei működésének 4 fontosabb esemé-% nyeit. A jutalmak? osztásakor máso-f diknak Mahunkátf szólították. A te- 4 remben izgatott % zsongás támadt: 4 mindenki látni? akarta. A fiata- 4 labbak lelkesen4 éljeneztek. Aztán'f csend lett. S ebbe 4 a csendbe egy-4 szercsak beleha- ?/ sított a nagyot- ? halló Kocsár sza-? ki dörmögése: 4 ! — Ki ez a műk- 4 só? Tizennyolc5 éve itt vagyok, de? még sose láttam. 4 Mit csinál? 4 y Szomszédja, a 4 személyzetis tagolt 4 szájmozgással sut-? fogta a választ. 4 — Mi? — hüle-4 dezett az öreg: —4 szitakötöőő?! 4 — Afenét! Bal-4 összekötő! A vál-4 lalat csapatában. 4 (ny. é.)í. Becs nappal... ... és éjszaka A konflis és a Mercedes Linz, kondiciópótlás 4- 4 A salzburgi vár (Foto: Kotroczó)- 7 vosoik. ápolónők, szülésznők. ? Hogy régebben, előttem lett'? volna már odakint magyar^ orvos, arról nem hallottam. 4 Mégsem én vagyok az első, 4 aki magyar egyetem diploma- 4 javai dolgozik Kubában. Dr. 4 Fernando Barrelt már ott ta- ? láltam, Pestien végzett. Dr. Barmi spanyol kommu-j; nista emigránsok gyermeke.^ Tíz éve avatták Budapesten, 4 Egy ideig Újpesten volt kör-4 zeti orvos, most az egyik ha- í vanraai kórházban ideiggyó- ? gyász. 4 — A legrégibb magyar 4 egészségügyi dolgozó Kuba- 4 ban. Camagüey-bén egy öreg 5 magyar bácsi már évtizedek ? óta portása az egyik kórház- 4 nak. 4 V Vidéken, különösen a he- 4 gyek között jóformán meg- ? közelífchetetlen, útíalan fal- 4 vakban sohasem volt orvos. 4 Most már van. Az egyetemet^ végzett fiatal orvos egy évi 4 kórházi gyakorlat után köteles 4 két esztendőre ilyen eldugott^ helyre menni. Utána mehet, 4 ahová akar. Sokan azonban í a kötelező két év után is ott-4 maradnak. Nem csoda. — Jártam sok ilyen község- 4 ben. Még ha történetesen csu-? pa kunyhóból áll és nincs 4 benne több új ház, kettő biz-*5 tosan van. Az iskola, tanítóla- £ kossal és mellette az orvosi f lakás. De milyen lakás?! Ki-i; vül-belül a legkorszerűbb ház, | a legmodernebb bútorokkal és | a legkülönbözőbb háztartási | berendezésekkel ? 4 várja a fiatal orvost. Ezt a sok mindent, ezt a nagy \ kényelmet az állam nyújtja a 4 falusi orvosnak. ? 4 Forradalmi gyorsasággal fej- J lődik Kubában minden, de a ^ leggyorsabban az iskola. az 4 egészségügy és az építkezés. 4 y — Az emberek? 4 4 — Asszonyok, férfiak mind ? nagyon kedvesek, előzéke- í nyék, különösen a külföldiek-^ hez. Szeretetne méltó nép. Mi, 4 magyarok vendéglsizeretők va-| gyünk, tagadhatatlan, de a ku- 4 baiak még rajtunk is túltesz-? nék ebben. Kitűnően érzem | magam közöttük. Nem, de- ’? hogy szándékszom letelepedni 4 Kubában, egy év múlva haza- 4 jövök, csak már tudom előre, 4 itthon honvágyam lesz Kuba 4 után. Nemcsak nekem, bizto-í san a mamának is. Dr. Marton azóta már Ha- \ vannába ért. Még egy évig a ? kubai, aztán megint a Pest? megyei gyerekek egészségéért^ dolgozik. 4 Szokoly Endre 4------------------- I K épeslapok Ausztriából Maliunka, a szitakötő
