Pest Megyei Hirlap, 1964. szeptember (8. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-03 / 206. szám

Timié mente A NAGYKATA1 JARAS RESZERE I. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 1964. SZEPTEMBER 3. CSÜTÖRTÖK írott ózó erejéue ( A JÁRÁSI pártbizottság és a járási tanács nevében me­leg szeretettel köszöntjük a nagykátai járás történetében egyedülálló eseményt, az első járási újság megjelené­se alkalmából a „Tápió men­te" olvasóit és járásunk va­lamennyi lakóját. Ennek a tájnak eddig nem volt saját lapja, mely e vi­dék sajátos helyzetéből adó­dó gondokat és célokat az írott szó erejével is segített volna megosztani, illetve megvalósításukat elősegíteni. A felszabadulást megelő­ző időben volt ugyan egy-két kezdeményezés helyi lap szerkesztésére, ez azonban egy vékony értelmiségi ré­teg, egy szűk kör igényeit vagy inkább szórakoztatását kívánta szolgálni a társasági hírek, élclapok színvonalán. Arra kísérlet sem történt, hogy ezek a tiszavirág életű lapocskák társadalmi kérdé­seket feszegessenek, vagy hogy a járás lakosságának túlnyomó többségét kitevő, a 85 000 holdnyi nagybirtok árnyékában sínylődő dolgozó paraszti tömegek legégetőbb problémáit érintsék. A NAGYKÁTAI JÁRÁS maga 69 000 lakosával és 118 000 hold területével lé- lekszám és terület vonatko­zásában is Pest megye egyik legnagyobb járása. Sajátos- vonása, hogy jelentősebb ipari létesítmény híján a megye egyik legtipikusabb mezőgazdasági jellegű járá­sa ma is. Ez a megállapítás még fokozottabban érvényes a felszabadulás előtti idők­re, amikor a keresőképes la­kosság 90—95 százaléka me­zőgazdaságban dolgozott. Ezért jelentett a járás éle­tében alapvető fordulatot a felszabadulást követő föld­osztás, melynek során közel 10 000 család részesült föld­juttatásban. Ez nemcsak az átkos nagybirtokrendszer végleges felszámolását jelen­tette, hanem megnyitotta a művelődés, a társadalmi kér­désekkel való foglalkozás le­hetőségeit is a parasztság tömegei számára. A MÁSIK gyökeres válto­zást az 1959—60. évek­ben lefolyt termelőszö­vetkezeti átszervezés jelen­tette, amikor a járás dol­gozó parasztsága szinte kivé­tel nélkül a szövetkezeti gaz­dálkodás útjára lépett. Ezzel megteremtettük a korszerű, szocialista mezőgazdasági nagyüzem kiépítésének alapfeltételeit és egyben újabb távlatok nyíltak a me­zőgazdasági lakosság kultu- rálódása, életkörülményei­nek további javítása előtt is. A felszabadulás óta eltelt közel két évtized alatt az or­szágunkban végbemenő ipari fejlődés következtében je­lentősen megváltozott a la­kosság összetétele. Ma a já­rás lakóinak mintegy 47 szá­zaléka foglalkozik mezőgaz­dasággal, a többi a népgaz­daság egyéb területein dol­gozik. Jelentős részük a já­ráson kívül, elsősorban Bu­dapesten talált munkaalkal­mat, ezek az úgynevezett „bejáró dolgozók”. Járásunk fejlődésében gazdasági adottságainál, ta­lajviszonyainál fogva azon­ban döntő mértékben to­vábbra is a mezőgazdasági termelés területén eléri eredmény lesz a meghatá­rozó tényező. A fő figyelmet erre kell irányítani, és a leg­jobb társadalmi erőket en­nek szolgálatába kell állíta­ni. Ebben a tekintetben még feladataink megvalósításá­nak kezdetén tartunk. A já­rás 18 termelőszövetkezeté­ben dolgozó szövetkezeti pa­rasztság munkájának ered­ményeként egyre inkább erődödnek, fejlődnek terme­lőszövetkezeteink, leküzdve a kezdéssel járó nehézsége­ket. Erősödnek a szocialista tudat, a közösségi érzés ele­mei az emberek gondolkodá­sában, alakul a falu új arcu­lata, bontakoznak az igazi szocialista nagyüzemek kör­vonalai. Az e téren több éve példát mutató szentlőrincká- tai szövetkezeti parasztok mellé már felsorakoznak a tápiógyörgyeiek, a farmo- siak, a tóalmásiak, a szent- mártonkátaiak, és nem sok idő múlva a többiek is. VANNAK MÉG gondjaink, a kedvezőtlen gazdasági adott­ságok, vagy a nem megfelelő irányítás miatt gyengén gaz­dálkodó termelőszövetkeze­teink. Vannak közlekedési és lakásproblémáink. A fejlő­dés iránya azonban előre mutató. Ezt bizonyítja az is például, hogy termelőszö­vetkezeteink közös vagyona 1963-ban 1962-höz viszonyít­va 30 millió forinttal, a ta­gok részesedése 13 millió fo­rinttal növekedett Ugyan­ezen idő alatt a termelőszö­vetkezetek által előállított termékek értéke 159 millió forintról 181 millió forintra emelkedett. Gondjaink és bajaink a fejlődés és az alkotó munka gondjai és bajai. Ezeket a gondokat és bajokat szeret­nénk megosztani, az ezekből fakadó feladatokat szeret­nénk megvalósítani a közös­ség erejével, támogatásával. EHHEZ VÁRUNK segítséget a most meginduló laptól, ol­vasótáborától és közvetíté­sükkel járásunk dolgozó társadalmától. Dr. Lakatos József, a járási tanács elnöke OLVASÓINK FIGYELMÉBE! Olvasóink, levelezőink ész­revételeit, leveleit, tudósítá­sokat, cikkeket a következő címre kérjük küldeni: Tápió- mente szerkesztősége, Nagy- káta. Postafiók: 2. Születésnapra Köszöntlek Téged Írásos beszéd. Ragadd az igazság Tollát a kezedbe, Világítsd az utat Jólétünk Jelé. Adj hitet neki, Ki sötéten lát. Deríts új hajnalt Borús homlokára! Bízón tekintsen Ember holnapjába. Köszöntlek Téged Hitet adó máglya, Tápió völgyének Ifjú sarjadása. Juhász Imre Szeptember 17-én: Véradónap Tápiószelén és Farmoson Az Országos Vérellátó Szol­gálat és a Vöröskereszt helyi szervezete szeptember 17-én Tápiószele és Farmos község­ben véradó napot szervez. Az előző évi eredmények HÍREK — Évről évre emelkedik já­rásunkban a társadalmi ta­nulmányi ösztöndíjjal tovább­tanuló főiskolai és egyetemi hallgatók száma. A több éve fennálló szakemberhiány meg­szüntetésére a leghatásosabb eszköznek bizonyulnak a tár­sadalmi ösztöndíjas szerző­dések. Követendő példaként kell említeni a Tápiógyör- gyei Községi Tanács veze­tőinek helyes, áldozatkész, a megoldást eredményes esz­közökkel segítő magatartását és intézkedését. — Újszilvásról minden év­ben küldenek egy-egy tsz- tagot a Zsámbéki Termelő­szövetkezeti Vezetőképző Is­kolára. Kőszegi Sándor, Bar­tók István és Varró Pál után ebben az évben Far­kas Ferenc ment szeptember 1-én Zsámbékra. — A nagykátai járási úttö­rőelnökség augusztus 26-án és 27-én kétnapos értekez­letet tartott az úttörő-csapat­vezetők részére. Az új tanév fő feladatait beszélték meg. — Tápiószőlősön augusztus 20-án az önkéntes tűzoltótes- ] tületben Molnár László és: Öcsai András őrmestereket i törzsőrmesterré, Zsoldos Gyű- ; la és Rózsa Áron szakasz- ] vezetőket őrmesterré léptet- j ték elő jó munkájuk jutái- ] mául. Egy ember helyett kettőt! A Tápiógyörgyei Földmű- j vesszövetkezet vezetőségének' sürgősen intézkednie kell és segítséget nyújtani ahhoz, hogy a község egyetlen tej- és kenyérboltjának vezetője mellé legalább egy 2 órát foglalkoztatott segítséget adjon. Iszonyú az a munka, ami reggelenként jelentke­zik. A nagy forgalom a bolt vezetőjétől az emberi telje­sítőképesség maximumát követeli. Sok munkába induló em­ber értékes perceit mentené meg a szövetkezet vezetősé­ge gyors intézkedésével és megelőzné a bolt vezetőjé­nek idő előtti kimerülését. Munkájáról pedig csak a legnagyobb elismeréssel szól­hatunk! j — Az MSZMP járási vég­rehajtó bizottsága 1964. au­gusztus 28-i ülésén a já­rás állatállomány-fejlesztésé­nek tervét és a járás vízsza­bályozási munkálatainak hely­zetét tárgyalta. — A szolnoki Szigligeti Színház első előadását tartja Nagykátán 1964. szeptember 6-án, este fél 8 órai kezdet­tel. Színre kerül: Szinetár— Szenes—Behár: Fogad 3-tól 5-ig című zenés víg játéka. — Az Ujszilvási Állami Gazdaság ebben az évben 1 200 000 forint tiszta jöve­delemre számít — komló­ból. Az összes tiszta jöve­delmük jóval meghaladja majd a kétmillió forintot. — Tápiószőlős község év­tizedes álma valósul meg szeptember 1-én. Megnyitja kapuját a községi óvoda. — 18—20 vagon cukorré­pát szállít szeptember 5-ig a Selypi Cukorgyárnak az új­szilvás! Kossuth Tsz. Nyolc forint felárat kap minden mázsáért. azt mutatták, hogy Tápiószele és Farmos község lakossága megértette a véradás jelentő­ségét és szép számmal adtak vért a gyógyulásra váró bete­gek részére. A tavasz folya­mán fellépő tápiószelei hepati­tis járvány és a járvány meg­szüntetése érdekében tett in­tézkedések fényesen bizonyí­tották, hogy a szervezett véradás döntő jelentőségű egy-egy komo­lyabb mértékben fellépő járványos megbetegedés esetén is. Az említett községben több mint 600 ember részesült gam- ma-globitlin védőoltásban, amely tudvalevőleg vérből készült gyógyszer. A szérum segítségével sikerült a jár­ványt rövid idő alatt megszün­tetni. Ez egyben bizonyíték arra, hogy a közvetlen vérátömlesz­tésen kívül nagy jelen­tősége van annak, ha a gyógyászat megfelelő mennyiségű vérrel rendel­kezik. Felhívással fordulunk Farmos és Tápiószele község lakossá­gához, hogy aki csak teheti, jelentkezzen térítésmentes véradásra. Gondoljunk arra, hogy „százszor jobb egészségesen vért adni, mint egyszer be­tegen kapni”. Sauer László, a Vöröskereszt járási titkára A TAPIO MENTEN „Tápió: kis folyó a Duna—Tisza közén, a Zagyva jobboldali mellékfolyója; 75 km. A gödöllői dombvidéken, Isaszegtöl ke­letre ered. Torkolata Üjszász közelében van.” Száraz, objektív közlés azok számára, akik kíváncsiságból a Tápió partján fekvő községek adatai után keresgélnek az Üj Magyar Lexikon lapjain. Azok számára, akik szűkebb hazájuknak, otthonuknak, munkahelyüknek mondhatják e keskeny, nagy kanyarokkal íolydogáló patak völgyét, többet jelent e néhány soros lexi­kális tudósítás. Radnóti verssorai jutnak eszembe, amikor a szülőföld, az otthoni táj ismeretlenségéből adódó horizontális szemléletet leszűkítve, a szülőföld, a hazai táj térképen nem is jelölhető kis darabjaival való azonulását fejezi ki versében. „...ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj. s nem tudja, hol hikott itt Vörösmarty Mihály; annak mit rejt e térkép? gyárat s vad laktanyát, de nekem szöcskét, ökröt, tornyot, szelíd tanyát;” Nekünk, akiknek valóban szűkebb hazája az egyhangúan | sík, de hagyományaiban, szokásaiban nagyon is gazdag terü­let, többet jelent egy tájegységnél, itt a Duna—Tisza közén. Jelenti azt a sok-sok nemes törekvést, küzdelmet, melyet a Tápió mente népe vívott évszázadokon keresztül a fennma­radásért. Azt a sok vitalitást, élniakarást, életkedvet, mely a legsötétebb korszakban is elégnek bizonyult. Büszkeség, hogy a Tápió mente földjén dús táptalajra ta­lált minden olyan emberi szándék, értékes gondolat, mely tendenciájában mindig a leghaladóbb nemzeti törekvésekkel találkozott. S most, amikor egy új életforma gyökereinek elég élet­nedvet tud biztosítani a Tápió völgye és ez az életforma vég­érvényesen gyökeret vert a nehéz, kötött talajban, most még fontosabb, mint valaha, hogy járásunk közel hetvenezer főt számláló lakosságát segítsük szorgos, mindennapi tevékenysé­gében, munkájában. Segítsük összegyűjteni azokat az érté­keket, a Tápió mentére vonatkozó hagyományokat, melyek az új életforma terebélyesedésével kihalnak és általában is­mertessük meg értékeinket járásunk lakosságával. A mindennapi munkát, a szürke hétköznapok egymás­utánját, s e szürkeségből éppen eredményeivel fel-felderengő, a további munkálkodáshoz útjelzőket adó emberi elhatározá­sokat, munkálkodásokat rögzítsük a jó ügy oldaláról megkö­zelítve. Üj és nagyszerű, távlataiban még teljes mértékben nem is rögzíthető társadalmi rendszerünk építése közben sokszor hibázunk még s egyoldalúság lenne csak a napsugaras oldalt reprodukálni. A szerkesztőség feladatának tartja a munka közben elkövetett hibákat is leírni, a tiszta szigorúság lég­áramában egyre jobban tisztuló közéletünk további kibonta­kozásához hozzájárulni. Járásunk népe azzal tudja e hetenként kétszer megje­lenő járási lapot segíteni, életrevalóságát bizonyítani, ha ma­gáénak tudja rendszeres olvasásával. Bírálják és az események után való kullogás elkerülése végett tudósítsák a lap szerkesztőségét olyan hírekről, történe­tekről, eseményekről, melyek érdeklődésre tarthatnak számot itt, a Tápió mentén. A szerkesztő bizottság nevében Bihari József szerkesztő Az új tanév kezdetén Tízezernél főbb állal;«nos iskolás, 600 középiskolás kezdte r . a ,anu»ást szeptember l>én Köszöntőm járásunk óvónőit, tanítóit, tanárait az 1964/65-ös tanév küszöbén. 730 óvodás, 10 200 általános iskolás, 600 középiskolás tanuló, 471 peda­gógus kezdte meg munkáját járásunkban 1964. szeptember 1-én. Félszáz oktatási intéz­mény nyitotta meg kapuit a tanulóifjúság előtt. Az iskolareform célkitűzé­seinek megvalósítása nehéz, problémákkal teli munka elé állítja nevelőinket. Számol­nunk kell ebben a tanévben azzal, hogy a nevelőkeret 10 százalékos hiányával indu­lunk. Tanterem hiányában sok lesz még az 50—60-as lét­számú osztály. Iskoláinknak csaknem a fele tanyai, részben osztott vagy osztatlan. Politechnikai okta­tásunkhoz a feltételek hiá­nyosak. Nehézségeinket növeli az a részben örömteljes tény, hogy pedagógusaink közül igen sokan továbbtanulnak. Nevelőink az előző években lelkiismeretes munkával, helytállással megoldották a problémákat, az oktató-nevelő munka nem szenvedett kárt. A derékhadhoz most újabb nevelők is csatlakoznak. 12 ki­nevezett fiatal pedagógus — köztük 4 társadalmi ösztön­díjas — kezdi meg munkáját. 14 képesítés nélküli nevelőt alkalmazunk. Mind a 14-en járásunk területén születtek, és együtt nőttek, erősödtek a felszabadulás után járásunk­kal. Mi neveltük őket, óvodá­ban, általános iskolában, kö­zépiskolában. Tantestületeink fogják elindítani őket — a volt tanítványokat — a taní­tói pályán. Bízunk bennük, hogy jó pedagógusokká válnak. Szeretettel köszöntöm Schök Rozikát, Ferber Viktornét, Du- nay Rózát, Lakos Géza bácsit, Kocsis Feri bácsit, Honti Feri bácsit, akik számára első íz­ben nem jelent lázas tevé­kenységet a szeptember. A gyermekzsivajtól hangos utcá­kon nyugodtan járnak, de tudjuk, hogy a rejtett könny­csepp ott bújkál szemükben, mert a nyugdíjasok is mindig csak pedagógusok maradnak. Életük, szép szakasza zárult le augusztus 31-én, amikor mun­kakönyvüket megkapták a be­jegyzéssel: „nyugdíjas”. A járási úttörőtáborban kedves szokás, hogy az össze­tartozást körbe indított kéz­fogással fejezik ki. A tábor- vezető indítja, egymásnak nyújtanak kezet a pajtások, végül a kör bezárul. Ilyen kézfogást indítok most el a közös munka, a közös felada­tok megoldása érdekében. De szélesítsük a kört, a peda­gógusokhoz kapcsoljuk hozzá a szülőket, s mind­azokat, akik számára né­pünk jövője kedves. Erős, összetartó kézfogással tegyünk tanúságot amellett, hogy mindent megteszünk if­júságunk neveléséért, hogy a jövő év júniusában nyugodt szívvel mondhassuk, ez „jó mulatság, férfimunka volt”. Mészáros Judit, a járási tanács művelődési osztályának vezetője Béla bácsi piószentmártemba. Nézzék meg, tanulmányozzák a műve­lődési ház sokrétű, eredmé­nyes munkáját, mintaszerű rendjét, tisztaságát, technikai \ és szakági felszerelését, állan-í, dó programját. Példamutató í a művészeti csoportok, szak-; körök, tanfolyamok élete. Az; itt folyó munka tényleg nép- \ művelés. Jó a kapcsolat a helyi ta- ! nács és a tömegszervezetek í vezetőivel, akik minden segít- \ séget megadnak. Csak így, kö-; zös összefogással, egymás tá-1 mogatásával lehetett elérni, í hogy a művelődési ház tény- J legesen a falu művelődésének j központjává vált Tápiószent-'í mártonban. Távozóban még megmutat- \ ja a szakkört, a kiállítást, aj klub- és zenetermeket s ez í, alkalommal — elnézését kér- \ jük — magunkhoz vettünk \ tudta nélkül egy fényképet a fotoszakköri anyagból, ame- \ lyet itt közlünk. Talán megbocsátja Béla bd_J esi meglepetésünket. Megér- 't/ demelt kitüntetéséhez, s to-j vábbi munkájához jó egészsé-} get és lankadatlan munkaked- í vet kívánunk neki! í • \ Augusztus 20-án a Parla- : mentben a hagyományos ke- l retek között adták át a kiváló ! népművelő kitüntetést többek ! között Várallyai Bélának, a j Tápiószentmártoni Művelődési j Ház igazgatójának. \ Munkahelyén látogattuk \ meg a művelődési ház igaz- \ gatóját, akit a faluban, sőt \ járásunkban is közvetlenül \ Béla bácsinak becéznek, í Béla bácsi tizenhat éve nép- \ művelő. Volt népművelési j ügyvezető, szakreferens, igaz- j gató saját községében és : Nagykátán is. A népművelés : polihisztoraként is szokták em- : legetni, mivel a sokrétű mun- ; ka minden területével foglal- \ kozott: szakkörökkel, klubok- ; kai, zenekarral, énekkarral, I ismeretterjesztéssel, kiállítás- i sál, kirándulás szervezésével. : Most is, a beszélgetés közben \ percenként jönnek az aktívák, ■ cseng a telefon, tárgyal, intéz- \ kedik. \ Ajánljuk minden fiatal nép- \ művelőnek: menjenek ki Tá­BÉLA BÁCSI, A NÉPMŰVELÉS „KIVÁLÓ DOLGOZÓJA“

Next

/
Oldalképek
Tartalom