Pest Megyei Hirlap, 1964. szeptember (8. évfolyam, 204-229. szám)
1964-09-29 / 228. szám
196-1. SZEPTEMBER 29, KEDD Mlí.1 II K~j ■é :í Most, amíg feladat előtt áll megyénk szövetkezeti parasztsága. Be kell takarítani az őszi kapásokat, leszüretelni a szőlőt, s ezzel szinte egy időben el kell vetni a kenyér- és takarmánygabonát Ebben az időszakban tehát egyszerre „több húron kell játszani”. Ha valamelyik feladat teljesítésével elmaradnak a szövetkezeti gazdaságok, akkor már tekintélyes veszteséggel kell számolniok. Mindennemű veszteség csökkenti az osztható jövedelmet, így csökken a tagság életszínvonala De fordítva is igaz! Jól szervezett munkával sok időt, -fáradságot takaríthatunk meg. A betakarítási veszteségek csökkentése a tagság javát szolgálja. A termelőszövetkezeti mozgalom fejlődése során, sok tapasztalatra tettek szert termelőszövetkezeti vezetők és tagok egyaránt. Kialakulóban vannak azok a nagyüzemi módszerek, amelyek felhasználásával sikerrel birkózhatnak meg a nehézségekkel. Az utóbbi esztendőkben újabb és újabb korszerű gépeket is kapnak a szövetkezeti gazdaságok, amelyek segítik a szövetkezeti parasztok munkáját. A rüagy munkák közepette számíthat a falvak népe egész társadalmunk segítségére is. A közeli napokban több mint száz üzemi munkás ült traktorra, hogy segítsen a szántásban, vetésben. A tavalyi őszt úgy emlegetik a megyében, mint „hősi korszakot”. Sok igazság van benne. Lényegében tavaly sikerült az, ami a megye történelmében még sohasem: október végére földbe került a kenyérgabona, s ami nem mellékes, a korábbi esztendőknél nagyobb területen. Sikerült idejében betakarítani a kapásokat és az előző éveknél nagyobb területen végezték el a szövetkezeti gazdaságok a mélyszántást. A tavalyi nagy munkalendület például szolgálhat ma is. Akkor kevesebb géppel, kezdetlegesebb felszereléssel álltak Jól sikerültek a Tápió menti szüreti napok Immár ötödízben rendezték meg a nagykátad járásban a Tápió menti szüreti napokat. Tizenöt közsig dolgozói és művészeti csoportjai gyűlnek ilyenkor össze, hogy bemutassák egymásnak legszebb szüreti hagyományaikat. Idén Tápiószecső kapta a rendezés jogát. A műsor szi- j nes felvonulással kezdődött, a í KISZ-fiatalok a helyi népszó- í kások motívumaiból összeállí- ! tott lakodalmas menettel vo- í nulták a nagygyűlés helyére. ; A vendégek — köztük Szila- j gyi László vezérőrnagy', or-; szággyűlési képviselő, Jámbor í Miklós, a megyei pártbizottság ! titkára, Szabó Sándor, a me- ; gyei tanács vb-elnökhelyette- j se, Csata László, a Hazafias; Népfront Pest megyei Bízott-! ságának elnöke, a Nagykátai! Járási Pártbizottság és tanács; vezetői, Pál Károly, a nagy-; kátai járás országgyűlési \ képviselője, Bokor József, a! MÉSZÖV elnöke, valamint a í községi tanácsok vezetői s a : nagyszámú érdeklődő — előbb ; Szatmári Nagy Imrének, a Ha- j zafias Népfront Országos Bi- < zottsága titkárának ünnepi be- ! szédét hallgatták meg, ezután : megtekintették a műsort. A műsor — valóságos kul- j turális seregszemle — jó volt, ■ színvonalas. A jók között is kitűnt a tóalmásiak és a tápiószc- csőick produkciója, akik a szüreti ünnepek törté- | netét dolgozták fel irodalmi összeállítás keretében. A tánc- : csoportok közül a legnagyobb sikert a nagykátaiak aratták cigánytémcukkal. A három szólótáncost: Farkas Piroskát, Gulyás Istvánt és Farkas Lászlót külön dicséret illeti. Az énekesek közül kiemelkedő teljesítményt nyújtott Tihanyi György és Iványi János, valamint a tápiósági KISZ- kamarakórus. Az ünnepségsorozat gondos előkészítése és zavartalan lebonyolítása Ofella Sándor mű” velődésiotthon-igazgató érdeme. S a hangulatos ünnepség azzal a tanulsággal is szolgál; érdemes felkutatni és ápolni a még élő népművészeti hagyományokat. B. J. megyében a kukorica hetven százaléka már szedésre alkalmas. A műtrágya javarészét is kiküldték a termelőszövetkezetekbe. A ráckevei Árpád Tsz-ben — ahol pedig a vezetők egyébként eléggé kezükben tartják az irányítást — a vetőmag késedelmes szállítására hivatkoznak. Az ellenőrzéskor kiderült, hogy a vetőmag, már több mint egy hete a magtárban volt. A szövetkezeti vezetők körében kell elsősorban megszüntetni azt a téves nézetet, hogy bőven van még idő — mert ez nem áll? Ha az elvégzésre váró rengeteg tennivalót tekintjük, nincs is olyan sok idő. Maholnap be kellene fejezni a kora ősziek vetését. A legutóbbi jelentések szerint az őszi árpának 77,2, a rozsnak 63,1 százalékát vetették el a termelőszövetkezetekben, s hozzá kell látni a búza vetéséhez is. Úgy tűnik, sok termelőszövetkezeti vezető rosszul értelmezi a határidőket. Úgy gondolják: október végére befejezzük a vetést, ezzel mindent megtettünk a jó termés érdekében. Azok a szövetkezeti vezetők, akik így gondolkoznak, csak látszateredményre törekednek. Az idén ugyanis a korábbi évekhez képest sokkal inkább előtérbe került mind a szántásnál, mind a vetésnél a minőségi munka. A tavalyi tapasztalatok arra intenek: kerülni kell, hogy egy-két- napos szántásba kerüljön a kenyérgabona vetőmagja. Tavaly mintegy 30 000 holdon a szántást követő egy-két napon belül vetették el a magot. Az eredmény? Ezeken a területeken szorult meg elsősorban a gabona, ezeken a területeken 2—3 mázsás rozs- és 4—5 mázsás búzatermés volt Ott, ahol úgy érzik a szövetkezeti vezetők, hogy bőven van még idejük, fordítsanak nagyobb gondot a minőségi munkára. Hagyjanak több időt a talaj ülepedésére, érésére. Ha ezt is számításba veszik, nyomban kiderül, hogy nekik is igyekezniük kell a betakarítással és a szántással. Szeptember végén járunk, s az időjárás rendkívül kedvez az őszi munkának. De vajon ilyen marad-e az idő október első felében is? Erre nem tud senki feleletet adni. Most kell tehát jól szervezni a munkát, most kell minden percet kihasználni. Mihók Sándor Beloruszképek Nagykőrösön A belorusz napok alkalmából ma délután Nagykőrösön Képek Szovjet Belorusszia életéről címmel kiállítás nyílik a nagykőrösi művelődési házban. Szerdán pedig belorusz irodalmi estet tartanak este fél 8 órai kezdettel a ba- gi művelődési házban. Magyar kamarai delegáció utazott Hollandiába A Holland Központi Kereskedelmi Kamara meghívására Kallós Ödönnek, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnökének vezetésével vasárnap magyar kamarai delegáció utazott Hollandiába. A küldöttségben részt vevő külkereskedelmi és ipari szakemberek látogatásuk során a két ország közötti kereskedelmi forgalom fejlesztésének lehetőségeit tanulmányozzák. Tüzeicutalvcínyosok, figyelem! A megyei TÜZÉP-igazgató- ság felhívja a szakszervezeti tüzelőutalvány-tulajdonosok figyelmét arra, hogy utalványuk — amennyiben eddig még nem váltották be — szeptember 30-án mindenképpen érvényét veszti. E lejárt utalványokat október elsejétől kezdve semmiképpen nem ■hosszabbítják meg és nem váltják be. A tüzelőutalvá- nyosok tehát SZOT szén- és fautalványaikat a szeptember 30-ig hátralevő napokban a TÜZÉP-tel epeken, a saját érdekükben, adják le! Kacs Béla égjük szobra (MTI Foto) CIKKÜNK NYOMÁN A könyvbarátmozgalora új feladatai Lapunk szeptember 29-i számában Jobb sorsra érdemes címmel foglalkoztunk a könyvbarátmozgalom eddigi eredményeivel és hiányosságaival. MegáUapítottuk, hogy ez a jobb sonsra érdemes, s nemes célkitűzésekkel indult mozigalom haldoklik, s felelevenítésére — bizonyos módosításokkal — szükség van. Szombaton ülésezett a könyvbarátmozgalom megyei akcióbizottsága, ahol a többi között részletesen megvitatták a megyei tömegszervezetek képviseletében megjelent bizottsági tagok cikkünk megállapításait. A bizottság döntése, hogy a mozgalomra valóban elengedhetetlenül szűk. ség van. Ezt az eddiigi eredmények is bizonyítják. Ilyen eredmény például a könyvtárak és a földművesszövetkezetek között kialakult egészséges kapcsolat. Tömegesen rendezik közösen az író-olvasó találkozókat, együttműködnek a különböző akciók, kampányok során, ezen túl pedig a földművesszövetkezetek évenként 200—220 ezer forint értékű könyvet ajándékoznak a községi könyvtáraknak. Ezek a sikerek jelzik a mozgalom további útját. Cél, hogy a többi tömegszervezettel is ilyen gyümölcsöző kapcsolat alakuljon ki. A cikk megállapításaival egyetértésben azonban feltétlenül szükséges a községi akció- bizottságok életrekeltése. A megyei, valamint a járási szintű bizottságok aktívan működnek. Ez nem mondSító el a községi bizottságokról. Ezért az 1SS4—65-ös népművelési idény fő feladata a könyv barátmozgalmon belül, a községi bizottságok munkájának megszervezése. Ennek egyetlen módja van, ahogy cikkünk is javasolta, hogy a községi könyvtáros a könyvet ismerő és szerető, s a könyv, a kultúra terjesztése, érdekében áldozatokra is kész emberekből aktívahálózatot építsen ki, s ezek az aktívák a hétköznapi munkában adnak majd hathatos segítséget, elsősorban a „fehér foltok” felszámolásában. A megyei .akcióbizottság tagjai az évi munkaterv ilyen irányú célkitűzésével egyetértettek. Tankönyv a gépkocsiban Lőke Laci szakkönyveket visz magával a parancsnoki gépkocsiban. Úgyis sokat kell várakoznia, s idejét így hasznosan töltheti el. Szűcs elvtárs egyszer azt mondta neki: — Kár volna, ha az egyetemen egy évet veszítene. Ezért jövő tavasszal adja be a felvételi papírjait, mi elengedjük vizsgázni, és ősszel, ha már leszerelt, rögtön beülhet a padba. Ne higgye senki, hogy Laci kivételes helyzetben van. Mert hiába ő a parancsnok gépkocsivezetője, minden előírás, szabályzat, parancs, rá is ugyanúgy vonatkozik. És a fiatalember ezt természetesKettős kiállítás Szentendrén Szentendrén vasárnap délelőtt megnyitották a városban élő festőművészek kiállítását. A Ferenczy Károly Múzeum termeiben csaknem 80 alkotás, közöttük Czóbel Béla, Baracsy Jenő, Onódy Béla, Balogh László, Kmetity János, Pirk Janos olajképei és grafikái láthatók. Délután szabadtéri szoborkiállítás nyílt Kucs Béla szobrászművész házának kertjében. A fiatal művész 14 alkotását állította ki, amelyek közül 12 az ország különböző városainan parkját díszíti. munkába a szövetkezeti gazdák. A hiányzó gépeket azonban nagy lelkesedéssel jó munkaszervezéssel pótolták. Eirre van szükség az idei őszön is. Kétségtelen, bizonyos idő kell ahhoz, hogy a nagy „gépezet” beinduljon, mindenki megismerje mi a feladata. A kezdet-kezdetén több gép áll le, több a munka szervezetlenségéből adódó munkakiesés, de napjainkban már túl vagyunk a kezdeti időszakon, sőt, nagyon is benne vagyunk az időben. Mégis sok a zökkenő, és nem kielégítő a megyében a betakarítás, a szántás és a vetés. A megyei operatív bizottság legutolsó ülésén például megállapította, hogy rendkívül kedvezőtlen a gépek kihasználása. A szántótraktorok az utolsó héten napi 2.7 holdat teljesítettek: ez rendkívül kis teljesítménv. A rendelkezésre álló' vetőgépek kapacitását csak hatvan százalékig vették igénybe. Rendkívül nagy erő áll a termelőszövetkezeti vezetők rendelkezésére: mintegy hetvenezer szövetkezeti tag, több ezer erő- és munkagép. Ha ésszerűen használják fel ezt az őszi időszakban, akkor idejében befejeződhet a betakarítás, a szántás és a vetés. Sajnos, éppen a munkaszervezésben tapasztalni a legtöbb hibát. Traktorok állnak amiatt, hogy nem biztosítanak területet a szántás- hóz. Másutt — mint a ráckevei járásban is — a nagy teljesítményű traktorok egy részét nem a mezőgazdasági munkánál foglalkoztatják. A tápióbicskei termelőszövetkezetben teljesen kicsúszott a munka irányítása a szövetkezeti vezetők kezéből, öt vetőgéphez például mindösz- sze egy 15 éves fiatalt biztosítottak. A tápiószentmár- toni Úttörő Termelőszövetkezetben a vezetők még azt sem tudják, hová vetik az ősziek egy .részét. A tapasztalatok szerint a Lőke László gépkocsivezető sokat hallott arról, hogy régen milyen volt és ma milyen a hadseregben. Elkönyvelte, mint a nála idősebb emberek meséit — és nem nagyon aka- ródzott neki az ősszel bevonulni. De ha menni kell, hát menni kell, gondolta végül is magában, és 1963. novemberében, újonctársaival együtt, bevonult Szűcs tiszt elvtárs alakulatához. Az első élmény rendkívül kínos volt. Még jóformán azt sem tudta, hogy hová, kik közé kerül, máris a kezébe nyomtak egy felmosó rongyot: — Katona, mossa fel a körletet, de szépen ám, nem úgy, mint otthon. Ez volt az első élmény. Aztán először lassan, majd valósággal gyorsuló mozgással rakódott rá a többi. így érkezett el 1964. január 11-e, a katonai eskü napja. Lőke hon- védnak eljött az édesapja, megszorongatta a fiát: „Látom, megerősödtél!” — Igen, apám — mondta a i fiú — kemény volt a kiképzés. | De most már nyugodt vagyok, j az új szakmát nagyjából meg- : tanultam. I Az eskü után Lőke — aki : érettségi után autószerelői képesítést szerzett, s gépkocsi- ; vezetőnek ment a balassa- ■ gyarmati tsz-be — bekerült a műhelybe, ismét visszatért az autókhoz. Rövid ideig volt ott, amikor közölték vele: ő lesz a parancsnok gépkocsivezetője. Azóta nyolc hónap telt el. A parancsnok nagyon elégedett pontos, megbízható sofőrjével, de megkért, hogy ezt ne közöljem vele, mert lehet, hogy elbízza magát. Nem is beszélek erről, inkább az iránt érdeklődöm, hogy Lőke honvéd hogyan jön ki a parancsnokával? A fiatalember elmond két apró esetet. Az egyik: a parancsnoki iroda előtt alaki kiképzést tartottak. Ö fáradt volt, egy kicsit lazított, és ezt Szűcs elvtárs észrevette. Amikor vége volt a foglalkozásnak, kiszólt az irodaablakon: — Lőke fiam, én magának még egy órára befizetek. És Lőke honvéd még egy óráig gyakorolta a vigyázz- menetet. A másik eset: Lőke jórendűen érettségizett és emiatt nem jelentkezett az egyetemre. Tudta, ezzel a bizonyítvánnyal nehezen nyerhet felvételt. De hát mindene a motor, így szerelőmunkát tanult, arra gondolva, hogy nagy gyakorlatot szerez, s ezzel esti hallgatóként már bejuthat a- budapesti Műszaki Egyetemre. Amikor a parancsnoka meghallotta, biztatta, hogy tanuljon, s attól kezdve nek tartja, hiszen, tudja., hogy a néphadsereg csak altkor felelhet meg céljának, hia mindenki. honvéd és parancsnok, s a katonák egymás között baráti, majdnem testvéri kapcsolatban állnak egymással. Lőke egyik kollégája kitű-r nőén vezet, csak épp a motorhoz nem ért. Egyszer ellenőrzés közeledett, és Lőke tudta, hogy valamennyi sofőr becsületén esik csorba, ha társa kocsiját nem találják megfelelő állapotban. Ezért rááld ózta a májusi ünnepet, május 1-ét és 2-át; nem ment ■ki a városba, nem bújta a ■könyveit — befeküdi a kocsi alá. Két nap alatt szétszedte, összerakta, mindent pontosan helyrehozott rajta. — És mit kapott érbe cserébe? — Semmit. De nem is kértem. Hiszen ez természetes. Én is kerülhetek bajba, és tudom, hogy akkor rajtam is segítenek. Hadd pletykáljak egy kicsit. A parancsnoki gépkocsi már kissé öreg jószág, elég gyakran megbetegszik. Más sofőr ilyenkor káromkodik és megpróbál más kocsira menni — de Lőke angyali nyugalommal marad meg a sajátján. Hiszen ha beteg a kocsi, meg kell javítani. Hol itt akad hiba, hol ott kopik ki valami — egy nemrég vizsgázott gépkocsiszerelőnek csak jót tesz a sok gyakorlás. A laktanya mérnök-tisztje meghallotta, hogy Lőke nemcsak a szerelésihez ért, hanem különböző találmányokon, újításokon töri a fejét. Szólt a fiatalembernek; amíg a kiképzés tart, addig ő nagyon, be van fogva, de utána már ráér, megbeszélhetik a terveket. Ki tudja, mennyivel lesznek jobbak, üzembizto- sabbak az autók, ha Lőke újításai átkerülnek a gyakorlatba? A beszélgetés végén őszinte hitvallást kérek Lőke László honvédtói. A fiatalember rövid gondolkozás után pontosan megadja a választ: — Őszintén szólva a civil életben kényelmesebben és hasznosabban tölthetném el időmet. De felnőtt ember vagyok, tudom, hogy hazámért felelősséggel tartozom. Ez a felelősségvállalás most úgy jut kifejezésre, hogy megtanulom mindazt, amit egy katonának tudnia kell. ,És ha már itt vagyok, igyekszem mindent jól megtanulni. Lehet, hogy semmi értelme nem lesz a kiképzésnek, mert nem lesz háború, hogy tudásunkat a gyakorlatban is kipróbálhassuk. őszintén szólva, mi ezért drukkolunk* ebben bízunk állandóan — de ettől még nem vesszük félkézzel a munkánkat, feladatainkat. Lőke László a lövészeten 29 köregységet lőtt. kiváló eredményt ért el. Ügy érzem, feleletére is azt mondhatom: kiváló. Murányi József
