Pest Megyei Hirlap, 1964. szeptember (8. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-04 / 207. szám

A CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CEGLÉD) VÁROS RÉSZÉRE VIII. ÉVFOLYAM, 207. SZÁM 1964. SZEPTEMBER 4, PÉNTEK Amit a személyi igazolványok cseréjéről tudni kell Munkatársunk felkereste Do­ma Dániel rendőr őrnagyot, a járási rendőrkapitányság igaz­gatásrendészeti alosztályának vezetőjét s arról érdeklő­dött, milyen módon törté­nik a személyi igazolvá­nyok cseréje. — Járásunk területén — hangzott a tájékoztató — az idén több mint 30 ezer iga­zolványt keli kicserélni. A községek nagy részében már elvégez­ték ezt a fontos munkát, másodikén kezdődött meg a városi lakosok igazolványá­nak cseréje. A nagyobb üzemeknél az igazgatók már tájékoztatták a dolgozókat a csere lebonyolításáról. Jelenleg az első öt ke­rület lakosai részére vé­gezzük a személyiigazol- vány-cserét. Amikor ezt befejezzük, az újságban és a hangosbemon­dóban értesítjük a többi kerületek lakóit. — Mi szükséges az igazol­vány kicseréléséhez? — 2 fénykép, 10 forintos okmánybélyeg, házassági anyakönyvi kivonat, a 16 év­nél fiatalabb gyermekek szü­letési anyakönyvi kivonata, valamint az erre a célra készített zöld színű bejelen­tőlap, amelynek a hátlapjá­ra a munkaadói igazolást is rá kell vezetni. Szombat kivételével min­dennap fél kilenctől dél­után háromig állunk a la­kosság rendelkezésére. Akinek ez évben lejár a személyi igazolványa és kül­földre akar utazni, azt so­ron kívül elkészítjük. Szeret­nénk elkerülni a torlódást, ezért kérjük a lakosságot, hogy vegye figyelembe a lapban megjelenő tájékozta­tókat. CEGLÉDI SPECIALITÁSOK A gyümölcstermelés I. CEGLÉDEN a gyümölcster­melés a szőlő mellett másod­lagos szerepet tölt be. A gyü­mölcsfák többsége még ma is a szőlőkben van. Mégis jelen­tős hírnévre tett szert a ceg­lédi gyümölcs. Az epret nem számítva kör­nyékünkön az alma volt a leg­elterjedtebb. Az eperrel kap­csolatban meg kell említeni, hogy régen a szőlőkkel kap­csolatban nem azt kérdezték: „Milyen és mennyi szőlője van?”, hanem hogy „mennyi A garázda fivérek Dabis Illés ceglédi lakost már két ízben lopás miatt el­ítélte a bíróság. A szabadság- vesztés megkezdése előtti na­pon felkereste Dabis Józsefet és Dabis Istvánt, Tápiószelén lakó testvéreit, hogy az utol­só napot velük töltse. Becsíp­ve indultak Tápiószeléről Da­bis József lovas kocsijával, hogy Dabis Illést ceglédi laká­sára kísérjék. Délután négy órakor a Jász­berényi úton meglátták az egyedül tartózkodó és autó­buszra váró özv. Sípos István- nét. Dabis József leállította a lovaskocsit, mindhárman le­Birálatunk nyomán: Rendbchozták a sertéstelepet A közelmúltban megbírál­tuk az aibonyi ' Űj Világ .Ter­melőszövetkezet sertéstenyész­tését. Megírtuk, hogy ez a fon­tos üzemág igen elhanyagolt, a termelőszövetkezet vezető­sége nem fordít elég gondot rá. Most örömmel közöljük, hogy a bírálat nyomán ko­moly változás történt. A ser­téstelep környékét rendbehoz­ták, jelenleg példás tisztaság és fend uralkodik a telepen. Az éves tervüket már majd­nem teljesítették és a jövő év első félévének hízó alapanya­gát is biztosították. Árpás Jó­zsef állattenyésztő megérdem­li a dicséretet a példás rend megteremtéséért. Mai kérdésünk Vajon meddig tárolják a szabad ég alatt a jászkaraje- női Űj Barázda Termelőszö­vetkezetben az 5 vagon péti­sót? Még szaktudás sem kell annak megállapítására, hogy ez a tárolás milyen kárt okoz a nehezen beszerezhető mű­trágyában. A„MESTERLÖVÉSZ“ szálltak és körülfogták özv. Sípos Istvánnét. Karjánál fog­va rángatták, majd amikor az asszony ez ellen tiltakozott, Dabis József arculütötte. Ek­kor érkezett a helyszínre gép­kocsijával Proliászka Vilmos és azonnal a megtámadt asz- szony védelmére kelt. Dabis József és Dabis Illés Pro- hászka Vilmosra támadtak. Dabis József ököllel, Dabis Il­lés ostorral ütötte Prohászka Vilmost. A további garázda­ságnak a Vörös Csillag Tsz dolgozói vetettek véget. Dabis Józsefet a bíróság hat hónapi, Dabis Illést nyolc hónapi szabadságvesztésre ítélte. A büntetlen előéletű Da­bis Istvánt 10 százalékos mun­kabércsökkenés mellett 4 hó­napi javító-nevelő munkára ítélték. benne az eperfa?” Az eperfa ilyen nagy kedveltségét egy­részt a pálinkafőzés magya­rázta. Kerényi Jenő bácsi em­lékszik még arra, hogy régen aszaltepret és lekvárt készítet­tek a termésből. „Vászon- bugykos”-nak nevezett kőedé­nyekben érlelték a pálinkát, amit ,dogöblítésre” is hasz­náltak. Az eperfákat azonban a legutóbbi gyümölcsfa szám­lálásánál már figyelembe se vették. Más, „értékesebb” fák törtek helyükbe. Nyújtó Ferenc szerint Ceg­léden régi idők óta az alma­termelés a legjelentősebb. Ez is igényli a legnagyobb szak­értelmet. Főként a nyári al­mák vezettek. A vajalma, az asztracháni piros, a barackpi­ros, a nyári és a budai fon­tos. A körték közül az árpával, búzával érő, az arabitra (né­piesen „arabicska”), a júliusi selymes, a Clapp kedveltje, a Vilmos és a Kálmán. Híres volt még a ceglédi spanyol­meggy, a kajszi és a szamóca is. Az öregszőlők kajszibarac­kosait azonban a 40-es vizes esztendők erősen megritkítot­ták. Szamócatermeléséről a II. világháború előtt Csemő és a „nyomások” voltak híresek. — Zoltán — (Folytatjuk) Bemutatjuk Mészáros Lajost, a ceglédi Dózsa Népe Tsz kitüntetett gépszerelőjét. Mindössze három éve dolgozik a tsz-ben, de ez idő alatt nagyon megszerették becsületes, szorgalmas munkájáért. Jelenleg három fiatal tanuló dolgozik a keze alatt, s velük is nagy szeretettel, odaadással foglalkozik. Nemrégiben kapta meg kitüntetését, s azóta is rászolgál a megbecsülésre. Évnyitó az iskolában Kedden megkezdődött az 1964—65-ös tanév. Minden isko- Iában ünnepélyes tanévnyitót tartottak, ahol a szülőkkel, tanulókkal ismertették az év feladatait. Felvételeink a ceglé­di Táncsics Mihály általános iskola tanévnyitóján készültek. Mohos Imre, ismerteti az iskola igazgatója megnyitó beszédében a tanulókkal a rájuk váró feladatokat Az első osztályosok szüleikkel együtt hallgatják a meg­nyitót — A KGV Művelődési Há­zában szombaton (szeptember 5-én) este 20 órától hajnala 4 óráig hagyományos tanévnyi­tó ifjúsági bál lesz. Belépődíj hat forint, katonajegy négy forint, a mamák nem fizetnek. — A törteli Rákóczi Tsz megkezdte a rozs vetését. Az új szőlősorok közé szélvédő­nek és a 145 holdas gyümöl­csösben zöldtrágyának vetett rozs kitűnően bevált. — A városi tanács pénzügyi osztálya közli, hogy az 1964. évi II. félévi adó kifizetése július 1-én vált esedékessé, de szeptember 15-ig még adópót- lékmentesen befizethető, a városi tanács 28. számú szo­bájában. Fizetéskor hozni kell az 1964. évi adóívet. — Járásunk KISZ alapszer- yezetéfoől hét fiatal utazik ötnapos csehszlovákiai kirán­dulásra az Expressz Utazási Iroda keretében. — A ceglédi Vasutas Sport­egyesület úszószakosztálya va­sárnap délelőtt 10 órakor já­rási úszóversenyt rendez, Abony és Nagykőrös részvéte­lével. A verseny utón izgal­mas visszavágó mérkőzésre kerül sor 11 órakor Cegléd és Debrecen vízilabdázói között. — A ceglédi Petőfi Terme­lőszövetkezet 25 holdon ter­mel maglucernát, amelynek csépi ését 20 holdról már be is fejezték. — A Közép-Tiszavidéki Víz­ügyi Igazgatóság szolnoki sza­kaszmérnöksége rövidlesen megkezdi a Csíkos széli bel­vízrendszer kivitelezési mun­kálatait. — Járásunk és városunk termelőszövetkezeteiben két elszámoltató bizottság dolgo­zik, hogy felmérje a kenyér­gabona-felvásárlás helyzetét. — A nyár folyamán idény­napközit létesítettek az Örké­nyi úti iskolában. Naponta 24 —25 gyerek látogatta rendsze­resen a napközit, míg szüleik a termelőszövetkezetben dol­goztak. — Harmonikatanfolyam in­dul a Kossuth Művelődési Házban. Az érdekeltek felvé­telük, illetve beosztásuk vé­gett szeptember 7-én a műve­lődési házban jelentkezzenek. SZABALYSERTOK Tóth József Nyársapát, ösz- szelcötő dűlő 4. szám alatti lakos ittas állapotban botrá­nyos magatartást tanúsított. A szabálysértési hatóság 400 j forint bírság fizetésére köte- ' lezte. * Király József Albertirsa, I Homokrész 164 alatti lakos jo- : gosítvány nélkül közlekedett I motorkerékpárral. 1000 forint- ! ra büntették. * Mezei Ferenc Cegléd, Össze- | kötő út 17. szóm alatti lakos i jogosítvány nélkül közleke- | dett motorkerékpárral. 1500 i forintjába került. * 1 í Ezúton mondunk hálás köszone- I tét rokonainknak, jő ismeröseink- ;nek, jó szomszédainknak, munka­1 társaknak és mindazoknak, akik ! felejthetetlen emlékű férjem, j édesapánk és testvérünk, Iler- ; ezegh József temetésén megjtíen- ! tek, részvétükkel nagy bánafunk- ! ban osztoztak, sírjára koszorút, vi- ! ragot helyeztek. Özv. Herczegh Józsefné és leányai, Judit és Margit {-- - ________________. ; Ezúton mondunk hálós köszöne- ! tét rokonainknak, jó ismer őseink- ! nek és jó szomszédainknak, akik ! felejthetetlen emlékű testvérünk, [ özv. Pintér Andrásné, szül.: Dudás ; Borbála temetésén megjelentek, ! részvétükkel bánatunkban osztoz- ! tak, sírjára koszorút, virágot he- j lyeztek, í A gyászoló család (Opauszky felv.) } — Azt hiszem, a helyemben f te is mérgelődnél fiam. Aszal í a szándékkal indul el az em- f bér ótthonről. hogy elmegy ff egy kicsit szórakozni, kikap- ff csolódni, s végül is terve ku- }darcba fullad. Hát nem ok ez } a mérgelődésre? Ha te is mér­gelődni akarsz, hallgasd csak ívégig. g — Elhatároztam, hogy ma- fgam is megnézem azt az új ff létesítményt, amiről annyit ff hallottam és olvastam. Jót is, } meg rosszat is. ff — Az fmsz-étteremröl lesz iszol ff — Látom, ráhibázol, ff — Ne csodálkozzon ezen ff Benő bácsi, hiszen egy csomó } panaszos levél fekszik az asz- }talomon ezzel kapcsolatban, y —r Nem baj, azokat úgy se ff győzitek mind közölni. hall­gass meg engem! Egyik este leülök az étterem asztalához, s alaposan szemrevételezem a helyiséget. Szép. Sőt annyira szép, hogy csak örülhet neki az ember. De véleményem szerint ez csak a „csomagoló­papír”, s ez a külsőség nem határozhatja meg a belső tar­talmat. Maradjunk mégis előbb a „csomagolópapírnál”. Eső után köpönyeg, de mégis elmondom, hogy az étterem főfalán azok helyett a hátul­ról megvilágított színes fo­tók helyett ésszerűbb lett vol­na olyanokat odarakni, ame­lyek méltóképpen szemlétetni tudnák városunk szépségét — nevezetességeit. No, de tér­jünk rá a belső tartalomra. Tudod, az étterem egésze sej­teti gz oda belépővel, hogy ott f kulturáltan étkezhet és szóra- } kozhat is. Azon a bizonyos es-} tén azonban erre nem volt le-} hetőség. Nem, mert ezt meg- f gátolta egy 17—18 évesekbőlí álló asztaltársaság. Asztalukoní a már elfogyasztott italok} üres üvegei, hátuk mögött a} zenekar vezetője, aki olyan ff odaadással húzta a megren-} delt nótákat, mintha nem is f az étterem vezetősége hanem í az alkalmi vendégek szerződ-} tették volna. — Részeg és eléggé duhaj í volt a társaság és ennek elle-í wére továbbra is kiszolgálták\ őket szeszes itallal. S amíg ez} a duhajkodás, ordítás egyre \ értetlenebbé vált, a kultúrál-} ta bb szórakozásra vágyók} előbb körbe járták a helyisé-'} get, hogy az ilyen jelensége- i két tiltó figyelmeztetéseket, \ vagy a panaszkönyv hollétére\ vonatkozó feliratokat meg-; keressék. Mivel ezt nem ta-; látták sehol, elhagyták a he- ! lyiséget, s átmentek egy má-! sik étterembe, mert azért van'i Cegléden olyan étterem is,'í ahol ilyesmi nem fordulhat} elő. í — és í

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom